A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra – mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
Andrew Bailey a G30 gazdasági szakértői csoport banki fórumán elmondott, a Bank of England által szombaton Londonban ismertetett beszédében felidézte, hogy az elmúlt hetekben a brit piacokon heves árfolyammozgások mentek végbe, különösen az állampapírpiac lejárati időtengelyének távolabbi végein.
Emiatt a brit jegybanknak be kellett avatkoznia a pénzügyi stabilitás védelmében, hiszen az inflációkövetés mellett ez is a feladatai közé tartozik – mondta a Bank of England kormányzója.
Az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű piaci volatilitás elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a brit kormány által nemrég bejelentett – azóta jelentős részben visszavont – hatalmas, 45 milliárd font értékű kamatcsökkentési program finanszírozási hátterét.
A program bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségét, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett szeptember végén rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be. Ennek indoklásában is szerepelt, hogy a brit pénzügyi eszközök – különösen a hosszú futamidejű brit államadósság-papírok – markánsan átárazódtak, és ha a piacok „rendellenes működése” folytatódna, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
A program péntekig tartott, de a brit jegybank még a határidő előtt két újabb elemmel kiegészítette az intervenciót: először az egynapi aukciós limitet az addigi 5 milliárd fontról 10 milliárd fontra emelte, majd a fogyasztói inflációval indexált szuverén adósságeszközökre is kiterjesztette soron kívüli állampapír-vásárlásait.
Mindeközben tíz százalék közelébe – négy évtizede nem mért ütemre – gyorsult az éves brit infláció, és a Bank of England erre folyamatos kamatemeléssel reagál: a szigorítási ciklus 0,10 százalékos mélységi rekordról indult, és az eddig bejelentett hét kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalékra – a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb szintre – emelkedett.
A piac feszülten várja a november 3-án esedékes kamatdöntést, és Andrew Bailey szombati beszédében egyértelmű útmutatást adott a piaci szereplőknek arról, hogy a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A Bank of England kormányzója úgy fogalmazott: a jegybank nem fog habozni, ha az inflációs cél teljesítése kamatemelést igényel, és „ahogy a dolgok ma állnak”, leginkább arra lehet számítani, hogy az inflációs nyomás miatt az alig néhány hónapja vártnál is erőteljesebb válaszlépésekre lesz szükség.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot novemberben.
Szombati beszédében Bailey ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy a jegybank nem hajt végre soron kívüli kamatemelést. Kijelentette: a monetáris tanács a nem egészen három hét múlva esedékes következő rendes ülésen dönt a válaszlépés mikéntjéről.
Az inflációs terheket illusztrálva a Bank of England vezetője elmondta: az energiaárak emelkedése azt jelenti, hogy a brit háztartások jövedelmén belül az energiaszámlákra fordítandó kiadási hányad két teljes százalékponttal is meghaladhatja az idei télen a 2019-ben mért arányt, és ez nagyobb jövedelemarányos emelkedés, mint amilyen az 1970-es évek energiaválságai alatt bekövetkezett.
A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz. A döntés megerősíti az Egyesült Királyság azon álláspontját, hogy nem ismerik el Madurót Venezuela legitim vezetőjének.
A hatalmas mértékű gazdasági válsággal küzdő Venezuelának jelenleg két vezetője van. A politikai szakadás miatt a kormányt vezető Nicolás Maduro és az ellenzék által támogatott Juan Guaidó versenyez a hatalomért. Maduro 2021 végén jelezte, hogy országa hazaszállítaná a Bank of England által őrzött 1,2 milliárd angol font értékű aranytartalékát, azonban az Egyesült Királyság megtagadta a nemesfém átadását. Nagy-Britannia kijelentette, hogy Juan Guaidót tekinti az ország legitim vezetőjének, így Maduro adminisztrációja nem férhet hozzá az aranyhoz.
A venezuelai legfelsőbb bíróság kimondta az ügy kapcsán, hogy Maduro az ország vezetője, így jogában áll rendelkezni az aranytartalékkal. A Bloomberg az írja, hogy egy londoni bíró a legfelsőbb bíróság felhívására megvizsgálta az ügyet, és úgy döntött, hogy nem ismeri el a politikai befolyás alatt álló venezuelai fórum döntését, így az aranyat továbbra sem adja ki a Bank of England Venezuelának. Maduro a jegybankkal szemben perre ment, illetve azt is hangsúlyozta, hogy az aranyra országának a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt van szüksége.
Arra a következtetése jutottam, hogy nincs meg az alap azoknak az ítéleteknek az elismeréséhez, amelyek a Maduro-adminisztrációra támaszkodnak. Az aranyról Guaidónak és stábjának kell döntenie – mondta ki pénteki ítéletében Cockerill angol bíró.
Az ítélet megerősíti a brit kormány álláspontját, amely szerint Guaidót ismerik el a dél-amerikai Venezuela legitim vezetőjének. Az Egyesült Királyság akkori külügyminisztere, Dominic Raab a decemberi meghallgatás előtt kijelentette, hogy kormánya hivatalosan 2019 óta minden tekintetben Juan Guaidót tekinti Venezuela törvényes elnökének.
Az ügynek még nincs vége, több mint valószínű, hogy Maduro fellebbez majd a döntés ellen.
