Az EU szigorítja az ukrán gabonaexport ellenőrzését, hogy csillapítsa a gazdálkodók aggodalmait.
A gazdálkodók tiltakozása miatt az Európai Unió megerősíti a megállapodások betartásának ellenőrzését az ukrajnai gabonaimport során. Ezt Adina Valean közlekedésért felelős európai biztos jelentette ki – írja a Reuters.
„A határok lezárása soha nem jó ötlet, különösen a szomszéddal való határok, akiknek égetően szüksége van a kapcsolatra. Amíg a megállapodásokat megfelelően teljesítik, addig nem lehet gond, és a végrehajtás megerősítésén dolgozunk” – mondta.
Valean hangsúlyozta, hogy az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a fuvarozók ne sértsék meg a megállapodásokat és a tranzithoz való jogukat.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Uma Ramakrishnan, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese által vezetett csoportja hétfőn érkezett Kijevbe, és megbeszéléseket folytattak Denisz Smihal miniszterelnökkel. A megbeszélések középpontjában az ukrán hatóságok gazdaságpolitikai céljai és az ukrán gazdaság előtt álló kihívások állnak – írta az Interfax.
Az IMF-csoport február 13-án részt vesz az IMF által kezelt Ukrajna Kapacitásfejlesztési Alapja irányítóbizottságának alakuló ülésén is – olvasható Vahram Sztepanyana, az IMF ukrajnai rezidens képviselőjének közleményében. Pontosítják, hogy ezen az ülésen az ukrán hatóságok, a fejlesztési partnerek és az IMF szakértői megvitatják az ukrán kapacitás megerősítésének prioritásait és az IMF támogatását e fontos feladathoz.
E találkozókat követően február 17-én a Gavin Gray vezette IMF-misszió Varsóban megkezdi a megbeszéléseket az ukrán hatóságokkal az IMF által támogatott kibővített alapkeret (EFF) harmadik felülvizsgálatának keretében.
A négyéves EHA-programot 2023. március 31-én hagyták jóvá. Az első, 2,7 milliárd dollár összegű részletet április elején, a második és harmadik, körülbelül 890 millió dollár összegű részletet július elején és december közepén folyósították.
A program tervezett ütemterve szerint 2024 februárjának végén újabb részletet folyósítanak Ukrajnának a harmadik felülvizsgálat eredményei alapján, amikor is értékelik a kötelezettségek 2023. december végi teljesítését.
A tervek szerint 2024-ben további három részletet folyósítanak: 2,226 milliárd dollárt június közepén, majd 1113 millió dollárt szeptember elején és decemberben.
2025-re két részletet terveznek: 912 millió dollárt március elején és augusztus végén, majd az utolsó három részlet követi 1,288 milliárd dollár összértékben.
Miközben az ukrán vállalkozások azért küzdenek, hogy túléljék a háborút, a rakétatámadásokat és az áttelepüléseket, a törvényhozók az adóellenőrzés kiterjesztésével foglalkoznak. A parlament első olvasatban megszavazta a №10016-д számú törvénytervezetet. Az ellenőrzéseket már november elsején el kell kezdeni.
Az IMF által diktált törvény?
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő elmondása szerint az elfogadott törvény kompromisszumot jelentett az IMF-fel szembeni kötelezettségek teljesítésében. A képviselő felvetette, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépése valószínűleg késni fog – írta az NV.ua.
Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője elmondta, hogy a pénzügyi ellenőrzés megerősítéséről szóló törvény, valamint az adóellenőrzések visszaállításáról szóló törvény az EFF program második felülvizsgálatának kulcskérdése.
Mit tegyenek a vállalkozók?
Zsanna Brazsnyik, a PwC adóvitarendezési gyakorlatának vezetője szerint a hadiállapot idején a speciális adózásról szóló törvény rendkívül kellemetlen hír lett az ukrán vállalkozások számára, amelyeknek rengeteg erőpróbán kellett átmenniük. És egy ilyen törvény további nyomást és szorongást kelt az üzleti életben.
Elsőbbséget élveznek az üzemanyaggal, alkohollal, dohánytermékekkel, szerencsejátékkal foglalkozó vagy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.
Az adóhatóság az általa végzett tevékenységtípusok áttekintésével határozza meg, hogy egy vállalkozás ellenőrzés alá esik-e. Ha a cég a főtevékenysége mellett jövedéki termékekre, szerencsejátékra vagy pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó KVED-t is hozzáadott, akkor ez okot adhat a cég ellenőrzési tervbe való felvételére vagy előre nem tervezett ellenőrzés kijelölésére.
Zsanna Brazsnyik azt tanácsolja, hogy alaposan ellenőrizzék tevékenységüket a Vállalkozások és Szervezetek Egységes Állami Nyilvántartása szerint, valamint havonta kövessék az ellenőrzések ütemezését, és operatívan reagáljanak. Ha a cége szerepel a listán, kérheti az adószolgálatot, hogy indokolja meg a vállalkozás ellenőrzését.
Az ellenőrzés alá vont cégek listáján azok az adófizetők szerepelnek majd, akiknek a kintlévőségük kétszer akkora, mint a hiteltartozása, az áfa és a jövedelemadó kevesebb, mint az ágazati kulcs fele, évi 10 millió hrivnya felett kerestek és ennek ¾ költötték el.
Az első és második csoportba tartozó, valamint a megszállt területeken vagy harci övezetekben lévő vállalkozások nem esnek ellenőrzés alá.
Ukrajna adórendszere az antiminősítés listájának élvonalában van
Az ukrán információs térben megjelent a hír, hogy Ukrajna a negyedik helyen végzett a Tax Hells Index 2023-as antiminősítés listáján. Ukrajnánál csak Fehéroroszország, Venezuela és Argentína rosszabb. Általában a világon csak 13 ország kapott „adópokol” státuszt. A legjobb adórendszerek Svájcban, Írországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, Uruguayban és Litvániában vannak.
A Tax Hells Index, amely az országok adórendszerét mérik fel csak másodszor jelent meg. Az amerikai 1841-es alap készíti el, amely a Világbank és az IMF 2021-es, azaz az ukrajnai háború kezdete előtti mennyiségi és minőségi adatain alapul.
A magas adókulcsok nem befolyásolják az ország „adópokollá” való nyilvánítását. A legfontosabb a fiskális teher és a gyenge intézmények a jogállamiság biztosításához – számolt be az NV.ua. Egy ilyen országban a tulajdon és a magánjogok rosszul védettek – magyarázza Martin Litvak, argentin adójogász, az 1841 Alapítvány alapítója.
Vállalkozások, amelyek túlélték a háborút, és áttelepültek
Emlékeztetőül, hogy a háború kezdetét követő első hetekben indult a vállalkozások áttelepítésének programja keretében 840 vállalkozás költözött az háborús övezetből biztonságosabb régiókba.
A háborús övezetből Ukrajna 16 megyéjébe lehet termelési létesítményeket áthelyezni. Az Opendatabot platform adatai szerint szeptember végére már 667 vállalkozás működik új helyen.
Az Ekonomicsna Pravda adatai szerint 120 cég költözött Kárpátaljára, 199 Lemberg régióba, 78 vállalkozás a Csernyivci régiót, további 70 pedig az Ivano-Frankivszkot választotta.
A következő két nap folyamán az ukrán–lengyel határról érkező állategészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzést a litvániai Klaipėda kikötőbe helyezik át.
A megállapodásról Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter tájékoztatott – írja a Jevropejszka pravda. A megállapodás felgyorsítja a tranzitot Lengyelország területén.
A romániai gazdálkodók védelmét segíti majd az a gabonaimport- és exportengedélyezési rendszer, amelyet Románia és Ukrajna tervez kidolgozni. Erre a munkára a következő 30 napban kerül majd sor.
A hírt a román mezőgazdasági miniszter közölte. A román miniszter e kijelentése azután hangzott el, hogy az ukrán fél az Európai Bizottságnak, valamint Romániának, Lengyelországnak, Bulgáriának, Szlovákiának és Magyarországnak a búza, kukorica, napraforgó és repce exportellenőrzési tervét javasolta a helyi piacok védelme érdekében.
Bukarest kedden jóváhagyta számos mezőgazdasági termék kiviteli engedélyének bevezetését az EU öt keleti országába történő kivitelre.
„30 napon belül életbe lépnek az ukrán vállalatok exportengedélyei. Ez idő alatt Románia egyértelmű importengedélyezési eljárást is létrehoz a román gazdálkodók és feldolgozók számára” – mondta.
Ukrajnában 2023. augusztus 1-től visszaállították az adókat, ezenkívül bizonyos vállalkozások esetében részben feloldják a hatósági ellenőrzési moratóriumot – közölte kedden elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán, az Oroszország által indított teljes körű invázió nyomán példátlan adókedvezményeket vezettek be az ukrán vállalkozók számára. Konkrétan minden import mentesült az áfa és vám alól, valamint mindenki áttérhetett az egyszerűsített adózásra, és nem csak az egyéni vállalkozóknak, hanem a nagyvállalatoknak is csak a bevételük 2%-át kellett befizetni adóként.
Majdnem másfél évvel később az ukrán üzleti élet alkalmazkodott a teljes körű agresszió körülményeihez. Tavaly év végén kezdődtek a viták a háború előtti adók visszaállításáról, a Legfelső Tanács június végén jóváhagyta az adótörvénykönyv módosításait, a napokban pedig Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a megfelelő törvényt. Így augusztus 1-jétől megszűnik az egyszerűsített, 2%-os adózás, de nem csak az.
A törvény az alábbi módon szabályozza az egyszerűsített adókulcsról való átállást. A kívánt kulcsra való átálláshoz a vállalkozóknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtaniuk a 2%-os egyszeri adó elengedésével. Ellenkező esetben automatikusan átkerülnek az előző csoportba.
Azok az egyéni vállalkozók, akik már a teljes körű agresszió idején jegyeztették be magukat, és kedvezményes adókulccsal működtek, a III. csoport egységes adójának a hatálya alá kerülnek, 5 %-os kulccsal.
Azok pedig, akik 2023-ban a 2%-ról áttértek az általános rendszerre, idén is jogot kapnak arra, hogy a választásuk szerint áttérjenek az egyszerűsített rendszerre. Ezzel egyidejűleg kérvényt kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. Ha a kérelmet szeptember 1-je előtt nyújtják be, augusztus 1-től egyéni adózónak minősülnek.
Az egyéni vállalkozók a III. csoporton kívül számos, akár évi 10 milliárd hrivnya bevételt elérő vállalkozás és vállalat is áttért a 2%-os adókulcsra. A döntést azzal magyarázták, hogy támogatni kell a vállalkozásokat és ki kell emelni a gazdaságot a sokkos állapotból. Összességében több mint 300 ezer vállalkozó – köztük mintegy 40 ezer jogi személy – tért át a kedvezményes adózásra.
Az adókedvezmények negatívan befolyásolták az állami költségvetés bevételeit. Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács szakbizottságának elnöke úgy becsüli, hogy ez csak az első 8 hónapban 10 milliárd hrivnya pénzügyi veszteséget okozott.
Megjegyzendő, hogy augusztus 1-től az adójogszabályok megsértése miatti bírságolási tilalom is megszűnik, valamint a bejelentések határideje is. Ezenkívül az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók ismét egyetlen adót kötelesek fizetni. Előtte megengedték, hogy ne fizessenek, ha erre nincs lehetőségük.
Augusztus 1-től részben feloldják a szerencsejáték-vállalkozások, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal és jövedéki termékekkel – alkohol, cigaretta és üzemanyag – kereskedő vállalkozók ellenőrzési moratóriumát.
A pénztárgépek használatának területén elkövetett jogsértésekért való felelősség is visszatér. Egy kis pontosítással: ha a jogsértéseket a frontvonalbeli területeken vagy a harci övezetben rögzítik, akkor nem bírságolnak. A kivétel nem vonatkozik a jövedéki termékek kereskedelmére.
Ezenkívül az adótörvény módosításai előírják: „biztosítástechnikai tartozást” (amely 2022. április 1-től 2023. július 31-ig keletkezett az elektronikus fiókban) nem veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy a fizető továbbra is az egyszerűsített rendszerben marad-e;
az egységes adó és az egységes szociális járulék önkéntes fizetéséhez való jog megőrzése a frontvonalbeli területeken;
annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozások egységes adót fizessenek áfa nélkül, hogy az áruk (szolgáltatások) megnevezését az elszámolási dokumentumokban egyszerűsített formában tüntessék fel.
2023 márciusában Ukrajna új, 15,6 milliárd dolláros programról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek egyik alapfeltétele mindenekelőtt a háború előtti adók és ellenőrzések visszaállítása. A megállapodás szerint a háború előtti adókat június végéig kellett visszaállítani, azonban amint azt Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője a második 890 millió dolláros részlet nyújtásáról szóló döntést követően elmondta, az IMF igazgatótanácsa beleegyezett a halasztásba. „Megértettük, hogy a hatóságoknak további időre van szükségük ahhoz, hogy megkapják a parlament jóváhagyását. Ezért azt várjuk, hogy július végéig elfogadják ezt a törvényt” – utalt a 2%-os kulcs eltörlésére Gavin Gray.
Az európai Energiaközösség Titkársága (ECS) úgy döntött, hogy a vízdíjak emeléséről döntés hatályon kívül helyezése miatt ellenőrzi az Ukrajna Energetikai és Közművek Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottságot (NKREKP) a szabályozói függetlenségét illetően – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az ECS ukrán illetékesnek írt levelére hivatkozva.
A jelentés szerint az ESC a Kosztyantin Uscsapovszkijnak, az NKREKP vezetőjének azt írta: „A Titkárság megkezdte az NKREKP függetlenségének alapos elemzését. A következő napokban megküldjük Önnek a Titkárság által készített jelentéstervezetet.” A levél szerint az ellenőrzést a szabályozó hatóság vezetőjének és az ukrán kormány képviselőinek legutóbbi nyilatkozatai indokolták. „A Titkárság szoros figyelemmel kíséri a közelmúlt eseményeit és az Ön nyilvános nyilatkozatait, valamint a magas beosztású kormánytisztviselők nyilatkozatait” – áll a dokumentumban.
Az ECS emlékeztet arra, hogy a nemzeti energiaszabályozók függetlensége az európai energiamodell egyik kulcsértéke, amelyet Ukrajnára az energiaközösségi tagság révén alkalmaznak. „Az NKREKP jogkörének a közelmúltban a REMIT-szabályzat átültetésével Ukrajnára történő kiterjesztése tovább fokozta a figyelmet az NKREKP függetlenségére, amelyet a kormánynak, valamint az NKREKP tagjainak és alkalmazottainak meg kell védeniük minden indokolatlan külső hatástól” – mutatott rá az ECS levele.
Mint a hírportál emlékeztetett rá, az NKREKP határozott a vízdíjak emeléséről, de a kormány és az elnök bíráló nyilatkozatai után a döntést visszavonták.
Mintegy 3,5 millió tonna gabona, vagyis a tavalyi lengyel termés tíz százalékának megfelelő mennyiség áramlott be Ukrajnából Lengyelországba – közölte pénteken Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A miniszter a TVP1 közszolgálati televízióban ismertette a lengyel állami adóügyi igazgatóság (KAS) adatait az ukrán gabonaimportról. A 35 millió tonnás lengyel gabonatermés csaknem tizedének megfelelő ukrán behozatal mindazonáltal nemcsak a lengyelországi, hanem az európai piacot is megrendítette – állapította meg Telus.
Európába déli irányból is érkeztek gabonafélék. „Fennáll a gyanú […], hogy délről orosz gabonát is szállítottak Európába, az pedig az ukránnál is olcsóbb” – jegyezte meg a miniszter.
Telus bejelentette: péntek délután az Ukrajnával szomszédos országok illetékes képviselőivel egyeztet azon mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzéséről, amelyekre nem vonatkoznak a négy alapvető gabonatermékre kiszabott rendkívüli uniós intézkedések.
Megemlítette annak lehetőségét, hogy más mezőgazdasági termékekre is korlátozásokat alkalmazzanak, amennyiben azok „megzavarnák a piaci egyensúlyt”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten jelezte: Varsó azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak (EB), hogy a gabonafélék behozatali tilalmán kívül vizsgálja meg azt is, hogy milyen kockázatai vannak további ukrán mezőgazdasági termékek importjának.
Az EB kedden Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kezdeményezésére intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan. Ennek értelmében a búza, a kukorica, a repce- és napraforgómag május 2. és június 5. között szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett Ukrajnával szomszédos öt tagállamot. Az említett termékek tranzitja továbbra is lehetséges.
Az uniós korlátozások bevezetése után Lengyelország is feloldotta a gabonafélékre vonatkozó egyoldalú importtilalmat, érvényben marad viszont egy sor más agrártermékre, köztük az ukrán baromfira, tojásra és a tejtermékekre vonatkozó lengyel tilalom.
Az új követelmények szerint a bankoknak ellenőrizni kell, hogy az agresszor államnak nincs-e rejtett jelenléte az ukrán piacon.
Az Ukrán Nemzeti Bank követeli a bankoktól az ügyfelek Oroszországhoz fűződő kapcsolataira vonatkozó információk közzétételét. A hírt az NBU közölte.
Az NBU-nak ezentúl joga van külön kéréssel fordulni a bankhoz, hogy információt szerezzen az ügyfelek és partnereik az agresszor állammal való kapcsolatairól.
Az NBU határozata szerint a bankoknak információkat kell gyűjteniük azokról az ügyfelekről, akik:
Oroszország állampolgárai;
az Oroszországi Föderáció által alapított részvénytársaságok tagjai;
üzleti kapcsolatban állnak Oroszország állampolgáraival és lakosaival, valamint az agresszor ország vállalataival;
leányvállalatai, képviseleti irodái vannak Oroszországban.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a peszticidek szigorúbb ellenőrzését az EU-ba importált török citromban és grapefruitban. Most minden tizedik, Törökországból származó, ezeket a termékeket szállító teherautón hármat vizsgálnak meg peszticidek szempontjából.
Ez azután történt, hogy a spanyol Ailimpo egyesület aggodalmának adott hangot a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala miatt, amelyek azt mutatják, hogy az idei szezonban jelentősen megnőtt a peszticideket tartalmazó török áruk szállítmánya, amely meghaladja az uniós szabályozás által meghatározott hivatalos határértékeket.
Ez a 2019/1793-as EU-rendelet olyan módosítását eredményezte, amely a grapefruit esetében 10%-ról 30%-ra, a citrom esetében pedig 20%-ról 30%-ra növelte az ellenőrzési százalékot. Ez az intézkedés január elején lép hatályba, és hat hónapig lesz érvényes.
Emlékezzünk vissza, hogy Törökország a citrusfélék egyik fő exportőre Oroszországba. Így 2020/21-ben Törökország csaknem 620,000 296 tonna citromot exportált 38 millió dollár értékben, ami mennyiségben 2020%-kal több, mint az előző évben. Az export főleg Oroszországba, Irakba és Ukrajnába történt. A 21/161,000-es szezonban Törökország grapefruitexportja közel 89 XNUMX tonnát ért el, XNUMX millió dollár értékben. A legnagyobb exportcélországok Oroszország, Lengyelország és Ukrajna voltak. Az exportvolumenek azonban csökkentek az előző évhez képest az Európába küldött termékek maradékanyag-ellenőrzésének növekedése miatt.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
