Az Európai Unió más országokkal szembeni, július 1-jén várható határnyitását követően újabb munkaerő-kiáramlási hullám várható. De valószínűleg nemcsak pénzkeresés céljából, hanem hogy ott maradjanak családjukkal együtt. Ezt Vaszilij Voszkobojnyik mondta, az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke, közölte az UNN.
„Megszületett a döntés arról, hogy az EU
külső határait július 1-jétől nyitja meg. Vagyis július elejéig a határok még
zárva lesznek. Nincs közlekedési forgalom, buszjárat, vonatok sem közlekednek.
Valójában csak a segini gyalogos átkelőhely működik, az határlépés
személygépkocsin vagy kisbuszokon lehetséges. Ezért nem lehet azt mondani, hogy
megvannak a feltételek ahhoz, hogy az emberek szabadon mozoghassanak” – mondta
a szakértő. Voszkobojnyik szerint az emberek keresik a lehetőségét annak, hogy
kiutazhassanak, de ez még nem jelent migrációt.
„ A »Rejting« szociológiai csoport februárban
felmérést készített, csaknem 19 400 embert kérdezett meg, és az egyik kérdés a
következő volt: »Gondolt már arra, hogy külföldre megy dolgozni?« – 18–9 éves
fiatalok – 61%, a 30–39 év közötti emberek – 52% és a 40–49 éves emberek – 42%-a
mondta, hogy külföldön szeretne munkát vállalni. Ezen túlmenően a válaszadók 45%-a,
életkortól függetlenül, mondta azt, hogy külföldre kell mennie azért, hogy biztosítsa
családjának a megélhetést” – tette hozzá a szakértő. Az Ukrán Nemzetközi
Foglalkoztatási Szövetség elnöke kiemelte, hogy sokan szerettek volna külföldre
menni dolgozni a karantén bevezetés és a gazdasági válság előtt. „Biztos vagyok
benne, hogy ha most végeznék el a felmérést, a számok sokkal magasabbak
lennének. Az emberek tudják, hogy nőtt a munkanélküliség, ha 2019 végén a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérése szerint másfél millió munkanélküli
volt, egyes szakértők szerint manapság 2,5 és 2,8 millió munkanélküli van
nálunk. Gazdaságunk, enyhén szólva sántít” – mondta. „Az előrejelzés szerint
hazánk GDP-nek körülbelül 4 trillió hrivnyának kell lennie, átlagos 29,5 UAH
éves dollárárfolyammal. Ha az UAH-t dollárra váltjuk, akkor kiderül, hogy hazánk
GDP-je 135 milliárd dollár lesz. Ukrajnában ez a GDP szint volt 2010-ben,
2014-ben, 2018-ban volt, és 2020-ban ugyanazt a szintet érjük el, és ez azt
jelenti, hogy gazdasági szempontból körbe-körbe járunk, nincs gazdasági
fejlődés” – foglalta össze a szakértő. Voszkobojnyik megjegyezte, hogy emiatt
az emberek elgondolkodtak – hol fognak dolgozni, hol fognak élni, hol fognak
gyermekeik élni. „Ezért úgy gondolom, hogy egy új munkaerő-kivándorlási hullám
indul el a határok teljes megnyitása után, és nemcsak pénzkereső kivándorlás
lesz, hanem az emberek az ország elhagyásának lehetőségeit fogják keresni, hogy
kivigyék családjukat és külföldön maradjanak” – mondta. Sok európai országnak
van szüksége ukrán idénymunkásokra, köztük van Németország, amely 300 000 Franciaország
200 000 és az Egyesült Királyság 80 000 munkavállalót fogadna. Európa kész
bármilyen mennyiségű ukrán idénymunkás meghívására, 5–6 millió ukrán állampolgár
készen áll külföldön dolgozni, ami európai szinten nem sok.
