A Cseh Köztársaságban tartózkodó ukrán menekültek 616 millió eurót fizettek be az ország költségvetésébe, amely összeg kétszerese annak, amit a fenntartásukra fordítanak – számolt be az rbc.ua hírportál a Radio Prague Internationalra hivatkozva.
A jelentés szerint a cseh munkaügyi minisztérium jelentése szerint az idei év első felében az ukrajnai menekültek 15 milliárd koronát (616 millió eurót) hoztak a cseh költségvetésbe adók és járulékok formájában. Ugyanakkor az ukránoknak nyújtott humanitárius segélyekre, lakhatásra, egészségügyre, oktatásra és egyéb támogatásokra fordított állami kiadások elérték a 7,6 milliárd koronát (312 millió eurót).
2024-ben Csehország 24,8 milliárd koronát (986 millió eurót) kapott az ukrán menekültektől, miközben 15,5 milliárd koronát (540 millió eurót) különített el segélyekre. 2023-ban az ország 22 milliárd koronát (904 millió eurót) költött menekültsegélyre, miközben a bevételek elérték a 19,4 milliárd koronát (797 millió eurót).
Marian Jurecko cseh munkaügyi miniszter elmondta, hogy jelenleg 169 000 ukrán menekült dolgozik Csehországban, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak. A cseh belügyminisztérium adatai szerint szeptember 21-én 393 843 ukrán tartózkodott ilyen státusszal az országban.
„Ha ezek az emberek azonnal távoznak, a gazdaság jelentős része komoly problémákkal fog szembesülni. Ide tartozik az ipar, a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság” – magyarázta a cseh munkaügyi miniszter. Szerinte azok a cseh politikusok, akik az ukránok hazatérését követelik, „veszélyeztetik a cseh állampolgárok gazdasági fejlődését és jólétét”.
A cseh kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy évente egymilliárd koronát (több mint 40 millió eurót) különít el Ukrajna újjáépítési programjának részeként a 2026 és 2030 közötti időszakra, jelentette be Jan Lipavsky külügyminiszter a kormányülés után – írta a Jevropejszka Pravda Novinky-re hivatkozva.
A program 2023 óta van érvényben, és Csehország továbbra is Ukrajna újjáépítésére kívánja felhasználni. Lipavsky szerint a programnak köszönhetően Csehország az Európai Uniótól is támogatást kap. Márciusban az EU két, összesen négymilliárd korona értékű projektet hagyott jóvá Csehország számára.
A forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Bankon keresztül biztosítják, és humanitárius és újjáépítési projektekre is fordítják majd. A miniszter szerint ez „Csehország jó hírnevének zászlóshajója a világban”. 2023-tól eddig évente 500 millió koronát különítettek el a programra.
Lipavsky emlékeztetett arra, hogy vasárnap lesz hat hónapja, hogy Ukrajna elfogadta az amerikai tűzszüneti tervet, miközben Oroszország nem mutat érdeklődést a háború befejezése iránt.
Vásárolni is jóval többet vásárolt fegyverekből Csehország, mint 2023-ban. A fegyverexport értéke meghaladta a 105 milliárd koronát.
Éves szinten tavaly 86 százalékkal 91 milliárd koronára nőtt a cseh fegyverkivitel. A 2024-es év adatait az ipari és kereskedelmi minisztérium szombaton hozta nyilvánoságra a honlapján.
A minisztérium 2024-ben 1678 engedélyt adott ki a fegyverexportra 105,3 milliárd korona értékben. Cseh fegyvereket és hadianyagot 95 ország vásárolt. A Csehországba 42 országból behozott fegyverek és hadianyag értéke 26 milliárd koronát tett ki, ami 130 százalékos éves szintű növekedés. A tárca tavaly 668 behozatali engedélyt adott ki, amelyek értéke 110,4 milliárd korona.
Csaknem száz országot érintett a fegyverexport
A legtöbb, 288 kiviteli engedélyt az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát érintette, ezek értéke 47,1 milliárd koronát tett ki. Következik Szlovákia 141, az Egyesült Államok 87, Izrael 78 és Nagy-Britannia 71 engedéllyel. Az engedélyek értékét a tárca nem közölte.
A közlemény szerint a valóságban tavaly 96 országba szállítottak cseh fegyvereket és hadianyagot, többször még a korábbi években kiadott engedélyek alapján. Bulgáriába például 11 milliárd korona, Hollandiába 8,5 milliárd korona vagy Vietnamba 5,3 milliárd korona értékű volt a kivitel. Az importált hadianyagok feldolgozására kivitel céljából 26 engedélyt adtak ki, a behozott anyag értéke 9,4 milliárd korona, s az ezzel összefüggő kivitelé 9,88 milliárd korona.
A valóságban azonban tavaly a cseh cégek 2,5 milliárd korona értékű hadianyagot hoztak be, s a kivitel értéke 3,1 milliárd korona volt – olvasható a közleményben.
Tavaly a cseh hatóság több mint tíz esetben nem adott engedélyt fegyver és hadianyag kivitelre, ezekből 4 Észak-Koreát, kettő pedig Fehéroroszországot érintette. A minisztérium közlése szerint a múlt év végén 377 jogi személynek, cégnek és 7 fizikai személynek, magánvállalkozónak volt fegyverkereskedelmi engedélye Csehországban.
Petr Pavel cseh elnök szerint Csehországnak mielőbb csatlakoznia kell az euróövezethez, hogy erősítse kereskedelmi pozícióját, és beleszólhasson a közös valuta jövőjét érintő döntésekbe. A Bloomberg hírügynökségnek úgy fogalmazott: az euró bevezetését övező politikai és társadalmi ellenállás érzelmi alapú, miközben a korona megtartásának előnyei egyre inkább elhalványulnak.
Petr Pavel cseh elnök felszólította Csehországot az euró bevezetésére, hogy így segítse a kereskedelmet, és elkerülje azt, hogy országa kimaradjon az euróövezet által hozott kulcsfontosságú döntésekből – írja a Bloomberg.
A Bloomberg Televíziónak adott interjúban az államfő arról beszélt, hogy mivel a cseh gazdaság már most is mélyen integrálódott az euróövezetbe, a politikai és társadalmi ellenállás az euró bevezetésével szemben csupán érzelmi és irracionális jellegű. Hozzátette, hogy a korona és a független monetáris politika megtartásának előnyei korlátozottak.
„Nagyon is észszerű lenne a lehető leggyorsabban bevezetni az eurót, mivel exportorientált vállalataink többsége már most is napi szinten használja az eurót. Nem akarunk lemaradni” – jelentette ki Petr Pavel.
A cseh elnök egy nappal azután nyilatkozott így, hogy Ales Michl, a cseh jegybank elnöke azt mondta: a korona segített az infláció elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé tette a magasabb kamatlábakat, mint amilyenek az eurózóna országaiban vannak.
Noha az exportőrök már évek óta szorgalmazzák a csatlakozást az eurózónához, a közvélemény-kutatások szerint a cseh választók legalább fele ellenzi azt. Mivel a két legnagyobb cseh parlamenti párt ellenzi a váltást, Pavel szerint a csatlakozási folyamat a közeljövőben valószínűleg nem kezdődik el.
Ennek ellenére jelezte, hogy továbbra is támogatni fogja az ügyet, és példaként fogja felhozni az euró sikeres bevezetését más kelet-európai uniós tagállamokban, például Szlovákiában és Horvátországban. „Előbb vagy utóbb – hiszem –, hogy a racionális érvek az euró bevezetéséhez vezetnek majd bennünket. De ez még időbe telik” – jegyezte meg Pavel.
Legutóbb Szófia döntött az euró bevezetése mellett, amelynek eredményeképp Bulgária már 2026. január 1-jétől bevezeti a közös európai valutát – számolt be róla az Euronews. Bulgária csatlakozásával huszonegyre növekedik az euróövezet tagjainak száma. Az Európai Bizottság szerint szerint
Bulgária teljesíti a négy nominális konvergenciakritériumot, amelynek célja annak biztosítása, hogy egy ország készen álljon az euró bevezetésére, és gazdasága kellően felkészült legyen erre.
A bolgár Lidl-hálózat már megkezdte az euró bevezetésére a felkészülést: június 2-tól kezdve mind a 137 üzletében az árakat nemcsak levában, hanem euróban is feltüntetik. A cél, hogy a vásárlók számára egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon az átállás folyamata. Bulgária belépésére készülve már kinyomtatták az első olyan bankjegyeket, amelyeken a latin és görög betűs felirat mellett cirillel az szerepel, hogy „EBPO”, azaz euró.
Marian Jurečka cseh munkaügyi és népjóléti miniszter hétfőn Prágában közölte, hogy jelenleg 158 800 ukrán menekült rendelkezik munkaviszonnyal Csehországban. Ez az adat 44 800-zal haladja meg az egy évvel ezelőtti számot, és több mint kétszerese a két évvel ezelőtti álláshelyzetnek – számolt be róla az MTI.
„Az ukrán menekültek gazdasági tevékenységéből származó állami bevételek folyamatosan növekednek, míg a rájuk fordított kiadások csökkennek” – mutatott rá a miniszter, akinek szavait a Novinky.cz hírportál idézte. Az idei év első negyedében a bevételek 3,1 milliárd koronával voltak magasabbak, mint a menekülteknek nyújtott támogatások.
A miniszter szerint jelenleg 86 ezer ukrán menekültnek fizet a cseh állam szociális támogatást, két éve ez a szám 149 ezer volt. Közvetlenül az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása után, 2022 tavaszán 234 ezer ukrán menekült kapott állami támogatást Csehországban. Az állami támogatást felvevő ukránok többségét idősek, betegek, illetve gyerekek teszik ki. A munkaképes személyek többsége már állásban van.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint jelenleg 373 134 ideiglenes védelmet élvező ukrán menekült él Csehországban. Míg a menekültek támogatására az első negyedévben 3,8 milliárd koronát (mintegy 61 milliárd forint) költött az állam, addig a bevételek 6,9 milliárd (112 milliárd forint) koronát tettek ki.
Az ukránok hozzájárulása a cseh gazdasághoz sokkal nagyobb, sokszínűbb, mint csak a kötelező járulékok és adók fizetése. Több ágazat, mint az építőipar, a mezőgazdaság vagy a közélelmezés működtetése az ukránok segítsége nélkül ma már elképzelhetetlen
– mondta a tárcavezető.
Ezt a véleményt a szakértői elemzések is alátámasztják. „Ha az ukránok nagyobb számban elhagyják itteni munkahelyeiket, akkor gyakorlatilag egész Csehország leáll” – jelentette ki Tomás Prouza, a cseh ipari és idegenforgalmi szövetség elnöke.
Csehországban jelenleg 368 ezer ukrajnai menekült él ideiglenes védelmi státusszal – közölte a cseh belügyminisztérium pénteken Prágában.
Katerina Stepánková, a munkaügyi minisztérium szakigazgatója szerint a menekültek közül 155 ezer személy van szerződéses alkalmazásban, s közülük 95 százalék már rendszeresen fizeti a törvény által meghatározott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat.
„A menekültek száma a munkapiacon mostanában 155 ezer körül stabilizálódott. Nagyon fontos, hogy ezek 95 százaléka tartós munkaviszonyban van, és fizeti a járulékokat” – közölte a szakigazgató.
A cseh munkaügyi tárca kimutatása szerint 2023 harmadik negyedévétől a munkaviszonyban lévő ukrán menekültektől származó bevételek (adók, járulékok) már meghaladják a menekültekre fordított állami támogatások összegét.
A 368 ezer ukrán menekült 28 százalékát gyermekek és 65 év feletti személyek alkotják. Aktív, munkaképes korban 265 400 ukrán menekült van, ezek 60 százalékát nők alkotják.
Bár az ukrán menekültek nagyobbik része különféle okok miatt továbbra is képzettségén aluli munkákat végez, Katerina Stepánková szerint fokozatosan javul a helyzet: a menekültek a nekik szükséges szinten elsajátítják a nyelvet, rendbe teszik irataikat, és betagozódnak bizonyos közösségekbe. „A kezdeti szürke zónából fokozatosan átkerülnek a standard körülmények közé” – jegyezte meg a szakigazgató.
Mindezek ellenére tény, hogy a menekültek jelentős része továbbra is alacsony képzettséget megkövetelő munkahelyeken dolgozik. „Pénzre van szükségük, ezért kezdetben bármilyen munkát elvállalnak. Később a helyzetük javul” – fejtette ki újságíróknak Stepánková.
Az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, míg Ukrajnában a menekültek 3 százaléka dolgozott képzettséget nem igénylő posztokon, addig Csehországban ez 15 százalék.
Az ukrajnai menekültek harmada az év elején azt nyilatkozta, hogy havi keresete nem fedezi megélhetési költségeit.
A háborús menekülteken kívül további mintegy 150 ezer ukrán vendégmunkás él és dolgozik Csehországban.
A prágai belügyminisztérium kimutatásából kitűnik, hogy jelenleg 112 ezer ukrán állampolgárnak már hosszú lejáratú, letelepedésre is feljogosító tartózkodási engedélye van Csehországban.
Elképesztő növekedést produkált az ukrajnai háború kirobbanása óta Michal Strnad cseh milliárdos cége a Czechoslovak Group AS, olyan európai óriások nyomába eredve, mint a Magyarországon is gyártó német Rheinmetall, illusztrálva hogy a felpörgő európai fegyverkezése hajsza milyen hadiipari sikersztorikat produkál, és előreláthatóan fog még.
A Rheinmetall részvénye például az elmúlt hat hónapban valamivel Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme előttről indulva 160 százalékkal növelte az értékét, csütörtökön is több mint 3,5 százalékot emelkedett – a világ többi részére szerdán zúdult amerikai vámtarifaözön ezen a területen nem változtatott a dolgok folyásán.
A Czechoslovak Group (CSG) sikerére nehezebb lenne pénzzel fogadni, hiszen a Rheinmetalltól eltérően nem tőzsdén jegyzett, hanem magáncégről van szó. Az elnök-tulajdonos Strnad Csehország leggazdagabb emberei közé emelkedett, a Bloomberg Milliárdosok Indexe listáján 6,3 milliárd dolláros vagyonnal szerepel.
Hadiipar cseh verzióban: Strnad benyomult már Amerikába is, védve az európai demokráciát
A CSG-t még az 1990-es években Strnad apja alapította – emlékeztet csütörtöki cikkében a Bloomberg –, kezdetben fémhulladékkal kereskedett, amibe belefértek a kiselejtezett szovjet korszakbeli tankok is.
Európa leggyorsabban növekvő jelentős védelmi cége – ma ezzel a főcímmel találkozik először, aki rákattint a vállalat honlapjára, amely arról is tájékoztat, hogy globális vállalatról van szó több mint száz leányvállalattal, s ezen mottóval: „A növekedésünk több mint a számok, annak a biztosításáról szól, hogy az európai demokráciák rendelkezzenek az eszközökkel megvédeni a szabadságot egy egyre instabilabb világban.”
A jó küldetés mellé egy törekvő vállalat esetében azért nem árt, ha jó számok is társulnak. Ami a CSG-t illeti, a demokrácia védelmének megalapozása gyümölcsöző munkaterületnek bizonyult Stradék számára. Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt években a vállalat bevétele a Bloomberg összesítése szerint 614 százalékkal növekedett, 2024-ben mintegy 4 milliárd dollárra, miközben a nettó bevétel rekord 526,1 millió dollárt ért el.
A csoport számaiban még csak egy hónapnyi szerepel az amerikai Kinetic Group hozzájárulásaként, amelyet tavaly vásároltak meg 2,2 milliárd dollárért. Ez a cég olyan kiskaliberű lőszereket gyárt, mint a Remington és a Federal, és általa új piaci szegmensbe hatolt be a főleg tüzérségi lőszerek és harci járművek gyártásával foglalkozó cseh vállalat, mert az új leány vásárlói főleg vadászok és sportlövészek.
De az új csoporttaggal mást is kezdenének.
Nem csinálunk titkot belőle, hogy erősíteni kívánjuk a The Kinetic Grup pozícióját, mint a NATO és szövetségesei fegyveres erőinek beszállítója. A célom a CSG-t a két legjelentősebb védelmi vállalat egyikévé tenni Európában – közölte Strnad a vállalati honlapon csütörtökön közzétett jelentésben.
A hadiipar aranykora: hatalmas növekedést vetítenek előre a Rheinmetall megrendelései
Ki lenne a kettőből a másik, nem szerepel a hírügynökség jelentésében, mindenesetre cikkük a Rheinmetallal példálózik, amelynek a piaci értéke öt év alatt meghússzorozódott. (Lábjegyzet: az ősszel a Rheinmetall hazájában is megvetette a lábát a CSG: cellulóz-nitrát gyárat vettek – másik neve, a lőgyapot talán többet árul el.)
Miután Donald Trump leszögezte, Amerika túl sok áldozatot vállalat Európa biztonságáért, az ebből értő európai uniós országok sorban jelentik be a nagyobbnál-nagyobb fegyverbeszerzési terveket. Haderőt építeni oly hanyagság után, amit Európa évtizedekig tanúsított nyilván nem egy-két év, de a védelmi ipari cégek megrendelései máris elképesztő méreteket öltöttek az EU-ban, a lapok orosz támadás fenyegetésével riogatnak, az Európai Bizottság pedig a napokban még túlélőkészletet beszerzését is javasolta a lakosságnak.
Ha túlélőkészletünk kell, hogy legyen, akkor az államnak meg érthetően fegyverekkel kell rendelkeznie. A Rheinmetall 2024-es jelentésének számai sokat sejtetőek a saját, vagy akár a versenytársul szegődött cseh CSG jövőjét illetően:
A megrendelések sokszorosan meghaladják a jelenlegi árbevételt, pedig már abban is nagy növekedés volt.
A munkahátralék értéke rekord 55 milliárd euro, ami 44 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
A Rheinmetall csoport bevétele 36 százalékkal 9,75 milliárd euróra nőtt (azaz a CSG-nek azért még van mit behoznia), a védelmi ipari bizniszben 50 százalékos a bővülés.
Árad a nyereség, a tulajdonosoknak pedig a haszon: a működési árrés 15,2 százalékra nőtt, a védelmi szektorban 19 százalékra, és részvényenként 8,1 euró osztalékot fizetnek, az előző évi 5,7 euró után.
Idén további 25-30 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak.
Csehország „nem hivatalos dokumentumot” készített a lépésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Ukrajna és Moldova fokozatosan integrálódhassanak az Európai Unió belső piacába. Erről az Euroactiv számolt be, hivatkozva olyan informált forrásokra, akik hozzáférést biztosítottak a dokumentum tervezetéhez, tájékoztat az Ukrinform.
A dokumentumban szereplő információk szerint január 28-án Martin Dvořák, a cseh európai ügyekért felelős miniszter a tervek szerint benyújtja az EU Tanácsának a két ország fokozatos integrációjának folyamatát a belső piacra. A kezdeményezésről a külügyminiszter, Jan Lipavský, előzetesen tájékoztatja kollégáit Brüsszelben.
A „nem hivatalos dokumentumban” a cseh diplomácia konkrét javaslatokat dolgozott ki különböző szektorokban, például az energiában, mezőgazdaságban és telekommunikációban. A sajtó információi szerint a dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna és Moldova további gazdasági integrációja a szabadkereskedelmi megállapodások révén jelentősen támogathatja ezeket az országokat a „rosszindulatú orosz befolyás ellen”. Csehország azt is állítja, hogy mindkét ország jelentős jutalmat és motivációt kap majd a reformok folytatására. Emellett a javaslatok előnyösek lehetnek az EU és annak belső piacának is.
A cseh álláspont szerint az egyik lehetséges „út” Ukrajna és Moldova vállalatainak számára az EU belső piacán az Erasmus program lehetne a fiatal vállalkozók számára. A dokumentum szerzői szerint fontos lenne a helyi intézmények oktatása is, hogy képesek legyenek ellenőrizni a beruházásokat.
A dokumentumban szó esik Ukrajna és Moldova EU roaming rendszerébe való bevonásáról, a kiberbiztonság terén való együttműködés fokozásáról és az adatvédelmi szabványok fokozatos egységesítéséről is.
A mezőgazdasági szektorban a dokumentum többek között azt javasolja, hogy folytatni kell a kétoldalú kereskedelem liberalizálását Ukrajnával és Moldovával a 2025 júniusa után lejáró autonóm kereskedelmi intézkedések esetében.
Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.
„Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológ ia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik” – mondta a miniszterelnök újságíróknak.
Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, a bővítés maga pedig idén az első félévben készül el.
„Csehország 60 év után válik függetlenné az orosz Barátság kőolajvezetéktől. Továbbra is érvényes a kormány tavalyi döntése, hogy Csehország az idei év közepén teljes mértékben leválik az orosz kőolajról” – mondta Petr Fiala újságíróknak.
Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL vezetéken keresztül érkezett.
A bővítéssel a TAL, illetve az IKL kapacitása 4 millió tonna kőolajjal 8 millió tonnára nő. A többletet a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók dolgoznák fel. Az Ingolstadt és Kralupy között létrehozott vezetéket a múlt század kilencvenes éveinek második felében helyezték üzembe.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A cég közölte: a két kőolajfinomító átállása más kőolajra technológiai szempontból kész, 2023-tól már több országból származó kőolajat dolgoznak fel, az orosz kőolaj felhasználása folyamatosan csökken.
A Barátság és IKL vezetékek csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat.
A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák 2023 májusában kezdődtek meg.
„A projekt költségei 1,6 milliárd koronát tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozza, az állami költségvetést ezért nem terhelik” – magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
Jövő héten megkezdődik a lengyelországi Huta Czestochowa kohászati üzem technológiai beindítása, számolt be a Polskie Radio.
Emlékeztettek arra, hogy 2023 októberében a Liberty Group Kohászati Üzem akkori tulajdonosa leállította a termelést. A tavalyi év közepén megkezdődött a csődeljárás, novemberben a Węglokoks Államkincstár lett a vállalkozás új bérlője.
„A termelés újraindításának végső előkészületei zajlanak. Nagyon pozitívan értékeljük a Węglokoks-szal való együttműködés megkezdését. A gyártás újraindítására készülünk. Minden tanúsítvány vissza lett állítva. Az alkalmazottak átképzésen vesznek részt. Felkészítjük a műhelyeket a gyártásra, a leállást követően újra működni fognak”, mondta Anastasia Karvat, a folyamatos gyártásban dolgozók Nemzeti Szövetségének munkatársa.
Megjegyezték, hogy ha a technológiai újraindítás sikerül, a termelést januárban kezdik el.
Ezzel párhuzamosan folyamatban vannak a kohászati üzem új tulajdonosának megválasztására irányuló eljárások. A Węglokoks cégnek elsőbbségi vásárlási joga van.
Amint azt a SteelOrbis megjegyezte, a termelés teljes fellendülése megerősíti a lengyel acélpiacot, és csökkenti az ország importfüggőségét.
Tájékoztató: a Huta Czestochowa egy hiányos kohászati ciklussal (kohógyártás nélküli) működő kohászati üzem Dél-Lengyelországban, Czestochowa városában. Ez az egyik legnagyobb lengyel vastaglemez-gyártó vállalat.
Az üzem termékeit a hajógyártásban, a fémszerkezetekben, a bányászatban, az energetikában és az építőiparban használják fel.
