11%-ról 20%-ra növekedett a németek megtakarítási hajlandósága a koronavírus hatására – állapítja meg az Ifo gazdasági elemző intézet.
A Bundesbank szerint így a magánszámlákon most 1730 milliárd euró várja, hogy elköltsék. Az éves spórolás 182 milliárd euró, és ebből körülbelül 100 milliárd eurót írhatunk a vírusválság számlájára – hangsúlyozza az Ifo elemzése. Az első negyedévben további növekedés várható, mert a németek sem nagyon tudnak mire költeni az lezárások idején. De vajon mennyit költenek akkor, ha vége lesz a válságnak? Erősen kérdéses, hogy lesz-e jelentős összegű költekezés – hangsúlyozza az Ifo jelentése.
A külföldi turizmus, amely Németországban igen kedvelt, továbbra is nagyon bizonytalan. Ezenkívül tartanak a jövőtől is, hiszen a Deutsche Bank előrejelzése szerint a munkanélküliség magas marad a járvány után is, mert egyáltalán nem minden munkahely marad meg.
Monika Schnitzer közgazdászprofesszort kérdezte a Deutsche Welle a kormányzati előrejelzésről, mely szerint az idei gazdasági növekedés 3,1% lesz, míg korábban 3,7%-ra számítottak. Ez alacsonyabb mint az uniós átlag. Monika Schnitzer szerint ez természetes, mert tavaly a németek kevésbé estek vissza, mint a déli uniós tagállamok, vagyis más a viszonyítási alap.
A déli államok erőltették az uniós válságalapot, amely a helyreállítás finanszírozását segíti az EU által kibocsátott kötvénnyel. Az alkotmánybíróság felfüggesztette a 750 milliárd alap ratifikálási folyamatát mondván, hogy több jogi problémát tisztázni kell még. Ez jelentős csúszást eredményezhet, mert a német gazdaságnak is óriási szüksége van komoly támogatásra. Ezek után az Ifo jelentése újabb csapás – hangsúlyozza a közszolgálati Deutsche Welle –, mert ily módon lassúbb lehet a német gazdaság fellendülése a vírus válság után. Mindez nem sok jót jelent az Európai Uniónak sem, hiszen a német gazdaság a motorja az integrációnak, melyet padlóra küldött a koronavírus-válság.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Júniusban kezdődhet a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló első, 540 milliárd eurós európai uniós csomag végrehajtása, és a közösség tagjai abban is egyetértenek, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt válságba süllyedő gazdaság helyreállítására – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.
Elmondta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd eurós hitelkeretére, az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programjára és az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euró keretösszegű garanciaalapjára építő első válságkezelő csomag révén gyorsan hatékony segítséget juttatnak a rászorulóknak, de a júniusi induláshoz egy sor teendő még hátravan, így a német törvényhozásnak (Bundestag) is dönteni kell az ügyben.
A válságkezelés második szakaszában egy gazdasági helyreállítási, újjáépítési alapra lesz szükség, amely szorosan kapcsolódik a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséhez. Erről az Európai Bizottság készít javaslatot az Európai Tanácsnak – ismertette Angela Merkel.
A német kancellár tájékoztatóján azzal a sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint a videokonferencián egy ezermilliárd eurós alap felállítása került szóba, elmondta: nemigen tudni még, hogy miként alakulnak a gazdasági folyamatok, amikor majd enyhül a világjárvány, így például ismeretlen, hogy mennyire áll helyre a turizmus és miként változik az autóvásárlási hajlandóság, ezért korai konkrét összegekről beszélni, előbb adatokat kell gyűjteni és számításokat kell készíteni.
„Mindenkinek világos, hogy nem csupán 50 milliárd euróról van szó”, és az is mindenki számára egyértelmű, hogy létre kell hozni egy ilyen alapot a válság utáni fellendülés beindítására – mondta Angela Merkel.
Teljesen világos továbbá, hogy Németország az eddiginél jóval több pénzt fizet majd be a közös költségvetésbe, és támogatja az újjáépítési alapot, mert Németország csak akkor maradhat sikeres, ha „Európának jól megy a sora” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy az Európai Tanács első, március elején tartott videokonferenciáján még a világjárvány kezelésének orvosi, egészségügyi kérdései voltak a középpontban, március vége óta viszont egyre inkább a gazdasági hatások ellensúlyozása kerül előtérbe. A csütörtöki tanácskozás „barátságos megbeszélés” volt, és ugyan nem volt mindenben egyetértés, de az a közös meggyőződés, hogy a mindenkit sújtó járvánnyal csak együtt lehet sikeresen megbirkózni – mondta Angela Merkel.
Közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.
Angela Merkel kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.
A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár a magyar kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel.
Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel.
Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében. Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.
