Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyOTE2NTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 34439
[content] =>
A Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet 2022 decemberében vállalkozók körében végzett felmérést arról, hogy szerinte melyik régióban a legveszélyesebb az üzletkötés az orosz rakétaterror miatt.
A vállalkozók Harkiv, Poltava, Ivano-Fankivszk és Ternopil régiókat tartják a vállalkozások számára legveszélyesebb régióknak. A legbiztonságosabb Luck és Kárpátalja.
Okszana Rozman, a Board Zakarpattya üzleti közösség partnere elmondta, hogy szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a vállalkozók megyénket tartják a vállalkozás szempontjából legbiztonságosabbnak, ugyanis a háború alatt a régióban egyetlen rakétatámadás történt.
[type] => post
[excerpt] => A Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet 2022 decemberében vállalkozók körében végzett felmérést arról, hogy szerintenmelyik régióban a legveszélyesebb az üzletkötés az orosz rakétaterror miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674418200
[modified] => 1674412605
)
[title] => Kárpátalja a legbiztonságosabb régió a vállalkozások számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34439&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34439
[uk] => 34343
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34341
[image] => Array
(
[id] => 34341
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596.jpeg
[original_lng] => 133205
[original_w] => 1080
[original_h] => 717
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596-300x199.jpeg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596-768x510.jpeg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596-1024x680.jpeg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596.jpeg
[width] => 1080
[height] => 717
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596.jpeg
[width] => 1080
[height] => 717
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/190120231674166596.jpeg
[width] => 1080
[height] => 717
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1674405406:12
[_thumbnail_id] => 34341
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3366
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fddf704ae1e2cfc49d08aba936d501f4] =>
[_oembed_time_fddf704ae1e2cfc49d08aba936d501f4] => 1674411005
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 29165
[1] => 141502
[2] => 818
[3] => 84
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befektetések
[1] => biztonság
[2] => felmérés
[3] => kárpátalja
)
)
[1] => Array
(
[id] => 31730
[content] =>
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd az EU-ban, ezeket azonban stabil alapterhelésű nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Az Európai Uniónak a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót kell jelenlegi atomenergia-kapacitásának fenntartására költenie, és további 50 milliárd eurót a meglévő reaktorok hosszú távú működtetésére – mondta pénteken Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a prágai Európai Atomenergia-ügyi Fórumon.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a beruházások azonnali megkezdése nélkül a meglévő reaktorok mintegy 90 százaléka leállna, méghozzá éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, azaz 2030 körül” – tette hozzá.
„A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban húsz új atomerőmű építése is tervben van” – jegyezte még meg.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd. A valóság azonban az, hogy ezeket legalább 100 gigawattnyi, stabil alapterhelésű nukleáris villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Ezért az atomenergia nem csupán biztonsági és védelmi szempont, hanem valódi megoldás is, hiszen az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni.
Az új technológia, például a kismoduláris reaktorok (SMR) megoldást jelenthetnek az energiarendszer integrálására és a legnagyobb kihívást jelentő ágazatok szén-dioxid-mentesítésére – mondta Simson, rámutatva,
az EU célja, hogy az első európai kismoduláris reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak.
„Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére” – jelentette ki Petr Fiala, az eseménynek otthont adó Csehország miniszterelnöke.
„Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül” – szögezte le.
Fiala szerint az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve, amiért elsősorban Oroszország a felelős, ám hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét.
„A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényegesen át kell alakítania” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.
„Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettséget kibocsátó forrása”
– mondta.
„Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő is a fórumon.
A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan nyolcvan év.
[type] => post
[excerpt] => A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd az EU-ban, ezeket azonban stabil alapterhelésű nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1668260220
[modified] => 1668258330
)
[title] => Több százmilliárd eurós beruházást sürgetett az atomenergiába az unió energiaügyi biztosa
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31730
[uk] => 31793
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31742
[image] => Array
(
[id] => 31742
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0.jpg
[original_lng] => 326740
[original_w] => 1821
[original_h] => 1365
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0-1536x1151.jpg
[width] => 1536
[height] => 1151
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0.jpg
[width] => 1821
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/informal-min-mtg-0.jpg
[width] => 1821
[height] => 1365
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1668364749:3
[_thumbnail_id] => 31742
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1347
[translation_required_done] => 1
[_oembed_69a6eca7d6348a5a1a2a3f81244d3f8d] => Russia’s bombs have destroyed schools in Ukraine, forcing children to long and sometimes dangerous commute.
The @EU_Commission is donating €14 million for school buses in Ukraine. But more is needed. #WorldChildrensDay pic.twitter.com/oerO2XUqk4
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) November 20, 2022
[_oembed_time_69a6eca7d6348a5a1a2a3f81244d3f8d] => 1669312225
[_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] => I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Thank you @KadriSimson for working with industry on this - I am confident more donations will come. pic.twitter.com/Q1GBkOiDxo
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 3, 2023
[_oembed_time_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] => 1679762397
[_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] => We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 25, 2023
[_oembed_time_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] => 1683913856
[_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] => Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Read more ↓
— European Commission (@EU_Commission) March 15, 2024
[_oembed_time_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] => 1711046537
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2940
[1] => 29165
[2] => 179
[3] => 80795
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomenergia
[1] => befektetések
[2] => Európai Unió
[3] => Európai Unió Energiaügyi Tanács
)
)
[2] => Array
(
[id] => 19001
[content] =>
Kétnapos munka látogatásra érkezett Kárpátaljára Ioav/ JOAV/ Bisztricki, Izrael ukrajnai nagykövetének helyettese. Bár ez az első látogatása a megyénkben, a diplomata konkrét elképzelésekkel érkezett, hogy milyen területeken lehetne bevonni az izraeli befektetéseket régiónkban.
Törökország vált a legnagyobb külföldi befektetővé Ukrajnában – jelentette be Burak Pehlivan, a Török–Ukrán Üzleti Szövetség elnöke. Az üzletember szerint jelenleg mintegy 700 török vállalat tevékenykedik Ukrajnában és a török beruházások értéke meghaladja a 4,1 milliárd dollárt.
A kereskedelmi kapcsolatok a honvédelemre is kiterjednek, a napokban történt meg először az, hogy az ukrán hadsereg egy török gyártmányú drónnal lőtte ki a kelet-ukrajnai szakadárok egyik tüzérségi állását. A Bayraktar TB2k típusú drón egy szovjet időkben gyártott ágyút semmisített meg.
Ukrajna a nyáron egyezett meg Törökországgal ötven drón megvásárlásáról, jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy Ukrajnában is gyártanák a felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmas pilóta nélküli repülőt.
Míg Törökország közeledik Ukrajnához, Ankara Oroszországgal is szoros katonai együttműködést folytat, a török hadsereg – a NATO-tagállamok tiltakozása ellenére – orosz légvédelmi rendszert vásárolt.
Folyamatosan közeledik egymáshoz Törökország és Ukrajna, emiatt újabb feszültség keletkezhet Ankara és Moszkva között.
[type] => post
[excerpt] => Törökország vált a legnagyobb külföldi befektetővé Ukrajnában – jelentette be Burak Pehlivan, a Török–Ukrán Üzleti Szövetség elnöke. Az üzletember szerint jelenleg mintegy 700 török vállalat tevékenykedik Ukrajnában és a török beruházások értéke ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635680880
[modified] => 1635668225
)
[title] => Ukrajna miatt megromolhat a viszony Törökország és Oroszország között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16502&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16502
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 16503
[image] => Array
(
[id] => 16503
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4.jpg
[original_lng] => 71687
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/dron-4.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635661026:12
[_thumbnail_id] => 16503
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1561
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90edd700f40097b2c19dc0b7d9876449] =>
[_oembed_time_90edd700f40097b2c19dc0b7d9876449] => 1637380840
[_oembed_acb78f91142306bb701fdc2743cc55a2] =>
[_oembed_time_acb78f91142306bb701fdc2743cc55a2] => 1645502792
[_oembed_4a15dc5f2624b6d65eb804c411bd2cc5] =>
[_oembed_time_4a15dc5f2624b6d65eb804c411bd2cc5] => 1647455020
[_oembed_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] =>
[_oembed_time_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] => 1648047277
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1652976138
[_oembed_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] =>
[_oembed_time_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => 1666379628
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1677432003
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1678981760
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1687366813
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1688717837
[_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] =>
[_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1692624939
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29165
[1] => 183
[2] => 29758
[3] => 1386
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befektetések
[1] => Oroszország
[2] => török–orosz viszony
[3] => Törökország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 16122
[content] =>
Az ukránoknak nincs sok lehetőségük arra, hogy befektessék saját megtakarított pénzeszközeiket. Akkor, amikor a civilizált világban mindenki részvényekbe és alapítványokba fektet be – a háziasszonytól a milliomosig, az ukránoknak mindeddig korlátozottak a befektetési lehetőségei.
Bankbetétek
Az átlag ukrán polgárok számára a bankbetét elhelyezése a leggyakoribb befektetési mód. Az ügyintézés nem sok időt vesz igénybe, és nem igényel erőfeszítést. Ennek a módszernek azonban számos hátránya van. A bankbetétek kamatai a közelmúltban alacsonyabbak voltak, mint az infláció, ezért pénzeszközök gyorsabban leértékelődnek, mint ahogyan nő a bankbetét kamata.
A 200 000 hrivnya feletti bankbetétekre nincs visszafizetési garancia. Ha a bank csődbe megy, az Garanciaalap csak 200 000 hrivnyáig vállal visszatérítést. Ezért a bankbetétszerződés megkötése előtt érdemes az adott bank honlapján ellenőrizni, hogy részt vesz-e a bank betétbiztosítási programokban. Gyakran jelentős hátrány az is, hogy a bankbetétet nem lehet idő előtt felvenni.
Ezen túlmenően, a kamatból adót – 18% és katonai illetéket – 1,5% kell fizetni. Egyébként 2014-ben vezették be a bankbetétek megadóztatását, tavaly pedig a Nemzeti Bank kezdeményezte a bankbetétekre kivetett jövedelemadó eltörlését.
A bankbetétek a megtakarított pénzeszközök megőrzésének egyik módja, de szinte nincs rajta nyereség – közölte Roman Heraszimcsuk, a City Development Solutions tanácsadócég igazgatója. Amint arról a Szlovo i Gyilo beszámolt, az elmúlt évben a hosszú lejáratú hrivnya alapú bankbetétek átlagos kamatlába 7% volt évente. Júliusban pedig az infláció átlépte a 10%-os határt, így a betétek reálkamatai negatívvá váltak, nyilatkozta Mihajlo Demnik pénzügyi elemző. Ez a tendencia sok befektetőt arra kényszerít, hogy alternatív megoldásokat keressen.
Belföldi államkötvény
A belföldi államkötvényeket az ukrán pénzügyminisztérium bocsátja ki, hogy jogi és magánszemélyektől vonzzon be pénzforrásokat. Ilyen értékpapírokat kizárólag brókeren keresztül lehet beszerezni. Az ilyen államkötvényekbe való befektetés jó alternatívája a hosszú lejáratú bankbetéteknek. Az államkötvénybe való befektetést alacsony kockázatú befektetési típusnak tekintik, mert az állam garantálja azok 100%-os visszaváltását. A kötvényekből származó jövedelem után csak 1,5% katonai illetéket kell befizetni.
A Nemzeti Bank adatai szerint a belföldi államkötvények átlagos hozama október elején 12,75% UAH volt. A legjövedelmezőbb hosszú távú államkötvény és a rövid távú (max.1 év) jövedelmi szintje 10,49%.
Ingatlan
Az ingatlanokba való befektetés sokkal több pénzt igényel, sok az utánajárás, adás-vételi szerződés, adó befizetés stb.
Az ingatlanba történő befektetés legelterjedtebb stratégiája, hogy az ingatlant még az építkezés kezdetén vásárolják meg viszonteladás céljából. Ebben az esetben 25-40%-ot nyereséget lehet elkönyvelni 1,5-2 éves építési ciklus esetében, közölte Viktorija Berescsak ingatlanpiaci szakértő a Szlovo i Gyilónak adott kommentárjában.
A „bérleti” stratégia szintén népszerű. Három lehetőség van: az ingatlan hosszú távú bérbeadása, rövid távú bérbeadás vagy e két lehetőség kombinációja. Egy ilyen stratégia évente 13-15%-ot hozhat, a megtérülési idő pedig 15 év. Az ingatlan befektetési célra való kiválasztásakor a szakértő azt tanácsolja, hogy figyeljenek oda a komplexum elhelyezkedésére, formátumára, infrastruktúrájára, a saját tapasztalatára és az építővállalat megbízhatóságára.
Nemesfém
A nemesfémbe való befektetés az egyik legkonzervatívabb módja a pénz megőrzésének. Ukrajnában vásárolhat befektetési érméket vagy arany, ezüst, platina, palládium rudakat. Virtuális számlát is lehet nyitni, igaz ilyenkor meg sem érinti a fém rudakat, viszont a kamatot nem a pénzbeli egyenértékre, hanem az aranyra, az ezüstre vagy a platinára fogja felszámolni.
Ezen befektetési mód előnye, hogy nem kell jövedelemadót fizetnie, a betétesnek semmilyen tárolási költsége nem keletkezik, és egy ilyen számla megnyitása és lezárása ingyenes, számolt be a Financial Club. A hátrányai közé tartozik viszont, hogy csőd esetében a személy nem kap kártérítést, és minden tranzakcióért díjat számítanak fel.
Szerhij Fursza befektetési bankár a Szlovo i Gyilónak adott kommentárjában megjegyezte, a nemesfémbe való befektetéskor tudni kell, hogy az árak ingadozhatnak – hol fel, hol le. A nyereséghez pedig jól kell ismerkednie a piacot, vagy igénybe kell vennie a szakemberek támogatását.
A befektetések felsorolt módjainak célja – a tőke megőrzése és növelése, viszont meg kell érteni, hogy mindegyiknek megvannak a maga kockázatai, egészen a pénzösszeg elvesztéséig. Roman Herszimcsuk, egy a tanácsadói cég igazgatója kijelentette, és kihangsúlyozta, hogy fontos a befektetések diverzifikálása, valamint szükség esetén olyan szakemberek bevonása, akik segítenek, hogy az ügyfél megértse, melyik hogyan működik.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => Az ukránoknak nincs sok lehetőségük arra, hogy befektessék saját megtakarított pénzeszközeiket. Akkor, amikor a civilizált világban mindenki részvényekbe és alapítványokba fektet be – a háziasszonytól a milliomosig, az ukránoknak mindeddig korláto...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1634676180
[modified] => 1634661243
)
[title] => Hova fektessenek be az ukránok?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16122&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16122
[uk] => 16031
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 16032
[image] => Array
(
[id] => 16032
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi.jpg
[original_lng] => 158512
[original_w] => 1200
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/investiczi.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1634650444:12
[_thumbnail_id] => 16032
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2536
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4a15dc5f2624b6d65eb804c411bd2cc5] =>
[_oembed_time_4a15dc5f2624b6d65eb804c411bd2cc5] => 1645311797
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 29165
[1] => 29166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befektetések
[1] => befektetési lehetőség
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 29165
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 29165
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
befektetések (1 Oldal)
