A svájci gyógyszeripari vállalat, a Roche közölte, hogy a következő öt év során 50 milliárd dolláros befektetést tervez az Egyesült Államokban, amely több mint 12 000 új munkahely létrehozását eredményezi – számolt be a hirado.hu.
A döntés része annak annak a növekvő trendnek, amelyben a gyógyszergyártók igyekeznek alkalmazkodni Donald Trump elnök kereskedelempolitikájához, különös tekintettel a várható vámintézkedésekre.
A vállalat közlése szerint az új állásokból közel 6 500 a kivitelezési munkákhoz, 1 000 pedig új és kibővített gyártóüzemekhez kapcsolódik majd.
Az új munkahelyek mellett a Roche azt is bejelentette, hogy a beruházások eredményeképp az Egyesült Államokból a jövőben több gyógyszert exportálnak majd, mint amennyit odaimportálnak – közöltea Reuters.
Az Egyesült Államok jelenleg 25 000 Roche-alkalmazottnak ad munkát, akik 24 különböző helyszínen dolgoznak. A most bejelentett beruházások ezt a jelenlétet jelentősen megerősítik – jelentette ki Thomas Schinecker vezérigazgató, aki úgy fogalmazott: „Ez az 50 milliárd dolláros befektetés az innováció és növekedés új korszakát alapozza meg, nemcsak az amerikai, hanem a világszerte élő betegek javára is”.
A Roche több államban is fejlesztéseket indít; gyártási és logisztikai központokat bővítenek Kentuckyban, Indianában, New Jersey-ben és Kaliforniában. Pennsylvaniában új génterápiás gyárat építenek, Indianában pedig egy új, folyamatos vércukorszintmérő eszközök gyártására alkalmas üzemet hoznak létre, ezen kívül egy új gyár is épül a fogyókúrás gyógyszerek előállítására, bár ennek pontos helyszínét még nem közölték. Továbbá Massachusetts államban kutatóközpontot hoznak létre, amely a szív- és érrendszeri, vese- és anyagcsere-betegségek tanulmányozására specializálódik majd.
Bár Schinecker nyilatkozatában nem említette közvetlenül a vámokat, svájci cég jelenleg egy 31 százalékos vám fenyegetésével néz szembe, amely az Egyesült Államokba irányuló gyógyszerexportot sújtaná. A Roche lépése egyébként nem egyedi, ugyanis a szintén svájci Novartis 23 milliárd dolláros beruházást jelentett be az Egyesült Államokban, míg az amerikai Eli Lilly és a Johnson & Johnson szintén jelentős fejlesztésekbe kezdtek az országban.
A Trump-adminisztráció a múlt héten vizsgálatot indított a gyógyszerimportokkal kapcsolatban, amely szintén vámkivetéssel végződhet. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa szerint az Egyesült Államok tavaly közel 213 milliárd dollár értékben importált gyógyszeripari termékeket, ami háromszorosa a 2014-es 73 milliárd dolláros szintnek.
Miközben a világ leggazdagabbjai dollármilliárdokat veszítenek Donald Trump új vámpolitikája miatt, Warren Buffett vagyona 2025-ben már 12,7 milliárd dollárral nőtt. A veterán befektető okos lépésekkel – részvényeladásokkal és rekordösszegű készpénzfelhalmozással – előzte meg a piaci összeomlást, amely Elon Muskot, Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is komolyan sújtotta.
Warren Buffett, a 94 éves befektetési legenda ismét bebizonyította, miért nevezik őt az „Omahai bölcsnek”. Míg a világ leggazdagabb emberei hatalmas vagyonveszteséget szenvedtek el az Egyesült Államokat sújtó történelmi tőzsdei zuhanás során, Buffett vagyona 2025-ben eddig 12,7 milliárd dollárral gyarapodott – mindezt Donald Trump új vámintézkedéseinek árnyékában – írja a Daily Mail.
Trump múlt héten jelentette be a világ országaira kivetett, alapértelmezett 10 százalékos vámtarifát, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett.
A bejelentést követően két nap alatt 6,6 billió dollár tűnt el az amerikai tőzsdékről, ami minden idők egyik legsúlyosabb zuhanásához vezetett. A veszteség a lakosságot és a nyugdíj-megtakarítókat éppúgy sújtotta, mint a milliárdos elitet.
Elon Musk, Trump egyik legnagyobb szövetségese 31 milliárd dollárt veszített a vámháború és a Teslát sújtó tüntetések következtében, ez azt jelenti, hogy összesen már 130 milliárd dolláros vagyoncsökkenést szenvedett el idén.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhetett el: csupán egy hétvége alatt 45,2 milliárd dollárral lett szegényebb. Mark Zuckerberg, a Meta vezére pedig 27 milliárdot bukott, miután a cég részvényei két nap alatt 14%-ot estek.
Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 536 milliárd dollárt veszített – csak pénteken 32,9 milliárd dollárt, ami a legnagyobb egynapos veszteség a Covid-pandémia csúcsa óta.
Míg társai masszív veszteségeket szenvedtek el, Buffett már 2024 folyamán megkezdte a visszavonulást a kockázatos amerikai részvénypiacról. Eladott 150 millió Bank of America részvényt – egy olyan papírt, amit éveken át kedvelt –, valamint jelentősen csökkentette Apple-részvényeit is. Mindezek révén készpénzállománya elérte a 325 milliárd dolláros rekordot, ami elegendő lenne arra, hogy az Egyesült Államok 25 legnagyobb vállalatát kivéve bármelyik másikat megvásárolja.
Emellett Buffett kiszállt az olyan tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ekből), mint a Vanguard és a State Street Global Advisors termékei, továbbá megvált a DaVita egészségügyi szolgáltató részvényeitől is. Az ingatlanpiacon is változások történtek, a hírek szerint Buffett eladni készül Berkshire Hathaway HomeServices of America nevű ingatlanvállalatát, amit az ország legnagyobb brókercége, a Compass venné át.
Fókuszában most Japán áll
Miközben az amerikai piacok forronganak, Buffett tekintete kelet felé fordult: februárban bejelentette, hogy növeli részesedését öt japán kereskedelmi házban, amelyek stabilitást és növekedési potenciált kínálnak.
Ugyan Trump Japánra is 24%-os vámtarifát vetett ki, a Buffett-féle diverzifikáció és készpénzalapú stratégia egyelőre védelmet nyújtott a viharos gazdasági környezetben.
Recesszió a láthatáron?
A globális piacokat jelenleg bizonytalanság és félelem uralja. Szerda után az EU-ra 20%, Kínára pedig 34%-os amerikai vámok lépnek életbe, ami tovább fokozza a recesszió esélyét. A Polymarket adatai szerint az amerikai recesszió esélye jelenleg 66%, ami drámai emelkedés a múlt heti 39%-hoz képest.
Eközben Trump egy közösségi médiában terjedő, rajongói által készített videóban zsenialitásként állítja be a piac tudatos összeomlasztását, amivel szerinte az USA olcsón refinanszírozhatja államadósságát. A videó azt is állítja, hogy Buffett támogatja ezt a stratégiát – amit a befektető gyorsan és határozottan cáfolt.
„A vámok háborús eszközök” – nyilatkozta korábban Buffett. Szerinte az efféle intézkedések hosszú távon adóként hatnak, amit végül mindig a fogyasztók fizetnek meg – „nem a Fogtündér.”
Az innovációs alap a gyorsan fejlődő technológiák, köztük a drónok támogatására összpontosít, amelyek jelentős hatással vannak a modern háborúra.
Dánia kormánya bejelentette, hogy 300 millió dán koronát (40 millió eurót) biztosít egy innovációs alap létrehozására, amely Ukrajna technológiai fejlődését segíti a harctéren.
Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen hangsúlyozta ennek a segítségnyújtásnak a fontosságát, kijelentve, hogy az új technológiák, mint az elektronikus hadviselés és a drónok, jelentősen javíthatják a helyzetet a frontra. Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy szembeszálljon Oroszország jelentős anyagi és emberi fölényével a harctéren.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a berlini német–ukrán gazdasági fórumon. Jelenleg mintegy 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában, és sok közülük további beruházásokat tervez.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint 12 milliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
Rozan Roslani beruházási miniszter elmondta, hogy a tervezett beruházás részleteiről még folynak az egyeztetések.
Az Apple egymilliárd dollárt tervez befektetni egy indonéziai gyártóüzembe, amely okostelefonokhoz és egyéb termékekhez gyárt alkatrészeket, számolt be a Reuters.
Rozana Roslani beruházási miniszter elmondása szerint a tervezett beruházás részleteiről még folynak az egyeztetések.
„Néhány kérdést még megbeszélünk velük… reméljük, hogy a jövő héten mindent bejelentünk, miután megkaptuk az írásos kötelezettségvállalást”, jegyezte meg.
Az Apple-nek jelenleg nincs gyártó létesítménye Indonéziában, a körülbelül 280 millió lakosú országban, de 2018 óta akadémiákat hozott létre az alkalmazásfejlesztők számára. Indonézia ezt a stratégiát úgy tekinti, mint egy kísérletet arra, hogy megfeleljen a régebbi iPhone-modellek értékesítéséhez szükséges helyi elemekre vonatkozó követelményeknek.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgáltatója jön létre – közölték a hitelezők csütörtökön.
A projekt a legnagyobb közvetlen külföldi befektetés Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta.
A Xavier Niel francia milliárdos vezette befektetői konzorcium a múlt hónapban jelentette be az ukrajnai Lifecell mobilszolgáltató megvásárlását és egyben az egyesülést az ukrán Datagroup–Volia szolgáltatójával.
Holger Muent, az EBRD távközlési, média- és technológiai igazgatója azt mondta, hogy az EBRD és az IFC egyenként 217,5 millió dollárt biztosít az akvizíció finanszírozására.
Ukrajna legnagyobb távközlési szolgáltatója a Kyivstar, amely az amszterdami tőzsdén jegyzett VEON tulajdonában van.
A kockázatok csökkentése érdekében az EBRD és az IFC hiteleinek egy részére a francia kormány és az Európai Bizottság vállalt garanciát.
A kijevi gazdasági egyetem (KSE) becslései szerint Ukrajna eddigi háborús veszteségei elérik az 1164 milliárd dollárt. Az intézet számításai szerint az ukrán digitális infrastruktúra és az IT szektor közvetett pénzügyi vesztesége mintegy 19,3 milliárd dollár.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728564300 [modified] => 1728684612 ) [title] => Az EBRD és az IFC finanszírozza a második legnagyobb ukrán távközlési szolgáltató létrehozását [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53626&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 53626 [uk] => 53658 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 53627 [image] => Array ( [id] => 53627 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [original_lng] => 62779 [original_w] => 720 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1728673812:12 [_thumbnail_id] => 53627 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1115 [translation_required_done] => 1 [_oembed_28020ff06d57fa9ef35eb8b115f9416b] =>
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Darkstar Coalition 600 000 eurót fektetett a Farsight Vision nevű ukrán–észt startupba, amely a fronton való helyzetfelismerést szeretné javítani – írja az Ekonomicsna Pravda.
A Farsight Vision platform már bizonyította hatékonyságát a csatatéren. A csapat az egyik legpozitívabb értékelést kapta az első tesztek során. A startupnak lehetősége van javítani, sőt, a globális szintre emelni az ukrán nemzetbiztonságot, a Darkstar Coalition pedig segíteni fogja a csapatot ennek elérésében – mondta Ragnar Sass, a Darkstar egyik alapítója.
A Farsight csapatának technológiája „digitális iker” formátumban fűzi össze a videofelvételeket, amely segít a katonai küldetések megtervezésében ismeretlen terepviszonyok, ellenséges logisztika és fegyverek esetében, valamint csökkenti az adatok feldolgozásához szükséges időt – napok helyett akár percekre.
A holland Good Growth Fund (GGF) az egyik ukrán pénzintézet, a Bank Lviv részvényese lett – írja az Ekonomicsna Pravda.
Az alap által befektetett tőke összege 4,5 millió euró.
A nagy háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy egy ukrán bank külföldi befektetést vonzott – áll a bank közleményében.
A Bank Lviv teljes tőkeemelése 5,5 millió eurót tett ki. A GGF-en kívül további 1 millió euróval járult hozzá a bank jelenlegi legnagyobb részvényese, a responsAbility Participations svájci vállalat.
A GGF egy holland állami befektetési alap, amely 70 országban működik, több mint 50 projektbe fektet be, és közel 400 millió euró tőkét gyűjtött össze.
Ukrajnának 10-30 milliárd dollárnyi éves befektetésre van szüksége a partnereitől a következő 10 évben – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök Berlinben, az Ukrajna újjáépítésével foglalkozó konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő elmondta, hogy az adományozói platform első számú prioritása Ukrajna pénzügyi stabilitása. „Számunkra fontos, hogy partnereink támogatása kiszámítható, ütemes és stabil legyen. Újjáépítésre, külföldi piacokhoz való hozzáférésre és jobb logisztikára van szükségünk. Külső befektetésekre és technológiatranszferre van szükségünk partnereinktől. Ukrajnának 10-30 milliárd dollárra van szüksége éves befektetésekként a következő 10 évben” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna kormánya számos programot indított a gazdaság élénkítésére, aminek pozitív hatása volt. „Tavaly 5,3 % volt a GDP. Az idei év első 4 hónapjában 4,4 % volt a növekedés. Az export és a beruházások növekedése tapasztalható” – mutatott rá.
Smihal azt is hangsúlyozta, hogy az egyik prioritásnak most a befagyasztott orosz szuverén vagyon átruházásának kell lennie Ukrajna stabilitása és fellendülése érdekében. Szerinte Ukrajna számára is fontos, hogy hosszú távú, 2027-ig tartó rendszerszerű pénzügyi támogatási tervet dolgozzanak ki a gyors gazdasági fellendülés háborús körülmények között. És a koordinációs platformnak kell azzá a platformmá válnia, ahol egy ilyen tervet kidolgoznak Ukrajna makrogazdasági stabilitásának a biztosítására – hangsúlyozta.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy az ukrán energetikai rendszert ért példátlan orosz támadások után az energiaszektornak kiemelt támogatásra van szüksége. „Több légvédelmi eszköz, több energetikai berendezés, segítségnyújtás az ukrajnai villamosenergia-import bővítéséhez, segítségnyújtás az energetikai rendszer decentralizálásában” – tette hozzá Denisz Smihal.
