A kormány meghatározta a lakossági áramárakat, így legalább őszig nem változnak a tarifák – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnöknek a kormányülésen tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő bejelentette, hogy a kormány ma meghosszabbította a villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettséget 2025 októberéig. „Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok továbbra is ugyanannyit – kilowattóránként 4,32 hrivnyát – fizetnek majd az áramért” – mondta.
Ezenkívül az Energetikai Minisztérium sajtószolgálata szerint továbbra is érvényben marad a kétzónás mérőórával rendelkező fogyasztók számára a 2,16 hrivnya/kWh éjszakai tarifa. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy közel 3 millió család kap lakhatási támogatást és támogatást, és május 1-jétől, a fűtési szezon vége miatt, automatikusan átutalják őket. „Így a totális háború körülményei között támogatjuk népünket és csökkentjük az ukrán családok költségvetésére nehezedő terheket” – állította Denisz Smihal.
Az ukrán kormány az elmúlt két évben, június 1-jétől kezdődően jelentősen megemelte a lakosság áramdíjait: 2023-ban a tarifa 70 %-kal emelkedett, 1,68 hrivnya/kWh-ról 2,64 hrivnya/kWh-ra. 2024-ben a tarifa 64 %-kal emelkedett, 2,64 hrivnya/kWh-ról 4,32 hrivnya/kWh-ra.
Az ukrajnai háború alatt moratórium van érvényben a gáz, a melegvíz és a fűtés tarifáinak emelésére, ami nem vonatkozik az áramra és a hideg vízre.
Idén télen a hatalmas ellenséges támadások miatt Ukrajna elvesztette gázkitermelésének közel az 50%-át, a kormány jelenleg ezeknek a veszteségeknek elsősorban import révén történő kompenzálásának a kérdésével foglalkozik – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök kormányülésen tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta:
„Ezen a télen az ellenség egy sor hatalmas támadást hajtott végre az ukrán gázkitermelő infrastruktúra ellen. Ez a teljes termelés közel 50%-os veszteséget okozott. Ennek ellenére az ágazat fennmaradt, és stabilan ellátja a fogyasztókat „kék tüzelőanyaggal”. Jelenleg aktívan dolgozunk ezen veszteségek kompenzálásán, elsősorban import révén.”
A miniszterelnök szerint Ukrajna megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 270 millió euró (307 millió dollár) bevonására. Elsősorban Norvégia 140 millió eurós (159 millió dolláros) támogatást nyújtott. A forrásokat körülbelül 1 milliárd köbméter gáz vásárlására fogják felhasználni. Hozzátette, hogy 2025 eleje óta Ukrajna már 1,5 milliárd köbméterre gázra kötött szerződést. További 300 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolunk a lengyel Orlen cégtől – jegyezte meg.
„Ma fontos döntést hoztunk a hazai gáztermelés felgyorsítása érdekében is. Maximálisan leegyszerűsítjük a magán olaj- és gázipari vállalatok energiatároló létesítmények felszerelésének eljárásait, valamint az Ukrajna gázszállító rendszeréhez való csatlakozáshoz szükséges létesítmények építését” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az IMF programjának sikeres felülvizsgálata lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az év végéig további 1,9 milliárd dollárt vonjon be – közölte az ukrán pénzügyminisztérium Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, valamint Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának washingtoni találkozóját követően, számolt be az Ukrinform.
„Az IMF továbbra is hatékonyan reagál Ukrajna szükségleteire. A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna több mint 12,8 milliárd dollár költségvetési támogatást kapott kizárólag az IMF-től. Ezenkívül a kibővített alapprogram pénzügyi programja megteremti az ország gazdasági fellendülésének alapjait, és elősegíti az EU-hoz való csatlakozását. Hálás vagyok kollégáimnak a szükséges és időben nyújtott segítségért”, jegyezte meg Marcsenko.
A Pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy 2023 márciusában az IMF igazgatótanácsa jóváhagyott egy négyéves, 15,5 milliárd dolláros kibővített hitelkeretet (EFF) Ukrajna számára. Ebből az összegből 10,1 milliárd dollárt már felhasználtak a program hét sikeres felülvizsgálatát követően.
2025-re az IMF, a program négy értékelés alapján közel 2,3 milliárd dollár utalását helyezi kilátásba. Az első 400 millió dollárt idén márciusban folyósították az állami költségvetésbe.
A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Ukrajna már teljesítette az EFF program 40 strukturális feltételét. A reform főbb területei közé tartozik a makroszintű pénzügyi stabilitás megerősítése, a strukturális fiskális politika javítása, a fiskális átláthatóság növelése, a közberuházások kezelésének javítása, a gazdasági tevékenység deregulációja és az üzleti környezet javítása, a korrupció elleni küzdelem megerősítése, valamint az energiaszektor reformja.
Kristalina Georgieva a maga részéről arról biztosított, hogy az IMF továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy Kijev vám bevezetését javasolta az Oroszországból származó áruimportra, az ebből származó összeget az állam újjáépítésére fordítják – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy Ukrajnának már 50 milliárd dolláros igazolt bevétele van a befagyasztott orosz eszközökből. Ezt a pénzt költségvetési szükségletekre, a katonai kiadások fedezésére és a gyors helyreállításra használják fel. Ukrajna célja azonban a teljes jóvátétel. Ezenkívül van egy másik mechanizmus az Oroszországgal szembeni jóvátételi igény teljesítésére.
„A befagyasztott vagyon elkobzása mellett különvám bevezetését javasoltjuk az orosz áruk importjára, amiből a bevételt az Ukrajna Helyreállítási Alapba irányítanák. Ez egy olyan gazdasági jóvátételi mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy anélkül tudjunk fellépni, hogy megvárjuk az oroszországi politikai változásokat” – állította Denisz Smihal, hangsúlyozva: az Oroszország elleni szankciók továbbra is a nyomásgyakorlás fontos eszközei maradnak, Moszkva ugyanis folyamatosan igyekszik gyengíteni azokat.
Ukrajna idén 39 milliárd dollár összegű költségvetési támogatásra számít, amelyet nemzetközi partnerei már jóváhagytak – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, az Ukrinform beszámolója szerint.
A világbank miniszteri kerekasztal-beszélgetésén kiemelte, hogy Ukrajnának hosszú távon kiszámítható pénzügyi forrásokra van szüksége a költségvetési kiadások és az újjáépítés fedezésére. A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése 524 milliárd dollárt igényel a következő évtizedben. Az ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország felelősségre vonása és szankcióinak fokozása elengedhetetlen az újjáépítési források biztosításához – írja az Index.
A miniszterelnök köszönetet mondott a nemzetközi partnereknek, akik pénzügyi támogatással segítik Ukrajnát a háborús kihívások elviselésében.
AzEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 270 millió eurót biztosít Ukrajnának az energetikai fenntarthatóságának megerősítésére. A pénzt a következő fűtési szezonra való felkészülésre fordítják. Az erre vonatkozó dokumentumot Washingtonban írta alá Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Odile Renaud-Basso, az EBRD elnöke.
Smihal elmondása szerint a megállapodás 270 millió euró bevonását helyezi kilátásba állami garanciával az európai bankintézettől, amelyhez a norvég kormány 140 millió eurós támogatása társul.
„Ez lehetővé teszi az ukrán Naftohaz számára, hogy jelentős mennyiségű földgázt importáljon a következő fűtési szezonra való felkészüléshez”, jegyezte meg a kormányfő.
A teljes körű háború kitörését követően az EBRD több mint 6 milliárd euró értékű kölcsönt, támogatást és garanciát nyújtott Ukrajnának. Az állammal közösen 12 projektet valósítanak meg, többek között az energetika, a logisztika és a kritikus infrastruktúra területén.
A találkozó során a felek a további együttműködést is megvitatták az elosztott energiatermelés, a vízerőművek helyreállítása, a gázkitermelés és szállítás területén. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítésének terveire – mind rövid, mind hosszú távon.
A washingtoni találkozóján Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter megvitatták az ásványi kincsekről szóló egyezmény előkészítését, és megállapodtak abban, hogy megkezdik az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának kidolgozását.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, miután szerdán, április 23-án Washingtonban találkozott Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel, bejelentette, hogy megállapodtak az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának megkezdésében.
Smihal elmondása szerint a tárgyalások során a megbeszélés középpontjában a következő évre vonatkozó pénzügyi támogatás, valamint az Oroszország elleni szankciók szigorításának szükségessége állt, hogy békekötésre kényszerítsék. „Többek között az Oroszországi Föderáció energiaszektorára vonatkozó szankciók megszigorításáról tárgyaltunk a Zaporizzsjai Atomerőmű megszállásával összefüggésben” – írta a kormányfő Telegramon, és megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek, hogy további egy évvel meghosszabbított számos szankciót Oroszországgal szemben.
Az ukrán kormány 2025 végéig meghosszabbította az Európai Unióval kötött „szállítási vízummentességről” szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán fuvarozók számára, hogy külön engedélyek nélkül továbbra is végezhessenek közúti árufuvarozást – számolt be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Telegramon.
Elmondása szerint ezzel az ukrán közúti fuvarozók továbbra is akadálytalanul juthatnak be az uniós piacra, külön engedélyek beszerzése nélkül.
Ez a megállapodás negyedik meghosszabbítása, amelyet a teljes körű orosz agresszió kezdetet óta írtak alá.
„Az EU-ba irányuló közúton szállított ukrán export 42%-kal, az Ukrajnába irányuló import 37%-kal nőtt. A »szállítási vízummentesség« Ukrajna ágazati integrációja Európával, és előfeltétele az Európai Uniós tagságunknak” – jegyezte meg Smihal.
Megjegyezte, a „szállítási vízummentesség” Ukrajna Európával való ágazati integrációjának fontos elemévé vált, megteremtve Ukrajna uniós tagságának előfeltételeit.
A közúti áruszállításról szóló megállapodást, amely az egyszerűsített „szállítási vízummentesség” nevet kapta, 2022. június 29-én írták alá az Ukrajnát háborús időkben támogató uniós intézkedések részeként. Jogot ad az ukrán fuvarozóknak, hogy a korábban kötelező kvóták és egyedi engedélyek nélkül üzemeltethessenek kereskedelmi járatokat Európába.
Az Európai Beruházási Bank 300 millió eurót biztosít Ukrajnának az energetika és a kritikus infrastruktúra helyreállítására. Az erre vonatkozó megállapodásokat Brüsszelben írták alá az EBB elnökével, Nadia Calvinóval folytatott megbeszélésen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A bank 100 millió eurót biztosít a központi fűtés beruházásaira, az energiahatékonyság javítására, valamint a szükséges berendezések beszerzésére, beleértve a villamosenergia- és hőtermelő berendezéseket is.
100 millió euró a vízellátás és a higiénia javítását célzó projektek megvalósítására.
100 millió eurót a víz-, hő- és szennyvízellátó létesítmények helyreállítására, valamint a szociális alapszolgáltatások korszerűsítésére az oktatás, az egészségügy és a lakásszektor területén.
„A megbeszélésen Nadia Calvinóval közös projektek megvalósításáról és új projektek indításáról tárgyaltunk, többek között a közlekedés, a szociális infrastruktúra, az energiahatékonyság és az energetika területén. A teljes körű orosz invázió kezdete óta az EBB több mint 2 milliárd eurós sürgősségi finanszírozást mozgósított. Hálásak vagyunk a banknak az Ukrajnának nyújtott aktív támogatásért és a bankunknak nyújtott hozzájárulásáért”, közölte Smihal.
Az Európai Unió harmadik részletként 1 milliárd eurót utalt Ukrajnának az Extraordinary Revenue Acceleration (ERA) kezdeményezés keretében. Ezt Denisz Smihal miniszterelnök közölte.
A bejelentésre a brüsszeli találkozója során került sor, ahol Smihal találkozott az EU gazdasági és termelékenységi biztosával, Valdis Dombrovskisszal.
„Ez a harmadik részlet a G7 kezdeményezés keretében, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek biztosítanak. A pénzeket az állami költségvetés legfontosabb kiadásaira fogjuk fordítani” – mondta a miniszterelnök.
„Megbeszéltük Dombrovskisszal a makrogazdasági helyzetet, a reformok menetét és Ukrajna újjáépítési folyamatát. Köszönjük partnereinknek a gazdaság és államunk gyors újjáépítésének támogatását” – tette hozzá.