Boris Johnson jelezte, támogatja az orosz vagyon lefoglalásával összefüggő törvényjavaslatokat, hogy finanszírozni lehessen Ukrajna újjáépítését.
A volt miniszterelnök a Telegraphnak elmondta, hogy támogatja azt az elképzelést, miszerint Oroszországnak jóvátételt kellene fizetnie Kijevnek a Vlagyimir Putyin háborúja által okozott pusztításért.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán előre be nem jelentett kijevi látogatásán kijelentette, hogy új, 54 millió font értékű katonai segélycsomagot adnak Ukrajnának.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a brit kormányra hivatkozva. Az új katonai segélycsomag kiegészíti a vízpartokon aknát kereső járművek vezetőinek kiképzését.
A katonai segítségcsomag magábaa foglalja a pilóta nélküli megfigyelőrendszereket és a páncéltörő lőszert is. Ezek közé tartozik 850 darab kézi Black Hornet mikrodrón, amelyeket kifejezetten városokban és falvakban való használatra terveztek a közeledő ellenséges erők észlelésére.
A brit kormány szerint Nagy-Britannia több mint 2,3 milliárd font katonai és pénzügyi segélyt juttatott Ukrajnának az invázió kezdete óta.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy meg kell vizsgálni az Ukrajnában elakadt gabona elszállításának alternatív útvonalait, beleértve a Dunán történő szállítást is, ha a törökországi Boszporusz-szoroson keresztül nem lehet elszállítani – számolt be a Reuters.
„A törökök abszolút nélkülözhetetlenek a probléma megoldásához. Mindent megtesznek, ami tőlük telik. Ez attól függ, hogy az oroszok beleegyeznek-e abba, hogy a gabona kijusson” – mondta Johnson a parlamentben a Reuters szerint.
„Egyre inkább meg kell majd vizsgálnunk, hogy milyen alternatív módokon tudjuk elszállítani ezt a gabonát Ukrajnából, ha nem tudjuk használni a tengeri útvonalat, ha nem tudjuk használni a Boszporuszt.”
Johnson elmondta, hogy léteznek olyan megoldások, amelyek nem járnak brit vagy más hadihajók jelenlétével a Fekete-tengeren.
„Azt is vizsgáljuk, hogy a Dunát, vagy a vasútvonalakat felhasználva megpróbáljuk kisebb mennyiségenként kijuttatni a gabonát, mint amennyit egy óriási konvojjal lehet szállítani a Fekete-tengeren keresztül” – mondta. „Minden lehetőséget megvizsgálunk.”
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Vlagyimir Putyin orosz elnök felhajtsa a világpiaci árakat. London olyan vizsgálati módszer kifejlesztését is kezdeményezi, amellyel kideríthető, ha Oroszország Ukrajnából lopott gabonát próbál értékesíteni a világpiacon.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint Johnson a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) németországi csúcstalálkozóján sürgős cselekvésre szólítja fel a tagországokat annak érdekében, hogy ki lehessen juttatni Ukrajnából az alapvető fontosságú exportélelmiszereket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hangsúlyozta: a világ búzaszükségletének 10 százalékát, a globális kukoricakereslet 12-17 százalékát, a napraforgóolaj-kínálat felét Ukrajna adja. Jelenleg azonban 25 millió tonna ukrán kukorica és búza exportjára nincs lehetőség – ez a legkevésbé fejlett országok egy teljes évi fogyasztásának felel meg -, és fennáll annak a kockázata, hogy ez a terménytömeg ukrajnai silókban rothad el. A Downing Street szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint a probléma várhatóan drámai mértékben még tovább romlik a júliusi betakarítási szezonban. A londoni miniszterelnöki hivatal hétfői ismertetése szerint az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja világszerte 47 millió embert sodort a humanitárius katasztrófa szélére. Johnson szóvivője bejelentette: a brit kormány szakértői segítséget ajánl Ukrajnának ahhoz, hogy meg lehessen teremteni az áruszállító hajók biztonságos kijutásának feltételeit. A Downing Street közölte azt is, hogy Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Törökországba utazott, ahol a tengeri exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt a török kormánnyal. Az ukrán gabonaexport 96 százaléka a Fekete-tengeren keresztül zajlott, ám Oroszország ezen az útvonalon jelenleg nem engedi a kivitelt, ráadásul támadásokkal akadályozza a vasúti szállítást is. Ennek ellensúlyozására a brit kormány 10 millió fontig terjedő értékben szállít alapanyagot és felszerelést az ukrán vasúttársaságnak az infrastruktúra kijavítására és annak elősegítésére, hogy a gabonaszállítmányok vasúton kijuthassanak az országból – közölte Boris Johnson hivatalának szóvivője. Hozzátette: London közvetlen megbeszéléseket folytat az ukrán kormánnyal arról, hogy miként lehetne maximalizálni az ukrán vasúti szállítási kapacitást, mozgásban tartva a vasúti közlekedést és így a gabonaexportot is. A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint egyre több a bizonyíték arra is, hogy Oroszország lopja és értékesítés céljából átcsempészi a határon az ukrán gabonát, ezzel is növelve az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte: a brit kormány 1,5 millió fontot különít el egy olyan tesztelési módszer kifejlesztésére, amellyel meg lehet állapítani, ha Oroszország Ukrajnától illegálisan elsajátított gabonát próbál értékesíteni a világpiacon.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Vlagyimir Putyin orosz elnök felhajtsa a világpiaci árakat. London olyan vizsgálati módszer kifejlesztését is kezdeményezi, amellyel kiderí...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1656342660
[modified] => 1656334151
)
[title] => Johnson: nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Putyin felhajtsa az árakat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25836&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25836
[uk] => 25849
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 25837
[image] => Array
(
[id] => 25837
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169.jpeg
[original_lng] => 26900
[original_w] => 780
[original_h] => 438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169-300x168.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169-768x431.jpeg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169.jpeg
[width] => 780
[height] => 438
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169.jpeg
[width] => 780
[height] => 438
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169.jpeg
[width] => 780
[height] => 438
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/220626095512-boris-johnson-tapper-intv-0625-exlarge-169.jpeg
[width] => 780
[height] => 438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1656343663:2
[_thumbnail_id] => 25837
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2063
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fc1e1bf907a9cc6b92e37064f18ddd4b] =>
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Valószínűbbnek tartják Brüsszelben, hogy Boris Johnson felrobbantja a diplomáciai atombombát, vagyis beveti a 16-ik paragrafust, felfüggesztve ezzel az északír jegyzőkönyvet – tudósít a Politico. Az ír külügyminiszter szerint válaszképpen Brüsszelnek fel kellene függesztenie magát a kereskedelmi egyezményt.
Szerdán Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnökének vezetésével tekintik át a tagállamok nagykövetei Brüsszelben a brexit még vitatott ügyeit. Mindenki pesszimista, a legtöbben biztosra veszik, hogy a jövő héten Boris Johnson brit miniszterelnök beveti a 16-os paragrafust, és kidobja az ablakon az északír jegyzőkönyvet.
Ez ugyanis belül tartja Észak-Írországot az Európai Unió vámrendszerében vagyis az Ír-szigeten belül nincs komoly vámvizsgálat, viszont a Brexit miatt Nagy-Britannia és Észak-Írország között van. Közben viszont Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság része.
Ezt a brit konzervatív kormány nem akarja elfogadni, noha Boris Johnson is aláírta az északír jegyzőkönyvet. Akkori főtanácsadója szerint Boris Johnsonnak halvány fogalma sem volt arról, hogy tulajdonképp mit is ír alá. Nem is érdekelte különösebben, mert a választások után szét akarta tépni a jegyzőkönyvet.
Az Európai Unió módosította az északír jegyzőkönyvet október 13-án, de brit részről így sem látják elfogadhatónak.
Simon Coveney ír külügyminiszter szerint London „tudatosan rontja a kapcsolatait az Európai Unióval”, ezért válaszképpen fel kellene függeszteni a kereskedelmi egyezményt.
Brüsszel megosztott
„Abban konszenzus van, hogy London túl messzire megy, de a szankciókról egyelőre nincs megállapodás” – mondta el három uniós nagykövet a Politico tudósítójának Brüsszelben.
Két csoport alakult ki Brexit ügyben: a mérsékeltek még várnának arra, hogy mit lép London. A kemény vonal hívei – élükön a franciákkal – oda akarnak csapni.
A mérsékeltek ugyanakkor attól tartanak, hogy kereskedelmi háború alakulhat ki a kemény fellépés miatt. A franciák viszont kemény üzenetet akarnak küldeni Londonba. Ez az utóbbi irányzat erősödőben van – állapítja meg a Politico, amely szerint még az eddig óvatos németek is hajlanak arra, hogy vámokkal fenyegessék meg Nagy-Britanniát.
Milyen széles körű legyen a megtorlás?
Erről is eszmét cserélnek az uniós nagykövetek szerdán Brüsszelben. Egyes álláspontok szerint csakis a kereskedelemre terjednének ki a szankciók, míg mások szerint az egész egyezményt fel kellene függeszteni abban az esetben, ha Boris Johnson a 16-os paragrafus alkalmazásához folyamodik.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Brüsszel ugyanúgy kezelné Nagy-Britanniát, mint Kínát vagy az Egyesült Államokat.
A brit kormány álláspontja változatlan a halászati jogokkal kapcsolatban – mondta Boris Johnson miniszterelnök, és értetlenül áll az előtt, hogy Franciaország meg akarja büntetni a briteket az EU-ból való kilépés miatt.
„A halászati jogokkal kapcsolatban az álláspontunk változatlan” – mondta Boris Jonhson a G20 ülésén, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel külön egyeztetett – írja a Reuters.
Ezen felül a brit miniszterelnök elmondta, hogy értetlenül áll az előtt, hogy a francia kormány meg akarja büntetni a briteket az EU-ból való kilépés miatt.
A halászati jogokkal kapcsolatos francia–brit vita már a Brexit-tárgyalások kapcsán is az egyik legnehezebb tárgyalási pont volt, és a vita az elmúlt napokban lángolt fel, miután francia hajók nem kaptak engedélyt a brit vizeken történő halászatra. Macron erre reagálva szerződésszegéssel vádolta meg a brit felet.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jórészt azért nem vonzó Nagy-Britanniában a kamionsofőr-szakma, mert a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező sofőrök hajlandók voltak rossz munkakörülmények között és alacsony bérezésért is dolgozni.
Johnson, aki a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában, úgy fogalmazott: a brit közúti fuvarozó vállalatok évtizedekig nem fejlesztették a kamionos pihenőhelyeket, nem javították a munkakörülményeket és nem emelték a béreket. Ehelyett jórészt a keleti EU-tagországokból érkező, „nagyon keményen dolgozó” munkavállalókra hagyatkoztak, akik ilyen feltételekkel is hajlandók voltak elvégezni ezt a munkát, és ez az oka annak, hogy a kamionsofőri foglalkozás ezekkel a bérekkel és ilyen munkakörülmények közepette jelenleg nem vonzó – tette hozzá a brit kormányfő.
Nagy-Britanniában a kamionsofőrök hiánya miatt súlyos fennakadások támadtak elsősorban az üzemanyagellátásban.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem az „ellenőrzés nélküli bevándorlás” kínálja a megoldást a teherautósofőrök hiánya miatt kialakult országos üzemanyag-ellátási problémákra. A szakmai szervezetek keddi beszámolói szerint a helyzet kezd normalizálódni.
A nagy-britanniai üzemanyag-kiskereskedelemben súlyos fennakadások támadtak az elmúlt napokban, miután több nagy forgalmazó töltőállomásokat zárt be a sofőrhiány okozta szűk logisztikai kapacitások miatt. Ennek nyomán országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárlás kezdődött, hatalmas autósorok alakultak ki a benzinkutaknál, és e hét elejére a töltőállomások többsége gyakorlatilag kifogyott az üzemanyagból.
A brit kormány bejelentette, hogy ötezer külföldi kamionsofőr kaphat soron kívül átmeneti nagy-britanniai munkavállalási engedélyt mindenekelőtt üzemanyag- és élelmiszerszállító teherautók vezetésére. A szakmai szervezetek az intézkedést teljesen elégtelennek minősítették, közölve: számításaik szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, nem utolsósorban azért, mert a brit EU-tagság tavalyi megszűnése (Brexit) óta az uniós munkavállalók tömegesen távoztak Nagy-Britanniából.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség szerint egyedül a szupermarket-hálózatoknak legalább 15 ezer kamionsofőr felvételére lenne szükségük ahhoz, hogy a karácsony előtti időszakban ne legyen fennakadás az élelmiszerellátásban. Boris Johnson azonban a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kedden kijelentette: nem hiszi, hogy az emberek „ebben az országban ismét az ellenőrzés nélküli bevándorlással akarnának minden problémát megoldani”. „Ezzel már próbálkoztunk hosszú időn át, húsz évig, sőt talán tovább is, és ennek alacsony bérezésre, alacsony szakképzettségre építő hozzáállás lett a vége” – fogalmazott a brit kormányfő, alig burkolt utalással az uniós munkaerő szabad áramlásának alapelvére, amely a brit EU-tagság idején Nagy-Britanniában is érvényben volt.
Johnson hozzátette: Nagy-Britanniában most már megindult a bérek növekedése, de „egyesek megint alacsony szakképzettségű, alacsony bérezésért dolgozó bevándorlók hatalmas tömegével” szeretnék letörni ezt a béremelkedési folyamatot. A brit miniszterelnök kijelentette: a lakossági üzemanyag-ellátási helyzetben most már láthatók a stabilizálódás jelei. Boris Johnson kérte az autósokat, hogy csak akkor vásároljanak üzemanyagot, ha tényleg szükségük van rá.
A szakmai szervezetek is az ellátási helyzet normalizálódásának jeleiről számoltak be kedden. A brit lakossági piac 65 százalékát ellátó független kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazók szakmai szervezete, a Petrol Retailers Association (PRA) kedd este közölte, hogy az általa képviselt 5500 nagy-britanniai töltőállomás 37 százalékában nem lehet jelenleg üzemanyagot kapni. Ez valóban jelentős javulás, mivel a hétvégén a PRA tagvállalkozásainak kétharmada számolt be arról, hogy teljesen kifogyott az üzemanyagból.
Gordon Balmer, a PRA vezérigazgatója kedd este a BBC-nek elmondta: már vannak kezdeti jelei annak, hogy az ellátási válság a végéhez közeledik, egyre több tagvállalkozás jelzi, hogy most már kap pótlólagos üzemanyag-szállítmányokat.
A Konzervatív Párt online tartott konferenciáján arról beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök a héten, hogy a kormány történelmi léptékű befektetésre készül a tiszta energiájú jövőbe rengeteg új munkahelyet is teremtve. Johnson célkitűzése, hogy valamennyi brit háztartás tengeri szélerőművekkel termelt tiszta energiát kapjon 2030-ra.
Egy szélerőmű az Északi-tengeren Forrás: AFP/CULTURA CREATIVE/MISCHA KEIJSER
A Guardian tudósítása szerint a brit kormányfő a toryk előtti felszólalásában Angliát Szaúd-Arábiához hasonlította abban a tekintetben, hogy ahogy a királyság neve az olajvagyonnal forrt egybe, úgy lehet a tengeri szélenergia hasznosításában is Anglia az az ország, amely hivatkozási alap lehet. Johnson szerint az Egyesült Királyság a világ vezető szereplője lehet az olcsó, tiszta energiára épülő jövő tekintetében.
A miniszterelnök azt is mondta, kormányával úgy gondolják, 10 éven belül a tengeri szélfarmok elég energiát fognak termelni az ország valamennyi otthona számára. Ehhez az kell, hogy a mostani kapacitást az eddig tervezett 30 gigawatt helyett rögtön 40 gigawattra növeljék.
Ennek támogatására Boris Johnson bejelentette, hogy 160 millió fontot (több mint 60 milliárd forint) szánnak arra, hogy korszerűsítsék a szélturbina-gyártó telephelyeket.
A bejelentés az első a kormányzat 10 pontos „zöld ipari forradalomként” hivatkozott tervéből, melynek az a célja, hogy felgyorsítsa az energiafordulatot, teljesítve a végső célt, azt, hogy Anglia 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BBC megemlíti, hogy a terv többi elemét London az év hátralévő részében ismerteti a nyilvánossággal.
A brit kormányt az utóbbi hónapokban számos kritika érte amiatt, hogy a Covid-19 járvány utáni gazdasági újjáépítési tervekben nem szentel elegendő figyelmet a „zöld fordulat” megvalósításának, és így veszélybe kerülhet a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességi cél is. Az eddigi bejelentések szerint, 3 milliárd fontot valóban szánnak az otthonok hőszigetelési és energiahatékonysági megoldásaira, de e mellett más, konkrét zöld célkitűzést idáig nem ismertettek.
A 160 millió fontos fejlesztési program kapcsán a Downing Streeten viszont máris úgy számolnak, hogy az azonnal hozzájárul 2000 új munkahely létrehozásához, és 2030-ig bezárólag további 60 ezer munkahely jön még létre a turbinagyártás felfutásához kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten.
Johnson ugyanakkor beszédében nem említette a szárazföldi szélenergia kérdéseit, noha ez lényegesen olcsóbb megoldás e megújuló forrás hasznosításában. Ennek vélhetően az lehet a magyarázata, hogy a korábbi, David Cameron vezette kormány olyan szigorú szabályozást fogadott el szárazföldi szélerőművek létesítésére, hogy alig akadt olyan beruházó, aki belevágott az építésbe. Az elmúlt öt évben mindössze néhány szárazföldi szélturbinát állítottak üzembe az Egyesült Királyságban.
