Ez év végére emelkedni fog a kenyér és péktermékek ára Ukrajnában – figyelmeztetett Jurij Ducsenko, a Pékek Országos Szövetségének elnöke a Delo.ua-nak adott interjújában.
Elmondása szerint az áremelés már októberben elkezdődik, és megközelítőleg 5%-os lesz. Az idei júliusi statisztikai adatok szerint a legnépszerűbb pékáruk átlagárai az alábbiak szerint alakultak:
a kiváló minőségű lisztből készült búzakenyér – 41,9 UAH (Kijevben – 62,6 UAH);
rozs, rozs-búza kenyér – 36 UAH (41,1 UAH);
cipó (500 g) – 22,4 UAH (22,7 UAH).
„Az ukrán pékek fő problémája a kenyérsütéshez használt 2. osztályú búza magas árának fenntartása, valamint a hazai piacon elérhető mennyiség. Már most elmondhatjuk, hogy a szezon végére közel 1 millió tonna 2. osztályú búzát nem kaphat meg a sütőipar” — hangsúlyozta Ducsenko. A szakértő hozzátette: a kenyér és pékáru árát az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása is befolyásolni fogja. Ráadásul a pékek fizetése alacsony, ezért kiemelten fontos ezek megemelése, amivel megőrzik az ágazat személyi potenciálját.
Jurij Ducsenko szerint mindezen tényezők hatására a kenyér és pékáruk ára 5-10%-kal emelkedik az év végére.
Az áremelkedések tényleges üteme áprilisban (17,9%) valamivel elmaradt az NBU előrejelzésében szereplő szinttől a vártnál nagyobb élelmiszer- és üzemanyag-kínálat miatt – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva.
Mint elemzésében az NBU megállapította: „Az inflációt a készpénzes devizapiacon a hrivnya erősödése és az inflációs várakozások javulása féken tartotta. Az infláció lassulását nagyban magyarázza a tavalyi összehasonlítási bázis hatása is, amikor az infláció rohamosan gyorsulni kezdett a teljes körű orosz invázió kezdetén.”
Az NBU szerint a feldolgozott élelmiszerek drágulása jelentősen lelassult (évi 19,2%-ra). Ezt a korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyersanyag- és üzemanyagköltségek növekedési ütemének csökkenése, a termelési és logisztikai láncok fellendülése magyarázza, különösen az energiaszektor stabil helyzete mellett. Így tovább folytatódott a kenyér- és liszttermékek, az édesség és kolbászfélék, az italok és a konzervek áremelkedésének lassulása. A világpiaci árak csökkenése a gyenge kereslet hátterében, valamint a szomszédos uniós országokon keresztüli élelmiszer-tranzit korlátozásával járó bizonytalanság miatt a tejtermékek és a napraforgóolaj drágulása lassult. Az árfolyam-várakozások javulása a hrivnya készpénz-árfolyamának erősödése mellett hozzájárult az importtermékek áremelkedési ütemének mérséklődéséhez.
A nem élelmiszertermékek árnövekedése is jelentősen lassult (15,5% évente). A tavalyi bázishatások, valamint a javuló inflációs és árfolyam-várakozások hozzájárultak a testápolási cikkek, a ruházati termékek és lábbelik, az elektronikai cikkek, a gyógyszerek, a bútorok, a háztartási gépek, a háztartási cikkek és az autók árának lassabb növekedéséhez.
A szolgáltatások költségeinek növekedési üteme szinte nem változott (évi 15,2%). A jövőben a közétkeztetési egységek szolgáltatásainak árnövekedése lelassul, az energiaszektor stabil helyzete mellett a költségoldali nyomás csökkenése miatt. Emellett a gyengébb kereslet miatt lassabban nőttek a bérleti díjak, a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatások, a vegytisztítás, valamint az autókarbantartás költségei. Ehelyett gyorsabban nőttek az orvosi, biztosítási, telekommunikációs és szépségszalon-szolgáltatások költségei, különösen a korlátozott kínálat mellett a kereslet fokozatos élénkülésének hatására.
A nyersélelmiszerek árának növekedési üteme éves szinten 26,2%-ra csökkent. A gyenge kereslet és a lehetséges tranzit- és exportkorlátozások körüli bizonytalanság közepette a bőséges kínálat miatt lassabban emelkedtek a tejárak. A gabonafélék és a liszt ára évről évre csökkent, a cukor ára pedig a hazai szükségletek kielégítésére alkalmas tavalyi termés miatt lassult. Az importárak csökkenése és a kedvező devizapiaci helyzet a citrusfélék és a banán árának meredek lelassulásához vezetett.
Az üvegházi és az importzöldségek árnövekedése lassult, elsősorban a kínálat bővülése miatt. Ennél nagyobb ütemben drágultak ugyanakkor a borscshoz szükséges zöldségek: a káposztáé – a korai fajták utószezoni kínálata miatt, míg a hagyma és a sárgarépa – a tavalyi készletek kimerülése miatt. A kínálat – különösen a háztartások – szezonális növekedése ellenére, amely április végén a tojás árának jelentős csökkenéséhez vezetett, a tojásár éves növekedési üteme felgyorsult, ami a tavalyi alacsony összehasonlítási bázist tükrözi. A húsáremelkedés magasabb üteme a korlátozott termelési lehetőségekkel és a világpiaci árak emelkedése mellett gyenge importtal magyarázható – jegyezte meg az NBU.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a fogyasztói árak növekedése 2023 végére 14,8 százalékra lassul.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
