Denisz Smihal miniszterelnök Penny Pritzkerrel az Egyesült Államok ukrán gazdasági fellendülésért felelős különleges képviselőjével tárgyalt videokonferencia keretében, a megbeszélésen megvitatták az amerikai üzleti élet részvételét Ukrajna fellendítésében – számolt be az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal azt írta: „Tájékoztattam az ország fellendítéséről szóló elképzelésünkről, és ismertettem a gyors fellendülés egyes prioritásait: energia, aknamentesítés, lakáshelyreállítás, kritikus infrastruktúra és a gazdaság újjáépítése.” A megbeszélés során köszönetet mondtam a USAID-nek a közös vállalkozástámogatási programokért is, amelyek hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez Ukrajnában.
A miniszterelnök közölte, hogy Ukrajna együttműködik a Világbankkal a háború utáni újjáépítés szükségleteiben, és hangsúlyozta, hogy az agresszornak kell fizetnie az okozott károkért. Szerinte ennek kulcsfontosságú eszköze a befagyasztott orosz vagyon elkobzása Ukrajna helyreállítása érdekében.
„Kitértünk a szolidaritás és a katonai kockázatok biztosítási folyosóinak bővítéséről. Előre haladtunk az Európai Unió és a NATO felé vezető reformokban és a digitalizációban. Különös figyelmet fordítottunk a veteránpolitikára és a katonák integrációjára az ország társadalmi-gazdasági életébe” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ukrajnában pontrendszert vezetnek be a nyugdíjak kiszámítására, amelynek ki kell egyenlítenie a régen nyugdíjba ment és a közelmúltban nyugállományba vonultak járandóságának az összegét – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a pénteki kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte, hogy 2024. március 1-től másodszor is indexálják a nyugdíjakat a teljes körű háború kezdete óta. Elmondása szerint jövőre az indexálást, az egész szolidaritási rendszerhez hasonlóan, igazságosabbá, érthetőbbé és átláthatóbbá kívánják tenni.
„A nyugdíjszámításban bevezetjük a pontrendszert, amely kiegyenlíti a régen nyugdíjba ment és a közelmúltban nyugdíjba vonultak nyugdíja közötti különbségeket. Ennek megfelelően a korábban nyugdíjba vonult nyugdíjasok ellátmányának összege a jelenlegi szintre emelkedik” – állított a miniszterelnök.
Smihal kifejtette, hogy a foglalkoztatott állampolgárok minden hónapban járulékot fizetnek a nyugdíjalapba. Ezt a hozzájárulást a személy fizetése és az ukrajnai átlagkereset aktuális aránya szerint váltják át pontokra. „Ha az állampolgár az országos átlagnak megfelelő fizetésből fizetett járulékot, 10 pontot kap. Az országos átlag felett keresők 12 vagy annál több pontot, az átlag alatti bérért 8 pont jár majd” – tette hozzá.
A kormányfő szerint ezeket a pontokat ezután minden évben ugyanúgy visszaszámolják a nyugdíjba az aktuális átlagkereset szerint. „Ezzel megvédjük a szolidáris nyugdíjrendszert az inflációtól és a leértékeléstől” – biztosította a nyugdíjasokat Denisz Smihal.
Ukrajnának jövőre mintegy 42 milliárd dollár összegű pénzügyi támogatásra lesz szüksége a partnerektől. Ennyit tesz ki az EU Ukraine Facility programja, az Egyesült Államok támogatása és az IMF programja.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a kormányülésen.
„Az idei évhez hasonlóan jövőre is mintegy 42 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatásra van szükségünk a partnerektől. Már tudjuk, honnan származhatnak ezek a források. Ez az EU Ukraine Facility programja, az Egyesült Államok segítsége és az IMF program, valamint a többi barátaink és partnereink segítsége” – mondta.
Smihal megjegyezte, hogy a kormány jelenleg a 2024-es pénzügyi stabilitás alapjait építi. Kijelentette, hogy az állami költségvetés tervezete már a parlamentben van.
A nyugdíjrendszer átfogó reformját hajtják végre Ukrajnában. A kifizetések indexálása új elv szerint történik majd. Maga a reform pedig lehetővé teszi az ukránok átlagnyugdíjának 6 ezer hrivnyára történő emelését 2024-ben.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a kormányülésen.
Szerinte átfogó nyugdíjreformot hajtanak végre Ukrajnában. És már ebben az évben új elv szerint hajtják végre a kifizetések indexálását.
Az ukrán kormány azt javasolja, hogy a magánszemélyek jövedelmére kivetett hadiadót drónok, fegyverek és lőszerek gyártására fordítsák – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Denisz Smihal Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal jelezte, hogy a kormány már benyújtotta a hadiadóról szóló törvénytervezetet. Emlékeztetett arra, hogy a teljes körű invázió során nyolcszorosára nőtt a helyi költségvetések személyi jövedelemadóból származó bevétele. 2023-ban az előrejelzések szerint a bevételek 96 milliárd hrivnyát tesznek ki, míg 2021-ben még csak 12 milliárd hrivnyát.
„Biztonsági és védelmi erőinknek több forrásra van szükségük. Az előrejelzések szerint a kormány idén 25,8 milliárd hrivnya, jövőre pedig 93,7 milliárd hrivnya bevonását teszi lehetővé további drónok vásárlására és saját fegyvereink gyártásának növelésére” – mutatott rá a kormányfő.
Ugyanakkor a helyi költségvetések és költségvetési intézmények számláin már felhalmozott több mint 200 milliárd hrivnya továbbra is az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ezért az állam alaptámogatást ad, és támogatást nyújt azoknak az állampolgároknak, akiknek nincs pénzük. „Ily módon a helyi költségvetések forrása 2024-ben 75 milliárd hrivnyával lesz több, mint 2021-ben, a teljes körű invázió előtt volt.
Folyó év 7 hónapja alatt a kormány 1,6 billió hrivnya összegben finanszírozta az összes állami kiadást, amelynek több mint fele biztonsági és védelmi szükségletekre irányult, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen.
Elmondása szerint a 2023-as év eleje óta csaknem 30 milliárd dollárt sikerült bevonni Ukrajna támogatására.
„Frissített gazdasági modellt készítünk elő a Krím-félsziget felszabadítását követő helyreállítására. Európa turisztikai központja, Krím bevonása az európai közlekedési térbe, a megújuló energia, a kisgazdaságok és a borászat fejlesztése, az informatikai csomópont” – emlékeztetett a kormányfő.
Megjegyezte: a kormány jelenleg kiemelt figyelmet fordít az új veteránpolitika kialakítására 5 fő irányvonalon. Olyan infrastruktúra létrehozásáról van szó, amely lehetővé teszi a veteránok számára, hogy minőségi és hatékony szolgáltatásokat kapjanak, gazdasági tevékenységet folytathasson, beleértve a képzést és a veteránok vállalkozásai támogatásával, rehabilitációt, megfizethető, támogatott jelzáloghitelezés ingatlan vásárlására, valamint a katonai szolgálat tiszteletben tartását.
Denisz Smihal miniszterelnök a kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítéséről, valamint Ukrajna újjáépítéséről tárgyalt Hakan Fidan török külügyminiszterrel, közölte a kormányfő Telegram-csatornáján.
„Találkozóm volt Hakan Fidan török külügyminiszterrel. Megbeszéltük a kereskedelmi és gazdasági együttműködésünk aktivizálásának kérdéseit, Ukrajna jövőbeni újjáépítését, valamint más, országaink számára ígéretes közös projekteket. Számítunk a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésével kapcsolatos valamennyi eljárás gyors lezárására” – áll a bejegyzésben.
A felek a globális élelmezésbiztonságról is tárgyaltak.
„Hálás vagyok Törökországnak az Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint Volodimir Zelenszkij elnök békeképletét illetően kifejtett határozott álláspontjáért” – összegezte Smihal.
Az ukrán kormány gazdasági modellt dolgoz ki a Krím-félsziget fejlesztésére a megszállás utáni időszakra, amely öt pontból áll – közölte csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő ismertette a Krím félsziget fejlődésének gazdasági modelljét, amely a következő pontokból áll:
1. A Krím mint Európa új turisztikai központja. Üdülőhellyé kell válnia, ahol egész évben lehet üdülni. A Krim365 márkanév alatt új szállodai infrastruktúra és közösségi terek jönnek létre.
2. A Krím kapcsolata Ukrajnával, Európával és a békével. Négy autópálya, két nemzetközi szintű repülőtér építése, a krími híd lebontása a biztonságos hajózás érdekében a Fekete- és az Azovi-tengeren.
3. Energia. A Krím integrációja az ENTSO-E rendszerbe és a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A fekete-tengeri gázlelőhelyek fejlesztése a legújabb technológiák bevonásával. Ennek köszönhetően a Krím az energiaforrások exportőrévé válik.
4. A mezőgazdasági ágazat fejlesztése. A program a Kahovkai Vízerőmű öntözési célú helyreállítását írja elő Ukrajna déli részén. A félszigeten kisgazdaságok jönnek létre, és elindul a szőlőtermesztést támogató munkaprogram.
5. Európai és világszínvonalú IT-központ létrehozása a félszigeten. Külön rendszer lesz a tudományba, oktatásba és innovációba való befektetések vonzására. A Krím az ukrán Szilícium-völgy lesz.
„Ezek a változások fokozatosak lesznek, de már van egy olyan jövőkép, amely lehetővé teszi, hogy felmérjük az előrelépésünk eredményességét” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Az ukrán kormány azon dolgozik, hogy helyreállítsa a fekete-tengeri folyosók működését az ukrán gabona és egyéb termékek exportja érdekében – nyilatkozta hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök a Digi24 román tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt mondta: „Már van egy sikeres példánk egy ilyen folyosó működésére – megérkezett az első konténerhajó Törökországba.” Az exportpotenciál megerősítése érdekében Ukrajna bevonja partnereit, és aktívan fejleszti a Romániával közös határ infrastruktúráját, valamint a dunai kikötői klasztert – helyezte kilátásba Denisz Smihal, hangsúlyozva, hogy Oroszország igazi kalóz lett a Fekete-tengeren.
Korábban Ruszlan Iljicsev, az Ukrán Munkaadók Szövetségének vezérigazgatója kijelentette, hogy a gabona-megállapodás formátuma a múlté kell, hogy legyen, és Ukrajnának vissza kell kapnia a szabad tengeri kereskedelem szuverén jogát, mert háború alatt a gabonaexport az ukrán kikötők háború előtti rakománybázisának mindössze 40 %-át tette ki.
Olekszandr Kubrakov, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes pedig kijelentette, hogy Ukrajnának szabad tengeri exportra van szüksége, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy egyesüljenek az ukrán kikötők blokádjának feloldása érdekében.
Denisz Smihal miniszterelnök utasította a minisztériumokat, hogy számolják ki az Oroszország által okozott károkat.
„Oroszországnak meg kell térítenie a háborúban okozott összes kárt. A munkát úgy koordináljuk, hogy az elkerülhetetlen legyen az agresszor számára. Az Igazságügyi Minisztériummal, az Infrastrukturális Minisztériummal, a Reintegrációs Minisztériummal folytatott megbeszélésen tájékoztattak a károk szerkezetéről és besorolásáról, amelyet bemutatunk majd a nemzetközi partnereknek” – közölte a miniszter.
A prioritás az emberközpontú megközelítés. A feladat az, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe az egyes állampolgárok minden lehetséges veszteségét. A gazdaságban, a humán tőkében és a vállalkozásokban okozott károk is a látómezőben vannak – tette hozzá.