Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
Bulgária kész segítséget nyújtani Moldovának, miután Oroszország bejelentette, hogy január 1-jétől leállítja az ország gázellátását.
Ezt Vlagyimir Malinov bolgár energiaügyi miniszter nyilatkozta.
Emlékeztetett arra, hogy körülbelül egy hónapja írták alá a két ország között a válságkezelésről szóló dokumentumot.
„Folyamatos kapcsolatban vagyunk a moldovai energiaügyi miniszterrel, ezért ők is számítanak ránk. Készek vagyunk támogatni őket. Készek vagyunk támogatni őket az LNG-hez való hozzáférés biztosításával a Bulgargaz állami beszállítón keresztül, ha segítséget kérnek” – mondta a miniszter.
Georgi Tahov bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy „hozzanak védőintézkedéseket” az Ukrajnából az országba irányuló mézimport ellen.
A minisztérium szerint Tahov azt mondta, hogy az ukrán méz importja akadályozza a helyben előállított termékek értékesítését.
Megjegyezte, hogy az európai piacra jelentős mennyiségű, nagyon alacsony áron kerülő ukrán méz „nagy nyomást gyakorol a bolgár méz áraira”.
Az Ukrajnából hazánkba behozott méz mennyisége több mint 30 százalékkal nőtt 2024 januárja és októbere között az előző év azonos időszakához képest
– mondta.
Tahov úgy véli, hogy az ukrajnai import magas szintje „nehéz helyzetbe hozza a bulgáriai gyártókat”. Bulgária felhívását Románia is támogatta.
A bolgáriai Burgaszban megnyílt az International Armored Group (IAG) társaság első üzeme, amely páncélozott autókat fog gyártani, számolt be a Jevropejszka Pravda a BTA-ra hivatkozva.
Az üzem megnyitóján Rumen Radev, Bulgária elnöke és a helyi hatóságok képviselői vettek részt.
A bolgár elmondása elnök szerint az üzem megnyitása azt bizonyítja, hogy a globális biztonsági környezet romlásával összefüggésben hasonló nemzeti kapacitásokra van szükség.
„A modern konfliktusok kategorikus formában azt mutatják, mennyire fontos a saját kapacitás a hazai védelmi termékek előállításához, hogy biztosítva legyen a megbízhatóság a karbantartási, ellátási és a biztonsági igényekhez való folyamatos alkalmazkodás során” – mondta Radev.
Az IAG társaság alapítója és tulajdonosa, Anton Sztefov viszont elmondta, hogy a burgasi gyár különféle típusú harcjárműveket gyárt majd a gyalogság, a hadsereg, a rendőrség, a különleges erők és a tűzoltóság számára.
A rendezvényen bemutatták az üzemben gyártott páncélozott járművek egy részét – a RILA 8×8, RILA 4×4, Gurdian Extreme, Ford F350 gyalogsági harcjárművet.
Bemutatták a drónokat is, amelyek teljes egészében bolgár gyártásúak, és a mentési, a felderítő és a vészhelyzeti egységek számára készültek.
Az ukrán kormány Bulgáriától vásárolna használaton kívüli orosz atomreaktorokat, hogy a hmelnyickiji erőműben új blokkokat tudjanak létrehozni. Az ügyben nincs egyetértés, ugyanis sok képviselő szerint a „leselejtezett” reaktorok nem is biztos, hogy működnek, ha működnek, sem biztos, hogy jól, és erre elkölteni 600 millió dollárnyi hrivnyát nagy felelőtlenség lenne Zelenszkijék részéről.
Az ukrán kormány továbbra is küzd a növekvő ellenállással a több millió dolláros terve ellen, amelynek célja használaton kívüli atomreaktorok megvásárlása. Azzal a váddal szembesülnek, hogy a tisztviselők ajtót nyitnak a korrupció előtt, miközben az ország energiaágazatának megtisztítását szorgalmazzák – írta meg a Politico.
A kormány két új blokkot akar üzembe helyezni a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij atomerőműben, azzal érvelve, hogy ezek segítenek majd az ország energiahálózatának megerősítésében, amelyet az orosz bombatámadások megtizedeltek. Véleményük szerint a leggyorsabb módja ennek az, hogy megvásárolják a jelenleg Bulgáriában tárolt, orosz gyártmányú reaktorokat, amelyek becsült költsége 600 millió dollár.
Az üzlethez azonban a törvényhozók aláírására van szükség, és több parlamenti képviselő – köztük legalább egy Volodimir Zelenszkij elnök saját pártjából – azt állítja, hogy az üzlet hatalmas lyukat üt az ország megtépázott költségvetésén az elavult technológiáért, amely nem feltétlenül segít az ukránoknak a fenyegető áramkimaradások elhárításában.
Az ügy kedd reggel csúcsosodott ki, amikor a kormány tisztviselői találkoztak a parlamenti képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Két jelen lévő törvényhozó szerint a kormány elismerte, hogy jelenleg nincs meg a szükséges támogatás a kavargó kétségek közepette.
Rendkívül ritka, hogy ilyen magas szintű dolgok ne kapjanak támogatást – mondta Andrij Zsupanyin, Zelenszkij kormánypárti képviselője, a parlament energetikai bizottságának tagja.
Számos kérdést sorolt fel, amelyek szerinte megválaszolatlanul maradtak:
„Megengedhetjük-e magunknak, hogy orosz atomreaktorokat vásároljunk a teljes körű invázió alatt?”
„Milyen állapotban vannak ezek a reaktorok?”
„Bulgária vásárolta őket 10-12 évvel ezelőtt, vajon működni fognak-e, amikor Ukrajnába érkeznek?”
A tervet szorgalmazó ukrán energiaügyi miniszter, Herman Halusenko azonban elhárította az aggályokat, és azzal érvelt, hogy az atomenergia bővítése az egyetlen módja annak, hogy a meggyengült energiahálózat működőképes maradjon, és hogy a két VVER–1000-es reaktor a leggyorsabb és legolcsóbb elérhető lehetőség számukra.
„Az orosz támadásokkal szemben az atomenergia az energiamixünk 60 százalékát teszi ki, és az energiarendszerünk gerincét képezi – mondta a lapnak adott nyilatkozatában. – A hmelnyickiji atomerőmű fejlesztése és további blokkokkal való bővítése prioritás Ukrajna kormánya számára.”
A Bulgargaz kártérítés iránti keresetet indított a Gazprom orosz gázipari óriáscég ellen a gázszállítások csökkentése miatt az ukrajnai háború kitörése nyomán – közölte kedden a bolgár állami vállalat.
A Bulgargaz tájékoztatása szerint a párizsi választottbíróságon adta be a keresetet 400 millió euró kártérítési igénnyel. Egy peren kívüli egyezséggel a felek előzőleg kudarcot vallottak.
Bulgária és Lengyelország voltak az első országok, amelyek felé a Gazprom csökkentette a gázszállításokat 2022-ben, mert az érintett országok nem voltak hajlandók rubelben fizetni, ahogy azt Moszkva kérte az ellene elrendelt nyugati szankciók nyomán.
Az ukrajnai háborút megelőzően a Gazprom szállította a Bulgargaz által beszerzett földgáz 90 százalékát. Időközben a Bulgargaz Azerbajdzsánból szerez be földgázt, illetve görög kikötőkön keresztül cseppfolyósított földgázt (LNG) az Egyesült Államoktól és a Közel-Keletről.
Júniusban az Uniper német energiakonszern javára döntött egy stockholmi választottbíróság 13 milliárd euró kártérítést ítélve meg szintén amiatt, hogy a Gazprom csökkentette, majd végleg beszüntette a gázszállításokat. A német cég ugyanakkor a bírósági siker ellenére nem számít arra, hogy valóban meg is kapja az odaítélt összeget.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
A Bulgargas bolgár állami gázipari vállalat több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazprom Export-Import orosz gázmonopóliumtól a földgázszállítások 2022 áprilisában történt hirtelen felfüggesztése miatt.
A tranzit leállítására azután került sor, hogy Bulgária az ukrajnai háború kitörése után nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért. Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a Gazpromnak egy hónapja van arra, hogy önként rendezze a követelést, különben választottbírósági eljárást indítanak Párizsban – írja az Euractiv.
A kártérítést nemzetközi ügyvédi irodák által készített jogi és pénzügyi elemzés alapján számították ki. Malinov bírálta a korábbi bolgár kormányokat, amiért „elfogadhatatlan módon” két évig nem küldték meg a követelésüket a Gazpromnak. A orosz gázcég egyébként 2022 áprilisában Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletére hivatkozva állította le a gázexportot Bulgária felé, mivel az ország nem volt hajlandó rubelben fizetni, annak ellenére, hogy a szerződésben még amerikai dollárban határozták meg az egyetlen elfogadható pénznemet.
2023-ban Bulgária megkísérelte bevezetni egy az országon áthaladó orosz gázra vonatkozó kiegészítő energiaadót, amelyet a Gazpromnak kellene megfizetnie. Magyarország és Szerbia azonban ellenezte ezt, és a bolgár kormány elvetette az ötletet a Bulgária légi és tengeri schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló tárgyalások során.
A GERB vezetője és volt bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov később elismerte, hogy a gázadó csak eszköz volt arra, hogy nyomást gyakoroljanak Ausztriára, hogy oldja fel vétóját Bulgária schengeni csatlakozásával szemben. 2025 januárjától Bulgária lesz az egyetlen útvonal a Török Áramlaton keresztül történő orosz gázimportra, mivel a Gazprom Ukrajnával kötött szerződései lejárnak az idei év végén.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Ukrajna azt reméli, hogy júniusban aláírja a megállapodást két atomreaktor vásárlásáról Bulgáriától, hogy kompenzálja az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitáskiesését – közölte pénteken Petro Kotyin, az Enerhoatom állami atomipari vállalat vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kotyin elmondta, hogy az új reaktorokat a Hmelnickiji Atomerőműben telepítik, és orosz fejlesztésű berendezésekkel szerelik fel, amelyeket Kijev Bulgáriából akar importálni. „Folytatódnak a tárgyalások Ukrajna és Bulgária kormányai között, és úgy gondolom, hogy valamikor júniusban meglesz az eredménye, hogy szerződést kötünk Bulgáriával ennek a berendezésnek a megvásárlására” – vázolta.
Az igazgató szerint a Hmelnickiji Atomerőműben az első reaktor helyszínét júniusra készítik elő, és azonnal készen áll a beépítésre. Ha a reaktort időben és hiánytalanul szállítják, az Enerhoatom két-három éven belül készen áll az új reaktor üzembe helyezésére – ez az időszak az erőmű turbinájának legyártásához is szükséges – tette hozzá, megjegyezve, hogy az Enerhoatom előzetes tárgyalásokat folytat a General Electric amerikai vállalattal a turbina megépítéséről.
A második reaktort később telepítik, de Kotyin nem mondott határidőt. Jelezte, hogy Bulgária korábban 600 millió dollárra becsülte a két reaktor árát, Szófia azonban igyekezett emelni a berendezések árát, amelyeket Bulgárián kívül csak Oroszországban lehet megvásárolni.
„A bolgár fél folyamatosan próbál több profitra szert tenni, mint ez a 600 millió dollár, és minél több idő telik el, annál magasabbra srófolják az árat, de mi továbbra is a 600 millió dolláros árra koncentrálunk” – mondta el Kotyin. A szavai szerint az Enerhoatom további két reaktort kíván építeni az amerikai AP-1000-es reaktor alapján Hmelnickijben, és április elején megkezdi a betonozást a két új reaktorhoz.
Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség.
A tilalom oka Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte: tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választott bírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
A bolgár parlament ma határozatot fogadott el az orosz gázra kivetett adó és az orosz olajra vonatkozó korlátozások eltörléséről, közölte a 021.rs.
Eltörölték az orosz gáz Bulgárián keresztül történő szállításának többletdíját. Továbbá elfogadták azt a módosítást, amely felgyorsítja az orosz olajimportra vonatkozó korlátozásokat, ami elsősorban a Lukoil Neftohimnak kedvez. Az energiaügyi miniszter, Dubravka Đedović Handanović néhány napja úgy nyilatkozott, örül, hogy megoldották ezt az esetleges problémát és így a polgároknak nem kell magasabb árat fizetniük az országba érkező gázért.
