A német Rheinmetall hadiipari konszern legalább négy fegyvergyár építését tervezi Ukrajnában – jelentette be csütörtökön Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Papperger elmondta, hogy várhatóan a Rheinmetall ukrajnai gyáraiban lövedékeket, katonai felszereléseket és légvédelmi rendszereket gyártanak majd. „Ukrajna ma már fontos partner számunkra, és úgy látjuk, hogy évi két-három milliárd eurós (értékesítés – a szerk.) potenciál van benne” – tette hozzá.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy középtávon a Rheinmetall arra számít, hogy minden üzemében „1,1 millió 155 mm-es lövedéket” állít elő a tüzérség számára. A konszern arra számít, hogy 2025-ben 700 000, idén pedig akár 500 000 darab lőszert fog legyártani.
Az év legnagyobb sporteseményén a lakosság 1,3 milliárd dollárért iszik sört, és 10 ezer dollárért vesz belépőt. Vasárnap eldől, ki lesz az idei NFL-bajnok.
Minden idők legnagyobb show-jával tarkított Super Bowlját ígéri az NFL, amelyet vasárnap rendeznek a Las Vegas-i Allegiant Stadionban. A liga 58. nagydöntőjén a San Francisco 49ers – Kansas City Chiefs találkozót láthatjuk a 65 ezres arénában, a szervezők pedig felejthetetlen élményt ígérnek a szórakoztatóipar fellegvárában.
„Pénzügyi szempontból ez lesz az egyik legnagyobb esemény, amelyet valaha is rendeztünk” – mondta Steve Hill, a Las Vegas Convention and Visitors Authority elnök-vezérigazgatója.
Amúgy is több ezren özönlenek minden évben Las Vegasba, hogy megnézzék a Super Bowlt szerencsejáték és szórakozás céljából, de ilyenkor a város jellemzően a Super Bowl-hétvégére telik meg, most azonban egy teljes hétig zsúfolásig telik Las Vegas.
Amint a rendezésre vonatkozó ajánlattétel lehetősége felbukkant, már el is kezdték a szervezkedést. Ebben rendkívül sokat segített, hogy a nagy szállodákban volt együttműködési hajlandóság, így az MGM, a Caesars Palace, a The Venetian, a The Wynn, a Boyd és a Red Rock szobái pillanatok alatt elkeltek. A hotelek egyébként hozzászoktak ahhoz, hogy a nagyobb rendezvényeken együtt dolgozzanak – így volt ez az idei Forma–1-es futam során is, és ez a rutin enyhítette a gyorsított felkészülési folyamatból adódó terheket.
A Super Bowl hétvégéjére a Las Vegas-i csúcskategóriás szállodákban, köztük a Bellagióban és a Fontainebleau-ben több mint ezer dollárt kérnek el éjszakánként a legolcsóbb szobákért.
Az átlagos jegyárak minden korábbi rekordot megdöntenek: egy belépőért 9815 dollárt kell fizetni a szurkolóknak, ez 35 százalékkal több mint tavaly, az Arizonában rendezett döntő alkalmával.
Az elemzők szerint ez nem másnak, mint a helyszínnek köszönhető, a vegasi rendezvények ugyanis mindig drágábbak, mint bárhol máshol az Egyesült Államokban.
Sztárparádé a csilliárdos reklámokban
A 2024-es Super Bowl közeledtével nemcsak a sportolók, hanem a nagy márkák is az év egyik legjobban várt eseményére készülnek.
Egy 30 másodperces reklámspot az idei közvetítés alatt 7 millió dollárba kerül, ám mindezek ellenére a CBS már az összes rendelkezésre álló reklámidőt eladta. Mivel az árcédulán ilyen extrém magas összeg szerepel, a hirdetők mindent elkövetnek, hogy igazán emlékezetes reklámokkal hívják fel magukra a figyelmet, a becslések szerint ugyanis 150 millió tv-néző ül készüléke elé vasárnap.
A nagy márkák egyébként nem csak feltűnő ötletekkel, hanem sztárokkal is teletűzdelik hirdetéseiket, így ha minden igaz, idén láthatjuk Ben Afflecket, Jennifer Lopezt, Christopher Walkent, John Travoltát, de Jennifer Aniston, David és Victoria Beckham is megjelenik a reklámokban.
A legnagyobb cégek marketingesei egybehangzóan állítják, hogy a Super Bowl-reklámok miatti kampány az egyetlen alkalom az évben, amikor az A-kategóriás világsztárok hajlandóak felvenni a telefont.
Nem csoda, hogy ilyenkor felbolydul a reklámpiac és a sztárvilág is, hiszen az NFL nagydöntőjét mintegy 150 millió ember nézi minden évben, ami döbbenetes szám ahhoz viszonyítva, hogy az USA-ban körülbelül 340 millióan élnek.
Az Dáriusz kincsét is sörre költenék, és még az sem lenne elég
Bármennyire is azt gondoljuk, Amerikában sincs kolbászból a kerítés. Amikor az emberek meglátták a jegyárakat, majd az azt követő hírt a teltházról, a közösségi médiában mindenki arról beszélt, nem akarnak több panaszkodást hallani az inflációról vagy a magas üzemanyagárakról.
Valószínűleg – az egyelőre még nem publikált – stadionban található büféárak láttán is dobnak majd egy hátast, hiszen már tavaly is nagy felháborodást váltott ki az ételek és az italok ára. A 2023-as Super Bowl-on ugyanis 17 dollár volt egy korsó Bud Light sör, a beszámolók szerint ez több mint hatszorosa a kiskereskedelmi egységekben elérhető áraknak. Egy hotdogért pedig 13 dollárt kértek el, így ezért a meccs-kombóért közel 11 ezer forintot kellett fizetni. De egy sör-hotdog menüvel nem megy messzire az ember, ha 5-6 órát tartózkodik a stadionban és környékén.
A SB-hoz köthető statisztikák közül kitűnik, hogy az amerikaiak körülbelül 1,3 milliárd dollárt költenek sörre a Super Bowl előtti két hétben, de úgy tűnik, még ez sem elég, hiszen további 1 milliárd dollárért vesznek sört kifejezetten a vasárnapi meccsre.
Ezt támasztják alá a fogyasztási számok is, a beszámolók szerint ugyanis az amerikaiak több mint 325 millió gallon sört isznak meg a Super Bowl vasárnapján, ami még felfoghatatlanabbnak tűnik, ha literre számítjuk át, így már 1,2 milliárd liter sörről beszélünk.
5 érdekesség a nagy nap kapcsán
A Super Bowl-vasárnap az év második legjelentősebb étkezési napja, közvetlenül a Hálaadás napja után.
Az első Super Bowl-jegyek átlagos ára 1967-ben 6 dollár volt, és a meccs nem volt teltházas.
A Lombardi Trophy, amelyet minden Super Bowl-győztes franchise kap, az NFL ikonjáról, Vince Lombardiról kapta a nevét. 22 hüvelyk magas és 7 font súlyú. Ezüstből készítette a Tiffany & Co., elkészítése körülbelül négy hónapot vesz igénybe és 50 ezer dollárba kerül.
Nem mindenkinek a foci a legfontosabb a SB során. 1993-ban Michael Jackson felejthetetlen félidei műsorát mutatták be, amely magasabb nézettséget ért el, mint maga a Dallas Cowboys-Buffalo Bills meccs.
2020-ban az Országos Csirke Tanács szerint az amerikaiak rekordmennyiségű, 1,4 milliárd csirkeszárnyat ettek meg a Super Bowl-hétvégén.
Gázsi helyett streaming-robbanás
Mint minden évben, idén is minden szempár a félidei, azaz a halftime showra fókuszál majd, ezúttal pedig az ismert RnB énekes, Usher lesz a sztárfellépő.
A közvélemény általában úgy véli, hogy ezek a világsztárok horrorpénzeket kapnak a félidei koncertekért, ám erről szó nincs. A Super Bowl fellépői ugyanis egyetlen petákot, egy árva fillért sem kapnak, az NFL szóvivője minden alkalommal hangsúlyozza, hogy a liga nem fizet fellépti díjat, kizárólag a gyártási költségeket és a fellépők ellátását állják.
Az NFL kiemeli, és ezt a fellépők tudják is, hogy a félidőben szerepelni önmagában felér egy tekintélyes gázsival, s mondjuk is, hogy miért.
A Spotify jelentése szerint Jennifer Lopez dalainak lejátszása 335 százalékkal, míg Shakiráé 230 százalékkal nőtt a 2020-as Super Bowl után.
A Billboard arról beszámolt be, hogy Lady Gaga eladásai 1000 százalékkal nőttek, miután 2017-ben fellépett.
A Forbes azt írta, Dr. Dre albumeladásai 183 százalékkal nőttek a 2022-es Super Bowl után, Mary J Blige-é számai pedig 999 százalékkal emelkedtek.
A Variety szerint pedig Rihanna Spotify streamjei több mint 640 százalékkal nőttek.
Egy biztos, Las Vegas mindent el fog követni, hogy emlékezetes Super Bowlt lássunk, ugyanis már most bejelentették, nem szeretnének megállni egy rendezésnél, visszatérő házigazdái lennének az eseménynek.
Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair hárommilliárd dollárt tervez befektetni Ukrajna légi közlekedésének újjáépítésébe a háború után, illetve azt követően, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) biztonságosnak ítéli az ország légterét – jelentette be csütörtökön Michael O’Leary vezérigazgató Kijevben.
Az ír légitársaság vezetője ígéretet tett arra is, hogy a háború végével gyorsan újraindítják majd a légijáratokat. Ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott megbeszélésén O’Leary közölte, hogy a Ryanair nyolc héttel a légtér megnyitását követően újraindítja járatait.
Bejelentette: Kijev, Lemberg (Lviv) és Odessza repülőterein mintegy 30 repülőgépet állomásoztatnak majd, heti több száz járatot kínálva az Európai Unió tagországaiba, 20 fővárosba.
A vállalat tájékoztatása szerint új, Boeing 737 MAX típusú utasszállítókról van szó, amelyek összértéke meghaladja a hárommilliárd dollárt.
A Ryanair-vezérigazgató azon elképzeléséről is beszélt, hogy öt éven belül a kezdeti ötmillióról tízmillióra emelik az évi utasszámot az országban. Az Ukrajna elleni orosz háborút megelőzően a Ryanair volt a második legnagyobb légitársaság. O’Leary hozzátette, hogy Herszon és Harkiv repülőtereire is visszatérnek, amint az infrastruktúrát sikerül helyreállítani.
A vállalat közleményében tudatta, hogy a Ryanair menedzserei megbeszélést tartottak Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettessel is. A tájékoztatás szerint Olekszij Dubrevszkij, a boriszpili nemzetközi repülőtér vezetőjének meghívására megvitatták az ország főbb légikikötőinek helyzetét.
A Ryanair szakemberei szemrevételezték egyebek között a terminálok állapotát, a csomagkiadás rendszerét, az utasregisztrációt, a beszállókapukat és a biztonsági ellenőrzőpontokat.
A Ryanair kész újraindítani a napi belföldi járatokat is Kijev, Lemberg és Odessza között, ahogy ismét működőképesek lesznek a repülőterek. „A leggyorsabb módja az ukrán gazdaság újjáépítésének, illetve helyreállításának a diszkont légiközlekedés lesz” – hangsúlyozta O’Leary.
60 milliárd eurót ígért Ukrajna újjáépítésére az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Londonban, ahol több mint hatvan állam képviselői gyűltek össze, hogy támogatást szerezzenek az orosz agresszió áldozatának. Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a közszolgálati Deutsche Wellének elmondta a tanácskozás után, hogy „végső soron az oroszoknak kell megfizetniük a helyreállítás költségeit, hiszen ők romboltak le lakóépületeket, ők tették tönkre az infrastruktúrát. Ez nemzetközi jogi kérdés: aki lerombolt valamit, az fizessen érte!”
A 60 milliárd eurós felajánlás oroszlánrészét az Európai Unió vállalta magára: 50 milliárd eurót. Az Egyesült Államok csak 1,3 milliárd dollárt ígért. Nem csak országok támogatják Ukrajna újjáépítését, csaknem 500 cég is jelentkezett, köztük olyan óriások, mint a Google, a Vodafone, a Siemens stb. A háború ellenére ugyanis sok külföldi vállalat nem vonult ki Ukrajnából, hanem továbbra is ott működik.
„Ukrajna potenciálisan az uniós piac része“ – hangsúlyozta Németország fejlesztési minisztere, aki hozzáfűzte: „aki most Ukrajnában beruházást hajt végre, az az Európai Unió jövőjébe fektet be.” Schulze szerint a német cégek speciális biztosítást élveznek, ha beruháznak Ukrajnában.
Nem várunk a háború végére – mondta Londonban Ukrajna miniszterelnöke. Denisz Smihal megköszönte a pénzügyi támogatást és elmondta, hogy a helyreállítás a háború ellenére már meg is kezdődött. Smihal ukrán kormányfő sürgette, hogy a Nyugaton elkobzott orosz vagyont mielőbb fordítsák Ukrajna újjáépítésére. Ezzel kapcsolatban nemzetközi jogi problémák merültek fel, és emiatt sok nyugati állam ódzkodik ettől a tulajdon szentségére hivatkozva. Ukrajna újjáépítésének összegét 411 milliárd dollárra becsülte korábban az IMF és a Világbank.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Az Amundi a feltörekvő piacokat előnyben részesíti a nyugati piacokkal szemben, így növeli az Indiába és Indonéziába, valamint a Kínába történő befektetéseket is. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a nagyhatalmak elkerülik a háborút.
Európa legnagyobb vagyonkezelője, az Amundi az amerikai eszközök helyett Kínát preferálja, mivel a távol-keleti országban kedvezőbbek az inflációs és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások. Vincent Mortier, a 2,1 milliárd eurós vagyonnal rendelkező, párizsi székhelyű alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az amerikai piacokkal kapcsolatban túl optimisták a befektetők, míg Kínát túl kockázatosnak látják, amivel nem értenek egyet.
Nyugattól kelet felé mozdulunk el – mondta Mortier a Financial Timesnak adott interjújában, amihez hozzátette: jövőre az Egyesült Államok gazdasága nem fog bővülni, míg Kína, India és Indonézia egyenként 5-6 százalékkal fog gyorsulni. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a két nagyhatalom elkerülné a háborút. Szerinte az Amundi az elmúlt egy évben fokozatosan mozdult el Kína és India felé, amit az idén tovább fokoznak.
Az alapkezelő optimizmusa Kínával kapcsolatban annak ellenére érvényesül, hogy a kínai részvénypiacok nehéz időszakot élnek át: a CSI 300 index 5,7 százalékot veszített januári csúcsához képest. A kínai gazdaság a vártnál jobban, 4,5 százalékkal nőtt éves szinten az első negyedévben, míg az ipari termelés a múlt hónapban 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, viszont utóbbi elmaradt a 10,6 százalékos előrejelzésektől, ahogy a kiskereskedelmi forgalmi adatok is. Mortier azonban úgy vélte, hogy a túlzott várakozások miatt tűnnek az adatok rossznak.
A befektetési igazgató szerint az infláció mind az Egyesült Államokban, mind Európában 3-4 százalék körül fog stabilizálódni az elkövetkező években, de némi volatilitással, ami megnehezíti a Fed dolgát, mivel a monetáris politika hatása csak később jelentkezik. Ugyanakkor nem aggódik az amerikai csőd lehetősége miatt, az amerikai állampapírokat továbbra is biztonságosnak gondolja.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Az Egyesült Államok három új partnerséget jelent be Ukrajna mezőgazdasági ágazatának fellendítése és az ország gabonával való világszintű ellátása érdekében – közölték a USAID tisztviselői a CNN-nel.
A bejelentés részét képezi a Biden-adminisztráció tudatos erőfeszítése Ukrajna gazdaságának újjáépítésére, a globális élelmezésbiztonsági válság enyhítésére, mely Oroszország ukrajnai invázióját követően súlyosbodott.
Ukrajnát a világ kulcsfontosságú kenyereskosarának tekintik, ez a jellemző pedig az ország mezőgazdaságára támaszkodik. Az agrárium az ország összes exportbevételének több mint negyven százalékát termeli meg.
A kijevi gazdasági minisztérium szerint az ország gazdasága több mint harminc százalékkal zsugorodott 2022-ben, miután Oroszország brutális inváziója tönkretette az infrastruktúrát, súlyos károkat okozott a vállalkozásoknak és megzavarta a mindennapi életet.
Az Egyesült Államok három új partnerséget jelent be csütörtökön Ukrajna mezőgazdasági ágazatának fellendítése és az ország gabonával való világszintű ellátása érdekében.
Hová kerül a pénz, és mire költik el?
Az USAID a Grain Alliance-szel, a Kernellel és Nibulonnal kötött új partnerségeket, melyek az előrejelzések szerint képesek lesznek évente több mint három millió tonnával növelni Ukrajna gabonaszállítási kapacitását. Az összes szerződő vállalat és szervezet hosszú múltra tekinthet vissza Ukrajnában.
A USAID és az említett szervezetek együttműködésében negyvennégy millió dollárt terveznek befektetni az ukrajnai mezőgazdasági szektor tárolási kapacitásának és infrastruktúrájának bővítését támogatandó.
Mindez azt követően látott napvilágot, hogy a USAID több különböző kezdeményezést jelentett be Ukrajna mezőgazdasági ágazatának támogatására, beleértve a kifejezetten az ukrán gazdálkodókat célzó programokat is. Még az idei esztendő elején kiváló minőségű zöldségmagot adományoztak ukrán gazdálkodóknak, hogy ezzel segítsenek kezelni az orosz invázió miatt kialakult válságot.
Az előrejelzések szerint képesek lesznek évente több mint három millió tonnával növelni Ukrajna gabonaszállítási kapacitását.
„Az AGRI-Ukraine révén Ukrajna regisztrált gazdálkodóinak közel harminc százaléka részesült vetőmagokból, műtrágyákból, növényvédő szerekből, raktározásból, finanszírozásból és egyéb szolgáltatásokból, ami több mint tizenháromezer hatszáz gazdálkodónak segített az idei betakarításban és a vetésben” – mondta el az USAID szóvivője. A most megújítás előtt álló fekete-tengeri gabonaüzlet azt is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termékeket szállító ukrán hajók elhagyják az országot, ami az Oroszországgal vívott háború első napjaiban még jelentős kihívást jelentett, akadályozva a hajók távozását.
Csökkenő élelmiszerárak
„Jórészt Guterres ENSZ-főtitkárnak és Törökországnak köszönhetően a Fekete-tengeri gabona-megállapodás kezdeményezés képes volt feloldani Oroszország Ukrajna kikötőit fojtogató blokádját, így több mint huszonkét millió tonna gabona és egyéb élelmiszer – ami nyolc milliárd vekni kenyérnek felel meg – távozhatott az országból. Ukrajna a globális piacokért küzd, és ez mindenhol csökkentette az élelmiszerek árát a fogyasztók számára” – vélekedett Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Újdelhiben, aki teljesen egyértelműen nem végzett egyetlen nagybevásárlást sem Magyarországon. A külügyminiszter a G20-ak külügyminisztereinek találkozóján tette a fenti nyilatkozatot.
Blinken figyelmeztetett rá, hogy a jelenlegi megállapodás március 18-án lejár, és Oroszország nem járult hozzá a létfontosságú megállapodás meghosszabbításához.
A USAID és partnerei a most bejelentett új beruházásokkal több terminált is megcéloznak – az ukrajnai Izmailt és Renit (mindkettő a Duna-partján található), illetve Čierna nad Tisou nevű terminált Szlovákiában – és természetszerűleg az összes említett helyen a gabonaexport növekedésére számítanak. A fejlesztések a hajók berakodási területeinek felújítását is tartalmazzák. A szlovákiai beruházások menedzselésének érdekében a Grain Alliance átrakodó tárolót is vásárol az országban. A USAID finanszírozását gabonaátrakodó berendezések, ideiglenes tárolók és ukrajnai használatra felújított mozdonyok beszerzésére használják fel.
Ukrajna a globális piacokért küzd, és ez mindenhol csökkentette az élelmiszerek árát az emberek számára.
Pénz, paripa, fegyver
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrég Kijevbe látogatott, és több találkozón és megbeszélésen vett részt, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megerősítse az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását, és bejelentsen egy 1,25 milliárd dollár (530 milliárd forint) gazdasági és költségvetési támogatást, melyet a közelmúltban át is utaltak.
Yellen szerint az ukrán gazdaság növekedése gyengébb lesz, mivel az ország sorban elveszíti a külföldi befektetéseket, és kifut tartalékaiból, ami azt jelenti, hogy az ukrán mezőgazdasági szektorba történő befektetések biztosítása még fontosabbá vált.
„Az orosz gazdaság egyre nehezebb pályán halad, egyre komolyabb terheket kell elbírnia az idő múlásával. Az a képességük, hogy pótolják az Ukrajna elleni támadásaik során megsemmisült katonai felszerelést, nagy veszélybe került” – mondta Yellen.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
A 2022 végi áramszünetek és a mezőgazdasági termelők generátorokra történő átállása miatt Ukrajnában idén emelkedni fognak az élelmiszerek árai – jelentette be szerdán Tarasz Viszockij, az agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter első helyettese egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „számításaink szerint 3-5 százalék körüli lesz az áremelkedés.” Szerinte sok esetben az élelmiszergyárak áramkimaradása meglehetősen kritikus.
„Több stratégiánk van: az egyik az, hogy a termelőket generátorokkal látjuk el. A minisztérium jelenleg is fogadja a kérelmeket, különösen az állattartó telepektől, hogy felvegyék őket a kritikus infrastruktúrák listájára” – jelezte az első agrárminiszter-helyettes. „Nagyon fontos számunkra az áramellátás minden termelési ciklusban. Ebben a néhány hónapban nem történt jelentős termeléscsökkenés” – mutatott rá Tarasz Viszockij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány előrejelzése szerint, amely még az energetikai infrastruktúra elleni támadások megkezdése előtt készült, Ukrajnában 2023-ban 28 százalékos lesz az infláció.
Ukrajna leggazdagabb embere egy romániai vállalattal együttműködve Erdély közepén épít napelemparkot jókora beruházással. A tervek szerint az új energiatermelő jövőre már áramot termel.
A milliárdos Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere 60 millió eurós befektetéssel napelemparkot hoz létre Maros megyében – írja a Maszol a Ziarul Financiar gazdasági napilapra hivatkozva. Az üzlet egy még nagyobb üzlet része: 150 millió euró értékű befektetéseket tervez Romániában a megújuló energiával foglalkozó DTEK Renewables International.
A vállalat a kolozsvári székhelyű Finas Grouppal közösen épít szélerőműveket és napelemparkokat.
A DTEK Renewables tulajdonosa a tatár származású Rinat Ahmetov. Ahmetov neve a labdarúgás szerelmesei számára is ismerősen csenghet, ugyanis ő az egyik legsikeresebb ukrán klub, a Sahtar Donyeck tulajdonosa.
A két cég napelemparkot hoz létre a Maros megyei Marossárpatakon, jelentették be a DTEK és a Finas Group képviselői. Ennek a beépített teljesítménye 65 MW lesz, a beruházás értéke pedig az említett 60 millió euró. A napelempark 90 hektáron terül majd el, és a tervek szerint jövőre kezdi el termelni az energiát.
A két vállalatnak már van egy közös projektje az országban, 2021-ben vágtak bele egy szélerőmű létrehozásába. Ez a Iași megyei Ruginoasa településen található, 25 hektáron terül el, a beépített teljesítménye pedig 60 MW lesz. A beruházás becsült értéke 90 millió euró, az átadását 2024-re tervezik.
A legjobb befektetés Európa jövőbeli biztonságába, ha Ukrajnát elegendő fegyverrel látják el az orosz megszállók elleni harchoz – tanácsolta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren az európaiaknak, számolt be hétfőn a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a német Bundestag képviselőinek felszólítására reagált, hogy jelentősen kell növelni Ukrajna fegyverellátását. „A legjobb befektetés Európa jövőbeli biztonságába, ha Ukrajnát elegendő fegyverrel látják el az orosz megszállók elleni harchoz” – írta.
„Mindhárom kormánypárt képviselőinek – Sara Nanninak, Alex Müllernek, Christian Klinknek – igazuk van abban a felhívásukban, hogy maximális katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának. A jól felfegyverzett Ukrajna a legjobb hosszú távú befektetés Európa biztonságába” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a német kormány az EU-val közösen 225 Vulcano rakétákat vásárok az ukrán fegyveres erők számára. Korábban a Bundestagban kijelentették, hogy Olaf Scholz kancellár akadályozza a fegyverszállításokat Kijevnek. Az állítás szerint a kancellári hivatal az a „szűk keresztmetszet”, amelyben a német katonai segélyek lelassulnak.
Az elemzői várakozásoknál is jelentősebben romlott áprilisban a befektetői hangulat az euróövezetben a frankfurti Sentix gazdaságkutató intézet felmérése szerint.
Az euróövezeti befektetői hangulatindex áprilisban mínusz 18 pontra, 2020. július óta a legalacsonyabb szintre esett a márciusi mínusz 7 pontról. A szakértői várakozások átlagában kevésbé romló mutató, mínusz 9,2 pont szerepelt áprilisra.
Az index mindkét összetevője, a következő hat hónapra vonatkozó várakozások és az aktuális környezet megítélése, egyaránt romlott. A kilátások megítélésének mutatószáma a márciusi mínusz 20,8 pontról mínusz 29,8 pontra, 2011 decembere óta a legalacsonyabbra esett. Az aktuális helyzet megítélésének mutatószáma pedig a márciusi 7,8 pontról áprilisban mínusz 5,5 pontra, egy éve a legalacsonyabb szintre süllyedt.
A mintegy 1600 pénzügyi elemző és intézményi befektető körében végzett felmérés alapján a Sentix azt közölte, hogy a mutatók romlását a recessziós félelmek okozzák, mivel az Ukrajna elleni orosz háború és a Moszkva ellen hozott szankciók tovább gyengítik az euróövezet gazdaságának helyzetét. A Sentix szerint a befektetők nem számítanak arra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lazább, expanzívabb monetáris politikával siet a gazdaság segítségére az infláció továbbra is jelentős növekedése miatt.
