Pénzügyi szolgáltatás helyett szerencsejátéknak kellene nyilvánítani a kriptovaluták forgalmazását a londoni alsóház pénzügyi bizottságának szerdán bemutatott jelentése szerint.
A 28 oldalas helyzetértékelés megállapítja, hogy a jegybanki támogatás nélküli kriptoeszközök – például a bitcoin és az ether – kilengésekre hajlamos árfolyama és belső értékük hiánya óhatatlanul jelentős kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat, miközben ezek a kriptovaluták „nem szolgálnak hasznos társadalmi célokat”.
A parlamenti bizottság szerint a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott spekuláció éppen ezért jobban hasonlít a szerencsejátékra, mint a pénzügyi szolgáltatásokra.
A testület aggasztónak nevezte, hogy ha a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott lakossági kereskedést és befektetési tevékenységet pénzügyi szolgáltatásként szabályozzák, akkor a fogyasztók a ténylegesnél biztonságosabbnak gondolhatják e tevékenységeket, vagy úgy érzékelhetik, hogy e tranzakciók mögött hatósági védelem áll, jóllehet ilyen védelem nincs.
Mindezek alapján a londoni alsóház pénzügyi bizottsága a szerdán ismertetett jelentésben erőteljes ajánlást fogalmazott meg arra, hogy a brit kormány a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott lakossági kereskedést és befektetési tevékenységet ne a pénzügyi szolgáltatásokra, hanem a szerencsejátékokra vonatkozó szabályozásnak vesse alá.
A testület közölte: támogatja ugyan a pénzügyi innovációt olyan területeken, amelyeken ez potenciális előnyökkel jár, nem világos azonban, hogy a kriptovaluta-technológiák milyen jövőben előnyökkel járhatnak a pénzügyi szolgáltatásokban, és melyek azok a területek, amelyeken e technológiák a legnagyobb hatást gyakorolhatják.
A kriptovaluták használatából eredő fogyasztói kockázatok azonban már most is jelen vannak és ténylegesek – áll brit parlamenti szakbizottság szerdai jelentésében.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg néhány hete egy londoni pénzügyi rendezvényen Sir Jon Cunliffe, a Bank of England kormányzó-helyettese.
Cunliffe kijelentette: a kriptopénzek zöme erőteljesen spekulatív, inkább fogadásszerű eszköz, értékük szélsőséges kilengésekre hajlamos, éppen azért, mert „nincs semmi mögöttük”, nincs belső, valódi értékük, és emiatt nem alkalmasak általános fizetési célokra sem.
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
Angliában, Skóciában és Walesben akár egymillió háztartás is kaphat pénzvisszatérítést, ha hétfő este kevesebb áramot használ – ezt tartalmazza az áramkimaradások elkerülését célzó Demand Flexibility Service program. A szolgáltató National Grid közlése szerint az eddig csak tesztelésre használt Demand Flexibility Service szolgáltatás hétfőn 17:00 és 18:00 óra között működik, írja a BBC.
Akik regisztráltak rá, kedvezményt kapnak a számlájukból, ha például nem használják ebben az időben a sütőt, a mosógépet, vagy nem ilyenkor töltik elektromos járműveiket. A National Grid szerint a megtakarítás a felhasznált energia mennyiségétől függően néhány fonttól akár húsz fontig is terjedhet.
A programot azért vezették be, mert a hideg időjárás miatt ugrásszerűen nőtt az energiafelhasználás, ahogy egyre többen kapcsolták be a fűtést. Legközelebb kedden 16:30 és 18:00 óra között tervezik megismételni.
A vasutas sztrájk teljesen megbolydíthatja az ellátási láncot, és várhatólag nem kerülnek időben az élelmiszerek az üzletekbe.
Angliában és Skóciában attól tartanak a szupermarketek, hogy nem lesz elég áru az üzletek polcain – írja a Sky News. A magas infláció és a háború élelmiszer beszerzésre gyakorolt negatív hatásai mellett a vasutas sztrájk is komoly kihívást jelent a boltok üzemeltetőinek és a vásárlóknak.
A magasabb bérekért és a biztonságosabb munkakörülményekért tüntető egyik szakszervezet tagjai közül akár 40 ezer dolgozó is kieshet a munkából, amit meg fog érezni a gazdaság, különösen a szállítmányozás és a logisztika területén. A sztrájkolók a mostani időszakot az elégedetlenség nyarának nevezik, volt ahol tömeges elbocsátások is történtek.
Már készülnek a vészforgatókönyvek, ugyanis a tüntetők újabb, minden eddiginél nagyobb sztrájkra figyelmeztetnek. Elképzelhető, hogy személyszállítás nem lesz, de tehervonatok bizonyos napokon mégis közlekednek majd.
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több nehézségbe ütközik a brit üzletek polcainak a feltöltése, illetve az éttermi kínálat fenntartása: több százezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, egyebek mellett nincs elég járművezető, mezőgazdasági munkás, illetve élelmiszeripari betanított alkalmazott. A legnagyobb cégek vezetői szinte naponta figyelmeztetik a kormányt, ha nem reagálnak rugalmasan a válságra, komoly ellátási nehézségek alakulhatnak ki a karácsonyi időszakban. „Úgy véljük, lesznek hiánycikkek karácsonykor. Most is csak komoly nehézségek árán tudjuk kielégíteni az igényeket és nincs kapacitásunk az ünnepi időszak miatti készletépítésre” – jelentette be a legnagyobb brit élelmiszer kiskereskedelmi lánc, a Tesco vezetősége, amely szerint csak kamionsofőrből több mint százezer hiányzik.
A mélyfagyasztottélelmiszer-piac vezető cége, az Iceland ügyvezető igazgatója, Richard Walker arról panaszkodott a The Guardiannak, hogy a sofőrhiány miatt naponta 30-40 fuvart kell lemondaniuk. „Saját magunkat sebeztük meg” – mondta egyértelműen arra utalva, hogy a hiány oka az EU-ból való kilépés, a Brexit, amelyről a britek a 2016-os népszavazás alkalmával döntöttek. A britek távozása után ugyanis az EU-ból érkező, bizonytalan helyzetbe került vendégmunkások egy része végleg hazaköltözött, a szigetország polgárai pedig egyáltalán nem sietnek, hogy leszedjék a gyümölcsöket, vagy odaálljanak az élelmiszeripari cégek futószalagjaihoz. Az utóbbi vállalatoknál az alkalmazottak hatvan százaléka az EU-tagországokból érkezett, s a munkások egy részének távozása miatt több cég legalább tíz százalékkal csökkentette a termelését.
Csökkenő termelés
A helyzetet súlyosbítja, hogy az újra támadó Covid-19-járvány miatt az alkalmazottak, köztük a kamionsofőrök egy része kénytelen karanténba vonulni, így kiesik a munkából.
A még nem teljes statisztikák szerint a jellemzően az alacsony jövedelmet adó logisztikai és mezőgazdasági állásokban dolgozó románok és bolgárok közül több mint kilencvenezren – a teljes állomány negyede – tértek végleg haza, míg a közép-európai államok polgárai közül több mint százezren döntöttek a hazaköltözés mellett. A pénzügyi és a szolgáltatói szektorból is sok külföldi távozott, a mediterrán uniós tagállamokba is tízezrével tértek vissza Nagy-Britanniából.
A Brit Iparkamara (BCI) vezérigazgatója, Tony Danker szerint a hiány már akkora, hogy lelassul a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás folyamata is. Szerinte a megoldás az lehet, ha a hiányszakmákba jelentkezők számára határozott idejű vízumokat adnának ki Nagy-Britanniában.
Tétlen kormány
Míg a Boris Johnson vezette konzervatív, Brexit-párti kormány egyelőre nem tesz semmit a válsághelyzet megoldása érdekében – a londoni szakértők szerint a szigetország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb logisztikai krízise felé halad – az aggasztó jelek folyamatosan szaporodnak. A brit kormány a Brexit hasznosságát igazolandó ugyan korábban arról beszélt, hogy a kilépésnek köszönhetően javulni fog a szigetország élelmiszer biztonsági helyzete is, most többek között a McDonald’s jelentette be, hogy a hiány miatt ki kell venni a kínálatból a milkshake-ket, illetve a palackozott üdítőket. Egy másik éttermi lánc, a Nando 40-50 üzlete bezárására kényszerült, mert a cég nem tudott elég csirkét vásárolni. Az ugyancsak baromfiban „utazó” KFC is bejelentette, gondjai vannak a húsbeszerzés során. A KFC-nél egyéb nehézségek is támadtak, még csomagolóanyagból sem volt elegendő. A hétköznapokban, a népszerű éttermekben jelentkező gondok új megvilágításba helyezik a Brexit okozta gondokat: míg korábban sok, komolyabb hatást ki nem váltó cikk szólt a súlyosbodó sofőr- és alkalmazott hiányról, a milkshake és a csirke eltűnése kézzelfoghatóvá teszi a britek kilépése miatt keletkező nehézségeket.
A nagy láncok többsége igyekszik nem nagy dobra verni az ellátási nehézségekről szóló híreket, ám a szakértők attól tartanak, ha az óriások képtelenek szavatolni a folyamatos áruellátást, még súlyosabb gondok alakulnak ki a kicsiknél, hiszen az ő lobbierejük jóval visszafogottabb. A kisebb vállalkozások már csak azért is veszélyben vannak, mert a nagyobb tartalékokkal rendelkező óriáscégek különféle kedvezményekkel – például az újonnan jelentkező alkalmazottaknak fizetett bónuszokkal – sorra happolják el tőlük a sofőröket és egyéb munkásokat.
Mindenki veszített
A The Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint a most tapasztalt nehézségek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s miközben újabb hasonló gondok is várhatók, a Brexit valódi hatása jóval később, akár másfél évtized múlva válik még inkább nyilvánvalóvá. A borúlátó elemzők attól tartanak, a szigetország GDP-je hosszabb távon akár négy-öt százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet az uniós tagság megőrzése esetén elért volna.
A tanulmányok szerint az EU-ban maradt államok is veszítenek a britek kilépésével, a legrosszabbul – a briteknél is többet veszítve – Írország járhat, amely akár hat százalékpontos visszaesésre is számíthat. Ugyancsak sokat veszíthet a brit gazdasághoz szorosan kötődő Málta, de Luxemburg és Hollandia is számíthat 1-2 százalékpontnyi növekedésiütem-elmaradásra. Magyarországon kisebb, fél százaléknál is kisebb lesz a Brexit GDP-t visszafogó tartós hatása.
