Jelenleg elkerülhető a katasztrofális forgatókönyv Ukrajna energiarendszerében a csütörtöki hatalmas orosz légitámadás után, az energetikai mérnökök gyorsan reagálnak a helyzetre, és éjjel-nappal dolgoznak az áramellátás helyreállításán – jelentette ki pénteken Mikola Kolisznik energetikai miniszterhelyettes az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterhelyettes elmondta: „Az energetikai dolgozóknak sikerült megőrizniük a villamosenergia-rendszer épségét és biztosítaniuk a stabil működést. A tömeges rámadás után azonnal intézkedtek a következmények lokalizálása érdekében. A vészleállásokról áttértünk az óránkénti leállási ütemezésre, amely az energiarendszer egyensúlyát szolgálja.”
Kolisznik kiemelte: az energetikusok a Rendkívüli helyzetek Állami Szolgálatának szakembereivel közösen a lehető leggyorsabban megkezdik a helyreállítási munkálatokat annak érdekében, hogy az energiaellátás mielőbb visszaálljon a fogyasztóknál.
A tárcavezető-helyettes megjegyezte azt is, hogy az oroszok a működésük szempontjából fontos alállomások szándékos megtámadásával próbálják megfosztani Ukrajnát az atomgenerációtól. „Egyelőre azonban elkerülhető a katasztrofális forgatókönyv, mert az energiaipar gyorsan reagál a helyzetre” – mutatott rá Mikola Kolisznik.
A minisztérium arra kéri az ukránokat, hogy ne terjesszenek információkat az energetikai létesítmények elleni támadásokról vagy helyreállításáról.
Ukrajna Energiaügyi Minisztériuma az állampolgárokhoz fordult az energetikai infrastruktúrát ért hatalmas támadásokkal kapcsolatban. Az ügynökség ezt a Facebook-oldalán jelentette be november 18-án, hétfőn.
Ne tegyenek közzé fényképeket, videókat vagy bármilyen adatot az támadások következményeiről. Ne osszanak meg információkat támadási objektumokról, sérülésekről, találatokról vagy helyreállításokról. Ez mindenkire vonatkozik: hatóságokra, vállalkozásokra, a média képviselőire, a Telegram-csatornákra, a közösségi oldalakra és minden állampolgárra
2024-ben Ukrajna 825 millió eurót kapott az Egyesült Államoktól az energetikai rendszer helyreállítására – jelentette ki az EBESZ amerikai ügyvivője, Catherine Brooker a szervezet Állandó Tanácsának soros ülésén csütörtökön Bécsben – írta az Ukrinform.
„2022-ben és 2023-ban Ukrajna humanitárius szükségletei jelentősen megnőttek a leghidegebb téli hónapokban. Az idei tél lehet a legnehezebb. A jövő év legsürgetőbb szükségleteinek kielégítésére az Egyesült Államok szeptemberben 325 millió dollár újabb támogatást jelentett be Ukrajna energetikai infrastruktúrája számára” – jegyezte meg az ügyvivő.
Elmondása szerint ez a segítség az orosz támadások által megrongálódott ukrán energetikai létesítmények helyreállítására és felújítására, a kritikus szolgáltatások, például a víz- és hőellátás vészhelyzeti tartalékának biztosítására, valamint a kritikus infrastrukturális létesítmények fizikai biztonságának megerősítésére irányul.
„Ez azon az 500 millió dolláron felül, amelyet a júniusi ukrajnai békecsúcson jelentettünk be” – tette hozzá Brooker.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nemcsak Ukrajnát és népét fogja támogatni a következő tél során, de partnereinkkel együtt felelősségre vonjuk Oroszországot a támadások által okozott emberi és gazdasági veszteségekért. „Oroszország meg fogja fizetni az okozott károkat”, biztosított az amerikai EBESZ-misszió ideiglenes vezetője.
Ukrajnában az év végére várhatóan 600-800 MW kis teljesítményű villamosenergia-termelő létesítmény kerül az energiarendszerbe, amelyek energiaellátást biztosítanak azoknak a vállalkozásoknak és közösségeknek, amelyeknek lesz idejük ezek telepítésére – jelentette be Jurij Bojko, a miniszterelnök tanácsadója, az Ukrenerho felügyelőbizottságának tagja, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„A becslések szerint év végéig 600-800 MW-nyi áramot termelő objektumot vezetnek be az energiarendszerbe Ukrajnában. Ez se nem kevés, se nem sok. Ha Ukrajnáról beszélünk, ez biztosan nem elég ahhoz, hogy magabiztosan jelentsük ki, garantáljuk az energiaellátást, és készen állunk az orosz támadásokkal kapcsolatos forgatókönyvekre, de lokálisan, azok számára, akik sikeresen telepítik, garantált lesz az energiaellátás bármelyik forgatókönyv esetében”, tájékoztatott a tanácsadó. Bojko megjegyezte, hogy jövőben a termelés fellendülésére számít, hiszen nem csak a garantált energiaellátásról van szó, hanem a piaci tarifák mellett jövedelmező üzleti projektekről is van szó.
„Ezek a projektek mindenképpen megvalósulnak, a jövő évi mutatók pedig lényegesen magasabbak lesznek” – mondta a miniszterelnök tanácsadója.
Az energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy Ukrajna energiarendszere az orosz támadások ellenére továbbra is kiegyensúlyozott, áll a tárca közleményében.
Megjegyezték, hogy az energetikai ágazat dolgozóinak több mint 16 000 fogyasztó áramellátását sikerült visszaállítania, ami a támadások miatt megszakadt.
A minisztérium tájékoztatása szerint folyó nap során a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából, Magyarországról és Moldovából várható import 6000 MWh 1300 MW kapacitással.
Továbbá az Energiaügyi Minisztérium arra kéri a fogyasztókat, hogy racionálisan használják az áramot, különösen este 17:00 és 22:00 óra között.
„Arra kérjük a fogyasztókat, hogy racionálisan használják az áramot, különösen este 17:00 és 22:00 óra között. Ez segít az energetikai vállalatoknak stabilabb állapotban tartani a rendszert”, jelentette be a minisztérium.
Az Ukrenerho, Ukrajna villamosenergia-hálózatának üzemeltetője, elveszítheti európai szabványok szerinti működési tanúsítványát, ami komoly következményekkel járhat az ország energiaellátására. Az Európai Energia Közösség Titkársága egy levelet küldött az ukrán kormánynak, amelyben figyelmeztetett a vállalat irányítási hiányosságaira – számolt Olekszandr Harcsenko, az ukrán Energy Research Center igazgatója. Figyelmeztet: ha nem rendezik a tanúsítvány ügyét, még hidegebb télre készülhet Ukrajna az EU-s hálózat segítsége nélkül.
A szakértő úgy látja, hogy az Ukrenerho jelenlegi felügyelőbizottságában két független tag politikai nyomásra mondott le, ami súlyosbítja a helyzetet. Az ukrán Energiaminisztérium túlzott kontrollja az állami energiacégek felett tovább bonyolítja a helyzetet, ami ellentétes az európai szabályokkal és akár a tanúsítvány megvonásához is vezethet.
Harcsenko rámutatott, hogy ha az Ukrenerho hamarosan elveszítheti a tanúsítványt, azzal Ukrajna valószínűleg egyidejűleg elveszíti az áramimport lehetőségét is, ami komoly csapást mérne az ország energiapiacának európai integrációjára. A téli hónapokban ez különösen súlyos következményekkel járna, hiszen áramimport nélkül az ukrán energiaipar jelentős kihívásokkal nézne szembe. A lakosságot többórás áramkimaradások sújthatnák, ami minden ukrán életére hatással lenne – olvasható az ukrán Pravdában megjelent cikkében.
Harcsenko kifejtette, hogy korábban két fő kockázatot említettek a téli időszakra: az orosz támadásokat és a kemény fagyokat.
Most azonban egy újabb, az európai energiarendszertől való esetleges leválasztás kockázata is felmerült, amit a szakértő az ukrán Energiaminisztérium hibájaként említ.
Ahhoz, hogy Ukrajna energiarendszere továbbra is szinkronban működhessen az európai Entso-E rendszerrel, az Ukrenerhónak rendelkeznie kell a szükséges tanúsítvánnyal.
Harcsenko szerint, ha a tanúsítvány megszűnik, az ország nem lesz képes részt venni az európai energiahálózatban, és ezzel elveszíti az áramimport és export lehetőségét is.
Az Energia Közösség Titkársága december 9-ig adott határidőt az Ukrenerho felügyelőbizottságának átalakítására, valamint a cég működésének európai szabályokhoz való igazítására. Ha ez nem történik meg, a tanúsítvány visszavonására kerülhet sor, figyelmeztetett Harcsenko, ami súlyos következményekkel járna az ukrán energiarendszerre nézve.
Nagyon súlyos áramhiány fenyegeti télen Ukrajnát a drasztikusan visszaesett áramtermelési kapacitások miatt, és ezért a szomszédos uniós tagállamokból, így Magyarországról, is tovább kellene növelni az áramexportot Ukrajnába, és az EU felőli stabil ukrajnai gázexportra is fel kell készülni az orosz-ukrán tranzitszerződés lejárta miatt – rögzítette a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a csütörtökön kiadott elemzésében.
A téli felkészülés érdekében négy főbb kihívást és tíz sürgős feladatot rögzítettek az IEA szakértői, és ezeket Brüsszelben közös sajtótájékoztatón mutatta be Fatih Birol, illetve az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ezen egy 160 millió eurós új támogatási programot is bejelentett az ukrajnai energetikai infrastruktúra megsegítésére.
Az ukrajnai helyzet bemutatásáról, a négy főbb kihívásról, és a téli felkészülés 10 sürgős feladatáról szóló IEA-jelentés néhány fontos eleme:
Súlyos Ukrajna villamosenergia-hiánya. Az IEA előrejelzése szerint az ukrajnai csúcsigény 18,5 GW-ra nőhet ezen a télen, és ezzel szemben csak 12,5 GW körüli áramtermelési kapacitás állhat még akkor is, ha az atomerőművi blokkok a nyári karbantartásból visszatérnek, és Ukrajna európai szomszédaiból továbbra is 1,7 GW villamos energiát importálnak. Így tehát az ukrajnai áramellátási hiány elérheti a 6 GW-ot, ami Dánia éves csúcskeresletének felel meg. Éppen ezért mondta Fatih Birol azt, hogy az ukrajnai helyzet most világszinten is az egyik leginkább akut energiaellátási téma, és az elmúlt két tél viszonylag szerencsés helyzet után a mostani tél lesz messze a legkeményebben megoldható. Az anyag szerint az ukrán infrastruktúrát érő további orosz támadások, a berendezések előre nem látható meghibásodása és a karbantartási ciklusok elmulasztása további kockázatokat jelentenek a 6 GW-os hiányon felül.
Ukrajna nagyvárosainak hőellátása is kritikus. Az anyag emlékeztet rá, hogy a fűtési infrastruktúra elleni támadások többsége a frontvonalakhoz közeli régiókban történt. A harkivi régió jelenleg nagy hőtermelő kapacitás nélkül van, más front menti régiók – különösen Csernyihiv, Donyeck, Zaporizzsja, Szumi és Mikolajiv – pedig súlyos károkat szenvedtek hőtermelő kapacitásaikban. Ukrajna fővárosában, Kijevben is veszélyben van a hőellátás.
Potenciális kihívások láthatók Ukrajna földgázmérlegében. Az anyag szerint átlagos időjárási körülmények között Ukrajna a hazai termelésből és tárolásból fedezni tudná az összes gázigényét, de az átlagosnál hidegebb tél növelné az importigényt. Amint az orosz tranzitszállítások leállnak januárban (ez az IEA alap forgatókönyve) a jelenlegi tranzitszerződés lejárta után, Közép- és Kelet-Európából Ukrajnába irányuló fizikai gázáramlásra lenne szükség.
A moldovai gáz- és villamosenergia-ellátás zavaraira is oda kell figyelni. Rámutat az anyag, hogy Moldova már nem függ közvetlenül az orosz gáztól, hogy kielégítse az általa ellenőrzött területen jelentkező keresletet, de a közvetett függőség még mindig erős, mivel a villamos energia mintegy kétharmadát a szakadár, Oroszország által támogatott Dnyeszteren túli régióban található nagy erőműből kapja. Az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit közelgő, 2024 végi lejárta jelentős bizonytalanságot teremt a Dnyeszteren túli régióba irányuló gázszállítások és Moldova villamosenergia-biztonsága szempontjából – rögzíti az anyag.
A fenti súlyos kihívások rögzítése után az IEA tíz főbb pontban rögzíti a sürgős teendőket az energetikai infrastruktúra helyzetének, a megrongált eszközök pótlásának sokrétű feladatai mellett. Ezek közül magyar szempontból két ajánlás különösen fontos:
Egyrészt azt szorgalmazza az IEA, hogy tovább kell emelni az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok felől, így Magyarország irányából az áramexportot Ukrajna felé, enyhítve a fent vázolt súlyos áramhiányos helyzetet. Magyarországról áramlik messze a legtöbb villamosenergia az öt szomszédos ország felől Ukrajna irányába, ez júliusban például 42%-os arányú volt.
Másrészt meg kell hosszabbítani a fix, nem megszakítható gázexport kapacitásokat az EU-tagállamok, így Magyarország irányából, Ukrajna felé, hogy fel lehessen készülni az év végén lejáró orosz-ukrán szerződés utáni helyzetre. Ezek a fizikai áramlások az ukrán belső gázrendszer stabilitása miatt is fontosak a tranzit leállása esetén.
Ukrajna-szerte a hosszú tartamú áramszünetek után végre javult az áramellátás helyzete. A DTEK energiaipari társaság közölte, a javulást több fontos tényező okozta.
Először is, vége lett a rendellenes hőségnek, ami jelentősen csökkentette az energiarendszer terhelését. A rendkívüli időjárás miatt megnövekedett a villamosenergia iránti igény, ami megnehezítette a rendszer stabilitásának fenntartását.
Másodszor, két energiablokkot helyeztek üzembe karbantartást követően, ami növelte a rendelkezésre álló villamos energia mennyiségét. Egy másik fontos tényező volt az európai villamosenergia-import növekedése. Ez lehetővé tette a deficit egy részének fedezését és az energiaszektorban kialakulz helyzetének enyhítését.
Ugyanakkor a javulás ellenére a DTEK változtatásokat jelentett be az áramszünetekre vonatkozó ütemtervek kapcsán. Ennek célja az energiarendszer terhelésének egyenletes elosztása, hogy elkerülhető legyen a villamosenergia-ellátás ingadozása.
A hétvégi áramszünetek közötti időintervallumok is változtak. Ez lehetővé teszi a rendszer terhelésének hatékonyabb kezelését, csökkentve a villamosenergia-ellátás megszakadásának valószínűségét.
Emellett kormány rendelet értelmében az orosz és fehérorosz határtól 20 kilométeres zónában, valamint a frontövezetben lévő településeken csak extrém esetekben kapcsolják le a lámpákat. Ezt a döntést azért hozták, hogy biztosítsák a biztonságot és az élet fenntartását ezeken a területeken.
Ukrajnában már kevesebb áramszünet van, és a helyzet továbbra is javulni fog, de kétségtelen, hogy az Oroszországi Föderáció az energiarendszer elleni támadásaifolytatódni fognak.
Az ukrán energiarendszer állapota javulni fog, de pontos előrejelzést nem lehet adni az újabb orosz támadások veszélye miatt, közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter július 27-én, szombaton a telemaraton adásában.
„A helyzet javulni fog. Ez már meg is történik. De meg kell értenünk azt is, hogy a háború folytatódik. És természetesen a hatalmas támadások nyilvánvalóan folytatódni fognak. Ezért háború idején nagyon nehéz előrejelzéseket megfogalmazni” – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy az ukrán energetikai mérnökök már hatalmas tapasztalattal rendelkeznek az energiarendszer kiegyensúlyozásában.
Haluscsenko felszólított arra, hogy bízni kell az ukrán energetikai vállalatokban, mert „a világon egyetlen ország sem közelítette meg azt, amin mi keresztülmentünk”.
Ukrajnában már július 20-tól javulnia kell az energetikai helyzetnek, jelenleg folytatódik az energiaszektor decentralizációja – közölte vasárnap Denisz Smihal miniszterelnök a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy a kormánynak vannak támogatási programjai a háztartások, társasházak, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalkozások számára, hogy mindenki további áramtermelést telepíthessen. Napelemekről, szélmalmokról és mini hőerőművekről van szó – tette hozzá. „Támogatásokat és kedvezményes hiteleket adunk. Együtt kitartunk” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
A napokban a miniszterelnök alternatív energiaforrások telepítését szorgalmazta Ukrajna minden régiójában a kritikus infrastrukturális létesítmények zavartalan áramellátásának biztosítása érdekében.
