„Az import részaránya már jelentősen csökkent. 2019–2021-ben az importtól való függés több mint 80% volt. 2022 októberében ez az arány valahol 70% körül volt, ez a szám a környező országok gázfogyasztási helyzetétől függően ingadozik” – mondta.
Nehammer ugyanakkor gázzsarolással vádolta Oroszországot. Nehammer azt is kijelentette, hogy Bécs igyekszik megszabadulni az orosz gáztól való függőségétől.
Ausztria Energiaügyi, Innovációs és Technológiai Minisztériuma 5 millió eurót utal át Ukrajnának a transzformátor alállomások helyreállítására.
Ezt Alexander Van der Bellen osztrák elnök a Volodimir Zelenszkijjel tartott sajtótájékoztatón jelentette be Kijevben – írja az Interfax-Ukrajna.
„Minisztériumunk 5 millió eurót utal át az ukrajnai transzformátor alállomások helyreállítására” – mondta Van der Bellen.
Kijelentette azt is, hogy Ausztria jelenleg mérlegeli az ukrán gazdaság támogatásának és az ország újjáépítésében való részvételének lehetőségeit. Az osztrák elnök tájékoztatása szerint a következő hetekben újabb humanitárius segélyt küldenek Ukrajnába.
Az osztrák védelmi miniszter, Klaudia Tanner szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e áramszünet Európában a télen, hanem az, hogy mikor – számolt be a Kronen Zeitung.
Klaudia Tannert idézi a neves bécsi lap. Az osztrák védelmi miniszter a német, Die Weltnek adott interjújában figyelmeztetett: „nem az a kérdés, hogy lesz-e Európában áramszünet, hanem az, hogy mikor következik be.”
A néppárti politikus szerint az ukrajnai háború miatt Európának fel kell készülnie az áramszünetekre, ugyanis az áramszolgáltatók is háborús célpontok lehetnek, amennyiben a konfliktus eszkalálódik.
Mivel – a miniszter szerint – a lakosság nagy része csak négy napig lenne képes ellátni magát egy hosszabb áramszünet esetén, az államnak kell segítenie egy ilyen rendkívüli helyzetben. Tanner elmondta, 2025-ig száz olyan laktanya felépítését, bővítését tervezik, amelyek önellátók lennének, és „biztonságos szigetként” működnének az országban.
Az interjúban a politikus felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen meg minden tőle telhetőt a háborút befejezését célzó tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében.
„Fontos, hogy a tárgyalásokra helyezzék a hangsúlyt, és a diplomácia kerüljön előtérbe” – közölte Klaudia Tanner.
Az osztrák hatóságok 5 millió eurót utaltak át az ukrán energiatámogatási Alapba, amelyet az Energiaügyi Minisztérium az Energetikai közösség Titkársága alatt hozott létre, hogy összegyűjtse adományokat az ukrán energetikai vállalatok számára szükséges berendezések beszerzésére – számolt be az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata.
Ez az ukrán delegáció bécsi munkalátogatása során vált ismertté, ahol Jaroszlav Demcsenkov, Ukrajna európai integrációért felelős energiaügyi miniszterhelyettese megbeszélést folytatott Werner Kogler szövetségi miniszter alkancellárral.
Az összeg utalása lesz a pénzügyi támogatás első szakasza, amely a már leszállított és Ukrajnába szállítandó berendezésekkel együtt jelentősen megerősíti az energetikai vállalatok helyreállítási képességét.
Werner Kogler osztrák alkancellár támogatásáról biztosította Ukrajnát és hangsúlyozta: lenyűgözi az ukránok bátorsága és az energetikai munkások profizmusa, akik a rakétatámadásokat követően a sérült objektumok helyreállítását dolgoznak.
Demcsenkov a maga részéről megköszönte a partnerek pénzügyi technikai támogatását, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna felszerelési szükségletei „hétről hétre nőnek”.
„Minden lehetőséget mérlegelünk annak érdekében, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához a lehető leggyorsabban érkezzenek eszközök és anyagok” – szögezte le a miniszterhelyettes.
Az osztrák kormány bejelentette, hogy 20 millió eurót folyósít az Ukrajna helyreállításáért felelős, Világbank által nemrég létrehozott alapítványnak (Ukraine Recovery Trust Fund – URTF).
A döntést Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter jelentette be szombaton az Ukrinform hírügynökség szerint. A tárcavezető azt mondta: Ukrajna helyreállítását már a háború közben meg kell kezdeni, és Ausztria számára fontos, hogy ehhez hozzájáruljon.
Megmutatjuk, hogy szolidárisak vagyunk a lakossággal, és tartósan hozzájárulunk Európa stabilitásához – mondta az osztrák pénzügyminiszter.
Today 🇱🇹 government approved 13 mil 💶 support for 🇺🇦. - 5 mil 💶 to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil 💶 for restoration of 🇺🇦 energy infrastructure. - 2 mil 💶 for 🇺🇦 war refugees in Moldova. - 2 mil 💶 to "Grains from Ukraine" initiative.
📞: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today 🇱🇹 government approved 13 mil 💶 support for 🇺🇦. - 5 mil 💶 to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil 💶 for restoration of 🇺🇦 energy infrastructure. - 2 mil 💶 for 🇺🇦 war refugees in Moldova. - 2 mil 💶 to "Grains from Ukraine" initiative.
Negatívra rontotta az osztrák államadósság kilátásait a Fitch Ratings. A hitelminősítő ügynökség a kockázatok közé sorolta az orosz földgázszállítások esetleges leállását.
A Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy Ausztria függése az orosz földgáztól még európai összehasonlításban is magas, azzal együtt is, hogy az orosz import részaránya a teljes ellátáson belül 50 százalék alá csökkent az ukrajnai háború előtti 80 százalékról.
A Fitch közölte: felülvizsgált várakozása szerint az osztrák GDP jövőre 0,2 százalékkal csökken, holott korábban még 2,4 százalékos növekedést valószínűsítettek. A londoni székhelyű ügynökség elsősorban az osztrák feldolgozószektorban vár recessziót, a kivételesen magas energiaárak, a monetáris szigorítás gyorsuló üteme és a fő kereskedelmi partnereket sújtó negatív hatások átgyűrűzése miatt.
A cég az idei évre a korábban várt 3,3 százalékos GDP-növekedésnél számottevően jobb, 4,5 százalékos növekedésre számít az osztrák gazdaságban az év első felében tapasztalt kivételesen erőteljes teljesítmény miatt.
A Fitch Ratings azzal számol, hogy az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya az idén eléri a 3,2 százalékot, és jövőre 3,4 százalékra bővül tovább, 2024-ben viszont 2,2 százalékra csökken.
A hitelminősítő ugyanakkor arra a számít, hogy a nominális GDP-növekedés és a továbbra is kismértékű deficitek környezetében a GDP-arányos államadósság 2024 végéig 76,1 százalékra csökken a 2020-ban mért 82,9 százalékos legutóbbi csúcsról.
Az államadósság azonban így is számottevően meghaladja a koronavírus-járvány előtti 70,6 százalékot, valamint a Fitch által az AA sávban nyilvántartott szuverén adósok adósságrátájának előrejelzett 47 százalékos GDP-arányos mediánszintjét – áll a Fitch Ratings elemzésében.
Az osztrák cégek 600 millió eurót fektetnek be három ukrajnai egészségügyi intézmény felépítésébe és felszerelésébe. A projekteket osztrák és német bankok finanszírozzák.
A hírt az osztrák gazdasági minisztérium közölte – írja az Ukrinform.
„A háború miatt megnövekedett az igény az egészségügyi létesítmények építésére. Az első szakaszban három konkrét projekt szerepel: a kijevi Ohmatdit Nemzeti Gyermekkórház megépítése és felszerelése, egy modern egyetemi klinika építése és felszerelése szintén Kijevben, valamint egy Ukrán Nemzeti Rehabilitációs Központ építése Lembergben” – olvasható a közleményben.
A villamosenergia-árplafonnak és a megújuló energiaforrások bővítésének a finanszírozásához különadót vetnének ki az energiaipari vállalatok extraprofitjára az osztrák szociáldemokraták.
Az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) a rekordszintű inflációra való tekintettel megismételte követelését az energiavállalatok extraprofitjára kivetendő különadóra vonatkozóan. Konkrétan egy olyan különadóra tettek javaslatot, amelyet akkor vetnének ki, ha egy energiaipari vállalat nyeresége 10 százalékkal meghaladja az előző évi értéket. Az ezt a küszöböt meghaladó nyereséget teljesen el kell venni – írta a párt szombati közleményében. Az SPÖ szerint az energiavállalatok többletbevétele az áremelkedés miatt 4-6 milliárd euróra tehető.
Az SPÖ javaslata szerint a különadóból befolyó bevételek felét a villamosenergia-árplafon finanszírozására, másik felét pedig a megújuló energiaforrások bővítésére kellene fordítani. Az adót az energiatermelő és az energiaszolgáltató cégekre, a kőolajiparban működő vállalatokra kellene kivetni.
Az SPÖ szerint a labda most Magnus Brunner pénzügyminiszter térfelén van. „A pénzügyminiszternek végre választ kellene adnia arra, hogy miből finanszírozná a tervezett áramárplafont, ha a többletnyereséget nem adóztatják meg” – idézte a közlemény Jörg Leichtfried frakcióvezető-helyettest. Ha a kormány villamosenergia-árplafont vezetne be, akkor az adófizetők pótolnák a plafon és a piaci ár közötti különbséget, amivel gyakorlatilag az energiaipari vállalatok extraprofitját finanszíroznák – mutatott rá Leichtfried.
Karl Nehammer osztrák kancellár egy szerdai televíziós interjúban kijelentette, hogy országa „most nem tud azonnal lemondani az orosz gázról, mert szerinte az Oroszország elleni szankcióknak több kárt kell okozniuk Moszkvának, mint az Európai Uniónak – adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nehammer a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: „Ausztria nincs egyedül a gázembargó elleni érvével.” Ugyanakkor hozzátette, hogy Ausztria „határozottan kiáll” az uniós országok oldalán az Oroszország elleni szankciók kérdésében. De mint hangsúlyozta, a korlátozásoknak többet kell ártaniuk Moszkvának, mint az EU-nak.
A kancellár emlékeztetett arra, hogy az olajról már szó van az Európai Bizottságban és az EU Tanácsában is. „A gáz kérdése külön áll, tudniillik ez nem csak Ausztria álláspontja, hanem például Németországé, Magyarországé vagy Bulgáriáé, mert függünk a gáztól” – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy a gázembargó megoszthatja-e az Európai Uniót, Nehammer azt mondta, nem hiszi. „Az Oroszország elleni további szankciókról dönteni fogunk, mert meg akarjuk mutatni, hogy az Európai Unióban egység van, ennek a háborúnak (Ukrajnában – a szerk.) véget kell vetni” – hangoztatta Karl Nehammer.