Grant Shapps, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere Kijevben járt, ahol bejelentette: London hiteltámogatást nyújt az Ukrajnának a nukleáris üzemanyag-ellátásához – írja a Sky News.
A britek segítenének Kijevnek leválni a létfontosságú nukleáris erőművek ellátásában Oroszországról. A szigetország exporthitel-ügynöksége összesen 192 millió fontos hitelkeretet ad az ukrán energiaipari vállalatnak, az Enerhoatomnak. Az ügylet keretein belül a brit Urenco urándúsítási szolgálatokat nyújt az ukrán vállalatnak.
Az atomenergia létfontosságú az országban, a villamosenergia-termelés több mint felét nukleáris erőművekben állítják elő.
Shapps reméli, hogy a lépés segítségére lesz az ukránoknak és sikerül leválni az orosz fűtőanyag-függőségről. A zéró kamatú hitellel Nagy-Britannia nem katonai célú támogatásai összesen megközelítik az 5 milliárd fontot Ukrajnába. A miniszter ukrán kollégáival találkozott és megtekintett egy ukrán erőművet is, amelyet megrongáltak az oroszok. A téli időszakban rendszeresen támadták az orosz csapatok az ukrán energiainfrastruktúrát, most is tartanak a helyreállítási munkálatok.
Putyin barbár inváziójával szemben megingathatatlan a támogatásunk Ukrajna számára – az Egyesült Királyság továbbra is Ukrajna mellett áll, miközben az visszaveri az orosz támadásokat és újjáépíti országát – mondta Shapps. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja a fűtőanyag-szállítmányokat, de a mostani lépéssel erősödik Ukrajna energiabiztonsága.
Mára Ukrajna teljesen független lett Oroszországtól a nukleáris üzemanyagok terén – nem vásárol nukleáris fűtőelemeket, és nem szállítja el a kiégett nukleáris hulladékot, Ukrajna mégis jelentős mértékben is növeli az áramtermelést, sok térségben nem is lesznek áramszünetek – jelentette be vasárnap Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna mára „elvágta ezt a köldökzsinórt”, vagyis teljesen függetlenné vált az orosz nukleáris üzemanyagtól. „Már Oroszország nagy agressziója előtt elkezdtük diverzifikálni nukleáris áramtermelésünk nukleáris üzemanyag-ellátását. Ennek megfelelően a nagy támadás bekövetkeztekor az összes üzemanyag felét Oroszországtól, felét az amerikai Westinghouse-tól kaptuk. Valójában diverzifikáltuk üzemanyag-ellátásunkat. Ennek megfelelően, amikor a nagy agresszió elkezdődött, azonnal felbontottunk minden megállapodást Oroszországgal, és nyugodtan kidolgoztuk, hogyan tudjuk magunkat ellátni üzemanyaggal az orosz nukleáris fűtőelemek mellőzésével. Ez az első pálya” – jegyezte meg.
A miniszter egyúttal megnevezte a második pályát: azt, hogy Ukrajna korábban a kiégett nukleáris üzemanyagot kivitte Oroszországba feldolgozás céljából, de ezt a szerződést még a teljes körű invázió előtt megszüntette. „Tájékoztattuk az oroszokat, hogy a továbbiakban nem szállítjuk hozzájuk a kiégett fűtőanyagot. Mivel Ukrajnában befejeztük a kiégett fűtőelemek tárolójának építését, üzembe helyeztük. Ez pedig lehetőséget ad a függőség elkerülésére is” – tette hozzá.
Haluscsenko emellett kiemelte, hogy Ukrajna válasza a rakétaterrorra igen jelentős. „Megpróbálnak elpusztítani minket, az ukránok pedig növelik az áramtermelést, és ez a mi válaszunk azoknak a terroristáknak, akik szándékosan próbálják megsemmisíteni az energiatermelést általában Ukrajnában, és különösen az atomenergiát” – mondta.
A tárcavezető megjegyezte, hogy a világ egyetlen országa sem szembesült eddig azzal a mértékű pusztítással és problémákkal, mint Ukrajna az energiarendszerében, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziói, amelyek minden Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen található ukrán atomerőműben jelen vannak, mindent rögzítenek, és Oroszország lesz a felelős minden pusztításért. „Arra számítunk, hogy végre bevezetik az orosz nukleáris ipar elleni szankciókat, és azok hatékonyak lesznek. Az ukrán áramtermelés által felépített 1220 megawatt kapacitás azonban már most lehetővé teszi, hogy egyes régiókban mostantól ne kapcsolják le az áramot. Mindazonáltal arra kérjük a fogyasztókat, hogy felelősségteljesen kezeljék az energiafogyasztást” – összegezte Herman Haluscsenko.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd az EU-ban, ezeket azonban stabil alapterhelésű nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Az Európai Uniónak a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót kell jelenlegi atomenergia-kapacitásának fenntartására költenie, és további 50 milliárd eurót a meglévő reaktorok hosszú távú működtetésére – mondta pénteken Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a prágai Európai Atomenergia-ügyi Fórumon.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a beruházások azonnali megkezdése nélkül a meglévő reaktorok mintegy 90 százaléka leállna, méghozzá éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, azaz 2030 körül” – tette hozzá.
„A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban húsz új atomerőmű építése is tervben van” – jegyezte még meg.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd. A valóság azonban az, hogy ezeket legalább 100 gigawattnyi, stabil alapterhelésű nukleáris villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Ezért az atomenergia nem csupán biztonsági és védelmi szempont, hanem valódi megoldás is, hiszen az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni.
Az új technológia, például a kismoduláris reaktorok (SMR) megoldást jelenthetnek az energiarendszer integrálására és a legnagyobb kihívást jelentő ágazatok szén-dioxid-mentesítésére – mondta Simson, rámutatva,
az EU célja, hogy az első európai kismoduláris reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak.
„Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére” – jelentette ki Petr Fiala, az eseménynek otthont adó Csehország miniszterelnöke.
„Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül” – szögezte le.
Fiala szerint az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve, amiért elsősorban Oroszország a felelős, ám hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét.
„A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényegesen át kell alakítania” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.
„Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettséget kibocsátó forrása”
– mondta. „Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő is a fórumon.
A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan nyolcvan év.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. Azonban az olcsó szénen alapuló áramtermelés nem bírta a növekvő áramigényt és időközben a globális energiapiaci válság miatt a szén olcsósága is megkérdőjeleződött.
Az egyes becslések szerint több mint 87 ezer kriptobánya-gép, ami az országba költözött olyan mértékben terhelte le a hálózatot, hogy az áram adagolására is sor került. Az országon az Oroszországból importált elektromosság segíthet, illetve a kriptobányászok számára emelkedhet az áram ára is.
Problémát jelent az is, hogy a legtöbb kriptobányász nem hivatalosan működik az országban, így az 50 reisztrált bányán kívüli „szürke” bányák felelnek a tevékenységgel kapcsolatos energiafelhasználás 85 százalékáért.
Megoldást jelenthet az atomenergia is, lévén Kazahsztán a világ egyik legnagyobb uránium készletével rendelkezik és a termelés területén is jól áll. Ráadásul 1999-ig üzemelt is atomerőmű is az országban, ám az újraindítás a régi bezárás miatt mindenképpen komoly fejlesztéseket igényel és könnyen lehet, hogy olcsóbb újat építeni.
Mindenesetre az, hogy Közép-Ázsia egyik leginkább energiában gazdag országa hirtelen energiaimportra szorul, kiválóan jelzi, hogy mekkora energiafelhasználással jár a kriptobányászat.
[type] => post
[excerpt] => Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638287460
[modified] => 1638230211
)
[title] => Az atom lenne a megoldás: Energiaválság fenyegeti Kazahsztánt a kriptobányászok miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17345
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17346
[image] => Array
(
[id] => 17346
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[original_lng] => 205912
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1638223012:12
[_thumbnail_id] => 17346
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2015
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] =>
[_oembed_time_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] => 1638280618
[_oembed_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] =>
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Ukrajna eltökélt atomenergia-iparának fejlesztését és a legkorszerűbb atomreaktorok alkalmazását illetően – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, adta hírül a strana.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő a Mariano Rossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatójával hétfőn Kijevben folytatott megbeszélésen bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmodernebb atomreaktorok alkalmazására. Szerinte a többi között elképzelhető az SMR-160 típusú kis moduláris reaktorokra történő áttérés. Ezeket a tervek szerint Ukrajnában gyártják majd.
Zelenszkij azt is közölte Rossival, hogy Ukrajna kész megosztani tapasztalatait az IAEA-vel, hogy ne ismétlődhessen meg a 35 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-balesethez hasonló tragédia. „Ma a szakértőink egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek a nukleáris biztonságot és a létesítmények üzemen kívül helyezését illetően” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.
Orbán Viktor és Emmanuel Macron kezdeményezésére levélben fordult az Európai Bizottsághoz hét uniós tagállam. A levélben a vezetők azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában: ne csak elismerjék, de támogassák is, mint lehetséges módszert a megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A hét ország emlékeztet rá, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó akár megújuló energiaforrásokról, akár az atomenergiáról.
Mint arra a Reuters hírügynökség is emlékeztet, az Európai Unióban tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban, hetven százalékban Franciaország. Többen, például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria azonban – főképpen biztonsági aggályokra hivatkozva – ellenzik az atomenergia terjedését. Az Európai Unió stratégiája szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig a fenntartható klímasemlegességet célozták meg. Abban ugyan viszonylagos egyetértés van, hogy ebbe az atomenergia is beleszámít, az viszont nem mindegy, hogy a nukleáris erőművek is kapnak-e támogatást – írja a Magyar Nemzet. A magyar kormányfő és a francia elnök által indított kezdeményezéshez csatlakozott többek között Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén miniszterelnök is.
A japán hatóságok szerdán engedélyezték a 2011-es pusztító földrengésben és szökőárban megrongálódott egyik atomreaktor újraindítását.
A Mijagi prefektúrában működő és a Tohuku Áramszolgáltatóhoz tartozó Onagava erőmű kettes blokkja az első a katasztrófa sújtotta erőművek közül, amely helyi belegyezéssel végleges jóváhagyást kapott, hogy újból működhessen.
A központi kormányzat támogatta a reaktor újraindítását a stabil áramellátás biztosítása érdekében, Kadzsijama Hirosi kereskedelmi miniszter márciusban a helyi prefektúra beleegyezését kérte ehhez.
Murai Josihiro, Mijagi prefektusa, valamint Onagava és Isinomaki polgármestere is hozzájárulását adta az újraindításhoz, miután az erőmű februárban átment a japán atomenergia-hivatal biztonsági átvilágításán. Ez a második olyan megrongálódott reaktor, amely a fukusimai katasztrófa óta megfelelt a hatóság szigorított előírásainak.
Hétfőn Mijagi több településének vezetői megállapodtak, hogy támogatják Onagava és Isinomaki döntését. Egyes helyi lakosok azonban úgy vélik, hogy a jóváhagyást elsiették, mert kételkednek az evakuálási tervek megvalósíthatóságában egy esetleges újabb nukleáris baleset esetén.
A Tohuku Áramszolgáltató szerint az Onagava erőmű kettes blokkjában legkorábban 2022-ben indulhat újra az áramtermelés, miután befejeződtek a biztonsági és katasztrófavédelmi intézkedések. Felhúznak egy 800 méter hosszú, 29 méter magas védőgátat a létesítmény és a mellette hullámzó tenger között.
A 2011-es pusztító földrengés és szökőár a legsúlyosabban Mijagi, Fukusima és Ivate prefektúrát érintette, az általa okozott nukleáris baleset pedig a mai napig a második legsúlyosabb nukleáris balesetnek számít a csernobili után.
Ukrajna csökkenteni kívánja a nukleáris üzemanyag-beszerzés mennyiségét, mivel nem tervezi a nukleáris erőműveink normál kapacitású működtetését, vagyis az energiablokkok újraindítását.
Ezt Olekszandr Dubinszkij parlamenti képviselő jelentette ki: „Olga Buszlavec, ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter szerint a nukleáris energia több gigawattos lekapcsolása az olcsó villamos energiából – ideiglenes. De ez hazugság. Valójában a teljesítmény korábbi szintjére senki sem akar visszatérni. Erre a pontra kellett odafigyelni tegnap, amikor közzétették Buszlavec energiaügyi javaslatait”. Dubinszkij meg van győződve arról, hogy a cél áttérni az olcsóbb nukleáris energiáról a drágább hőenergiára, hogy kedvezzenek a leggazdagabb ukrán oligarchának, a „DТЕK” (a legnagyobb magán, vertikálisan integrált energetikai cég Ukrajnában) tulajdonosának, Rinat Ahmetovnak. Az energia önköltsége közötti különbség, minden egyes előállított kilowatt esetében jelentős: 56 kopijka – a nukleáris 1,65 UAH, az úgynevezett „zöld” (környezetbarát) hőenergia 4,8 UAH.
És mit mond az új energiaügyi miniszter?
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olcsón állítsunk elő túl sok olcsó
atomenergiát. Válasszuk le a fogyasztókat az olcsó villamos energiáról, az
olcsó gigawattokból nyerjünk kriptovalutát (virtuális fizetőeszköz). Hogy ne
vesszen kárba” – mondta Dubinszkij, aki meg van győződve arról, hogy Olga Buszlavec
ilyen javaslatok után csak egy dolgot érdemel – a gyors felmentést.
Mint köztudott, korábban a szakértők az ukrán erőművek leállítását a miniszterelnök és az ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter szabotázsának nevezték, mert döntésüknek köszönhetően az ország a válság idején elvesztette az olcsó nukleáris energiát, és kénytelen volt növelni Rinat Ahmetov drága széntüzelésű és napenergiájának felhasználását. Mihajlo Honcsar, „XXI. stratégia” Globalisztikai Központ elnöke szerint Denisz Smihal és ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter, Olga Buszlavec döntése alapján az ukrán atomerőműblokkok „start–stop–restart” üzemmódban történő üzemeltetése rossz jel, mivel növekszik vészhelyzetek kockázata. „Önmagában egy nem működő energiablokk nem jelent veszélyt. De a legfontosabb, hogy stabilan, folyamatosan kell működnie. Ha elkezdődik a „start–stop–restart” üzemmód – ez rossz jel. Ennek megfelelően növekszik a vészhelyzetek kialakulásának kockázata” – mondta Mihajlo Honcsar. A szakértő azt is elmondta, hogy nem akar pánikot kelteni, de a tény az tény, hogy a nukleáris termelés szempontjából a biztonság kiemelkedő fontosságú. „Ismétlem, a jelenlegi probléma a kormány kiegyensúlyozatlan hozzáállása a helyzethez. Ennélfogva nő a kormányzati struktúrák iránti bizalmatlanság, a helyes döntések meghozatalának és végrehajtásának képessége. A fotelokban nem azok ülnek, akik az állam és a társadalom érdekeit helyezik előtérbe” – hangsúlyozta Honcsar.
„A tavalyi évhez képest másfél blokk nem fér bele a mai villamosenergia-mérlegbe. Minden energiablokkal tudunk termelni. Ezt az egyensúlyt azonban az energiarendszer nem tudja elfogadni” – magyarázza Petro Kotyin, az „Enerhoatom” Nemzeti Atomenergetikai Vállalat ideiglenes elnöke.
Elmondása szerint a közelmúltig az olcsó atomenergia Ukrajna villamosenergia-fogyasztásának több mint a felét fedezte. És akkor az egy kis általános iskolai szintű matematika: ha az olcsó villamos energia mennyiségét az általános hálózatban rekord mennyiségben csökkentik, az ára növekszik.
Ezt elsősorban a vállalkozók és azok a gyártók érzik meg, akiknek a termeléshez nagy mennyiségű villamos energiára van szükségük. A lényeg, az ipari vállalatok és általában az összes vállalkozó többet fizet majd, ezért mindannyian drágábban fogjuk megvásárolni a termékeket. Tehát végül ki nyer, és ki veszít, gondolom mindenki számára egyértelmű.
