Radikális irányváltásra készül a Volkswagen: autók helyett rakétavédelmi rendszerek alkatrészeit gyárthatják hamarosan egy német üzemben. A cél nemcsak az ipari túlélés, hanem több ezer munkahely megmentése is egy válság sújtotta szektorban.
Alapjaiban változtathatja meg a német ipar egyik zászlóshajójának működését a Volkswagen és az izraeli Rafael Advanced Defence Systems között tervezett megállapodás.
A tárgyalások középpontjában az áll, hogy a VW osnabrücki gyárát – ahol jelenleg még autók készülnek – részben vagy teljesen átállítanák a híres Vaskupola légvédelmi rendszer alkatrészeinek gyártására.
A tét jelentős: az alsó-szászországi üzemben mintegy 2300 ember dolgozik, és a gyár bezárása már régóta napirenden van. A mostani terv viszont lehetőséget adna arra, hogy ne csak megmentsék az állásokat, hanem akár bővítsék is a termelést. A projekt támogatást élvez a német kormány részéről is, amely egyre inkább igyekszik összekötni a gyengélkedő ipari kapacitásokat a rohamosan növekvő védelmi kiadásokkal.
Az elképzelés szerint az üzemben nem magukat a rakétákat gyártanák, hanem a rendszer kulcsfontosságú elemeit:
a rakétákat szállító nehéz teherautókat,
indítóállásokat,
valamint az energiaellátó egységeket.
Maguk a rakéták külön, egy speciális létesítményben készülnének Németországban.
A Financial Times értesülései szerint az átállás technikailag nem jelentene óriási kihívást. A szükséges beruházás viszonylag alacsony, és a gyártás akár 12-18 hónapon belül elindulhat – feltéve, hogy a dolgozók elfogadják az átállást a fegyveriparra. Ez azonban nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet, hiszen sok munkavállalónak egyéni döntést kell hoznia arról, részt kíván-e venni hadiipari termelésben.
A Volkswagen kiszállna az autóipari mélyrepülésből
A lépés jól illeszkedik abba a szélesebb trendbe, amelyben az európai autóipar – a kínai verseny erősödése és az elektromos átállás döcögése miatt – új kitörési pontokat keres. A védelmi szektor eközben soha nem látott növekedést produkál, különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta.
Németország például több mint 500 milliárd eurót tervez védelmi célokra fordítani az évtized végéig, és a légvédelem kiemelt prioritássá vált. Ebben a környezetben a Vaskupola európai gyártása komoly üzleti lehetőséget jelenthet, még akkor is, ha egyes szakértők szerint a rendszer – amely körülbelül 70 kilométeres hatótávolságú – elsősorban rövid hatótávú fenyegetések ellen hatékony, és nem feltétlenül ideális Európa teljes körű védelmére.
A Volkswagen számára a projekt történelmi jelentőségű is.
A cég a második világháború idején már részt vett katonai járművek és fegyverek gyártásában, így a mostani lépés egyfajta visszatérést jelentene ehhez az örökséghez – igaz, teljesen más geopolitikai és gazdasági környezetben.
A megállapodás véglegesítése még folyamatban van, de az irány már világos: az autóipar egy része fokozatosan összefonódik a hadiiparral. Az osnabrücki gyár sorsa pedig szimbolikus lehet – megmutathatja, hogyan próbál túlélni Európa ipara egy gyorsan változó, egyre bizonytalanabb világban.
A Volkswagen 88 éves történetében először állítja le az autógyártást egy németországi üzemében, jelentette a Financial Times.
A gyártósor bezárása Európa legnagyobb autógyártójának cash flow-jára nehezedő növekvő nyomás közepette történt. Az okok között szerepel a kínai eladások csökkenése, az európai kereslet csökkenése és az amerikai vámok hatása az USA-beli értékesítésekre.
A vállalat a benzinüzemű autók hosszabb életciklusát figyelembe véve felülvizsgálja mintegy 160 milliárd eurós beruházási költségvetésének elosztását a következő öt évben. Az évente kiigazított beruházási költségvetés az elmúlt években csökkent: a 2023–2027 közötti időszakra 180 milliárd euró volt.
Arnaud Antlitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója októberben azt nyilatkozta, hogy a csoport korábban nullához közelinek becsült nettó cash flow-ja 2025-ben kismértékben pozitívba fordulhat. Az elemzők szerint ugyanakkor a vállalat továbbra is pénzügyi nyomás alatt áll.
Steven Reitman, a Bernstein elemzője kijelentette, a cash flow nyomása mindenképpen fennmarad 2026-ban. Elmondása szerint az autógyártó vállalat a költségek csökkentésének és az üzemi nyereség javításának keresi a módját. Megjegyezte, hogy a Volkswagen jelentős kihívásokkal néz szembe, mivel a belső égésű motorral hajtott járművek várhatóan hosszabb élettartama további beruházásokat igényel. Elmondása szerint a vállalatnak a benzinüzemű technológiák új generációit is figyelembe kell vennie.
A drezdai üzem 2002-es beindítása óta kevesebb, mint 200 000 járművet gyártott, ami kevesebb, mint a fele a Volkswagen wolfsburgi fő üzemének éves termelésének.
A drezdai üzem bezárása a Volkswagen németországi termelési kapacitásának csökkentésére vonatkozó terveinek része. A lépések a szakszervezetekkel tavaly kötött megállapodás részét képezik, amely magában foglalja a VW gyár 35 000 munkahelyének megszüntetését is az országban.
A Volkswagen márka vezetője, Thomas Schaefer ebben a hónapban kijelentette, hogy a termelés leállításáról szóló döntést nem könnyen hozták meg, gazdaságilag szükséges volt. A drezdai üzemet eredetileg a Volkswagen mérnöki képességeinek bemutatójaként hozták létre, és a VW Phaeton prémium összeszerelésével kezdték. A modell 2016-os megszűnése óta az üzem a csoport villamosítási terveinek szimbólumává vált, és legutóbb az ID.3 elektromos autót gyártották.
A német autógyártó Volkswagen a fegyvergyártó Rheinmetall céggel való lehetséges együttműködést tárgyalja – írja a BILD.
A két cég közötti lehetséges együttműködésről már régóta pletykálnak, és nemrégiben a VW vezérigazgatója, Oliver Blume megerősítette ezt az Telegraph brit lapnak adott interjújában: „Ha van lehetőség előre lépni a katonai járművek területén, akkor megvizsgáljuk ezeket a koncepciókat” – mondta.
A Rheinmetall katonai konszern vezérigazgatója, Armin Papperger nemrégiben ellátogatott a Volkswagen osnabrücki gyárába. Arra a következtetésre jutott, hogy a gyár alkalmas katonai járművek gyártására.
Péntek este bejelentette a Volkswagen és az IG Metall szakszervezet, hogy megállapodásra jutottak a cégcsoportot érintő gyárbezárások és elbocsátások ügyében – írja a német Handelsblatt.
A megegyezés értelmében gyárbezárás végül nem lesz Németországban, ellenben fokozatosan, az évtized végéig mintegy 35 ezer munkavállalót építenek le. Ezzel párhuzamosan 700 ezer darabbal csökkentik a legyártott kocsik számát.
A megmaradt dolgozók 2030-ig szóló foglalkoztatási garanciát kapnak. Mindemellett a dolgozók nem kapnak fizetésemelést, az így megmaradt pénz egy olyan alapba került, amiből a munkaerő egy részének rugalmas munkaidő-csökkentését finanszírozzák majd (ezt a megoldást egyébként a szakszervezet és az üzemi tanács javasolta novemberben).
A drezdai gyárban 2025-től autókat nem gyártanak, de a telephely megmarad más célokra. Az osnabrücki gyár működtetéséhez még befektetőt keresnek 2027-ig, addig is a T-Roc modellt gyártják majd itt. A többi üzemről nem esett szó. A Handelsblatt megjegyzi, mintegy 70 órás tárgyalás végén egyeztek meg a felek, a tárgyalás egy hannoveri hotelben zajlott currywurst, füstölt disznóhús és sok kávé jelenlétében.
Ez volt a VW történetének leghosszabb tárgyalása.
A szakszervezet nem örül, de valamelyest elégedett lehet a fájdalmas intézkedések ellenére is, ugyanis a cég eredetileg 55 ezer munkavállalót akart elbocsátani.
A Volkswagen a fennállása óta a legnagyobb válságot éli át, az eredeti tervek szerint három gyárat akart megszüntetni a cég. A krízis okai közé tartozik a cégvezetés megalomán álmodozása, a 2015-ös dízelbotrány és a kínai autópiac berobbanása is.
A Volkswagen legalább három németországi üzem bezárását, több tízezer alkalmazott elbocsátását és a legnagyobb európai gazdaságban megmaradó üzemei kapacitásának a csökkentését tervezi.
A Volkswagen szeptember elején jelentette be hivatalosan, hogy a magas energia- és bérköltségek, a kemény ázsiai verseny, az európai és kínai kereslet gyengülése, valamint a vártnál lassabb elektromos átállás miatt felmondani készül az 1994 óta érvényben lévő munkahelyvédelmi programját, amely 2029-ig gátat szab az elbocsátásoknak.
A Volkswagen hétfőn közleményt adott ki arról, hogy a szerkezetátalakítás elengedhetetlen szükségessége miatt szerdán, a negyedéves eredménybeszámoló publikálásával és a bértárgyalások második fordulójának megkezdésével egyidőben nyilvánosságra hozza a munkaerőköltségek csökkentésére vonatkozó konkrét javaslatait.
Európa legnagyobb autógyártója hetek óta tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel tevékenysége átszervezésének és költségei csökkentésének a tervéről, németországi üzemek bezárását is beleértve. A német autógyártók attól is tartanak, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi háború célkeresztjébe kerülnek, mivel a héten hatályba lépnek a kínai elektromos járművekre kivetett magas uniós vámok.
A Volkswagen nem részletezte, hogy mely üzemek lennének érintettek, és azt sem, hogy a Volkswagen-csoport mintegy 300 ezer németországi alkalmazottja közül hányat bocsátanának el. Sajtóhírek szerint a bezárásra ítélt gyárak Németország keleti tartományaiban, Zwickauban, Chemnitzben és Drezdában találhatók, az elbocsátott dolgozók száma elérheti a 30 ezret. „A helyzet súlyos. A versenyképesség visszaszerzését célzó átfogó intézkedések nélkül nem engedhetjük meg magunknak az alapvető beruházásokat a jövőben” – mondta Gunnar Kilian, a Volkswagen-csoport igazgatótanácsának tagja.
Thomas Schaefer, a VW márka igazgatója szerint a német gyárak nem elég termelékenyek, és 25-50 százalékkal a tervezett költségek felett vannak, ami azt jelenti, hogy egyes telephelyek kétszer olyan drágák, mint a versenytársaké.
Arno Antlitz, a Volkswagen-csoport pénzügyi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalatnak csak „egy, talán két éve” van arra, hogy megjavítsa a Volkswagen márka alacsony jövedelmezősége miatt kialakult nehéz helyzetet. A hírt a Motor 1 közölte.
A VW a wolfsburgi főhadiszállásának dolgozóival folytatott megbeszélése során megjegyezte, hogy a cég egy ideje több pénzt költ, mint amennyit keres.
Ennek oka, hogy a Covid–19 világjárvány és a vezetőhiány által érintett európai piac nem áll helyre a korábbi értékesítési szintre.
A járvány előtt évente körülbelül 16 millió autót adtak el Európában, de ez a szám a válság hatására 12 millióra csökkent. Bár a piac mostanra némileg fellendült, a várakozások továbbra is szerények, az éves eladások mintegy 14 millióra tehetők, ami 2 millióval kevesebb a korábbi adatokhoz képest. A VW-nél ez 500 ezer autós hiányt jelent, ami két gyár termelésének felel meg.
A Volkswagen német autóipari vállalat 87 éves története során először jelentette be németországi gyárak bezárását és létszámleépítési szándékát. A vezetés közölte, hogy mindennek oka a gazdasági helyzet romlása – számolt be a Bloomberg hírügynökség a cég közleményére hivatkozva.
A Volkswagen AG példátlan németországi gyárbezárásokat fontolgat, és ellenállást tervez a nagyhatalmú szakszervezetekkel szemben, mivel „az ország legfontosabb iparága a jövőjéért küzd” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, hogy az esetleges bezárások magukban foglalják a cég 30 éves az állásmegőrzésről szóló megállapodásának megszüntetésére irányuló kísérletet is.
Az ügynökség újságírói hangsúlyozták, hogy a Volkswagen fő célpontja a személyautó-márka, amelynek nyeresége rohamosan csökken az elektromos járművekre való átállás és a fogyasztói költekezés lassulása miatt.
A társaság vezérigazgatója, Oliver Blume kijelentette, hogy Németország, mint az üzleti tevékenység helyszíne egyre inkább lemarad a versenyképesség terén. Hangsúlyozta, a gazdasági helyzet ismét rosszabb lett.
„A gazdasági környezet még keményebbé vált, és új szereplők lépnek be Európába. Németország, mint az üzleti élet helyszíne, még jobban le van maradva a versenyképesség tekintetében” – mondta.
Az újságírók hozzátették, hogy a cég jelenleg 673 ezer embert foglalkoztat, a vezetőség pedig a következő években közel 110 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi.
A Volkswagen ismét megelőzte a rivális Teslát az elektromos autók németországi piacán. Az év első hét hónapjában a wolfsburgi székhelyű gyár 41 475 darab ilyen meghajtású személyautót adott el, míg az amerikai cég 40 289 darabot.
A két cég adta el a legtöbb elektromos autót Németországban.
Az első fél évben még a Tesla állt az élen, ahogyan a tavalyi év egészét tekintve is – számolt be a német közlekedési hatóság (Federal Motor Transport Authority – KBA) jelentéséről a Deutsche Welle internetes kiadása, hozzátéve, hogy az elektromosautó-eladások még mindig messze elmaradnak a robbanómotorosokétól. Az előbbiből összesen 268 926 darabot értékesítettek Európa legnagyobb gazdaságában az év első hét hónapjában, míg az utóbbiból 1,64 milliót.
A következő három helyet is német gyártók foglalják el: a Mercedes 20 613, az Audi 16 789 elektromos autót értekesített az idén augusztusig. Az ötödik a BMW 15 987 eladott autóval, a hatodik pedig a dél-koreai Hyundai 15 411-gyel.
Bár az újautó-eladások az év eleje óta nőnek, még mindig jócskán elmaradnak a 2019-estől.
Ami a termelést illeti, az olyan német cégek, mint a Volkswagen és a BMW, 300 300 járművet gyártottak júliusban, 20 százalékkal többet a tavalyinál. Az ellátási láncok problémái – különösen a félvezetők hiánya – még mindig lassítja a kereslet kielégítését.
Az elektromos járművek regisztrációja azonban érezhetően fellendítette az autópiacot, amely júliusban közel 70 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az elektromos autók teszik ki most már az értékesítések 20 százalékát.
A további térnyerést azonban elemzők szerint valószínűleg visszafogja, hogy szeptemberben kifut az a program, amely támogatja a vállalati flották elektromosra cserélését.
Tovább csökkenti majd várhatóan a keresletet a stagnáló német gazdaság, a magas infláció és a kamatlábak növekedése is.
Befejezte a kivonulást Oroszországból a világ második legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen-csoport – jelentették be pénteken. Az oroszországi érdekeltségeiket átadták az Art-Finance nevű társaságnak, amelyet az Avilon orosz kereskedelmi csoport támogat.
A VW közleménye szerint a Volkswagen Group Rus nevű vállalat által összefogott oroszországi érdekeltségeiket átadták az Art-Finance nevű társaságnak, amelyet az Avilon orosz kereskedelmi csoport támogat.
Ezzel orosz kézbe kerül a Moszkva térségében fekvő Kalugában felépített gyár, és a nem Oroszországban készített gyártmányok importjával, valamint az egyéb – raktározási, finanszírozási, biztosítási – szolgáltatásokkal foglalkozó részlegek is az alkalmazottakkal együtt.
Az új tulajdonos a helyi leányvállalatok valamennyi részvényét megszerzi. A tranzakciót az orosz hatóságok engedélyével valósítják meg – áll a közleményben. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. Német hírportálok az Interfax orosz hírügynökséget idézve 125 millió euróról írtak.
A VW 2007-ben nyitotta meg kalugai gyárát. A mintegy négyezer embert foglalkoztató üzemre több mint egymilliárd eurót fordítottak. Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a VW 2022 márciusában leállította oroszországi tevékenységét és megkezdte a kivonulást.
A Volkswagen-csoport az ágazat második legnagyobb szereplője a világon, tavaly 8,9 millió autót gyártott, az első a japán Toyota 10,5 millióval.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Volkswagen-csoport befektetőt keres a Moszkvától délnyugatra fekvő kalugai gyárának átvételére – írja az Automotive News.
Az üzemben március óta nincs termelés, és a VW különböző forgatókönyveket készít elő arra, hogyan szabadulhatna meg az egységtől. Az egyik lehetőség, hogy eladják egy harmadik félnek. A lépésben a helyi kereslet összeomlása is szerepet játszik – írja a lap, de végleges döntés még nem született a német cég menedzsmentje részéről.
A gyár, amelybe a VW több mint egymilliárd eurót fektetett, 4200 embert foglalkoztat. 2009-es megnyitóján részt vett Martin Winterkorn, a vállalat akkori vezérigazgatója és Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki akkor egy helikopteren körözve a gyár felett méltatta a németekkel való együttműködést, amelynek keretében olyan modellek születtek, mint a VW Tiguan és a Skoda Octavia.
Nem sokkal a háború februári kitörése után a VW leállította a termelést és az értékesítést Oroszországban. Megszüntette együttműködését az orosz Gaz autógyártóval is, amely külsős gyártóként szerelt össze néhány VW-modellt a Nyizsnyij Novgorod melletti üzemben.
A múlt hónapban a Toyota is bejelentette, hogy bezárja oroszországi szentpétervári gyárát, és eladná. Az üzem gyártotta márciusig a Toyota Camryt és a RAV4-et. A japán Nissan szintén kivonult az országból és egyeurós, jelképes összegért adta át az eszközeit az oroszoknak.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
