A Legfelsőbb Tanács elfogadta a 9381-es számú törvényjavaslatot, amely szerint az Ukrenerho körülbelül 10 milliárd hrivnyát fordít az elektromos energia piacon keletkezett adósságok törlesztésére.
A törvény értelmében az Ukrenero a 2023–2024-es években a diszpécseri irányításból származó többletbevételt használja fel a piaci adósságok törlesztésére. A törlesztési összegből:
45%-ot a kiegyensúlyozó piacon felhalmozódott adósságok törlesztésére kell fordítani,
további 45%-ot a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram ipari termelőinek tartozó adósságok rendezésére,
a maradék 10%-ot pedig az univerzális szolgáltatásokat nyújtó beszállítók felé történő tartozások csökkentésére, különös figyelmet fordítva a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosainak kifizetéseire.
Ahogy korábban is beszámoltak róla, az Ukrenerho adóssága meghaladja a 30 milliárd hrivnyát.
A szakértők szerint a kormány, a parlament és az Energetikai Nemzeti Bizottság feladata most az energiapiac megmentése, mivel a meglévő milliárdos adósságok folyamatosan nőnek, ami a szektor paralizálódását eredményezheti.
Ukrajna az energiaszektor átfogó módosítását kezdi meg, beleértve a rendszer helyreállítását, az Európai Unióval való integrációt és a tiszta zöld termelés fejlesztését – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Facebookon.
„Átfogó változások az energetikában. Elkezdjük a tíz kiemelt reform egyikét. Célunk az energiarendszer helyreállítása, decentralizálása, az EU-val való integrációja, a tiszta zöld termelés fejlesztése, az ukrán gázkitermelés, az energiahatékonyság és az kőolajtermelés növelése” – írta a kormányfő.
Hozzátette, hogy az ukrán kistérségek erősítik a partnerekkel való együttműködést. Kijevben megtartották a Városok és Régiók Nemzetközi Csúcstalálkozóját, ahol bemutatták a Nemzetközi együttműködési regionális iroda koncepcióját. Szintén a csúcstalálkozón írták alá 30 ország, az Európa Tanács, az EU és a Régiók Európai Bizottsága nyilatkozatát az érintett régiók feletti mecenatúráról. Elmondása szerint a csúcson 11 megállapodást kötöttek ukrán régiók, városok, kistérségek és külföldi partnerek között.
Smihal megjegyezte, hogy a katonai orvosi bizottságok reformja folyamatban van. Korábban elfogadták a határozatot, miszerint az Egészségügyi garancia program újabb csomagjának megvalósítása során polgári egészségügyi intézmények bázisán létrehozzák a független katonai orvosi bizottságokat. Hozzátette: ezen a héten egyszerűsödött a sebesült katonák külföldi kezelésre való kiutazása. Sorban állás és bürokrácia nélkül kaphatnak beutalót.
Szintén ezen a héten fogadta el a kormány azon határozatát, amely lehetővé teszi az „eÚjjáépítés” program tesztelésének megkezdését. A program a lerombolt lakások helyreállításához nyújtandó támogatási szolgáltatással indul. A projekt május 10-től lesz elérhető a Gyija alkalmazásban. A felújításra való összeg mértékét egy speciális bizottság határozza meg, az eszközöket építőanyagokra vagy a kivitelezői szolgáltatások kifizetésére lehet elkölteni.
A zöldtarifáról szóló törvény módosítását javasolta a kormány. Az új törvény egyik legfontosabb módosítása, hogy az állam és a fogyasztók nem biztosítanak többletforrást az alternatív energiaforrásokból való termelés fejlesztéséhez.
A 9011. és 9012. számú törvényjavaslatok többek között a nettó mérési rendszer bevezetését, a saját termelési mechanizmus működési feltételeinek meghatározását, valamint az ilyen energia adásvételére vonatkozó új szerződés bevezetését irányozzák elő, meghatározza a fogyasztók azon kategóriáit, akik jogosultak lesznek a saját termelési mechanizmus alkalmazására.
Még 2020 júliusában az elnök aláírta a 3658-as számú törvényjavaslatot, amelynek célja a jelenlegi zöldtarifa csökkentése és átalakítása volt.
2021. július 15-én az energiaügyi minisztérium számításai szerint a zöld tarifa havonta több mint egymilliárd hrivnyába kerül az ukrán fogyasztóknak.
A zöldtarifa helyett – „tiszta értékesítés”
Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője elmondta, hogy az új törvényjavaslat a zöld tarifa jelenlegi modelljét felváltja a „nettó értékesítés” új modelljével – a nettó számlázással, a Net Billinggel.
Ez a megközelítés támogatja a magántulajdonban lévő naperőművek zöldenergia-termelését. A háztartások saját fogyasztásukat ellensúlyozzák naperőműveikkel, a felesleget pedig piaci értéken tudják értékesíteni a beszállítóknak. Ezzel egyidejűleg az eladott áramból származó pénz jóváírásra kerül a fogyasztó számláján, és ha több áramot fogyaszt, mint amennyit megtermelt, akkor ezeket az összegeket az áramszolgáltatás tarifája szerint írják jóvá, számolt be a Szuszpilne.
Hogyan működik az energiapiac?
Jelenleg a zöldenergia-termelők a megtermelt villamos energiát zöldtarifa áron, azaz a hagyományos hő- és atomenergia költségénél lényegesen magasabb speciális áron értékesítik.
2022 végén a zöld tarifa 0,16-0,18 euró volt, az áram piaci ára 0,04 euró, tájékoztatott az Ukrán Energetika portál.
Az országban különféle tarifákon termelt összes villamos energiát az Enerhorinok állami vállalat vásárolja fel, majd értékesíti a lakosság számára villamos energiát szállító energiaszolgáltató cégeknek. Ezért végül a drágább zöldenergia ára is benne van a végső fogyasztó által fizetett számlában.
Az energiaügyi tárca véleménye szerint a termelők zöldtarifa keretében való támogatásának jelenlegi rendszere jórészt a többletnyereség visszatartására irányul, nem pedig a saját fogyasztás fedezésére.
Az Ukrán Energetikai portál többek között azt állítja, hogy az új „tiszta fogyasztás” modell korlátozza a termelő létesítmény tulajdonosának azon lehetőségét, hogy megtérítse az építkezésbe fektetett pénzeszközöket. Ezért a továbbiakban nem lesz kifizetődő a zöld energiába fektetni.
A zöldenergiával foglalkozó cégek, például a nap- és szélerőművek csökkentik az áramszünet szükségességét, mivel helyi szinten fedezik a bizonyos mennyiségű áramfogyasztást.
A hírt Andrij Herusz, az ukrán Legfelső Tanács energiaügyi és lakásügyi bizottságának elnöke közölte.
„A nap- és szélerőművek az energiarendszer számára is előnyösek”– mondta Herusz. Szerinte ebben kiemelt szerep jut az 1–20 MW teljesítményű kiserőműveknek is.
„Sokkal kevésbé kell leválasztani a fogyasztókat az elektromos áramról azokon a területeken, ahol nap- és szélerőművek vannak. Sőt, helyi szinten kiegyenlítik a hiányt” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.
Egy modern városnak decentralizált energiaforrásokra van szüksége. Ezt csak a zöld energia tudja biztosítani, mondta Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke december 28-án, a Parlamentben megtartott beszédében. Az államfő kijelentette, hogy Ukrajnának vezető szerepet kell játszania a modern zöldenergetika létrehozásában, amely lehetővé teszi egy decentralizált energiarendszer létrehozását.
„Most, amikor az ellenség energiaiparunk megsemmisítését tűzte ki céljául arra törekszünk, hogy vezető szerepet töltsünk be energiaiparunk átalakításában, hogy szembeszálljunk bármilyen – katonai, politikai, gazdasági vagy akár éghajlati – fenyegetéssel. Élen kell járnunk – és meg is tesszük! – a modern zöld energetika létrehozásában. Ez lehetővé teszi egy decentralizált energiarendszer létrehozását, amelyet nem lehet rakétatámadásokkal megsemmisíteni” – mondta az államfő.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a jelenlegi körülmények között nem biztonságos, hogy a városok hő- vagy elektromos erőművektől függjenek. Egyben hozzátette, hogy Ukrajna az európai energiabiztonság egyik garanciája lehet.
„Ha vezető pozíciót töltünk be az energetikában, fejlesztjük az atomerőművek termelését, valamint a vízenergetikát, képesek leszünk kielégíteni Ukrajna, és békeidőben Európa igényeit is. Ez Ukrajna Európában betöltött szerepének történelmi megerősödése lesz. Az európai energiabiztonság egyik garanciája lehetünk és azzá kell válnunk” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Herman Haluscseno ukrán energetikai miniszter egy vasárnapi televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy az orosz invázió miatt a szélenergia hasznosítása 90 százalékkal, a napenergiáé pedig mintegy 40-50 százalékkal csökkent Ukrajnában.
Emlékeztetett arra is, hogy a zöldenergia-források kiaknázása javarészt az ország déli részében folyt, most ezeket Ukrajna elveszítette. Hozzátette, hogy 2019-ben és 2020-ban Ukrajnában a zöldenergia-források kihasználása gyors növekedésnek indult, részesedése Ukrajna energiarendszerében elérte a 10-11 százalékot.
Volt egy olyan stratégiánk, ami azt írta elő, hogy 2030-ban Ukrajnában a zöldenergia részaránya legalább 25 százalék legyen – jegyezte meg a miniszter.
Az Európai Parlament július 6-án jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát a gáz és az atomenergia felvételét a „zöld” technológiák listájára. Ily módon az azokat támogató beruházások bizonyos feltételek mellett összhangban lesznek „az EU fenntartható fejlődésének koncepciójával” és a „zöld” átalakulással kapcsolatos feladatokkal.
Mint ismeretes, heves vitákat vált ki az EU-ban a gáz és az atomenergia bevezetése az európai nomenklatúrába, amelyet magánbefektetőknek szántak, és ezt a kezdeményezést az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia. Az ülésen az Európai Bizottság ezen kezdeményezését 328 szavazattöbbséggel (a 639-ből) elfogadták. 278 képviselő nemmel szavazott, 33-an pedig tartózkodtak.
Idén januárban az Európai Bizottság, a környezetre gyakorolt hatás szempontjából „fenntarthatónak” nevezhető gazdasági tevékenységtípusok nomenklatúráját terjesztette be. Ezt a besorolást magánbefektetőknek szánják, melynek célja: befektetések vonzása az ágazatba, amelyek a szén-dioxid-semlegességet biztosítanák az Európai Unió számára.
A „zöld” nomenklatúra magába foglalja a megújuló energiafajtákat (nap-, szél- és vízenergetika), viszont az Európai Bizottság bizonyos feltételek mellett az átmeneti időszakra a gáz és az atomenergia besorolását is javasolta, hogy támogassák a befektetéseket, aminek révén felgyorsulhatna a legszennyezőbb üzemanyagok – a szén és az olaj – alkalmazásának kizárása.
A környezetvédelmi szervezetek már akkor ellenezték az Európai Bizottság kezdeményezéseit, az Európai Parlamentben a „zöldek” és szocialisták sem voltak hajlandóak támogatni. Ezzel szemben igennel szavaztak a konzervatív és liberális képviselők.
A tegnapi döntést figyelembe véve az új nomenklatúrát megvitatja az Európai Tanács, a 27 tagú közösségből minimum 20 ország vétója blokkolhatja a határozatot. A legtöbb szakértő, valamint az EU vezető sajtóorgánumai szerint azonban egy ilyen helyzet kialakulása nem valószínű, ezért már 2023-tól a gáz és az atomenergia hivatalosan is részben „zöld” energiaformának fog számítani az Európai Unióban.
Franciaország, az EU egyik vezető gazdasági országa, aktívan szorgalmazza az atomenergia környezetbarátként való elismerését, mivel energia egyensúlyának 70%-át az atomerőművek adják. Lengyelország és Bulgária is ragaszkodik ahhoz, hogy a földgázt a „kisebb rossznak” tekintsék a széntüzelésű áramtermeléshez képest.
Dánia és Izland viszont úgy véli, hogy a gáz és az atomenergia „zöld” energiaformaként való elismerése aláássa az EU a szénsemlegesség elérésére irányuló erőfeszítéseit. 8 ország, többek között Németország, Ausztria és Luxemburg rámutatott arra, az atomerőművek fejlesztésével aktuálissá válik a radioaktív hulladék tárolásának kérdése.
Az Európai Bizottság az ökológiai energiafajtákról szóló kezdeményezését az Oroszországgal kapcsolatos problémák miatt is kritizálták. A beruházások gáziparba való bevonását veszélyesnek nevezték, mondván, fennáll annak a veszélye, hogy megnő az orosz gáz importja, és egyre nagyobb lesz az EU már amúgy is meglévő függősége az Oroszországi Föderációtól.
Az atomenergetika bevezetése az EU nomenklatúrájába egyszerűsíti újabb atomerőművek építésére vagy a meglévők korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Ez előnyös lehet Oroszországnak, valamint számos EU-s országnak: Bulgáriában, Csehországban vagy Szlovákiában még mindig működnek a szovjet típusú atomerőművek, ezen országok egy része továbbra is igénybe veszi a Roszatom szolgáltatásait.
Az Európai Unió kiemelt partnerként jelölte meg Ukrajnát az európai fogyasztók új típusú energiával való ellátásában, közölte az ukrán a külügyi tárca vezetője.
Az optimista forgatókönyv szerint 2024-ig Ukrajna megkezdheti a hidrogén exportját az Európai Unióba, amelyet megújuló energiaforrásokból nyernek, jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be a Green Deal.
„Az EU Ukrajnát kiemelt partnerként jelölte meg az európai fogyasztók ezen új típusú energiával való ellátásában. Megvannak az erőforrások, a politikai akarat és az ambíció, hogy Ukrajnát a zöld hidrogén kulcsfontosságú szállítójává tegyük az EU számára. A projektek már folyamatban vannak, és az optimista forgatókönyv szerint 2024-re tudjuk elindítani az első exportszállításokat” – jelentette ki Kuleba a szövetségek IV. Fórumán Kijevben.
A miniszter megjegyezte, hogy a hidrogén előállítása és ellátása stratégiai kérdés.
„Ahhoz, hogy holnap sikeresek legyünk, ma kell kitartóan dolgozni. Nem félünk megtenni a lépést ismeretlen terület felé. Ahogy korábban is mondtam, Zelenszkij elnök nemzetközi politikáját egyetlen szó jellemzi: ambíció. Az elnök nagyon ambiciózus célokat tűz ki, de ez az egyetlen módja a nagy, ambiciózus eredmények elérésének” – jegyezte meg a külügyminiszter.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Az európai energiapiacokon tapasztalható „hisztériát és zűrzavart”, az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos spekuláció, a zöld átállás siettetése és a kitermelési beruházások csökkenése okozta – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz kormánnyal kedden folytatott online tanácskozásán.
„Látják, hogy mi történik Európában, ahol hisztéria és zűrzavar van a piacokon? Miért van ez így? Mert senki sem viszonyul ehhez komolyan, van, aki spekulál az éghajlatváltozás problémáin, van, aki alábecsül dolgokat, van, aki pedig elkezdi csökkenteni a kitermelő iparágakba történő beruházásokat” – mondta Putyin.
„Az átállásnak (a zöld energiára való áttérésnek) zökkenőmentesen kell megtörténnie. Országunknak abszolút minden lehetősége megvan ahhoz, hogy elkerülje az ilyen hibákat. Látjuk, hogy bizonyos kiegyensúlyozatlan döntések, a kiegyensúlyozatlan fejlődés és hirtelen váltások mire vezetnek. Ma, mint mondtam, ezt láthatjuk az európai energiapiaci helyzetben” – fogalmazott az orosz elnök.
Putyin sürgette a kormányt, hogy ösztönözze zöld kezdeményezésekre a vállalkozásokat. Emlékeztetett rá, hogy egy korábbi utasítása értelmében a szakhatóságnak 2022 júliusáig létre kell hozniuk az erre vonatkozó szabályozási keretet.
Az elnök szerint Oroszországnak a szén-dioxid-mentesítéssel egyidejűleg maximalizálnia kell a gazdaság növekedését. Emlékeztetett rá, hogy az ország célkitűzése értelmében a következő 30 évben az európai uniós szint alá kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Úgy vélekedett, hogy Oroszország környezetvédelmi projektjeinek megvalósításával vezető szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni globális erőfeszítésekben.
A földgáz ára az elmúlt hetekben történelmi csúcsra emelkedett Európában, és kedden ismét új rekordot, 1427 dollárt ért el 1000 köbméterenként. Amíg több kormány azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az árak felsrófolásával az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyeztetését akarja felgyorsítani, addig Moszkvában az árrobbanás okát a kontinens növekvő energiaigényeivel, az ázsiai energiapiaccal folytatott versennyel, a hideg idővel, valamint a szél- és napenergiába történt beruházásoknak a vártnál alacsonyabb megtérülésével magyarázzák.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Országos Energiaügyi és Közüzemi Szabályozási Bizottság új „zöldtarifákat” állapított meg a magánháztartások létesítményei által termelt villamosenergia kapcsán.
