A globális e-kereskedelmi piacon évente húsz százalékkal nő a bankkártya tulajdonosok által kezdeményezett visszaterhelési eljárások száma, 2020-ban több mint 30 milliárd dollárt tett ki az online értékesítő vállalkozások ezekből származó vesztesége. Az európai piacon már megjelent az első digitális fizetési szolgáltató, amely a vállalkozásokat teljes egészében mentesíti a visszaterhelésekhez kapcsolódó pénzügyi és adminisztrációs terhektől.
A Zen digitális fizetési szolgáltató piaci elemzése szerint évente 20 százalékot meghaladó mértékben nő a kártyás tranzakciók visszavonásakor felmerülő visszaterhelések száma, és a tavalyi évben a kapcsolódó járulékos veszteségek összege globálisan meghaladta a 30 milliárd dollárt. A fintech társaság szerint ez az összeg azért ilyen magas, mert a webáruházak nem fordítanak kellő figyelmet a fogyasztók tájékoztatására, valamint jelentős károkat okoznak a jogosulatlanul benyújtott visszaterhelési igények is.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása a vállalkozás visszaküldési üzletpolitikájáról jelentősen csökkentheti a visszaterhelések kockázatát. Bár az európai fogyasztók átlagosan körülbelül fele kiemelten fontosnak tartja, hogy a webáruházak egyértelmű irányelveket tegyenek közzé, amelyekben tájékoztatást nyújtanak a megvásárolt termék visszaküldésének lehetőségeivel kapcsolatban, az európai áruházak kevesebb mint 30 százaléka rendelkezik világos útmutatásokat tartalmazó termék-visszaküldési szabályzattal. Amennyiben a webáruház nem rendelkezik egyértelmű visszaküldési irányelvekkel, a vásárlók nagyobb eséllyel fordulnak az ügyfélszolgálat helyett közvetlenük a bankjukhoz és nyújtanak be visszaterhelési követelést a kereskedővel szemben.
A visszaterhelésekkel kapcsolatos költségekre ugyancsak fontos hatással van, hogy visszaterhelési igényeket gyakran csalási szándákkal nyújtják be. Az online kereskedelem gyors ütemű bővülése az interneten elkövetett visszaéléseknek is új lehetőségeket teremt. A rosszindulatú visszaterhelési igények óriási összegekbe kerül a kereskedőknek – csak az Egyesült Államokban minden egyes jogosulatlanul visszaigényelt dollár 3,36 dollár költséget jelent az e-kereskedelmi vállalkozásoknak. A csalások mindemellett kimeríthetik a vállalkozások erőforrásait és elvonhatják az erőforrásokat az alapvető üzleti célkitűzések megvalósításától.
A tájékoztatási hiányosságok és a jogosulatlan visszatérítési követelések mellett, egyes vállalkozásoknak működési területtől függően magasabb visszaterhelési kockázatokkal kell szembenéznie. Az egyik legmagasabb visszaküldési arány a divatcikk kereskedelem területén tapasztalható.Mivel itt gyakrabban fordul elő, hogy a kiszállított termék, valamilyen oknál fogva – legyen szó a nem megfelelő méretről, vagy a ruha szabásáról – nem felel meg az elvárásoknak, illetve gyakran előfordul, hogy a vásárlók az adott terméket több méretben is megrendelik, és a nem megfelelőt visszaküldik.
Michal Boguslawski, a ZEN.com kereskedelmi igazgatója elmondta: „A kereskedelem digitalizációjának gyorsulása folyamatosan új kihívások elé állítja az e-kereskedelem szereplőit és a korábban marginális tűnő kérdések jelentősége felértékelődik.”
Hozzátette, hogy az e-kereskedelmi vállalkozások számára a tömeges visszaterhelési követelések több területen is negatív hatással vannak a vállalat teljesítőképességére: tervezhetetlenné teszik a pénzforgalmat, a kapcsolódó adminisztrációs terheket jelentős erőforrásokat vonnak el más területektől, és negatív hatással vannak az ügyfél-elégedettségre. A platform kereskedelmi igazgatója kiemelte: „Ha mindezt figyelembe vesszük, látható, hogy összességében jelentősen befolyásolják a vállatok versenyképességét.”
A vállalkozások számára a nem banki szolgáltatást nyújtó innovatív pénzügyi szolgáltatások kínálhatnak lehetséges megoldást – áll a vállalat szakértői közleményében.
2020. július 1-től az Oktatási Minisztérium a Privatbankkal együttműködve megkezdte a külső független teszt (ZNO) elmaradt próbavizsgáiért befizetett összegek visszautalását. Cikkünk további részében a visszafizetési folyamattal kapcsolatos gyakori kérdésekre találhatják meg a válaszokat.
Kiknek fizetik vissza a pénzt?
A pénzt a beregisztrált személynek juttatják vissza. Nem a szülőknek, hanem a próbavizsgán részt venni kívánó diáknak.
Milyen módon lehet visszakapni a pénzt a Privatbankon keresztül?
A próbavizsgára regisztrált személynek rendelkeznie kell egy bármilyen jellegű Privatbankos kártyával. A kártyához megadott telefonszám meg kell egyezzen a vizsgára való regisztrációkor megadott telefonszámmal.
Hogyan értesülünk az utalásról?
A Privatbank SMS-ben értesíti a diákokat a pénz visszafizetéséről.
Mi a teendő, ha nem rendelkezik a diák Privatbankos kártyával?
El kell látogatni a Privatbank legközelebbi fiókjához, s igényelni kell egy kártyát. A folyamat ingyenes, és csupán 15 percet vesz igénybe. Vinni kell magukkal a személyi igazolványt vagy az elektronikus ID-kártyát. Amennyiben a diákok már a bank ügyfelei, online létrehozhatnak virtuális kártyát is, így nem kell személyesen megjelenni a bankban.
Mikor kell igényelni a kártyát?
Minél hamarabb. A visszafizetés 2020. december 1-ig tart.
Mi a teendő, ha a próbavizsgára való regisztrációkor nem a diák számát adták meg, s így az nem egyezik meg a bankkártyához megadott telefonszámmal?
Az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ (UCOJAO) honlapján ki kell cserélni a telefonszámot.
A kísérleti külső független tesztelés résztvevőinek a PrivatBank fiókjain keresztül, 2020. július 1. és december 1. között térítik vissza a befizetett illetéket, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
„Hogy a kísérleti külső független tesztelés résztvevői számára elkerülhető legyen bármilyen kellemetlenség a tantárgyakért befizetett illeték visszatérítésekor, a kormány ütemtervet dolgozott ki, miszerint 2020. július 1-jétől december 1-ig terjedő időszakban a PrivatBank fiókjain keresztül térítik vissza a befizetéseket” – áll a nyilatkozatban. Az időben történő és teljes visszatérítés érdekében a pénzügyminisztérium az oktatási és tudományos minisztériummal közösen dolgozta ki a legegyszerűbb visszatérítési eljárást a PrivatBankon keresztül, amelynek a széleskörű fiókhálózata valamint elérhető a kísérleti tesztelés résztvevői számára. A pénzalap fő kezelője az ukrán oktatási és tudományos minisztérium, amelynek megállapodást kell kötnie a PrivatBankkal.
A visszatérítés mechanizmusa: Az Oktatási Minőségértékelési Központnak június 30-ig kell összeállítania a résztvevők adatbázisát és továbbítania kell az oktatási és tudományos minisztériumba. Az adatbázis az alábbi adatokat tartalmazza: a kísérleti teszt résztvevőjének egyedi száma, amely 10 számjegyből áll és lehetővé teszi a személy megfelelő azonosítását, a résztvevők neve, telefonszáma, a visszatérítendő összeg. Az oktatási és tudományos minisztérium ezt az adatbázist 2020. július 1-jéig továbbítja a PrivatBank számára.
„Ha Ön a PrivatBank ügyfele, a bankintézmény ellenőrzi a minisztérium által megadott adatbázist, és automatikusan átutalja a szükséges összeget a számlájára. Ha még nincs számlája a PrivatBankban, akkor SMS-üzenetben kap értesítést arról, hogy a bank számlát nyitott és átutalta a pénzt. A kártyát átveheti a bankfiókban személyigazolvány felmutatása ellenében. Fontos, hogy legkésőbb 2020. december 1-jéig jelentkezzen a kártya átvételéért” – áll a nyilatkozatban.
Az adatok szerint 2020-ban közel 219 ezer ember regisztrált a kísérleti tesztelésben való részvételre, összesen több mint 362 ezer kísérleti tesztre számítottak (egyes hallgatók több tantárgyból regisztráltak). Az állami költségvetésből összesen 52 450 000 UAH-t térítenek vissza a kísérleti külső független tesztelés résztvevőinek.
