Az áramkimaradások nem befolyásolják jelentősen az élelmiszerek árát Ukrajnában, és nem okoznak hiányt belőlük.
Az Ukrinform az Agrárpolitikai Minisztériumra hivatkozva írt erről, továbbá ezt hangsúlyozta Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének első helyettese, Tarasz Viszockij is.
„A villamos energia a termék típusától függően 3-5% között hat ki az árakra. Minden attól függ, hogy a jövőben milyen lesz a kimaradás gyakorisága, és ennek megfelelően, szükség lesz-e alternatív, drágább forrásokra. Ha marad a jelenlegi helyzet, tervezett áramszünetek esetén jelentős áremelkedés nem várható. Lesznek apró igazítások, ez néhány százalékot jelent” – közölte.
Megismétlődhet Ukrajnában az üzemanyagválság: benzin- és gázolajhiány, hosszú sorok a benzinkutakon és emelkedő árak várnak a lakosságra. Az első vészharang a legutóbbi, ukrán energetikai infrastruktúrát ért nagyszabású orosz rakétatámadás idején kondult meg, amikor is hosszú sorok torlódtak fel a benzinkutakon, majd néhány töltőállomáson elfogyott a benzin.
Olekszandr Melnicsuk, a BRSM Nafta marketing-igazgatója kifejtette, az üzemanyag iránti kereslet 35 százalékkal nőtt, ezért szükség van a logisztika „felgyorsítására”. Hasonlóan vélekedik Dmitrij Leuskin, a Prime töltőállomás-hálózat tulajdonosa, aki szerint egyre feszültebb az üzemanyag-helyzet. Elmondása szerint ennek több oka is van. Először is, dízelválság van kibontakozóban Európában. December 5-én ugyanis életbe lép az orosz olajársapka, amelyre felkészülve a kereskedők felvásárolják az elérhető készletet. Emiatt kevesebb a kínálat a piacon, nőtt értük a verseny.
Egyes források szerint Európában korlátozott a dízel üzemanyag kínálata, ami máris megnövelte a logisztikai költségeket, ezért az árak emelkedésnek indultak.
Az ukrán vásárlók megnövekedett kereslete miatt a lengyel kereskedők tonnánként 30-40 dollárral emelik a tarifáikat. Decemberben pedig akár 160-180 dollárra nőhetnek a díjak.
A válság kialakulásának másik oka, hogy a dunai kikötők „kiszáradtak”, ugyanis szinte megszűnt a tengeren keresztül történő üzemanyag-szállítás, így a hiány akár 2-3 hónapig is eltarthat. Előrejelzése szerint a fenti okok miatt várható üzemanyagválság Ukrajnában.
„Nem lesz elég üzemanyagszállító teherautó, képtelenek leszünk megbirkózni a helyzettel a tenger és a vasút nélkül. Három hetet kell kibírnunk, aztán lecsillapodik a válság, azonban nem múlik el, nagy valószínűséggel márciusban visszatér… Nincsenek készleteink és tartalékjaink. Csak annyit tehetünk, hogy rugalmasak vagyunk, és átirányítjuk a teherautókat egyik helyről a másikra” – mondta a szakértő.
Dmitrij Leuskin kifejtette, a gázolaj és a benzin ára átlagosan két hrivnyával emelkedik literenként – egy hrivnya a beszerzési árak és a logisztika növekedése miatt, egy hrivnya a generátorok, starlinkek stb. használata okán.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint azonban nem valószínű, hogy Ukrajnának üzemanyaghiánytól kell tartania a tömeges generátorhasználat miatt. A statisztikák azt mutatják, az elmúlt 5-6 évben mintegy 500 ezer generátort importáltak Ukrajnába, az országban ugyanakkor mintegy 12 millió háztartás van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság legfeljebb 3-5 százaléka rendelkezik generátorral.
Az A-95 tanácsadó csoport szerint már most is az üzemanyagárak emelkedése tapasztalható a nagy- és a kiskereskedelemben egyaránt. A benzin november 28-tól a benzinkutakon átlagosan 51,27 hrivnyába került literenként, a gázolaj 54,65 hrivnya. Néhány nappal azelőtt 55,10, illetve 59,11 hrivnya szerepelt az árcédulán.
Hennagyij Rjabcev, a Pszicheja tudományos-technikai központ speciális projektjeinek vezetője szerint valóban probléma van az üzemanyaggal.
De sok tekintetben maguk a kereskedők is öntenek olajat a tűzre, akik megpróbálnak pánikot kelteni bevételeik növelése érdekében.
A szakértő szerint a nyeresége már „meghaladja a literenkénti 20 hrivnyát”.
Minden bizonnyal ezért jutott Ukrajna Monopóliumellenes Bizottsága (AMKU) arra a következtetésre, hogy az ukrán kormány a válság elkerülése érdekében állítsa vissza az ellenőrzést az üzemanyagpiac felett. Szerintük ugyanis az üzemanyag iránti megnövekedett kereslet bármikor a 2022. április–május környékén kialakult helyzet megismétlődéséhez vezethet.
Ukrajnában szinte minden héten emelkednek az élelmiszerek ára, egyéb termékek ára is napról napra magasabb, újabb és újabb rekordokat döntenek meg. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest átlagosan 23,7%-kal drágultak a termékek – számolt be a Novoje Vremja.
2016 februárja óta az infláció elérte a maximumot. A jegybank előrejelzése szerint az árak növekedése újabb lendületet vesz, és az infláció 2022-ben 30% lesz. Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukrajina ügyvezető igazgatója szerint az infláció valamivel alacsonyabb lesz, mint a jegybank előrejelzése, 25 és 30% között lehet az év végére.
A fő ok – a háború
A Focus kiadvány közölte, hogy az áremelkedést főként az Oroszországi Föderáció teljes körű katonai inváziója okozza. Számos, háborúval kapcsolatos tényező befolyásolja az élelmiszerárakat Ukrajnában. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezetője többek között az alábbi tényezőket nevezi meg: az energia és az üzemanyag drágulása, a hrivnya gyengülése, a piaci szereplők közötti logisztikai láncok lerombolása, a kereslet növekedése a tartós termékek és az alapvető cikkek iránt.
A háború a háziállatok tömeges pusztulását okozza
Fontos tényezőnek számít a takarmányárak drágulása és az állatgyógyászati termékek hiánya mellett az állatállomány és a baromfi tömeges pusztulása, ami nem csak a bombázások során következik be, hanem az áram, a takarmány és a megfelelő gondozás hiánya is. Volodimir Zelenszkij elmondása szerint 6 millió háziállat pusztult el Ukrajnában az orosz agresszió következtében, tetemeik veszélyt jelentenek az ukrán ökológiára.
A baromfitenyésztők felfüggesztették a tojások keltetését
Az áremelés rekordere A tojás lett. A háború miatt a tojás ára 81%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Kutatóközpont árképzési és agrárpiaci osztályának vezető kutatója a Focus kiadványnak adott kommentárjában elmondta, hogy a háború miatt a legtöbb vállalkozás vagy teljesen leállt, vagy részben függesztette fel a tojások keltetését. Ennek eredményeként nem lett fiatal baromfi, az időseket nem cserélték le fiatalokra, és a populáció egy része elveszett.
Az élelmezésbiztonsági ranglistán Ukrajna az utolsó helyet foglalta el
A The Economist Intelligence Unit tanulmánya szerint Ukrajna az utolsó helyen áll Európa élelmezésbiztonsági besorolásában. Finnország végzett az első helyen. A világranglistán a 113 ország között Ukrajna a 72. helyet szerezte meg. A kutatók a bekövetkezett változást az ukrajnai háborúval magyarázzák, amely befolyásolta az „élelmiszer elérhetőségének” mutatóját.
Az élelmezésbiztonság legrosszabb mutatója pedig a „fenntarthatóság és alkalmazkodóképesség”. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának jelentős problémái vannak a vízkészletekhez való hozzáférést és a vízkészletek kezelését illetően, valamint jelentős hiányosságok vannak a kockázatkezelési rendszerben.
A jelentős drágulás, az élelmiszerek termelési átlagköltségének változása és az kormányzati védelmi programok hiánya miatt Ukrajna áll a legrosszabb helyen az élelmiszer-biztonság tekintetében Európában.
Ami az élelmiszerbiztonság minőségét illeti, Ukrajna 100-ból 71,3 pontot kapott. A szakértők megjegyzik, hogy Ukrajna átlag lakosa étrendje nem változatos, ellenben az ukránok elegendő jó minőségű fehérjét fogyasztanak, és az élelmiszerek általában biztonságosak.
Az eső, a hideg időjárás és a zöldségtárolók hiánya negatívan befolyásolja egyes zöldség és gyümölcs piaci kínálatát – számolt be a jegybank makrogazdasági és monetáris felmérése, közölte az UNN.
„Az esős időjárás miatt várhatóan csökkenni fog a hagyma és a szezonális gyümölcsök kínálata. A hideg időjárás miatt hiány várható az üvegházban termesztett termékekből, valamint számos zöldség kínálata csökken a zöldségtárolók hiánya miatt” – számolt be a Nemzeti Bank.
Az előrejelzések szerint hajdinából és burgonyából elegendő lesz a hazai igények kielégítésére. A korai kalászosok és a repce betakarítása is majdnem befejeződött. „A gabonafélék és hüvelyesek betakarítása jelenleg 45%-kal alacsonyabb a tavalyinál, elsősorban a betakarítási területek csökkenése miatt” – jelentette a jegybank. Egyben hozzátették, hogy megkezdődött a kukorica, a napraforgó, a szója és a cukorrépa betakarítása. Az esőzések miatt elhúzódott a betakarítás – tette hozzá a Nemzeti Bank.
„Az állattenyésztésben aktivizálódott a tevékenység, a takarmánykészletben többlet alakult ki, egyes vállalkozások növelik a sertésállományt, a méhészek magas méztermésre számítanak” — mondták el.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Egyre magasabbra kúszik a kávé világpiaci ára, jelenleg fontonként 2,2 dollár, míg egy évvel korábban még csupán 1,4 dollár volt. Az árat a közelmúltban felfelé tornázta többek között az is, hogy kiderült, a világ legnagyobb kávéexportőre, Brazília ellátási problémákba ütközhet, az ország arabicakészletei 23 éves mélyponton vannak – írja a Bloomberg.
A nagy kávéházláncok javarészt arabica típusú kávét használnak, így tesz például a Costa és a Starbucks is. Utóbbi a részvényei egy éve még 114,11 dollárt értek, most azonban már csak 84,4 dollárt.
A brazil kávéexportot a mennyiségi problémákon kívül visszavetheti egy új uniós javaslat is, amelyet szeptember 13-án fogadott el az Európai Parlament. A kezdeményezés szerint azoknak az árucikkeknek a behozatalát nem engedélyezik majd az Európai Unióba, amelyekről kiderül, hogy az előállításuk erdőirtással köthető össze.
Az eredetvizsgálat érintheti többek között:
a szóját, a pálmaolajat, a kukoricát, a kecskehúst és a kávét is. A javaslatra az Európai Tanácsnak még rá kell bólintania.
Habár az uniós rendeletben nem nevezik meg Brazíliát mint az intézkedés célpontját, ám a szakértők egyetértenek, hogy a háttérben az amazonasi esőerdő drámai visszaszorulása áll. 2019 – Jair Bolsonaro elnökké avatása – és 2021 között összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki az őserdőnek a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, amit nagyobb, mint Belgium. Idén pedig eddig 7555 négyzetkilométer erdőrész semmisült meg.
Klímavédelmi aktivisták sokszor vetették már a brazil államfő szemére, hogy gazdasági okokból szemet huny a szándékos erdőirtások felett. Ő azonban a legutóbb azzal hárított, hogy túl sokat foglalkozik a sajtó az amazonasi esetekkel, inkább a nyári francia erdőtüzek hátterével kellene foglalkozni.
Brazília a Statista adatai szerint 2020/2021-es pénzügyi évben 1,61 milliárd dollár értékben exportált kávét Németországba, 1,012 milliárd dollár értékben az Egyesült Államokba és közel 395 millió dollár értékben Olaszországba.
A fogyasztói árak 2022 augusztusában Ukrajnában 1,1%-al drágultak a júliusi 0,7%-os emelkedést követően. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az év eleje óta 19,5%-kal nőttek az árak.
Éves viszonylatban az infláció augusztusban 23,8% volt a júliusi 22,2%, a júniusi 21,5% és a májusi 18%-hoz viszonyítva.
Az infláció 2022 augusztusában az előző hónaphoz képest 2,1%-ot tett ki, az év eleje óta a mutató 15,1%-ot emelkedett.
Az Állami Statisztikai Szolgálat számításai szerint a fogyasztói piacon augusztusban 0,7%-kal drágultak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok. Legnagyobb mértékben a tojás drágult (15,4%-kal). A cukor, a szalonna, a sertéshús, a gyümölcs, a rizs, a hal és haltermékek, a baromfihús, valamint az üdítők ára 2,5–6,4%-kal emelkedett. A zöldségfélék viszont 13,9%-kal, a marhahús és a napraforgóolaj pedig 0,3%-kal lett olcsóbb.
A szeszes italok és a dohánytermékek ára 1,2%-kal nőtt egy hónap alatt: dohánytermékek esetében 1,7%-kal, alkoholos italok 0,7%-kal lettek drágábbak.
A ruházati cikkek és lábbeli ára ugyanakkor 2,0%-kal, ezen belül a lábbeliké 2,1%-kal, a ruházati cikkek ára 1,9%-kal csökkent.
Az Állami Statisztikai Szolgálat a hrivnya árfolyamának júliusi leértékelődésével magyarázza a háztartási cikkek és háztartási gépek 5%-os, a tűzhelyek 9,4%-os, a hűtőszekrények 9,1%-os, a fűtőtestek, a klímaberendezések 8,1%-os, a mosógépek 7,4%-os, a porszívók 7,3%-os drágulását.
A fuvardíjak 0,8%-kal emelkedtek, elsősorban az autók 8,9%-os, a közúti személyszállítás 1,2%-os drágulása miatt. Ugyanakkor az üzemanyag és a kenőanyagok 3,9%-kal lettek olcsóbbak.
2021-ben Ukrajnában az infláció 10%-os volt, 2020-ban 5%-os, 2019-ben pedig 4,1%-os volt.
Nemcsak a segélyezetteknek, hanem az évi 45 000 fontot (körülbelül 2 205 000 hrivnya) kereső briteknek is kormányzati segítségre lesz szükségük az energiaszámlák kifizetéséhez – figyelmeztetett a brit kancellár.
A brit háztartások kétharmadában télre beáll az energiaszegénység, amennyiben a brit kormány a tervei szerint megvonja az energiaár-támogatást. Ez ellen indult egy civil kezdeményezés, melynek jelmondata „Ne fizesd ki a számlád!”.
Nadhim Zahawi kancellár elmondta, hogy a háztartásoknak meg kell próbálniuk csökkenteni energiafogyasztásukat, és attól tart, hogy a gázárak még két évig magasak maradhatnak.
Az energiaszámlák ősszel családok milliói számára fognak megugrani, miután a jelenlegi ársapkát októberben módosíthatják további 80 százalékos áremeléssel. Az áremelés után háztartásonként 3549 font (145 500 hrivnya) lehet az átlagos éves energiaköltség, amire még soha nem volt példa, és januárban még tovább növekedhet a számlákon szereplő összeg.
Az ápolónők és a tanárok segélyre fognak szorulni
Az Egyesült Királyságban a Sky News szerint minden háztartás 400 font visszatérítést kap az energiaszámláira, de Liz Truss és Rishi Sunak, a konzervatívok vezetőjelöltjei további lépéseket sürgetnek. Vita alakult ki arról, hogy a kiegészítő támogatást széles körben osszák-e el, vagy a legalacsonyabb jövedelműekre koncentráljanak.
Az én aggodalmam az, hogy vannak olyanok, akik nem kapnak segélyt. Ha valaki vezető ápolónő vagy tanár, aki évi 45 000 fontból él, annak az energiaszámlái 80 százalékkal emelkednek, és az új évben valószínűleg még nagyobb mértékben fognak emelkedni – mondta Nadhim Zahawi.
Bár az általános hitel nagyon hatékony módja a célzott támogatásnak, más ötleteket is vizsgálnak, hogy biztosítsák a segítséget azoknak, akiknek valóban szükségük rá.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
A kormány a jövedéki adó újbóli bevezetését és 100 euró 1000 liter üzemanyagra szintű megállapítását javasolja. Ugyanakkor az áfa 7 %-os szinten maradna, a jövedéki adót pedig minden üzemanyagtípusra bevezetnék. Az erre vonatkozó törvénytervezetet megvitatásra már benyújtották a Parlamentbe.
A törvénytervezetben a jövedéki adó emelésének szükségességét azzal magyarázzák, hogy az államnak teljesítenie kell az autópálya-hálózat fejlesztéséhez szükséges hitelfelvételi kötelezettségeit. Jelenleg ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésére nincs forrás.
Figyelembe véve az üzemanyagimport jelenlegi mértékét, a jövedéki adó bevezetése minden hónapban minimum 2 milliárd hrivnyával növelné az állami költségvetés bevételeit – számolt be az RBK-Ukrajna. A befolyt összeget a Közúti alap kapja, és az utak javításara fordítja.
A jövedéki adó nem érinti az üzemanyag kiskereskedelmi árát?
A gazdasági tárca már korábban nyilatkozott arról, hogy a jövedéki adó újbóli bevezetése nem jelenik meg az állampolgárok üzemanyagköltségében. Ezt Denisz Kugyin gazdasági miniszterhelyettes nyilatkozta. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a lakosság valójában nem érzi meg az üzemanyag jövedéki adójának bevezetését. Mivel a kőolajtermékek ára a világpiacon csökken, ezért is fontolgatja a kormány az üzemanyag jövedéki adójának ismételt bevezetését.
Hasonló kijelentést tett Szerhij Kujun, az A-95 Consulting Group igazgatója tájékoztatóján. A szakértő megjegyezte, hogy az üzemanyagadót az egész világon az állami költségvetés erőteljes bevételi forrásának tekintik. A jövedéki adó a kormány által javasolt szinten pedig nem fogja érdemben befolyásolni a végső fogyasztói üzemanyagárakat.
Négy hrivnya literenként
Tavasszal az adók eltörlése hozzájárult az üzemanyagárak literenkénti 10-12 hrivnyás csökkenéséhez. A kormány által javasolt jövedéki adó, amely minden üzemanyagtípusra azonos, literenként négy hrivnya lesz. Százalékban ez a benzin és a gázolaj árának 8%-a, a cseppfolyósított gáz esetében pedig körülbelül 10%. Összehasonlításképpen: a háború előtt a benzin adóterhe elérte a 45%-ot. Ebben benne volt a jövedéki adó és az áfa. A benzin jövedéki adója 213,5 euró volt 1000 literenként, a gázolajé 139,5. Az orosz agresszió okozta üzemanyagpiaci válság miatt 20 százalékról 7 százalékra csökkent az áfa.
Az EU-ban 3,5-szer magasabb a jövedéki adó
Az Európai Unióban a benzin minimális jövedéki adója 359 euró 1000 literenként. Németországban a jövedéki adó mértéke 654,5 euró, Szlovákiában – 555, Lengyelországban – 276,8 euró.
Csökkent a kőolaj világpiaci ára
A világpiaci kőolajárak meredek csökkenésének hátterében most van a legalkalmasabb pillanat a jövedéki adó bevezetésére, mert az észrevehetetlen lesz a fogyasztók számára – mondta Kujun, és arról biztosított, hogy nem kell ugrásszerű áremelkedésre számítani.
Ősszel nem lesz üzemanyag hiány és drágulás
Az RBK-Ukrajna közleménye szerint Ukrajnában a következő hónapokban nem lesz üzemanyaghiány. Ugyanakkor valószínűleg ősszel korlátozások lépnek életbe a benzinkutaknál a benzin értékesítését illetően.
A kormány előrejelzései szerint az üzemanyagárak Ukrajnában ősszel nem fognak változni. Ez annak köszönhető, hogy az importőrök teljesen megváltoztatták logisztikájukat, és most Ukrajna nem Oroszországból és Fehéroroszországból, hanem európai országokból kap üzemanyagot.
Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter egyben kijelentette, hogy a jövedéki adó újbóli bevezetése semmilyen módon nem befolyásolja a gázolaj árát. Ugyanakkor drágulhat a benzin, ha a Parlament jóváhagyja a jövedéki adó újbóli bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A benzin árára gyakorolt hatás azonban elenyésző lesz, biztosította a miniszter tájékoztatóján.
