A globális csiphiány a magyarországi autógyártóknál is termelésingadozást okozott, az alkatrészek beérkezésének kiszámíthatatlansága tarthatatlanná tette a rendelések teljesítésének korábban megszokott rendjét.
A nyilatkozó cégek arról számoltak be, hogy a piac elemzésével és rugalmas termelésszervezéssel próbálnak úrrá lenni a helyzeten, törekszenek a dolgozói állomány megtartására, ugyanakkor arra számítanak, hogy a félvezető-ellátás problémája még hónapokig sújtani fogja az autóipart.
A Magyar Suzukinál 2021-ben a globális félvezető hiány miatt körülbelül egy havi termelési darabszám esett ki, jelenleg egy műszakban folyik a termelés – tájékoztatta Bonnár-Csonka Zsuzsanna kommunikációs vezető az MTI-t. Kifejtette: habár a vevői igények továbbra is magasak a modelljeik iránt, értékesítési terveiket mégis kénytelenek folyamatosan felülvizsgálni, és a legyártható darabszámokhoz igazítani. Kiemelte: a hazai piacon még nem növekedett számottevően a várakozási idő, köszönhetően annak, hogy észlelve a várható nehézségeket az év első felében nagyobb készletekkel dolgoztak. Egyes ritkább felszereltségek esetében fordulhat elő kisebb csúszás, ugyanakkor az elkövetkező hónapokban – a magas vevői igények és az alacsony készletszintek miatt – a várakozási idő növekedésére kell számítani. Közölte: a nemzetközi chiphiány okozta kiesés miatt az eredetileg tervezett 143 000 járműnél kevesebbet fognak készíteni Esztergomban az idén, a csökkenés mértéke az alkatrészhiány utolsó negyedéves alakulásától függ.
A Magyar Suzuki a cég korábbi tájékoztatása szerint 2020-ban 112 475 gépkocsit gyártott. A tavaly eladott 111 044 esztergomi gyártású Suzuki 87 százalékát exportpiacokon értékesítették. 2019-ben még 185 ezer itt készült autót adtak el.
A kommunikációs vezető jelezte, hogy a nemzetközi helyzet következtében növekedtek a gyártási költségek és ezek hatásait kénytelenek részben beépíteni az áraikba. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Suzuki Zrt.-nél a foglalkoztatottak létszáma e helyzetben is állandó, a munkabérek kifizetése folyamatos, a dolgozók havi béres elszámolásban vannak.
Bonnár-Csonka Zsuzsanna rámutatott: amint más piaci szereplők, úgy a Magyar Suzuki sem látja pontosan, hogy meddig tarthat még az autóipar működése szempontjából meghatározó csiphiány. A cég elektronikai alkatrész beszállítóival közösen folyamatosan figyeli és elemzi a piaci helyzetet, és azon dolgozik, hogy a gyártás ellátása folyamatos legyen.
Az Audi Hungaria működésére szintén jelentős hatást gyakorol, hogy a félvezetők iránti megnövekedett igények az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozták. A cég az MTI-t arról tájékoztatta, hogy ennek következtében az elmúlt időszakban több műszakot le kellett mondani a motor- és a járműgyártás területén egyaránt.
Jelenleg az Audi Hungaria motor- és járműgyártásában a gyártási program szerint zajlik a termelés – közölték. Ugyanakkor az alkatrészellátási fennakadások következtében átmenetileg az alkatrészellátáshoz kell igazítani a termelést, ennek következtében a jövőben is előfordulhatnak műszaklemondások – jelezték. A konszern mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkatrészellátási hiányt a lehető leggyorsabban megoldja, és hatását a lehető legminimálisabbra mérsékelje – hangsúlyozták, hozzátéve: a vállalat rugalmas termelésszervezésének köszönhetően tudja kezelni a félvezetőhiány miatti termelésingadozást, így ennek nincs hatása az Audi Hungaria határozatlan munkaszerződéssel rendelkező törzsállományának foglalkoztatására.
A 2021-es év gyártási volumenére nagyban kihat a félvezető-ellátás bizonytalansága – mutattak rá, pontos prognózisra azonban az állandóan változó körülmények miatt nem vállalkoztak. A cég korábbi tájékoztatása szerint tavaly 155 ezer 157 járművet készítettek Győrben, ez 9660 darabbal volt kevesebb, mint az előző évben.
Az Audi Hungaria közölte: folyamatosan elemzik a történéseket, és szoros egyeztetésben állnak beszállítóikkal, a logisztikai partnerekkel és a konszern további gyártótelephelyeivel. A cég azzal számol, hogy a félvezető-ellátás helyzete a következő hónapokban is turbulens marad.
Az Audi Hungaria tájékoztatása szerint a csiphiány okán az autók megrendelésétől számított átfutási idő bizonyos modelleknél megnövekedhet. Ezzel kapcsolatban a márka magyarországi importőre, a Porsche Hungaria adott tájékoztatást. Bujáki Zsolt kommunikációs vezető az MTI-nek elmondta: a csiphiány szétzilálta az értékesítésnél korábban vállalt precíz határidőket, a megrendeléstől az autók átvételéig korábban jellemző 8-12 hét akár négy héttel is növekedhet felszereltségtől függően, de extrém esetben ennél nagyobb csúszás is előfordulhat.
A harmadik magyarországi autógyártó, a kecskeméti Mercedes-gyár idén háromszor is kénytelen volt leállítani a termelést a beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. korábbi tájékoztatása szerint januárban, áprilisban és augusztusban is termelési szünetre kényszerültek. Akkori közlésük szerint a gyár a helyzethez a termelés rugalmas módosításával alkalmazkodott, a termelési szünet idejét karbantartási tevékenységekre és az új modell sorozatgyártásának előkészületeire használták fel. A kecskeméti gyárban 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak, 2019-ben még 190 ezret.
A Daimler német autógyártó autói iránti kereslet továbbra is erős volt az idén, a cég második negyedéves gyorsjelentésében jelentős nyereségről számolt be, ám arra figyelmeztetett, hogy a félvezetők hiánya a második félévben már visszaveti az értékesítést és jövőre is éreztetni fogja hatását.
Ahogy arra számítani lehetett, az ellátási lánc problémái és a chiphiány továbbra is jelentős kihívások elé álltja a Volkswagent, amely ennek hatására csökkentette az idei szállításokra vonatkozó kilátásait, mérsékelte az értékesítésről szóló előrejelzését, ráadásul a harmadik negyedévre szinte minden fontosabb soron visszaesést jelentett.
Mindeközben persze folyik a verseny az elektromosautó-piac meghódításáért, amelyre szólóan ambíciózus tervei vannak a német autógyártónak, de az kérdéses, képes lesz-e tartani a lépést a Teslával, amelynek első európai gyárában – amely VW vezére szerint új benchmarkot fog jelenteni többek között a termelékenységben és a gyorsaságban – még idén elindulhat a gyártás.
Közzétette legfrissebb számait a Volkswagen, a cég a harmadik negyedévben összesen 1,6 millió autót gyártott le, ami mintegy 35,1 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az eladások is jelentősen visszaestek, tavalyi 2,6 millió helyett csak 2 millió autót szállított le a gyártó a tárgyidőszakban, ami 24,4 százalékos csökkenésnek felel meg. Ezt a gyártó elsősorban a chiphiánnyal magyarázta, amely továbbra is kihívásokat szül az autóiparban, illetve a vállalat egyes piacain egyenetlen az autópiac helyreállása a továbbra is fennálló járványhelyzet miatt. Ami jó hír viszont, hogy a cég pénzügyi igazgatója szerint elkezdődött a chipellátás stabilizálódása.
A bevételek az eladásokhoz képest nem estek vissza jelentősen, a tavalyi 59,4 milliárd euróhoz képeset 56,9 milliárd eurós árbevételről számolt be a cég, ami 4,1 százalékos visszaesésnek felel meg.
A tisztított működési eredmény a vizsgált időszakban 3,2 milliárd euróról 12,1 százalékkal 2,8 milliárd euróra csökkent, szemben az elemző által várt 3 milliárd euróval. Az üzemi marzs 5,4 százalékról 4,9 százalékra esett vissza.
Az adózott eredmény 2,8 milliárd euróról 2,9 milliárd euróra nőtt, amivel az egy részvényre jutó eredmény 5,17 euróról 5,51 euróra emelkedett.
Az első félévben elért rekord eredmény után a harmadik negyedévben a félvezetőhiány teljesen világossá tették számunkra, hogy még nem vagyunk elég ellenállók a kapacitáskihasználtság ingadozásaival szemben. Ez világosan mutatja, hogy továbbra is elszántan kell dolgoznunk azon, hogy minden területen javítsuk költségszerkezetünket és termelékenységünket – nyilatkozta Arno Antlitz pénzügyi igazgató csütörtökön.
A kilátásokkal kapcsolatban a cég közölte, hogy az alkatrészhiány miatt a 2021-es értékesítés csak az előző évivel megegyező szinten alakulhat, pedig korábban még növekedést prognosztizáltak. Európa legnagyobb autógyártójának közölte azt is, hogy a bevételei „jelentősen magasabbak” lesznek 2021-ben a tavalyi évhez képest, viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cég korábban ennél erősebb szavakat használt az idei várható növekedés jellemzésére. Utóbbit végül a cég pénzügyi igazgatója megerősítette, aki azt mondta, hogy a korábbi 15 százalék helyett csak 10 százalékos növekedés jöhet az árbevételben. Csoportszinten a Volkswagen 6-7,5 százalékos üzemi marzsra számít 2021-ben.
A gyorsjelentést követő befektető tájékoztatón megszólaltak a menedzsment tagjai, köztük Herbert Diess vezérigazgató, aki arról beszélt, hogy bízik abban, hogy Európa legnagyobb autógyártója lépést tud tartani a Teslával, de hozzátette, hogy ehhez további költségcsökkentésekre lesz szükség, beleértve a wolfsburgi telephelyen történő létszámcsökkentést. A Tesla idén tervezi megnyitni a Berlin melletti Grünheide-ben lévő üzemét, az első gigafactoryt Európában, bár a hatóságok még nem adtak végleges engedélyt. Diess szerint a telephely új benchmarkot állít fel a termelékenység, a gyorsaság és a lean menedzsment tekintetében.
Ha maradunk a Teslával való összehasonlításnál, akkor látszik, hogy a Volkswagennek van még mit behoznia, hiszen az év első 9 hónapjában összesen 293 077 teljesen elektromos autót szállított le, míg a Tesla ugyanebben az időszakban több mint kétszer ennyit, összesen 627 ezer darabot.
Többször felmerült már, hogy a Volkswagen eladhatja a Porschét, viszont most az ezzel kapcsolatos várakozásokat eloszlatta Diess, hiszen azt mondta, hogy a cég nem tervez eladni további eszközöket a Traton után.
A villamosítási tervekkel kapcsolatban a cégvezér elmondta, hogy a vállalatnak szüksége lesz külső finanszírozásra, hogy az akkumulátorgyártással kapcsolatos terveit képes legyen elérni, csak a cash flow nem lesz elég a finanszírozáshoz.
A befektetők kedvezőtlenül fogadták a vállalat beszámolóját, a Volkswagen árfolyama 3,3 százalékot esett a csütörtöki kereskedésben, de idén így is 29,4 százalékos pluszban van.
Több mint 250 ezerrel kevesebb személyautót gyártanak az idén a chipek hiánya miatt Csehországban, ez a cseh autóipar számára mintegy 200 milliárd koronás veszteséget jelent – közölte a cseh autóipari szövetség vasárnap.
A közleményből kiderül, hogy az év első kilenc hónapja alatt a csehországi autógyárak 831 653 személygépkocsit gyártottak, 2,9 százalékkal többet, mint 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány miatt egy hónapig álltak a gyárak. 2019-hez viszonyítva a termelés visszaesése 22 százalékos.
„A félvezetők világméretű hiánya túltesz a 2020-ban a pandémia okozta negatív leállások következményein is. Míg a nyáron abban bíztunk, hogy az év végére a piac rendbe jön, az őszi hónapok azt jelzik, hogy ez nem következik be. A chipek hiánya miatt Csehországban több mint 250 ezer személygépkocsit nem tudunk legyártani. Ez az autógyáraknak mintegy 120 milliárd koronás, a beszállítóknak pedig mintegy 80 milliárd koronás veszteséget jelent” – mutatott ré Zdenek Petzl, a szövetség ügyvezető igazgatója.
A cseh autóipari szövetség ezért az érdekegyeztető tanács hétfői ülésén felkéri a kormányt, hogy az Antivirus program keretében újra nyújtson támogatást az érintett vállalatoknak, elsősorban a munkahelyek megtartására és a cégek túlélésére.
A csehországi autógyárak közül eddig a Hyundai van a legjobb helyzetben. A Hyundai termelése az első háromnegyedévben 26,8 százalékkal 207 300 autóra nőtt. A Skoda Auto 514 309 kocsit gyártott, 3,7 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban. A Toyota gyárt termelése fél százalékkal 110 044 autóra esett vissza.
Hasonló problémákkal küzdenek a cseh autóbuszgyárak és a tehergépkocsigyárak is. A Jawa motorkerékpárgyár viszont jól áll, az első kilenc hónap alatt 811 motort gyártott, 432 darabbal többet, mint egy éve.
Szlovákiában a napokban két autóipari beszállító jelezte, hogy felszámolja itteni tevékenységét. A világ vezető autóülés-gyártója, az Adient Turócszentmárton (Martin) melletti üzemében 2022 szeptemberében áll le a termelés, addig összesen 442 állást számolnak fel. A magyar határ menti Léván (Levice) 264 állás szűnik meg, miután a japán Kasai cég alig négy év után bezárja
A társaság korábban azt tervezte, hogy a BMW-nek, a Suzukinak, illetve a közeli Nyitrán letelepedett Jaguar Land Rovernek (JLR) szállít be, azonban számításaik nem váltak be. A Kasai hivatalosan csupán annyit közölt, mindent megtett a fennmaradásért, de nem járt sikerrel. A cég viszont egyetlen dolgozójának sem marad adósa.
A Lévai járásban egyébként 900 betöltetlen állást tartanak nyilván, az itt lévő, befejezés előtt álló mohi (Mochovce) atomerőmű máris jelezte, mintegy 60 műszaki végzettségű embert azonnal fel tudna venni.
A két autóipari beszállító leállása így is szokatlan Szlovákiában, mivel ez az ágazat az ipar legerősebb pillére, és az ország a négy autógyárának (VW, Stellantis, KIA Motors, JLR) köszönhetően világelső az ezer főre jutó legyártott gépkocsik alapján.
Az évtized végére 50 százalékra emelik az elektromos meghajtású járművek arányát az eladott új gyártmányok között a Volkswagen csoportnál (VW) a német társaság kedden bemutatott stratégiája szerint.
A vállalatcsoport a NEW AUTO című tervében kiemelte, hogy 2030-ra „alapvetően átalakul a mobilitás világa”, és így az elektromos meghajtású, hálózatba kötött és vezető nélkül működő közlekedési eszköz lesz a meghatározó. Ezért a VW is átalakul, autógyártó cégből a világpiac első számú „szoftvervezérelt mobilitási szolgáltatója” lesz.
Mint írták, az árbevétel és a nyereség forrása fokozatosan eltolódik, a belső égésű autókról (ICE) előbb az akkumulátoros elektromos járművekre (BEV), majd a szoftverek és szolgáltatások felé, és ezt a folyamatot felgyorsítja az autonóm vezetés technológiájának fejlődése.
A cég számításai szerint az ICE-piac a következő tíz évben több mint 20 százalékkal csökken, ugyanakkor az elektromos autók értékesítése gyorsan nő majd, és az elektromos meghajtás lesz a vezető technológia. További fontos fejlemény, hogy a szoftverek révén keletkező bevétel 2030-re 1,2 ezer milliárd euróra emelkedik, és így a belső égésű és az elektromos hajtású kocsik mellett a teljes mobilitási piac mintegy egyharmadát teszi ki.
A teljes mobilitási piac pedig az idei, nagyjából kétezermilliárd euróról ötezermilliárd euróra emelkedik – áll a VW új stratégiájában, amely szerint a folyamatok várható alakulása azt mutatja, hogy „az autózás fényes jövő előtt áll”.
A VW ebben a folyamatosan változó környezetben arra törekszik, hogy csökkentse költségeit és a növelje beruházásait a jövőt jelentő technológiákba. Terve szerint az állandó költségeket a következő két évben 5 százalékkal, az anyagköltséget 7 százalékkal csökkentik. A 2021-2025-ös időszakban 73 milliárd euró értékben hajtanak végre fejlesztéseket az új technológiák területén, főleg az elektromos meghajtással és a digitalizációval kapcsolatos ügyekben.
Átalakítják a kínálatot is, az ICE-piacon kevesebb modellel és kevesebb motorváltozattal lesznek jelen, és 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 50 százalékra emelik az elektromos hajtású gyártmányok arányát az értékesítésben. Ehhez a gyártást is átalakítják. Fokozatosan kivezetik a különböző platformokat – alaplemezek, amelyekre az egyes modellek épülnek -, így például megszűnik a moduláris keresztmotoros platform (MQB) és a moduláris elektromos platform (MEB), és kifejlesztenek egy „egységes architektúrát a teljes termékportfólió számára”.
Kiemelték, hogy 2026-tól valamennyi elektromos modellt egyetlen új platformra, az SSP (Scalable Systems Platform) elnevezésű padlólemezre építik majd. Mint írták, így megjelenik az VW járműveinek új nemzedéke, amely „teljesen elektromos, teljesen digitális és nagymértékben skálázható lesz”.
Fejlesztik az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártását és a töltőállomás-rendszert is. Európában hat üzemet építenek fel, és 18 ezer töltőpontot telepítenek. Kínában 17 ezer, az Egyesült Államokban és Kanadában 10 ezer nagy teljesítményű (HPC) töltőoszlopot helyeznek ki.
A szoftverfejlesztésben a VW arra törekszik, hogy a CARIAD nevű vállalatuk munkájával kialakuljon egy „egységes operációs rendszer a konszernhez tartozó valamennyi márka járműveinek”. Számításaik szerint 2030-ban már világszerte 40 millió autó használja majd a rendszert, amelynek egyik fontos jellegzetessége az lesz, hogy „az ügyfél teljes egészében az autóra hagyhatja a vezetést”.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
A csoport tagvállalatai tavaly 9,305 millió járművet szállítottak le a vásárlóknak, 15,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 10,975 milliónál. A bevétel 222,884 milliárd euró volt 2020-ban, 11,8 százalékkal kevesebb a 2019-ben elért 252,632 milliárd eurónál. Az adózás utáni nyereség 37,1 százalékkal 8,824 milliárd euróra csökkent. A visszaesés a koronavírus-világjárvány következménye.
A tervezett júliusi kezdés helyett legkorábban az év végén indulhat a termelés az elektromos autókat gyártó amerikai Tesla Berlin mellett épülő első európai üzemében – írták kedden német lapok.
Az építkezésre váratlanul ellátogató cégvezető, Elon Musk újságíróknak elmondta, hogy „remélhetőleg” az év végén elindul a munka, de nehéz pontos előrejelzést adni, mert „autót csak akkor lehet gyártani, ha megvan hozzá az összes alkatrész”. Nyilatkozata arra utalhat, hogy nehezen halad a megvalósulás felé a legújabb terv, miszerint egy akkumulátorgyártó üzem is lesz majd a 300 hektáros területen, amelyen tavaly nyáron kezdődött a Gigafactory 4 nevű gyár építése. Eredetileg présüzemet, karosszériaüzemet és fényező üzemet terveztek a gyártmányok összeszerelésére szolgáló csarnokok mellett. A frissített tervek szerint az új üzemrészben nem csupán akkumulátorcellákat gyártanak majd, a részleg fejlesztési központ is lesz, ahol kikísérletezik a többi között az úgynevezett száraz elektródás akkumulátor tömeggyártási eljárását.
A 2019 novemberében bejelentett, négymilliárd dolláros beruházás így nagyban átalakult, és a változtatásokhoz a hatóságok hozzájárulását is meg kell szerezni. Az akkumulátorüzemhez szükséges engedélyek kiváltása legalább három hónappal meghosszabbíthatja az engedélyeztetési eljárást, és az is előfordulhat, hogy ismét el kell indítani a lakossági egyeztetést, amelyet tüntetések és bírósági eljárások kísértek.
Az első európai Tesla-gyárban a Model Y új változata készül majd, a tervek szerint évente 500 ezer darab, vagyis nagyjából percenként egy. A beruházás mintegy 12 ezer munkahelyet teremt. Az üzemet a Grünheide nevű településnél építik, Berlin határától alig 10 kilométerre délkeletre, a német főváros körüli autópálya-körgyűrű és az új nemzetközi repülőtér mellett.
Csehországban az első négy hónapban éves összehasonlításban 12,6 százalékkal 68 510-re emelkedett az eladott új személygépkocsik száma – közölte a cseh autóipari szövetség szerdán Prágában.
Amennyiben azonban az idei január-áprilisi adatokat a 2019-es, tehát a koronavírus-járványtól nem érintett év első négy hónapjával hasonlítjuk össze, akkor 17 százalékos csökkenés mutatható ki – jegyzi meg a szövetség.
Idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest az eladás növekedése 78 százalékos. Csehországban tavaly március közepe és május közepe között gyakorlatilag szinte minden autószalon zárva tartott.
Az idén is a legnagyobb érdeklődés a hazai Skoda márka iránt nyilvánult meg, amelynek eladásai négy százalékkal 24 565 darabra nőttek. A második helyen álló Volkswagen majdnem egynegyeddel, 6556-ra emelte eladott autóinak számát. A Volkswagen ezzel megelőzte a harmadik helyre visszaesett dél-koreai Hyundait. A Hyundai eladásai az idén 11 százalékkal 5991 darabra emelkedtek.
A csehországi autószalonok jelenleg az év eleje óta szintén nem látogathatók szabadon, de az autóeladás már nincs leállítva, csak korlátozva. Az autóértékesítés teljes felszabadítását a cseh kormány május közepére ígéri.
A Skoda Auto autógyár nettó nyeresége 52 százalékkal 15,2 milliárd koronára csökkent tavaly. A német Volkswagen konszernhez tartozó legnagyobb csehországi autógyár bevételei tavaly 7,6 százalékkal 424,3 milliárd koronára estek vissza – közölték a Skoda képviselői szerdán Prágában sajtótájékoztatón.
A nyereség csökkenésének legfőbb okát a koronavírus-járvány miatti alacsonyabb termelésben és eladásban, illetve az átváltási árfolyamok számukra kedvezőtlen alakulásában jelölte meg a cég menedzsmentje. A bevételek 81 százalékát az autóeladás biztosította. A VW konszern számára gyártott autókomponensek pedig további 10,6 százalékot. Az eredeti alkatrészek eladása pedig 5 százalékot hozott. „Számolunk azzal, hogy a Skoda Auto idei gazdasági eredményei jobbak lesznek a tavalyiaknál” – jelentette ki Klaus-Dieter Schürman pénzügyi igazgató újságírók előtt.
A Skoda beruházásai – kutatási-fejlesztési költségek nélkül – tavaly éves szinten a korábbi 32,1 milliárd koronáról 17,8 milliárd koronára csökkentek. A kutatásra fordított összeg 18,5 milliárd koronát tett ki, 7,7 milliárddal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Csehországban a Skoda eladásai 11,6 százalékkal, Kínában 38,7 százalékkal, Nyugat-Európában pedig 16,5 százalékkal csökkentek. Németországban a csökkenés 15,4 százalékot tett ki.
A Skoda Auto tavaly 1,005 millió személygépkocsit szállított a megrendelőinek, 19,1 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. A legkeresettebb modell az Octavia volt, amelyből 257 400 darab kelt el, ez éves szinten 29,2 százalékos csökkenés.
A következő öt évben a Skoda 65,5 milliárd koronát kíván beruházni, ebből 36,7 milliárdot az elektromos kocsik fejlesztésébe – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Évi félmillió elektromos autót gyártana a spanyolországi Martorellben található gyárában a SEAT S.A. vállalat – jelentette be a Wayne Griffiths a cég elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Az elképzelés szerint ezért 2025-ben egy új elektromos városi modellt is piacra dobnak 20 ezer és 25 ezer euró közötti áron, hogy így „az elektromos mobilitás tömegesen hozzáférhető legyen a lakosság számára”.
A német Volkswagen-csoporthoz tartozó vállalat vezetője emlékeztetett: a múlt nyáron 5 milliárd euró értékű spanyolországi fejlesztési beruházást jelentettek be 2025-ig, hogy felkészüljenek az elektromos meghajtású járművek tömeges gyártására. „Átformáljuk az automobil szektor Spanyolországban” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy mindehhez azonban elengedhetetlen a spanyol kormány, valamint az Európai Bizottság támogatásának megszerzése még ebben az évben. Mint mondta, Spanyolországban szükség van az elektromos autók vásárlásának ösztönzésére, mivel éves szinten jelenleg az eladások 4,7 százalékát teszik ki ezek a járművek, míg az uniós átlag 10,5 százalék. Emellett meg kell háromszorozni a töltőpontok számát, hogy elérje a 20 ezret az országban.
„Ha Spanyolország versenyképes központja kíván lenni az elektromos autóknak, legalább egy akkumulátorgyárat is létre kell hoznia területén” – jelentett ki Wayne Griffiths hozzátéve, hogy a SEAT tervei közt szerepel egy akkumulátor-összeszerelő üzem létesítése Martorellben vagy Barcelonában. A cég elnöke beszélt arról, hogy tavaly mintegy 427 ezer gépjárművet értékesítettek, 25,6 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Céljuk, hogy ismét elérjék a koronavírus-járvány előtti eladási szintet, és pénzügyileg rentábilisak legyenek. Ennek érdekében ebben az évben hatra növelik a hibrid autók kínálatát, és az év második felében bemutatják a Cupra Born-modellt, amely a márka első teljesen elektromos meghajtású típusa lesz. Bejelentette: jövőre megkezdik a Cupra-modellek értékesítést Ausztráliában, és további bővülést terveznek Dél-Amerikában. 2024-ben piacra kerül a Barcelonában tervezett és fejlesztett Cupra Tavascan is, amely a második, 100 százalékban elektromos modellje lesz a márkának.
Carsten Isensee, pénzügyi és informatikai alelnök elmondta: a SEAT adózás utáni eredménye öt évnyi folyamatos növekedés után 2020-ben 194 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól, amikor viszont 346 millió eurós rekord bevételt könyvelt el. A cég ugyanakkor megőrizte piacvezető pozícióját Spanyolországban, és növelni tudta bevételeit például Németországban, Olaszországban és Törökországban is.
A koronavírus-világjárvány ellenére nyereséges volt tavaly a világ egyik legnagyobb autógyártó vállalkozása, a német Volkswagen csoport (VW) a kedden ismertetett üzleti beszámolójuk szerint.
A társaság wolfsburgi központjában tartott tájékoztatón kiemelték, hogy a nyereségesség főleg a kínai piac és az úgynevezett prémium szegmens – a luxusautók kategóriája – jó teljesítményének, valamint a negyedik negyedév igen erős üzletmenetének tulajdonítható.
A csoport tagvállalatai 9,305 millió járművet szállítottak le a vásárlóknak, 15,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 10,975 milliónál. A legyártott járművek száma még nagyobb mértékben – 17,8 százalékkal -, 10,823 millióról 8,900 millióra csökkent. A visszaesés az értékesített és az elkészített gyártmányokat tekintve is szinte kizárólag a világjárványnak, illetve a járványlassító korlátozásoknak tulajdonítható.
A társaság bevétele 222,884 milliárd euró volt 2020-ban, 11,8 százalékkal kevesebb a 2019-ben elért 252,632 milliárd eurónál. Az adózás utáni nyereség ugyan 37,1 százalékkal 8,824 milliárd euróra csökkent az előző évi 14,029 milliárdról, ez azonban a példátlanul súlyos piaci helyzetben jó eredmény.
A legnagyobb piac, Kína gyorsan kiemelkedett a járvány okozta értékesítési válságból, és a VW legnagyobb támasza. A csoport valamennyi márkája jó eredményt ért el. Az értékesített gyártmányok több mint egyharmada, 3,577 millió jármű az ázsiai országban talált gazdára.
Az európai piacon az új, elektromos meghajtású járművek népszerűségének növekedése volt a leginkább meghatározó trend, mindenekelőtt a csoport névadó márkája, a Volkswagen első eleve elektromos meghajtásúnak tervezett modellje, az ID.3 megjelenése révén. A hazai, németországi és a többi nyugat-európai piacot együttvéve a megrendelőknek leszállított gyártmányok körében az elektromos meghajtású járművek aránya 10,5 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 1,9 százalékról.
A társaság tervei szerint az idén világszerte már egymilliónál is több elektromos meghajtású járművet adnak el, és a VW legkésőbb 2025-re az elektromos mobilitás piacvezetője lesz. Ezt szolgálja 46 milliárd eurós fejlesztési, beruházási programjuk. A tervek között szerepel, hogy az elektromos autóknak kifejlesztett padlólemezükre (MEB) építve 2022 végéig 27 különböző modellt vezetnek be a piacra, és egységesítik a meghajtáshoz használt akkumulátort is. Az új, és a konszern valamennyi márkájánál használatos akkumulátort 2023-ban vezetik be.
A vállalatcsoport tavaly év végén világszerte 662,6 ezer embert foglalkoztatott, csaknem tízezerrel kevesebbet az egy évvel korábbi 671,2 ezernél. A Volkswagen autómárka mellett az Audi, a Skoda, a Seat és a Porsche, valamint a Bentley, a Bugatti és a Lamborghini tartozik hozzá. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket és a Ducati sportmotorkerékpárokat is a VW gyártja.
