A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.
Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét. Eszerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.
A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat. A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban” – számolt be az MTI.
Nem tekinthetők fizetésképtelennek azon országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, ha a nyugati kormányok úgy döntenek, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz tartalékokat 300 milliárd dollár értékben – közölte a Moody’s és az S&P Global hitelminősítő intézet. A Fitch nem adott ki kommentárt.
Az ügy előzménye, hogy 2022 júniusában az Egyesült Államok és a Moody’s úgy ítélte meg, hogy Oroszország nem teljesítette kötvénytartozásait, amikor a nemzetközi szankciók megakadályozták, hogy Moszkva kifizetéseket teljesítsen a kötvénytulajdonosoknak. Akkor ezt az értelmezést Moszkva elutasította, mondván, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és más szuverének szintén fizetésképtelenné válnának, ha az Oroszország által birtokolt kötvényeiket elkoboznák, s ezért Oroszország nem kapná meg az esedékes kifizetéseket.
Most amerikai és brit tisztviselők azért lobbiznak a G7-ben, hogy lefoglalják és Ukrajna támogatására használják az európai országokban zárolt orosz eszközöket, ezért újra felmerült, hogy milyen következményei lennének például a kötvények elkobzásának.
Minősítéseink jellemzően nem tükrözik a tulajdonosspecifikus megfontolásokat, ezért ezekben az országokban nem kezelnénk alapértelmezettként a forgatókönyvet – mondta Thorsten Nestmann, a Moody’s Investors Service alelnöke a Reutersnek. Frank Gill, az S&P Global EMEA Sovereign Ratings szektorvezetője úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy valószínűleg nem tekintik nemteljesítésnek, mivel a kamatfizetéseket fizetési ügynökön keresztül teljesítik, így továbbra is folyósítják azokat más hitelezőknek.
A Reuters emlékeztet, hogy Oroszország befagyasztott tartalékainak nagy része készpénz, valamint francia, német, brit, osztrák és kanadai államkötvény.
Egyes európai illetékesek attól is tartanak, hogy bármilyen vagyonelkobzás aggasztó precedenst teremthet, amelynek alapján más országok kártérítést követelhetnek a nyugati országok múltbeli katonai akcióiért.
Andrej Rjabinin, a Delcredere orosz ügyvédi iroda partnere azt mondta, szinte biztos abban, hogy a kötelezettségek elmulasztása ilyen körülmények között nem minősül mulasztásnak, mivel a tájékoztatók valószínűleg kivételeket tartalmaznak a szankciók életbe lépése esetén.
Mélyen legbelül már mindenki elbúcsúzott a tartalékoktól – mondta a Reutersnek az egyik orosz kormányzati forrás. Más orosz források szerint Moszkva valószínűleg nem lesz képes megakadályozni az elkobzást, de megtorlással fenyegethet, például elkobozhatja az Oroszországban rekedt nyugati vagyont, vagy megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait a barátságtalannak ítélt külföldi hatalmakkal.
Az orosz külügyminisztérium 21. századi kalózkodásnak nevezte a vagyon elkobzására vonatkozó tervet. A Kreml szerint Európának elkerülhetetlen jogi következményekkel kell szembenéznie. Például az orosz központi bank ideiglenes intézkedéseket kérhet az EU bíróságától, hogy vagyonát a befagyasztott számlákon tartsa.
Válaszul Moszkva agressziójára az ukrán központi bank bejelentette, hogy államosítani kívánja az orosz tulajdonú Sense Bankot, az ország egyik vezető kereskedelmi bankját. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) célja, hogy a rendszerszinten fontos bankot kivonja a piacról és ideiglenes igazgatása alá helyezze. A lépés része Kijev Oroszország elleni gazdasági szankcióinak és az orosz állam által Ukrajnában tartott vagyon elkobzására irányuló törekvéseknek – írja a Reuters.
Andrij Pisnij, az NBU elnöke egy sajtótájékoztatón garanciákat vállalt, hogy az ügyfelek nem érzik majd meg az átállást. A korábban Alfa-Bank Ukrajna néven ismert Sense Bank jelenleg Ukrajna 10. legnagyobb eszközállományú bankja, és a központi bank adatai szerint szerepel a rendszerszinten jelentős bankok listáján.
Az ukrán kormány már számos szankciót bevezetett Oroszországgal szemben, és bírósági eljárásokat kezdeményezett az orosz állam ukrajnai vagyonának és a Kremllel szoros kapcsolatban álló üzletemberek vagyonának elkobzása érdekében.
Júniusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan törvényt írt alá, amely lehetővé teszi az orosz invázió miatt szankciókkal sújtott bankok államosítását. Éjszakai videobeszédében Zelenszkij elismerte a központi bank e lépését, anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna a Sense Bankot.
A központi bank aggodalmát fejezte ki a Sense Bank oroszországi kötődésével kapcsolatban, jelentős reputációs kockázatra és a bank tevékenységére gyakorolt negatív hatásra hivatkozva. 2022. március 1. és 2023. július 1. között a Sense Bank szabályozói tőkéje 50%-kal csökkent, míg más rendszerszinten jelentős bankoké mintegy 29%-kal nőtt.
A Sense Bank többségi tulajdonosa az ABH Holdings S.A., amelyben Mihail Fridman 32,86%-os, Petr Aven pedig 12,4%-os részesedéssel rendelkezik. Fridman és Aven egyaránt nyugati szankciókkal néz szembe a Kremllel való állítólagos kapcsolataik miatt. E kihívások ellenére a Sense Bank továbbra is kiszolgálja hárommillió betétesét, még azután is, hogy 2022-ben hétmilliárd hrivnya (189,75 millió dollár) veszteséget könyvelt el.
A közel tizenhét hónapos háború ellenére Ukrajna pénzügyi ágazata és bankrendszere figyelemre méltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, köszönhetően mind a központi bank, mind a kormány határozott politikájának, valamint a Kijev nyugati partnereitől származó jelentős pénzügyi támogatásának. Az NBU tisztviselői megvitatták terveiket a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely Ukrajna egyik legfontosabb hitelezője.
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
A világgazdaság ellenálló képességéről tett tanúbizonyságot különböző válságokkal szemben, beleértve a koronavírus-járványt és az ukrajnai helyzetet – áll a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek a japán Niigatában tartott találkozója után szombaton elfogadott közös közleményében.
„A világgazdaság ellenálló képességet mutatott számos sokkhatással szemben” – áll a dokumentumban, amely példaként felsorolja a koronavírus-járványt, valamint az Ukrajna körüli helyzetet és az ezzel összefüggő inflációnövekedést a világon. „Mindazonáltal ébernek és rugalmasnak kell maradnunk makrogazdasági politikánkban a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatban megnövekedett bizonytalanság közepette” – áll a közleményben.
A miniszterek és a jegybankok vezetői hangsúlyozták: „továbbra is szorosan együttműködünk a felügyeleti és szabályozó hatóságokkal a pénzügyi szektor fejlődésének nyomon követése érdekében, és készek vagyunk a megfelelő intézkedések megtételére a pénzügyi stabilitás és a globális pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében”.
A közlemény más országokat is felszólított az Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez való csatlakozásra, és megerősítette, hogy a G7-országok az ukrán konfliktus rendezéséig befagyasztva kívánják tartani az orosz vagyont. A közlemény aláírói megerősítették azt az elhatározásukat, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozzák, hogy Oroszország megkerülje az ellene életbe léptetett szankciókat. Egyben kinyilvánították elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, ameddig az szükséges.
A dokumentumban ígéretet tettek arra, hogy kordában tartják az inflációt, miközben segítik az emelkedő árak miatt leginkább szenvedőket. Egyben elkötelezték magukat, hogy együttműködnek a stabilabb, diverzifikáltabb ellátási láncok kiépítse céljából az energiabiztonság és a makrogazdasági stabilitás javítása érdekében.
A közlemény nem tartalmazott konkrét említést Kínáról.
Idén Japán elnököl a G7-ben és ennek keretében már több magas szintű találkozót szervezett például a külügyminiszterek, valamint digitalizációs és technológiai miniszterek részvételével.
A G7-ek csúcstalálkozóját május 19-21. között tartják Hirosimában.
Az Európai Bizottság 21,5 milliárd euró értékben zárolt már Európában lévő orosz vagyont, és dolgozik más tételek, köztük az orosz központi bank vagyonának befagyasztásán – közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az Interfax szerint.
„Lehetőségünk volt arra, hogy 21,5 milliárd euró értékben befagyasszuk a szankciós listán szereplő orosz oligarchák és szervezetek vagyonát. Folytatjuk a munkát a különböző típusú eszközökkel, például az orosz központi bank tartalékaival kapcsolatban” – mondta Reynders, miután az Európai Bizottság befagyasztott és zárolt orosz eszközök felhasználásával foglalkozó ad hoc munkacsoportjának első személyes ülését tartotta.
Elmondta, hogy az Európai Unió iránymutatást dolgoz ki a szankciók kijátszásának szigorúbb büntetéséről.
Ismertetése szerint ez egy szakaszos folyamat, amely nem zárja ki a bűncselekményekhez kapcsolódó vagyonelkobzást. Az első lépés a vagyonok zárolása vagy befagyasztása, a második lépésben pedig bűncselekmények esetén megkezdődik az elkobzási folyamat – mondta Reynders az Interfax szerint. Az EU együttműködik a G7-ekkel, és Svájc többnyire ugyanígy jár el.
Az elkobzott orosz vagyonokat elképzelhető, hogy később Ukrajna újjáépítésére fordítják majd háborús jóvátételként.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az uniós Tanács Jogi Szolgálata szerint jogi akadálya nincs annak, hogy – bizonyos szempontokra ügyelve – a befagyasztott orosz eszközökkel termelt hozamot Ukrajna felújítására fordítsák. Egyes tagállamok és uniós tisztségviselők azonban tartanak az ötlet megvalósításától.
Arról tájékoztatták az Európai Unió tagállamait, hogy a Tanács Jogi Szolgálata szerint jogilag kivitelezhető, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből legalább 33,8 milliárd eurót Ukrajna felújítási munkálataira használjanak fel – írja a Bloomberg.
A Jogi Szolgálat ugyanakkor azt is kiemelte a lap információi szerint, hogy bizonyos feltételeknek mindenképpen teljesülniük kell ahhoz, hogy jogilag ne lehessen belekötni a folyamatba.
Figyelni kell például
a lejárati dátumra;
a likvid eszközökre;
valamint világossá kell tenni, hogy a tőke és a kamatok egyszer visszajutnak Oroszországba.
Az EU egy ideje vizsgálja már, miként lehetne felhasználni a befagyasztott orosz eszközöket, ám az ezzel kapcsolatos javaslatok megosztóak voltak a tagállamok körében. Egyes uniós tisztségviselők attól tartanak, hogy jogilag nem lenne kellőképpen megalapozott egy ilyen lépés, és esetleg precendenst teremthetne.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországnak kell megfizetnie saját pusztításának árát Ukrajnában, mégpedig „az oligarchák és orosz központi bank befagyasztott eszközei” segítségével.
A jogi szakértők szerint arra egyáltalán nincs lehetőség, hogy egyszerűen eljuttassák a befagyasztott eszközöket Ukrajnának, hogy abból építsék újra az országot. Az azonban megoldható lehet, hogy a jegybanki eszközök – uniós vagy nemzetközi szintű – összevonásával és befektetésével nyereséget termeljenek, és ezt küldjék el Ukrajnának.
A felújítás költségei
A becsült felújítási költségek közben egyre magasabbra rúgnak. Tavaly szeptemberben még az Európai Bizottság, a Világbank és az ukrán kormány közös jelentésében 349 milliárd dollárra (127,3 ezer milliárd forint) taksálta a teljes ukrajnai felújításra szükséges összeget. Julia Szviridenko ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes szerint ez ma már inkább ezermilliárd dollárra tehető.
A Reuters szerint egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a múlt héten rendezett davosi Világgazdasági Fórumra is azzal az egyértelmű célkitűzéssel felvértezve indította el küldöttségét, hogy győzzék meg az ott megjelent politikai és üzleti elitet: jó döntés Ukrajna újjáépítésébe fektetni.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Az orosz alsóház, az Állami Duma egy képviselőjének németországi ingatlanvagyonát kobozták el a német hatóságok, mert a gyanú szerint megsértette az Oroszország ellen hozott európai uniós szankciókat.
A müncheni ügyészség hétfői közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K. néven azonosított feleségétől három ingatlant koboztak el Münchenben, azzal a bankszámlájukkal együtt, amelyre az ingatlanok bérlői eddig befizették a lakbért.
Ez az első eset Németországban, amelyben az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt uniós büntetőintézkedésekkel összefüggésben nem csupán befagyasztottak vagyontárgyakat, hanem ténylegesen lefoglaltak ingatlanokat – emelte ki az ügyészség. Hozzátették, hogy noha nem fordult még elő a németországi joggyakorlatban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) súlyos és szervezett bűncselekmények feltárásával foglalkozó szakértőivel folytatott eljáráshoz hasonló eset, az a meggyőződésük, hogy az ingatlanok elkobzása jogszerű.
Mint írták, L. megszavazott egy állásfoglalást, amelyben az Állami Duma felszólította Vlagyimir Putyin államfőt, hogy ismerje el független államként a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alá vont kelet-ukrajnai területeket.
A képviselő ezzel felkerült a parlamenti döntés után nyolc nappal, 2022. február 23-án kiterjesztett uniós szankciók hatálya alá tartozó emberek listájára.
A szankciókról szóló uniós rendelet alapján a listára kerülő természetes személyek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy testületek javára sem közvetlenül, sem közvetve nem biztosítható pénz vagy bármilyen egyéb gazdasági erőforrás az unió területén.
A képviselő és felesége azonban továbbra is hasznosította a három müncheni ingatlant. Ezért a külkereskedelmi szabályokról szóló – a többi között az uniós szankciók betartását is előíró – német törvény háromrendbeli megsértésével gyanúsítják őket.
A bérlők továbbra is maradhatnak az ingatlanokban, de a több ezer eurós bérleti díjat ezentúl nem a két orosz állampolgár számlájára kell utalniuk, hanem letétbe kell helyezniük a müncheni városi bíróságon.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) jóváhagyta az orosz állami bankok lefoglalását Ukrajnában – adta hírül az rbc.ua hírportál csütörtökön a 7371. számú elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint az RNBO döntése az orosz Vnyesekonombank tulajdonában lévő Prominvesztbank részvényeinek 99,7%-át és az orosz Szberbank tulajdonában lévő Nemzetközi Tartalékbank (korábban Szberbank) részvényeinek 100%-át érinti. Az RNBO elnöki rendelettel jóváhagyott határozata értelmében a Vnyesekonombank adósságkövetelései formájában a Prominvesztbank 0,93 milliárd hrivnyáját és a Szberbank Nemzetközi Tartalékbankkal szembeni 14,9 milliárd hrivnya összegű pénzügyeszközeit is elkobozzák.
Ezenkívül a Nemzetközi Takarékbank és a Prominvesztbank egyéb pénzeszközeit is lefoglalják. Az elkobzás nem érinti a Nemzetközi Tartalékbank 3 milliárd hrivnyáját, amelyet hitelezői követeléseinek a kielégítésére fordít.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
