A 2023-as év eredményei szerint Ukrajnában továbbra is alacsony a nemzeti valuta bankjegyeinek hamisítási szintje, sőt még csökkent is, számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata a nemzeti valutabankjegyek ukrajnai forgalomból történő 2023-as kivonásának felmérésére hivatkozva. A tavalyi eredmények szerint 1 millió db. eredeti hrivnya bankjegyre körülbelül 2,1 hamis bankjegy esik (a 2022-es évben ez körülbelül 2,2 bankjegy volt).
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy az Európai Központi Bank információi szerint ez a mutató az Európai Unió országaiban közel nyolcszorosa: körülbelül 16 euróbankjegy (a 2022-ben ez 13 bankjegy volt).
A szabályozó szerint 2023-ban a leggyakrabban régi típusú bankjegyeket hamisítottak, többek között a forgalomból kivont hamisítványok többsége (93%) az alábbi három címletű bankjegy volt:
200 UAH (a lefoglalt hamisítványok 61%-a és teljes mennyiség 41%-a);
500 UAH (24%, illetve 41%);
100 UAH (8%, illetve 3%).
A forgalomból kivont egyéb hamis hrivnya bankjegyek aránya mindössze 7%. Ennek eredményeként a 2023-as eredmények szerint az új hrivnya bankjegyek az ukrán bankrendszerben lefoglalt hamisítványok számának mindössze 18%-át teszik ki. Ennek megfelelően 1 millió eredeti új hrivnya bankjegynek csak 0,4%-a volt hamisított. Ennek oka az új generációs nemzeti valutabankjegyek megerősített védelmi rendszere, különös tekintettel a 100, 200, 500 és 1000 hrivnyás nagy címletekre, amelyeket a Nemzeti Bank 2015-2020-ban hozott forgalomba. A leggyakrabban a bűnözők figyelmét felkeltő bankjegyek védelmére innovatív, optikailag változó biztonsági elemeket alkalmaznak: az állampolgárok könnyen ellenőrizhetik, a bűnözők pedig rendkívül nehezen reprodukálhatják.
Hogyan ellenőrizhető a hrivnya bankjegyek eredetisége?
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a forgalomból kivont, többnyire hamis nemzeti valutabankjegyek rossz minőségűek voltak. A hrivnya bankjegyek védelmi elemeinek ismerete és gondos ellenőrzése a fizetés során minimalizálja a hamisítványok átvételének kockázatát. A hrivnya bankjegyeken található védőelemek lehetővé teszik a hamis bankjegyek felderítését azok gondos vizuális és tapintható ellenőrzése során, speciális eszközök használata nélkül. A bankjegy eredetiségének ellenőrzése az alábbi módon történik:
érintéssel – ellenőrzik a bankjegy papírját és annak elülső oldalán lévő képek domborúságát, amit a speciális nyomtatási mód biztosít;
vizuálisan a fény felé fordítva:
vízjelek jelenléte (többtónusú vízjel – a bankjegy elülső oldalára nyomtatott portrét ismétlése, valamint a vízjel világos eleme – a címlet digitális ábrázolása vagy Ukrajna nemzeti pénzegységének, a hrivnyának a grafikus jele);
kombinált ábrázolás megléte – a címlet digitális megjelölésének töredékes képe, amely az elülső és a hátsó oldalról készült, teljes képet alkot akkor, amikor a bankjegyet fény felé fordítva vizsgáljuk;
a papír vastagságába teljesen elmerülő védőszalag megléte, amelyen nagyító segítségével a bankjegyet fény felé fordítva vizsgálva egyenesen és fordított formában látható a bankjegy digitális megjelölésének ábrázolása, a „HRN” felirat és Ukrajna kis államcímere (háromágú szigony);
a bankjegy dőlésszögének megváltoztatásával ellenőrzik:
optikailag változó festékekkel készült ábrázolások, amelyek a bankjegy különböző szögekből történő szemrevételekor színt váltanak (a 2003–2007-es közepes és nagy címletű bankjegyeken, valamint a 2018-as új 20 hrivnyás és a 2019-es 50 hrivnyás bankjegyeken), és kinetikai fokozatos átmenet hatása egyik színről a másikra (a SPARK elem a 2014–2019-es 100, 200, 500 és 1000 hrivnya címletű bankjegyeken található);
meghatározott színű polimer védőszalag (részben a papír vastagságába nyomatva ) (2014-es 100 hrivnya, barna, 2019-es 200 hrivnya – kék, a 2015-ös 500 hrivnya – sötétszürke, a 2019-es 1000 hrivnya – lila), amely a bankjegycímlet digitális megjelölésének képét és a hrivnya grafikus jelét (100–500 UAH címletű bankjegyekben) tartalmazza, Ukrajna kis állami címere az 1000 UAH-s bankjegyeken. A dőlésszög megváltoztatásakor az ábrázolások kinetikus hatása figyelhető meg;
a digitális címlet látens képe, amely akkor látható, ha a bankjegyet szemmagasságban, éles szögben, fénnyel szemben nézzük.
Ezen kívül a szabályozó adatai szerint a külföldi bankjegyek hamisítási szintje is alacsony volt tavaly. 2023-ban a bankok és pénzintézetek Ukrajna-szerte kevesebb mint hétszáz hamis külföldi bankjegyet vontak ki a forgalomból (2022-ben körülbelül hatszázat). A 2023-ban forgalomból kivont hamis külföldi bankjegyek között az amerikai dollár dominált – a forgalomból kivont hamis devizabankjegyek 97%-a. Tavaly az euróbankjegyek a lefoglalt hamis devizabankjegyek mindössze 3 százalékát tették ki. A bűnözők leggyakrabban az alábbi címletű külföldi bankjegyeket hamisították:
100 és 50 USD (az összes lefoglalt hamis USD 92%-a és 7%-a);
50 és 200 euró (az összes lefoglalt hamis euró 39%-a és 30%-a).
Ukrajna már dolgozik a B terven mivel bizonytalan a 2024-es állami költségvetésnek az USA és az Európai Unió pénzügyi támogatásán alapuló finanszírozása, és ha az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ismét beindítja a bankóprést, az árak emelkedni fognak, a dollár árfolyama pedig növekedésnek indul – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kiadvány forrása, aki ismeri az ország pénzügyi helyzetét, úgy véli, hogy a külső finanszírozás csökkentésével legalább az első negyedévet vagy akár hat hónapot is meg lehet majd élni költségvetési módosítás nélkül. És ebben az időszakban lehetőség nyílik a finanszírozási problémák megoldására. Ez valójában a B terv első szakaszának nevezhető.
Ha a finanszírozás kérdése nem megoldható, akkor a második szakaszra kell áttérni – az állami programok csökkentésére és az adók újraelosztására. Ha ez nem segíti a kormányt a felszínen maradásban, akkor szélsőséges intézkedéshez, a bankóprés beindításához kell folyamodni. Akkor el kell felejteni az alacsony inflációt és a stabil árfolyamot. Az rbc.ua szakértői és a közgazdászok rendkívül valószínűtlennek tartják ezt a lehetőséget.
Vitalij Vavriscsuk, az ICU-csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője nem lát olyan problémákat, amelyeket ne lehetne megoldani. „Úgy tűnik, minden partner készen áll arra, hogy továbbra is pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, de a vita a segélyek összegéről tovább folyik. Természetesen a legnehezebb a helyzet az USA-val, de itt is inkább az a kérdés, hogy Ukrajna mikor és mekkora összegben kapja meg a támogatást, nem pedig az, hogy elvileg megkapja-e” – jegyezte meg.
A szakértő szerint a kritikus összeg Ukrajna számára a következő évre 30 milliárd dollár. Ez szükséges ahhoz, hogy az NBU tartalékok felhasználása nélkül is fenntarthassa a devizapiac stabilitását. A költségvetéshez szükséges összeg több mint 40 milliárd dollár. Ha ezt a pénzt nem lehet külső forrásból bevonni a költségvetésbe, akkor az NBU államkötvényeket fog felvásárolni.
A kormány végső esetre készíti a B tervet, de még folynak a tárgyalások a partnerekkel. A kiadvány forrásai abban bíznak, hogy sikerül megállapodni az Európai Ubióval a 2024-es finanszírozás növeléséről. Csakúgy mint pozitív jelzésben bíznak az USA-tól.
Ukrajnának a háború kezdete után az NBU-nak fedezetlen hrivnyakibocsátás terhére sikerült finanszíroznia a 2022-es állami költségvetést. Az NBU az év során 400 milliárd hrivnya értékű államkötvényt vásárolt fel. Ez az összeg összevethető az USA-tól Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással (450 milliárd hrivnya).
A 2022-es dollárárfolyam 50 %-os emelkedésének fő oka a hrivnyakibocsátás és a 26,6 %-os infláció lett. 2023-ban felhagytak a hrivnyaemisszióval, mivel az USA és az EU támogatása stabil volt. Ennek eredményeként a dollár 6 %-ot esett, az infláció pedig 5 %-ra csökkent. Az NBU szerint az idei pénzügyi támogatás összege meghaladja a 45 milliárd dollárt, amiből október végén már több mint 35 milliárd dollár érkezett be (ebből 24,3 milliárd dollár hitel).
2024-2025-ben továbbra is jelentős marad a külső finanszírozás, bár fokozatosan csökken rendre 38,5 és 25,0 milliárd dollárra.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna már dolgozik a B terven mivel bizonytalan a 2024-es állami költségvetésnek az USA és az Európai Unió pénzügyi támogatásán alapuló finanszírozása, és ha az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ismét beindítja a bankóprést, az árak emelkedni fognak, a d...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701372900
[modified] => 1701367801
)
[title] => Ukrajna jövőre beindíthatja a bankóprést, ha elapad az amerikai és európai uniós költségvetési támogatás
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=43795&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 43795
[uk] => 43792
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 43793
[image] => Array
(
[id] => 43793
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[original_lng] => 34622
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/48831419697-7dcd19f204-k-739cb6222be1280f3650b42c5d2ebed6-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1701360602:5
[_thumbnail_id] => 43793
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1276
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 31471
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bankjegyek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 29223
[content] =>
A brit királyi pénzverde leányvállalata szerint II. Erzsébet brit királynő halála után a következő uralkodó, III. Károly új portréjával ellátott bankjegyek és érmék kerülnek forgalomba Nagy Britanniában.
A Sky cikke szerint a II. Erzsébet királynő arcképével ellátott érméket és bankjegyeket még az év hátralévő részében, vagy talán még tovább is forgalomban tartják, majd ezt követően kerülnek forgalomba az új portréval díszített készpénzek.
Ahelyett, hogy az összes jelenlegi érmét és bankjegyet egy csapásra bevonnák, a folyamat fokozatosan megy majd végbe, és a II. Erzsébet királynő arcképét ábrázoló érmék közül sok még sok évig forgalomban marad.
A bankok és a postahivatalok bocsátják ki az új mintázatú érméket és bankjegyeket, a régebbi változatokat pedig begyűjtik. A Royal.uk, a királyi ház hivatalos honlapja szerint II. Károly korától kezdve kialakult az a hagyomány, hogy az uralkodókat a közvetlen elődjükkel ellentétes irányban ábrázolják az érméken.
Ez alól kivételt VIII. Edward rövid uralkodása jelentett. Ő a balra néző portrékat kedvelte, noha a hagyomány szerint jobbra kellett volna néznie. Az uralkodásának idejére javasolt érmék tervei VIII. Edwardot balra fordítva ábrázolják. A hagyományt VI. György uralkodása idején állították vissza, az ő arcképe balra néz, mintha VIII. Edwardé jobbra nézett volna.
Ukrajnában, a Nemzeti Bank adatai szerint, 2021-ben a leggyakrabban az 500 és 200 hrivnyás bankjegyeket hamisították, számolt be az UNN.
„A 2021-es év 11 hónapja adatai szerint leggyakrabban a 2006-os kiadású 500 hrivnyás és a 2007-es kiadású 200 hrivnyás bankjegyeket hamisították. Számuk 2021 11 hónapja alatt, a kivont hamisítványok teljes számának mintegy 60%-a, illetve 31%-a volt” – áll a közleményben.
Ezen kívül, a Nemzeti Bank adatai szerint, az idei év során a forgalomból kivont hamis devizabankjegyek között az amerikai dollár (az összes lefoglalt hamis devizabankjegy 72%-a) és az euró (27%) volt túlsúlyban. Leggyakrabban a 100 dolláros és az 50 eurós bankókat hamisították.
