Három hónap szünet után közel 250 alkalmazottal újraindította a termelését Kárpátalja egyik legnagyobb vállalata, az Eurocar autógyár. A gyár egyetlen dolgozót sem bocsátott el az országban dúló háború miatt.
Ivan Zavidnyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Gazdasági és Regionális Fejlesztési Osztályának igazgatója csodálatosnak nevezte, hogy a térség költségvetését jelentős mértékben feltöltő vállalkozás – a harci cselekmények és az ország területén bevezetett hadiállapot ellenére – újraindította tevékenységét, az autógyártást. „Azok az alkalmazottak, akik hivatalosan is felmentést kaptak a behívás alól, részt vehetnek a munkafolyamat műszaki folytatásában, valamint az autógyártó sorok beindításában. Ennek révén az együttműködés is megvalósult a vállalatunk és a katonai közigazgatás között, ami egy nagyon pozitív példa. Az alkalmazottak sorozás alóli felmentésével a cégnek esélye van az átmeneti stabilitásra, még a legnehezebb időkben is” – tette hozzá.
Míg szünetelt a gyártás, addig az autószerelők az Eurocarba beérkező humanitárius segélyek rakodásánál és válogatásnál segítettek. Most viszont már örülnek, hogy visszatérhettek korábbi munkájukhoz.
Olekszandr Kiscsenko, az Eurocar gyártási vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az elmúlt időszak a vállalat számára nem volt nyereséges vagy kifizetődő, sőt veszteséggel zártak, viszont megtartották az alkalmazottaikat és ezzel együtt a szakértelmet.
Az európai gyártó hivatalos forgalmazója az ukrán piacra koncentrál, amely jelentősen csökkent, és ezzel együtt a termelés is. Az Eurocarban naponta körülbelül 30 autót szerelnek össze, de ha a körülmények is engedik, a kapacitás kétszázra való növelését szeretnék elérni.
„Általánosságban elmondható, hogy a kapacitásunk sokkal nagyobb, mint amit most gyártunk. Még azt is kijelentem, hogy a tízszerese. Azonban egyelőre megelégszünk azzal, ami van. Az ukrán piacokra gyártjuk az autókat, viszont Ukrajna jelenleg nem igényel annyit, amennyit mi biztosítani tudnánk” – részletezte a gyártásvezető.
A három futószalagból jelenleg csak egy működik. Miután az alkatrészek beérkeznek a gyárba, a mérnökök veszik kézbe és szerelik össze azokat. Az első szakasz nagyjából 7 percig tart. A szállító raklapról leszedik az aggregátorokat, majd felteszik egy speciális teherszállítóra, amelyen a teljes alvázat szerelik össze. Ezt követően az alvázat az erre használt felszereléssel a karosszériába helyezik. Itt több összeszerelő poszt van, így 7 perc alatt minden probléma nélkül összerakható az autó. Egy-egy autó legalább 5 000 alkatrészből áll. Minden ezt követő szakasznak megvan a maga speciális funkciója, és mindegyiket ellenőrizni kell az elektronikától kezdve az érzékelőkön keresztül a mechanizmus megfelelő működéséig.
Tavaly mintegy háromezer Skoda autó került le az Eurocar futószalagjáról. Azokat az autókat, amelyeket még az idei év első felében kellett volna legyártani, ősszel szállítják a vásárlókhoz. Így a cég teljesíteni tudja az ügyféli kötelezettségeit. Azonban amennyiben az országban nem stabilizálódik a gazdasági helyzet, a vállalat kénytelen lesz tovább csökkenteni a termelési kapacitását.
A cseh Skoda Auto – egyetlen gyártószalag kivételével – hétfőtől két hétre leállítja a termelést mind a három csehországi üzemében a globális alkatrész- elsősorban chiphiány következtében – jelentette be Tomás Kotera, a vállalat szóvivője hétfőn Mladá Boleslavban.
A szóvivő közlése szerint a következő két hét alatt a gyár szeretné befejezni annak a mintegy 10 ezer személygépkocsinak az összeszerelését, amely a raktárakban áll. A Skoda Auto alkalmazottainak többsége a leállás ideje alatt átlagbérének 80 százalékát kapja. Az átlagbér kiszámításakor figyelembe veszik az egyes alkalmazottak különféle juttatásait, illetve szokásos prémiumait is. A szakszervezetek álláspontja szerint az így kifizetett bér nagyjából megfelel a szokásos napi átlagkeresetnek. Kotera azt mondta: a Skoda értesülései szerint várható, hogy a chipek hiánya csak 2022 közepén oldódik meg. A Skoda Auto már korábban közölte, hogy a chiphiány miatt jelentősen korlátozni kényszerül az új személykocsik gyártását. A Skoda gyárában mintegy 30-50 ezer, csak részben befejezett új személyautó van a raktárakban. Tavaly (2021) a Skoda Auto több mint egymillió autót adott el világszerte. Csehországon kívül Skoda összeszerelő gyárak működnek Kínában, Oroszországban, Indiában és Szlovákiában. A Skoda csehországi üzemeiben több mint 30 ezer embernek ad munkát. A cseh autóipari szövetség vasárnap közölte, hogy több mint 250 ezerrel keveseb személyautót gyártanak az idén a chipek hiánya miatt Csehországban, ami a cseh autóipar számára mintegy 200 milliárd koronás (2800 milliárd forint) veszteséget jelent. A közleményből kiderül, hogy az év első kilenc hónapja alatt a csehországi autógyárak 831 653 asszemélygépkocsit gyártottak, 2,9 százalékkal többet, mint 2020-ban, amikor a koronavirus járvány miatt egy hónapig álltak a gyárak. 2019-hez viszonytva a termelés visszaesése 22 százalék volt.
Alkatrészhiány miatt korlátozni kényszerül termelését a következő időszakban a legnagyobb cseh autógyár, a Skoda Auto – közölte Martina Gillichová, a Skoda szóvivője csütörtökön Mladá Boleslavban.
Gillichová megerősítette, hogy az alkatrészek közül elsősorban a csipek hiányoznak, ezért jelenleg hetente mintegy ötezer személygépkocsit nem tudnak befejezni. Szerinte a csiphiány minden modellt érint.
„Azzal számolunk, hogy a következő egy-két héten olyan akut lesz a csiphiány, hogy már nem tudjuk tartani a termelést” – jelentette ki Gillichová. „Mladá Boleslavban és Vrchlabíban korlátozzuk a termelést, de Kvasinyban teljesen leállítjuk” – tette hozzá a szóvivő.
A közlést a cég szakszervezetei is megerősítették. A termelés korlátozása, illetve teljes leállás esetén az alkalmazottak bérük 85 százalékát fogják kapni – közölte Jaroslav Povsík szakszervezeti vezető.
Michael Oeljeklaus termelési igazgató az iHned gazdasági hírportálnak elmondta, hogy a hiányzó alkatrészek, elsősorban csipek miatt jelenleg már eddig is mintegy 33 ezer be nem fejezett autót tart raktáron a vállalat. A kocsik többsége a Mladá Boleslavhoz közeli Hradec Králové város repülőterén parkol.
A Skoda hetente mintegy 21 ezer személygépkocsit gyárt Csehországban. Az igazgató úgy látja, hogy a csiphiány várhatóan az év végéig eltart.
A Skoda Auto autógyár nettó nyeresége 52 százalékkal 15,2 milliárd koronára csökkent tavaly. A német Volkswagen konszernhez tartozó legnagyobb csehországi autógyár bevételei tavaly 7,6 százalékkal 424,3 milliárd koronára estek vissza – közölték a Skoda képviselői szerdán Prágában sajtótájékoztatón.
A nyereség csökkenésének legfőbb okát a koronavírus-járvány miatti alacsonyabb termelésben és eladásban, illetve az átváltási árfolyamok számukra kedvezőtlen alakulásában jelölte meg a cég menedzsmentje. A bevételek 81 százalékát az autóeladás biztosította. A VW konszern számára gyártott autókomponensek pedig további 10,6 százalékot. Az eredeti alkatrészek eladása pedig 5 százalékot hozott. „Számolunk azzal, hogy a Skoda Auto idei gazdasági eredményei jobbak lesznek a tavalyiaknál” – jelentette ki Klaus-Dieter Schürman pénzügyi igazgató újságírók előtt.
A Skoda beruházásai – kutatási-fejlesztési költségek nélkül – tavaly éves szinten a korábbi 32,1 milliárd koronáról 17,8 milliárd koronára csökkentek. A kutatásra fordított összeg 18,5 milliárd koronát tett ki, 7,7 milliárddal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Csehországban a Skoda eladásai 11,6 százalékkal, Kínában 38,7 százalékkal, Nyugat-Európában pedig 16,5 százalékkal csökkentek. Németországban a csökkenés 15,4 százalékot tett ki.
A Skoda Auto tavaly 1,005 millió személygépkocsit szállított a megrendelőinek, 19,1 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. A legkeresettebb modell az Octavia volt, amelyből 257 400 darab kelt el, ez éves szinten 29,2 százalékos csökkenés.
A következő öt évben a Skoda 65,5 milliárd koronát kíván beruházni, ebből 36,7 milliárdot az elektromos kocsik fejlesztésébe – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Évi félmillió elektromos autót gyártana a spanyolországi Martorellben található gyárában a SEAT S.A. vállalat – jelentette be a Wayne Griffiths a cég elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Az elképzelés szerint ezért 2025-ben egy új elektromos városi modellt is piacra dobnak 20 ezer és 25 ezer euró közötti áron, hogy így „az elektromos mobilitás tömegesen hozzáférhető legyen a lakosság számára”.
A német Volkswagen-csoporthoz tartozó vállalat vezetője emlékeztetett: a múlt nyáron 5 milliárd euró értékű spanyolországi fejlesztési beruházást jelentettek be 2025-ig, hogy felkészüljenek az elektromos meghajtású járművek tömeges gyártására. „Átformáljuk az automobil szektor Spanyolországban” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy mindehhez azonban elengedhetetlen a spanyol kormány, valamint az Európai Bizottság támogatásának megszerzése még ebben az évben. Mint mondta, Spanyolországban szükség van az elektromos autók vásárlásának ösztönzésére, mivel éves szinten jelenleg az eladások 4,7 százalékát teszik ki ezek a járművek, míg az uniós átlag 10,5 százalék. Emellett meg kell háromszorozni a töltőpontok számát, hogy elérje a 20 ezret az országban.
„Ha Spanyolország versenyképes központja kíván lenni az elektromos autóknak, legalább egy akkumulátorgyárat is létre kell hoznia területén” – jelentett ki Wayne Griffiths hozzátéve, hogy a SEAT tervei közt szerepel egy akkumulátor-összeszerelő üzem létesítése Martorellben vagy Barcelonában. A cég elnöke beszélt arról, hogy tavaly mintegy 427 ezer gépjárművet értékesítettek, 25,6 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Céljuk, hogy ismét elérjék a koronavírus-járvány előtti eladási szintet, és pénzügyileg rentábilisak legyenek. Ennek érdekében ebben az évben hatra növelik a hibrid autók kínálatát, és az év második felében bemutatják a Cupra Born-modellt, amely a márka első teljesen elektromos meghajtású típusa lesz. Bejelentette: jövőre megkezdik a Cupra-modellek értékesítést Ausztráliában, és további bővülést terveznek Dél-Amerikában. 2024-ben piacra kerül a Barcelonában tervezett és fejlesztett Cupra Tavascan is, amely a második, 100 százalékban elektromos modellje lesz a márkának.
Carsten Isensee, pénzügyi és informatikai alelnök elmondta: a SEAT adózás utáni eredménye öt évnyi folyamatos növekedés után 2020-ben 194 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól, amikor viszont 346 millió eurós rekord bevételt könyvelt el. A cég ugyanakkor megőrizte piacvezető pozícióját Spanyolországban, és növelni tudta bevételeit például Németországban, Olaszországban és Törökországban is.
A koronavírus-világjárvány ellenére nyereséges volt tavaly a világ egyik legnagyobb autógyártó vállalkozása, a német Volkswagen csoport (VW) a kedden ismertetett üzleti beszámolójuk szerint.
A társaság wolfsburgi központjában tartott tájékoztatón kiemelték, hogy a nyereségesség főleg a kínai piac és az úgynevezett prémium szegmens – a luxusautók kategóriája – jó teljesítményének, valamint a negyedik negyedév igen erős üzletmenetének tulajdonítható.
A csoport tagvállalatai 9,305 millió járművet szállítottak le a vásárlóknak, 15,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 10,975 milliónál. A legyártott járművek száma még nagyobb mértékben – 17,8 százalékkal -, 10,823 millióról 8,900 millióra csökkent. A visszaesés az értékesített és az elkészített gyártmányokat tekintve is szinte kizárólag a világjárványnak, illetve a járványlassító korlátozásoknak tulajdonítható.
A társaság bevétele 222,884 milliárd euró volt 2020-ban, 11,8 százalékkal kevesebb a 2019-ben elért 252,632 milliárd eurónál. Az adózás utáni nyereség ugyan 37,1 százalékkal 8,824 milliárd euróra csökkent az előző évi 14,029 milliárdról, ez azonban a példátlanul súlyos piaci helyzetben jó eredmény.
A legnagyobb piac, Kína gyorsan kiemelkedett a járvány okozta értékesítési válságból, és a VW legnagyobb támasza. A csoport valamennyi márkája jó eredményt ért el. Az értékesített gyártmányok több mint egyharmada, 3,577 millió jármű az ázsiai országban talált gazdára.
Az európai piacon az új, elektromos meghajtású járművek népszerűségének növekedése volt a leginkább meghatározó trend, mindenekelőtt a csoport névadó márkája, a Volkswagen első eleve elektromos meghajtásúnak tervezett modellje, az ID.3 megjelenése révén. A hazai, németországi és a többi nyugat-európai piacot együttvéve a megrendelőknek leszállított gyártmányok körében az elektromos meghajtású járművek aránya 10,5 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 1,9 százalékról.
A társaság tervei szerint az idén világszerte már egymilliónál is több elektromos meghajtású járművet adnak el, és a VW legkésőbb 2025-re az elektromos mobilitás piacvezetője lesz. Ezt szolgálja 46 milliárd eurós fejlesztési, beruházási programjuk. A tervek között szerepel, hogy az elektromos autóknak kifejlesztett padlólemezükre (MEB) építve 2022 végéig 27 különböző modellt vezetnek be a piacra, és egységesítik a meghajtáshoz használt akkumulátort is. Az új, és a konszern valamennyi márkájánál használatos akkumulátort 2023-ban vezetik be.
A vállalatcsoport tavaly év végén világszerte 662,6 ezer embert foglalkoztatott, csaknem tízezerrel kevesebbet az egy évvel korábbi 671,2 ezernél. A Volkswagen autómárka mellett az Audi, a Skoda, a Seat és a Porsche, valamint a Bentley, a Bugatti és a Lamborghini tartozik hozzá. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket és a Ducati sportmotorkerékpárokat is a VW gyártja.
A Fiat Chrysler és a PSA hosszú egyesülési folyamata fejeződött be, s így a Stellantis névre keresztelt új vállalat a világ negyedik legnagyobb autógyára. Az új részvényekkel már a jövő hét elején kereskedni lehet.
Több mint egy évig tartott az olasz–amerikai Fiat Chrysler és a francia PSA (korábban PSA Peugeot Citroen) véglegesítette az 52 milliárd dolláros üzletet. Az egyesülést 2019 októberében jelentették be, mától pedig – áll a közleményükben – az évente 8,1 millió autót gyártó vállalatbirodalom Stellantis néven működik tovább.
A céget a PSA vezére, Carlos Tavares vezeti tovább, a vállalat új részvényeivel Milánóban és Párizsban hétfőtől, New Yorkban pedig keddtől indul a kereskedés. Tavares az új vállalat élén az első sajtókonferenciát kedden tartja az után, hogy megkongatja a New York-i értéktőzsde harangját.
A befektetők figyelme elsősorban arra irányul majd, hogy Tavares hogyan oldja meg a csoporttal szembeni új kihívásokat – így például mit kezd a hatalmas, kihasználatlan gyártókapacitással és a lesújtó kínai teljesítménnyel.
Mindazonáltal az egyesülés egyik célja, hogy közösen nagyobb források bevonásával sikerrel álljanak át az elektromos autók gyártására. Azt is ígérik, hogy a Stellantis évente 6,1 milliárd dollár költséget lesz képes megtakarítani, mégpedig anélkül, hogy egyetlen gyárat is bezárna. A szinergiák 40 százaléka a platformok és hajtásláncok egységesítéséből, a kutatás és fejlesztés optimalizálásából származhat, 35 százaléka a beszerzések racionalizálásából, 7 százalék az értékesítési műveleteken való spórolásból, a többi általános költségcsökkentésekből ered.
A Stellantis célja, hogy az inkább a tettek, mint a szavak emberének tartott Tavares irányítása alatt az új konszern a világ két legnagyobb autógyártója, a Toyota és a Volkswagen igazi versenytársa lehet.
