Ukrajna ismét módosíthatja az állami költségvetést a megnövekedett háborús kiadások miatt, mert idén a partnerektől kapott támogatások csökkentek – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ami a további forrásokat illeti… Amennyiben ilyen igény merül fel, a parlamenthez egy megfelelő javaslattal fogunk fordulni, amelyben meghatározzuk az állami költségvetés megfelelő finanszírozási forrásait.”
Smihal felidézte, hogy tavaly az első negyedévben jelentős késedelmek voltak a partnerek fegyverszállításaiban, ami kényszerű költségvetési kiadásokhoz vezetett, amelyeket a tervezés során nem vettek figyelembe.
Idén sajnos megismétlődik a helyzet. Az első negyedévtől kezdődően egyes partnereink részéről csökkent a támogatásunk. Kénytelenek voltunk további fegyver- és lőszervásárlásokat vállalni az ukrán fegyveres erők számára, ami többletköltségekkel járt
– mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint jelenleg minden költséget fedeznek. „Ha az év második felében pénzeszközökre lesz szükségünk… a parlamenthez fordulunk, és megalapozzuk fogjuk az összes forrást” – mutatott rá Denisz Smihal.
A kormány támogatja a szociális szféra jelentős megreformálását, az egyik irány a létminimumhoz való hozzáállás módosulás lesz – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő a képviselők törvénytervezeteire reagálva, amelyek a létminimum emelését írják elő, amelyet a kormány három évre befagyasztott, elmondta: „Kaptunk egy törvénycsomagot. Alapvető változásokat, tanulmányozzuk őket, én is csak tegnap ismerkedtem meg velük, megvitatjuk őket.” Szerinte „végre kell hajtanunk ezt a reformot”.
És nemcsak ennél a reformnál, hanem számos más társadalmi reformnál is össze kell fognunk, és szavaznunk kell a vonatkozó jogszabályokról. És nemcsak ennél a reformnál, hanem számos más társadalmi reformnál is össze kell fognunk, és szavaznunk kell a vonatkozó jogszabályokról
– hangsúlyozta Denisz Smihal.
Mint ismeretes, a kormány úgy döntött, hogy a 2025-2027-es időszakra befagyasztja a létminimumot. Ez az alapvető állami szociális normák egyike, amely alapján meghatározzák az állami szociális garanciákat és normákat a lakosság jövedelme, a lakhatás és a kommunális szolgáltatások, a háztartás, a társadalmi-kulturális szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás területén.
Ezenkívül a kormány erre az időszakra befagyasztotta a minimálbért. 2025-2027-ben a minimálbér 8000 hrivnyát tesz ki, „ami biztosítja az elért garanciaszintet, figyelembe véve a 2024-es jelentős emelést” – magyarázta akkor a kormány.
Ukrajna 1 milliárd eurót (1,13 milliárd dollárt) kapott az Európai Uniótól az ERA program keretében, amit az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó nyereségből biztosítottak – közölte csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte, hogy ez a részlet egy igazságos megközelítés része, miszerint Oroszország köteles megfizetni az Ukrajnának okozott pusztítást. Az uniós források a következőkre lesznek előirányozva: a kritikus költségvetési kiadások fedezése; Ukrajna megerősítése.
„Hálásak vagyunk az EU-nak és a G7-partnereknek a hatékony mechanizmusért. Várjuk a következő lépést – a vagyon teljes elkobzását és a szankciók megerősítését Oroszország atrocitásaira válaszul” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ukrajna 2025-ös külső finanszírozási igénye teljes mértékben ki van elégítve – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A költségvetési hiányt partnerek segítségével, valamint belföldi hitelfelvétellel fedezzük. Fontos, hogy az idei külső finanszírozási igény – több mint 39 milliárd dollár – teljes mértékben fedezve legyen.” Mint hangsúlyozta, a polgári költségvetés prioritásai között szerepelnek az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások, a bérek és a nyugdíjak.
Idén Ukrajnában több mint 26 millió hrivnyát különítenek el modern egészségügyi járművek vásárlására. Szintén ma 4,9 millió hrivnyát osztottak szét támogatások formájában Dnyipropetrovszk megye közösségeinek az iskolai menzák korszerűsítésére. Ezeket az alapokat az ENSZ Világélelmezési Programja biztosítja.
Ukrajna hozzájutott ahhoz a 3 milliárd dolláros támogatáshoz, amelyet a befagyasztott orosz vagyoneszközökből származó bevételekből finanszíroznak – jelentette az RBK Ukraine nyomán az Index. A pénzösszeg folyósítását egy Japánnal kötött megállapodás tette lehetővé, amelyet az ukrán kormány jóváhagyott..
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közlése szerint ez a hitelkeret a G7-csoport által ígért 50 milliárd dolláros csomag része, és teljes egészében a zárolt orosz eszközökből származó bevételekkel fedezik. A forrásokat elsősorban költségvetési kiadásokra, valamint Ukrajna újjáépítési és fejlesztési projektjeire fordítják.
A miniszterelnök köszönetet mondott a G7-országoknak olyan pénzügyi mechanizmus létrehozásáért, amely „rákényszeríti Oroszországot, hogy fizessen az okozott károkért”. Az ukrán vezetés azt reméli, hogy hosszú távon Oroszország minden befagyasztott eszközét Ukrajna helyreállítására használják majd fel.
A megállapodás előzménye, hogy április 18-án Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Maszasi Nakagome, Japán ukrajnai nagykövete jegyzékváltással aláírták a 3 milliárd dolláros hitelről szóló megállapodást.
A kormány meghatározta a lakossági áramárakat, így legalább őszig nem változnak a tarifák – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnöknek a kormányülésen tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő bejelentette, hogy a kormány ma meghosszabbította a villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettséget 2025 októberéig. „Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok továbbra is ugyanannyit – kilowattóránként 4,32 hrivnyát – fizetnek majd az áramért” – mondta.
Ezenkívül az Energetikai Minisztérium sajtószolgálata szerint továbbra is érvényben marad a kétzónás mérőórával rendelkező fogyasztók számára a 2,16 hrivnya/kWh éjszakai tarifa. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy közel 3 millió család kap lakhatási támogatást és támogatást, és május 1-jétől, a fűtési szezon vége miatt, automatikusan átutalják őket. „Így a totális háború körülményei között támogatjuk népünket és csökkentjük az ukrán családok költségvetésére nehezedő terheket” – állította Denisz Smihal.
Az ukrán kormány az elmúlt két évben, június 1-jétől kezdődően jelentősen megemelte a lakosság áramdíjait: 2023-ban a tarifa 70 %-kal emelkedett, 1,68 hrivnya/kWh-ról 2,64 hrivnya/kWh-ra. 2024-ben a tarifa 64 %-kal emelkedett, 2,64 hrivnya/kWh-ról 4,32 hrivnya/kWh-ra.
Az ukrajnai háború alatt moratórium van érvényben a gáz, a melegvíz és a fűtés tarifáinak emelésére, ami nem vonatkozik az áramra és a hideg vízre.
Idén télen a hatalmas ellenséges támadások miatt Ukrajna elvesztette gázkitermelésének közel az 50%-át, a kormány jelenleg ezeknek a veszteségeknek elsősorban import révén történő kompenzálásának a kérdésével foglalkozik – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök kormányülésen tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta:
„Ezen a télen az ellenség egy sor hatalmas támadást hajtott végre az ukrán gázkitermelő infrastruktúra ellen. Ez a teljes termelés közel 50%-os veszteséget okozott. Ennek ellenére az ágazat fennmaradt, és stabilan ellátja a fogyasztókat „kék tüzelőanyaggal”. Jelenleg aktívan dolgozunk ezen veszteségek kompenzálásán, elsősorban import révén.”
A miniszterelnök szerint Ukrajna megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 270 millió euró (307 millió dollár) bevonására. Elsősorban Norvégia 140 millió eurós (159 millió dolláros) támogatást nyújtott. A forrásokat körülbelül 1 milliárd köbméter gáz vásárlására fogják felhasználni. Hozzátette, hogy 2025 eleje óta Ukrajna már 1,5 milliárd köbméterre gázra kötött szerződést. További 300 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolunk a lengyel Orlen cégtől – jegyezte meg.
„Ma fontos döntést hoztunk a hazai gáztermelés felgyorsítása érdekében is. Maximálisan leegyszerűsítjük a magán olaj- és gázipari vállalatok energiatároló létesítmények felszerelésének eljárásait, valamint az Ukrajna gázszállító rendszeréhez való csatlakozáshoz szükséges létesítmények építését” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az IMF programjának sikeres felülvizsgálata lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az év végéig további 1,9 milliárd dollárt vonjon be – közölte az ukrán pénzügyminisztérium Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, valamint Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának washingtoni találkozóját követően, számolt be az Ukrinform.
„Az IMF továbbra is hatékonyan reagál Ukrajna szükségleteire. A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna több mint 12,8 milliárd dollár költségvetési támogatást kapott kizárólag az IMF-től. Ezenkívül a kibővített alapprogram pénzügyi programja megteremti az ország gazdasági fellendülésének alapjait, és elősegíti az EU-hoz való csatlakozását. Hálás vagyok kollégáimnak a szükséges és időben nyújtott segítségért”, jegyezte meg Marcsenko.
A Pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy 2023 márciusában az IMF igazgatótanácsa jóváhagyott egy négyéves, 15,5 milliárd dolláros kibővített hitelkeretet (EFF) Ukrajna számára. Ebből az összegből 10,1 milliárd dollárt már felhasználtak a program hét sikeres felülvizsgálatát követően.
2025-re az IMF, a program négy értékelés alapján közel 2,3 milliárd dollár utalását helyezi kilátásba. Az első 400 millió dollárt idén márciusban folyósították az állami költségvetésbe.
A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Ukrajna már teljesítette az EFF program 40 strukturális feltételét. A reform főbb területei közé tartozik a makroszintű pénzügyi stabilitás megerősítése, a strukturális fiskális politika javítása, a fiskális átláthatóság növelése, a közberuházások kezelésének javítása, a gazdasági tevékenység deregulációja és az üzleti környezet javítása, a korrupció elleni küzdelem megerősítése, valamint az energiaszektor reformja.
Kristalina Georgieva a maga részéről arról biztosított, hogy az IMF továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy Kijev vám bevezetését javasolta az Oroszországból származó áruimportra, az ebből származó összeget az állam újjáépítésére fordítják – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy Ukrajnának már 50 milliárd dolláros igazolt bevétele van a befagyasztott orosz eszközökből. Ezt a pénzt költségvetési szükségletekre, a katonai kiadások fedezésére és a gyors helyreállításra használják fel. Ukrajna célja azonban a teljes jóvátétel. Ezenkívül van egy másik mechanizmus az Oroszországgal szembeni jóvátételi igény teljesítésére.
„A befagyasztott vagyon elkobzása mellett különvám bevezetését javasoltjuk az orosz áruk importjára, amiből a bevételt az Ukrajna Helyreállítási Alapba irányítanák. Ez egy olyan gazdasági jóvátételi mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy anélkül tudjunk fellépni, hogy megvárjuk az oroszországi politikai változásokat” – állította Denisz Smihal, hangsúlyozva: az Oroszország elleni szankciók továbbra is a nyomásgyakorlás fontos eszközei maradnak, Moszkva ugyanis folyamatosan igyekszik gyengíteni azokat.
Ukrajna idén 39 milliárd dollár összegű költségvetési támogatásra számít, amelyet nemzetközi partnerei már jóváhagytak – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, az Ukrinform beszámolója szerint.
A világbank miniszteri kerekasztal-beszélgetésén kiemelte, hogy Ukrajnának hosszú távon kiszámítható pénzügyi forrásokra van szüksége a költségvetési kiadások és az újjáépítés fedezésére. A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése 524 milliárd dollárt igényel a következő évtizedben. Az ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország felelősségre vonása és szankcióinak fokozása elengedhetetlen az újjáépítési források biztosításához – írja az Index.
A miniszterelnök köszönetet mondott a nemzetközi partnereknek, akik pénzügyi támogatással segítik Ukrajnát a háborús kihívások elviselésében.