A cseheknél megfordulni látszik az inflációs trend: az elmúlt év rendületlen gyorsulása után a nyár végére lefékeződött a pénzromlás üteme köszönhetően annak, hogy az energiahordozók ára a nyár közepén lejtmenetre váltott.
Igaz, hogy csak igen szerény mértékben, de mégis csak csökkent Csehországban az infláció – derül ki a Radio Praha cikkéből. A júliusi 17,5 százalékos éves ütemről augusztusra 17,2 százalékra lassult a pénzromlás üteme. A reménykedő laikusok azt firtatják, hogy ez már fordulatot jelent-e az elmúlt év rendületlenül emelkedő árai után.
Az elemzői közösség valójában már számított erre az enyhülésre, mert mindenki úgy gondolta, hogy az augusztus/júliusi havi áremelkedési ütem kisebb lesz, mint az előző hónapokban – mondta a hírportálnak Vít Hradil, a Cyrrus bank vezető elemzője. Aztán mindenki meglepődött azon, hogy a piac túlteljesítette ezt a várakozást.
Fékeznek az energiahordozók
Az árcsökkenés az energiahordozók árának vártnál is nagyobb visszaeséséből adódott, amit a világgazdaság bizonytalan kilátásai okoznak. Ezt persze nem lehet előrevetíteni a jövőbe, ezért óvatosan kell jósolni azzal kapcsolatban, hogyan alakulhat a pénzromlás az országban az év végéig.
A szakértő szerint, ha abból az erősen optimista feltételezésből indulunk ki, hogy decemberig egyetlen cég sem emel árat, akkor az infláció az év utolsó hónapjára elérheti az évi 15 százalékot. A magyarázat egyszerű: már most sokkal magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt voltak.
További áremeléseket feltételezve – főként az élelmiszereknél – körülbelül 17 százalékos éves infláció várható Csehországban 2022-ben. A jó hír az, hogy várhatóan nem kúszik fel a mutató 20 százalékig.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A cseh pénzügyminiszter, Zbyněk Stanjura arról nyilatkozott egy televíziós műsorban, hogy már egymilliárd korona értékben fagyasztott be orosz pénzt a cseh kormány – írja a Cseh Rádió. A tárcavezető a jövőben a vagyonelkobzást sem zárja ki, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a pénz a háborút finanszírozná.
Az uniós tagállamok eddig összesen mintegy 37 milliárd euró értékben zároltak orosz vagyont.
Az MNB keddi óriási emelése után Prágába ér a közép-európai kamatexpressz, a cseh jegybankárok nagy szigorításra és piaci devizaeladásokra készítenek fel, emiatt a forint után most a korona is vágtába csapott.
Visszakapaszkodtak a közép-európai devizák, eddig eredményesnek bizonyult a régió nagy jegybankjainak hasonló kaptafára szabott – kamatemelésekre, szóbeli és piaci intervenciókra épített – erőfeszítése, hogy mérsékeljék az orosz–ukrán háború és az euró gyengélkedése miatti zuhanást fizetőeszközeik árfolyamaiban.
Tegnap, a Magyar Nemzeti Bank egyszázalékos kamatemelése után, a forint folytatta a felkapaszkodást, de a 370-es szint környékéről visszapattant az euró keresztben, és a keddi nyeresége felét visszaadva 11 óra körül 372 közelében kereskedett. Vele együtt gyengült a złoty, papírformaszerűen, mivel ma a nemzetközi piacon a dollár vonzza a befektetőket, és az euró – az elmúlt három hetet tekintve sokadszor – átgyengült az 1,1-es vonalon a zöldhasú ellen.
A dollárvásárlásnak menetrendszerűen a cseh koronát is gyengítenie kellett volna, de ennek pont az ellenkezője történt: 24,67 környékéről indulva 24,5 régiójába erősödött az euróval szemben. Legutoljára február vége felé volt ilyen erős, az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban.
A cseh jegybank a következő a régióban, amely a kamatokról döntő ülést tart, egy hét múlva. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán az energiaválság, a beszállítói problémák és a háború következtében felszökött infláció ellen harcolva tavaly nyár óta a közép-európai jegybankok folyamatosan emelgették kamataikat, és a koronát most az segíti, hogy ők következnek, és az MNB tegnapi lépése után náluk is az eddig vártnál erőteljesebb szigorításra számít a piac.
Ezt a várakozást – és a korona árfolyamát – ma az erősítette fel, hogy Marek Mora, a jegybank alelnöke úgy nyilatkozott: a most 4,5 százalékos (a régióban a legmagasabb) irányadó kamat jóval öt százalék fölé emelkedhet, és ő a jövő héten fél százalékpontos szigorítás mellett fog érvelni – jelentették hírügynökségek.
Ráadásul a cseheknek a régió más jegybankjaihoz képest van egy extra fegyvere is: a korábbi években, amikor piaci intervenciókkal a korona erősödése ellen harcolt a jegybank, hatalmas devizatartalékot vásárolt össze, és most ebből eladogat a piacon, hogy a koronát erősítse. A napokban tett nyilatkozatokból kiderül, hogy a bank elnöke, Jiří Rusnok – aki a közelmúltban a VG-nek is nyilatkozott a monetáris politikáról – inkább a devizapiaci intervenciót tekinti kívánatos eszköznek, míg a bank más döntéshozói – mint Tomáš Holub – inkább a kamatemelést.
Szigorítani bőven van miért, hiszen a bank még az eddigi kamatemelések ellenére is arra számít, hogy az éves infláció a februári 11,1 százalékról a nyárra 13-14-re gyorsulhat – emlékeztetett a Bloomberg. Összehasonlításképp: az MNB új előrejelzései szerint éves átlagban a magyar infláció 7,5-9,8 százalék körül alakulhat az idén, és a régió egészében is a rég nem látott 10 százalék körül járnak az inflációs ráták.
Antje Praefcke, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője szerint a régióban további határozott kamatemelésekre lesz szükség az infláció elleni küzdelemben.
Amint társait, a forintot és a złotyt, a cseh koronát is főleg külső tényezők (az ukrajnai konfliktus) mozgatják, a monetáris politikának mindazonáltal lehet stabilizáló hatása – tette hozzá jegyzetében.
Beavatkozásokat indított pénteken a cseh jegybank a cseh korona árfolyamának védelmére – közölte honlapján a Cseh Nemzeti Bank. A cseh jegybank nemzetközi összehasonlításban is magas devizatartalékokkal rendelkezik, amelyek kihasználása rendkívüli esetekben, mint a mostani, teljes mértékben indokolt – olvasható a közleményben.
A cseh korona árfolyama a két legfőbb külföldi valutához – dollár és euró – február 21. óta gyorsan csökken. A Patria Online pénzügyi honlap azt írta, hogy a cseh korona a két hét alatt azaz péntekig az euróhoz viszonyítva 1,2 koronát, a dollárhoz viszonyítva pedig 1,8 koronát veszített értékéből.
A Cseh Nemzeti Bank közlése szerint a korona a pénteki napot is gyengüléssel kezdte, de a beavatkozás bejelentése után megfordult a tendencia.
Délelőtt 11 órakor egy euró már 25,62 koronába, egy dollár pedig 23,24 koronába került, ami 0,15, illetve 0,05 koronával erősebb a csütörtök esti árfolyamnál. A cseh jegybank legutóbb 2013 és 2017 között avatkozott be a devizapiacon, akkor a cél a korona túlzott megerősödésének megakadályozása volt, a jegybank 27 koronás szint megőrzéséért interveniált.
A hivatalos pénzügyi források szerint a Cseh Nemzeti Bank pillanatnyilag 157 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik, ami a cseh bruttó hazai termék (GDP) 62 százaléka. Számos elemző úgy véli, hogy ez a tartalék feleslegesen magas és a korona erősödése következtében hosszú távon veszteséget okoz a pénzintézetnek.
A mostani beavatkozásokkal tehát a jegybank két legyet üt egy csapásra: megállítja a korona gyengülési folyamatát, illetve csökkenti a magas devizatartalékokat – fogalmazott David Marek, a Deloitte tanácsadó cég gazdasági elemzője a CTK hírügynökségnek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Romániában és Csehországban is megugrott az infláció a pénteken közzétett adatok szerint, Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan. A felerősödő kamatemelési várakozás miatt a cseh korona a másfél éves csúcs felé vette az irányt, a lej újabb rekord mélypontot dönthet.
Kiábrándító augusztusi inflációs számokat tettek közzé pénteken Prágában és Bukarestben is. A magyar és a lengyel adatok alapján ugyan nem meglepő, hogy a régióban másutt is felgyorsult az infláció, de a cseh és a román éves árindexek a vártnál is magasabbak voltak. Európa-szerte az infláció további felpörgése várható az őszre, és a gyors gazdasági növekedésű Közép-Európában most is magasabbak az éves indexek, mint általában nyugaton.
A román infláció csak némileg haladta meg a várakozást, de 5,25 százalékos éves rátája – a júliusi 4,95 százalék után – az egyik legmagasabb Európában, és Romániában sem volt ilyen magas indexre példa 2018 nyara óta, pedig a román kormány a járvány előtti években híresen költekező volt, és ez feltornászta az inflációt. Az év végéig a jegybanki előrejelzés szerint 5,6 százalékra emelkedhet az árindex.
A belpolitikai feszültségek is régóta jellemzőek Romániára, és ezek a jegybank életét is megnehezítik. A központi bank annak ellenére sem nyúlt a kamatokhoz – mint Budapesten és Prágában történt –, hogy többek közt az energiaárak emelése miatt szárnyal az infláció, ehelyett piaci likviditási eszközökkel igyekszik stabilizálni a lejt. A fizetőeszköz azonban a napokban-hetekben rekord mélypontokat döntögetett az euró ellenében, és az utóbbi napokban 5-ös vonal közelében, 4,95 környékén vert tanyát. Az inflációs adat közlése után nem lendült át a 4,95-ön, de az inflációs adatokat látva hamarosan az 5-ös szint felé veheti az irányt.
A cseh korona ezzel szemben nagyot ugrott az adatok közlése után az euró keresztben, 25,46 környékéről 25,3 közelébe, a június elején elért 16-hónapos csúcsokkal incselkedve.
Az adatok ugyanis ráerősítettek a várakozásokra, hogy a magyarhoz hasonlóan a cseh jegybank is folytatja a kamatemeléseket. Az éves inflációs ráta 3,4 százalékra ugrott – a központi bank 1-3 százalékos célsávja fölé – a júliusi 2,8 százalékról, pedig az elemzők csak 2,9 százalékot vártak. A korona és a forint a régió legjobban teljesító devizái az idén, több mint három százalékot erősödtek az euró ellenében. A zloty kevesebb, mint egy százalékot, míg a lej majdnem két százalékot gyengült.
Forrás: vg.hu
[type] => post
[excerpt] => Romániában és Csehországban is megugrott az infláció a pénteken közzétett adatok szerint, Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan. A felerősödő kamatemelési várakozás miatt a cseh korona a másfél éves csúcs felé vette az irányt, a lej újabb ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1631361600
[modified] => 1631360166
)
[title] => Rákapcsolt az infláció, ugrik a cseh korona, szenved a lej
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=15036&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15036
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 15037
[image] => Array
(
[id] => 15037
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu.jpg
[original_lng] => 88328
[original_w] => 942
[original_h] => 530
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu.jpg
[width] => 942
[height] => 530
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu.jpg
[width] => 942
[height] => 530
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu.jpg
[width] => 942
[height] => 530
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/koruna-ilu.jpg
[width] => 942
[height] => 530
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1631349824:4
[_thumbnail_id] => 15037
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2529
[_oembed_1e76c8208706f7725b2c83c12cc2fcae] =>
A cseh jegybanktanács csütörtökön 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte az alapkamatot – jelentette be Markéta Fiserová, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője a testület ülése után Prágában. A jegybanki döntés megfelel az elemzők várakozásainak.
Döntését a cseh jegybank ismételten azzal indokolta, hogy korlátozni akarja a gazdaság koronavírus-válság utáni élénkülése miatt várható inflációnövekedést.
Pénzügyi szakértők egybehangzóan azzal számolnak, hogy a jegybank az idén még szeptemberben további kamatemelés hajt végre.
A jegybanki döntés nyomán a cseh korona mérsékelten erősödött az euróhoz képest. Szakértők szerint az infláció letörésére azonban a korona nagyobb mértékű erősödésére lenne szükség.
A pandémia kitörése előtt, 2020 februárjában, 2,25 százalék volt a cseh jegybanki alapkamat.
A banktanács csütörtöki ülésén módosította a cseh gazdaság alakulását érintő előrejelzéseit is. Prognózisa szerint az idén a cseh gazdaság 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. 2023-ban a prognózis 3 százalékos növekedés. Az előző, májusi előrejelzésében az idei évre 1,2 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedést várt a jegybank – írta az MTI.
