Észtország két évtized leforgása alatt Európa vezető e-államává vált, csúcsra járatva az e-kormányzás műfaját, fejlesztve az állam informatikai kompetenciáit, legyen szó a piacról vagy az állam védelméről.
A digitális Észtország a koronaválságra reflektálva olyan eszközt vett elő, ami elég abszurdnak hat a munkanélküli tömegeket felvonultató időkben: az ország bevándorlási törvényét. Elindították ugyanis a Digitális Nomád Vízumot, amelytől a recesszióból történő mihamarabbi talpra állást és további digitális innovációt remélnek. Ruth Annus, a programért felelős belügyminiszter elmondta, hogy Észtország népszerűsítése az elsődleges cél, másodlagosan pedig sok hasznot remélnek az új bevándorlási programtól, mivel a digitális nomádok nemcsak olyan cégeket és szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek Észtországban adóznak, hanem egy sajátos gazdasági közösséget is alkotnak.
A rendszer azokat a nem európai munkavállalókat célozza meg, akik szabadúszók vagy otthoni munkavállalók, és munkájukat a helyszíntől függetlenül tudják elvégezni. A vízumhoz szakmai tapasztalat igazolása, klienslista és minimum havi 3504 eurós kereset szükséges, ami elég soknak tűnik az 1221 eurós havi átlagkereset mellett (2017). Ha azonban megnézzük a szektorális lebontást, az IT-ben dolgozók havi átlagkeresete 2019 euró, vezető szoftverfejlesztőként pedig a 3662 eurós fizetés sem kizárt (2017). Ezen összehasonlításban elmondható, hogy az új program nagyrészt az IT szakma közép- és felsővezetői rétegét célozza meg, ami tényleg hasznos lehet, ha a munkavállaló nincs helyhez kötve (San Francisco és Tallinn összehasonlításban a lakásárak nyolcszorosan térnek el Tallinn javára). A vízum 12 hónapos tartózkodást tesz lehetővé, ami 90 napos utazást is tartalmaz a schengeni övezeten belül, azonban a meglátogatott országokban történő huzamosabb munka nem megengedett. Előzetes becslések szerint évente nagyjából 1800 jelentkezőt várnak a programba.
Kik azok a digitális nomádok?
A digitális nomádok olyan munkavállalók, akik távközlési és digitális technológia segítségével teremtik elő megélhetésüket, és általánosságban véve nomád módon élik életüket. Az egyre elterjedtebb életforma keretein belül a munkavállalók gyakran távoli országokban dolgoznak. A sikeres digitális nomádok általában magas keresettel rendelkeznek, azonban a munkavégzés megköveteli az önbizalmat és az önfegyelmet is. A digitális nomádok általában közösségbe szerveződnek az online és offline térben egyaránt.
Az új Digitális Nomád Vízum, már csak azért is úttörő, mert egyénre szabható lehetőséget biztosít a szabadúszó munkavállalóknak a legalitás talaján, sokszor ugyanis probléma, hogy az országról országra vándorló szabadúszó digitális nomádok megszegik – vagy figyelembe sem veszik – a munkavállalásra vonatkozó nemzeti törvényeket. A programra már az előzetes egyeztetések során is pozitív visszajelzések érkeztek, egyes munkavállalók pedig már több hónapja vártak a nyilvános bejelentésre az iparági pletykák után.
Az észt program nemzetközi érdeklődésre is számot tart, a kanadai kormány például már vizsgálja a digitális nomádokra szabott balti koncepciót és annak lehetséges átültetését az észak-amerikai államba.
Az észt intézkedéscsomag rávilágíthat a tényre, miszerint az európai munkaerőpiac drasztikusan át fog alakulni a jövőben, részben a technológiai fejlődés, de inkább a koronavírus hatására. A pandémia kényszerített szerkezetváltást hozott a munkáltatók életébe, hiszen amíg tavaly a home office munkavégzés a multiknál dolgozók kiváltsága volt, addig napjainkban – ahol lehetőség adódik rá – a hétköznapok része. Ez egyrészt olyan rugalmasságot és munkakultúrát teremt, amit meg kell tanulni kezelni és művelni; másrészt növeli a társadalmi különbségeket, hiszen akik nem tudnak home office munkavégzést folytatni nemcsak a pandémiás jelenben, hanem az átalakult jövőben is versenyhátrányt szenvedhetnek el.
Az utazási korlátozások miatt akadályba ütközik az eddigi nemzetközi mobilitás. A nagyvállalatok már nem tudják akadálytalanul utaztatni az alkalmazottakat, az eddig megszokott kozmopolita üzleti életet pedig részben helyhez kötheti a vírus miatti átalakulás. Az észt modell, amennyiben beváltja a remélt gazdasági és munkaerőpiaci előnyeit, példaként szolgálhat más országok számára, hogyan kell kiaknázni az IT-szektorban dolgozó digitális nomádok életstílusát, valamint a munkaerőpiac részleges átalakulását.
