Mindenki kemény téltől, és vele együtt az ipari termelés lecsavarásától tartott, de egyik sem következett be, állapítja meg a Moody’s elemézése. A hitelminősítő így kis csökkenésről kis növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményének idei előrejelzését.
Az európai energiaellátási válság a kezdeti félelmekhez képest kisebb reálgazdasági és államháztartási károkat okozott, és ez enyhíti az Európai Unió szuverén adósaira nehezedő hitelpiaci nyomást – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő megállapítja a tanulmányban, hogy az orosz földgázszállítások helyettesítésére kifejtett erőfeszítések, az üzleti szektor alkalmazkodóképessége és a viszonylag enyhe tél révén el lehetett kerülni az energiaellátás korlátozását, és ezek a tényezők elősegítették a földgáz és az elektromos áram árának csökkenését is a rendkívül magas tavaly nyári-őszi szintekről.
Eközben a beszállítói hálózatokban kialakult fennakadások is enyhültek, és mindez együtt azt eredményezte, hogy a korábban vártnál sokkal élénkebb maradt az ipari aktivitás Európában.
A Moody’s közölte: ennek figyelembevételével az általa eddig valószínűsített 0,6 százalékos visszaesésről 0,5 százalékos növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését.
A hitelminősítő számításai szerint az Európai Unió gazdaságaiban az energiaválság hatásainak enyhítésére fordított költségvetési támogatások mediánszintje elérte a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát.
Az ilyen jellegű adatok azonban gyakran eltúlozzák a közfinanszírozást terhelő tényleges költségeket, mivel a támogatási programokra fordított bruttó kiadások számos esetben az energiaárak visszaesésével együtt csökkennek, és a legtöbb uniós kormány – jóllehet eltérő mértékben – finanszírozni tudta a támogatási intézkedések költségeit az energiaszolgáltatók kiugró nyereségére kivetett különadókból – áll a Moody’s tanulmányában.
A cég becslése alapján az EU-szintű különadókból eredetileg 140 milliárd euró bevétel lett volna várható – ez az uniós kormányok által a fogyasztók védelmére fordított eddigi költségvetési források több mint 20 százaléka –, de a Moody’s szerint az energiahordozók időközben megindult árcsökkenése miatt valószínűtlen, hogy ennyi különadót ténylegesen be lehet szedni.
A hitelminősítő adatai szerint az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem 85 százalékkal csökkentek a februárral zárult egy évben, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának növekedése miatt az EU földgázimportja összességében csak 18 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban.
A kereslet csökkentését célzó intézkedésekkel és az enyhe téli időjárással együtt ez azt jelenti, hogy az uniós gáztárolók telítettsége az idei fűtési szezon végéhez közeledve 60 százalék körüli, amely az év jelenlegi szakaszában szokatlanul magas – áll a Moody’s tanulmányában.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A villamosenergia-válságtól szenvedő Koszovó kormánya megtiltotta az országban a kriptovaluta-bányászást, hogy visszaszorítsa az áramfogyasztást – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap szerdán.
A kormány kedden döntött arról, hogy az országot sújtó, évek óta nem tapasztalt mértékű energiaválságot minden eszközzel igyekszik megoldani, így például az óriási energiákat felemésztő kriptobányászat megtiltásával is.
Artane Rizvanolli gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a rendvédelmi szervek lecsapnak minden olyan helyre, ahol feltételezhető, hogy kriptobányászat zajlik, de nem a tevékenység visszaszorítása a cél, csak az energiatartalékok védelme.
Koszovóban számos fiatal kezdett kriptovaluta-bányászatba az utóbbi években egyrészt az olcsó villamosenergia miatt, másrészt pedig azért, mert nagyon magas a munkanélküliségi arány az országban, és a fiatalok így tudnak bevételhez jutni.
Koszovó december eleje óta komoly energiagondokkal küzd, hőerőművei többször is meghibásodtak, az országnak pedig nincs pénze arra, hogy a magas energiaimport-árakat állja. Emiatt az országban többször is áramkimaradások voltak az utóbbi hetekben. A kormány december elején 60 napos válsághelyzetet hirdetett, és bejelentette, kénytelen lesz szigorú lépésekkel korlátozni az elektromosenergia-használatot.
Koszovó elektromos energiájának 90 százalékát a szénnel üzemeltetett hőerőművek állítják elő, ezzel viszont az erőművek jelentősen szennyezik a levegőt.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Magasabb energiaárakra számíthat a lakosság Romániában az elkövetkező hónapokban, amelyben egyrészt a lakossági távhőszolgáltató rendszer elavultság, másrészt pedig az energiahordozók világpiaci árának megugrása is szerepet játszik – írja a Portfolio.
Romániában az energiaárak elszállása miatt több helyen máris duplájára kellett emelni a távhőszolgáltatás árát. A helyzetet csak rontja, hogy a távhőszolgáltató rendszer minden városban elavult, a hőveszteséget 40 százalékra becsülik.
Az érintett önkormányzatok politikai okokból igyekeznek visszafogni a drágulást, de egyúttal a kormány beavatkozását is sürgetik, hogy mérsékeljék a lakosság növekvő adósságállományát, amelyet az egyre emelkedő számlák idéznek elő.
Az elmúlt évtizedek során sok háztartás lekapcsolódott a távfűtésről és önálló gázkazánt szerelt be. Ez egybeesett a gázpiac liberalizálásával és magánszolgáltatók sora igyekezett alacsonyabb árakkal magához csábítani a lakosságot.
Az utóbbi hetek gázáremelkedését azonban ez a szektor is megszenvedte és számos magánszolgáltató ment csődbe. Csak az elmúlt két hónapban 31 ezer háztartásnak szűnt meg valamelyik magáncéggel kötött, biztosnak hitt szerződése. Ezek az emberek várhatóan az egyetemes szolgáltatóknál fognak lecsapódni, amely csak tovább terheli a rendszert. Végső soron januártól várhatóan ismét áremelkedésre kell majd számítaniuk az embereknek.
A villamos energia piacán sem rózsás a helyzet, ugyanis az áremelkedés miatt a szolgáltatók már most tömegesen le akarnak szerződni az elkövetkező hónapokra áramért.
Két módja lehet az energia kínálati hiányának a megoldására: vagy tovább emelkedik a fogyasztói ár, vagy csökken a fogyasztás – ez utóbbi a Goldman Sachs elemzői szerint könnyen bekövetkezhet. Az ipari szereplőket ez súlyosan érintheti a talpra állás időszakában.
Az európai energiapiacok állapota miatt az áramkimaradások réme fenyeget, kiváltképp, ha a szokásosnál hidegebb tél érkezik a kontinensre, ami az egyébként is kivételesen alacsony töltöttségű gáztárolókat még rosszabb helyzetbe sodorhatja – figyelmeztetett a Goldman Sachs amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató, a véleményt a Bloomberg idézte. „Míg a magasabb gázárak kiválthatnak kínálati és keresleti kiigazításokat a piac szűkösségének ellensúlyozására, ezek nagyrészt már be vannak árazva” – áll az elemzők véleményében. Ez annyit jelent, hogy ha különösen hideg lesz a tél, akkor az ázsiai országokkal kell majd versenyezni az LNG- (cseppfolyós gáz) szállítmányokért, ami pedig még feljebb srófolhatja az árakat. Ahogyan arról korábban beszámoltunk a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jelentése alapján, a Távol-Kelet elszívó ereje most annyira erős, hogy a tavalyi LNG-mennyiségnek csak a 75 százaléka érkezik az idén Európába. Az alacsony intenzitású beszállítások miatt az európai földgáztárolók feltöltése – különösen Németországban és Hollandiában – késedelmet szenvedett, a kontinens felkészültségi szintje évtizedes mélyponton van.
Azok az LNG-szállítmányok pedig, amelyek mégis megérkeznek Európába, nem lesznek elegendők ahhoz, hogy a gáztárolók ki ne merüljenek a tél végére. „Ez esetben az egyetlen kiegyensúlyozó mechanizmus az európai gáz- és villamosenergia-árak további jelentős emelkedése lenne, ami a kereslet lerombolását tenné szükségessé, vagyis az ipari szektorban áramkimaradások árán csökkenne az energiaigény” – vonták le a következtetést a Goldman Sachs elemzői. A forgatókönyv ugyan egy kifejezetten hideg tél esetén érvényes, de rámutat arra, mennyire törékeny helyzetbe is került az idén az európai energiaellátás.
Az esetleges ipari áramkimaradások pedig a pandémia utáni gazdasági újraindulás közepette különösen érzékenyen érinthetik a vállalatokat. Eközben továbbra is az egekben a földgáz ára a legnagyobb európai tőzsdén, a holland TTF-en, bár az október eleji csúcsról már valamennyire visszaesett, mégis visszafoghatja a beszerzéseket, és tovább emelheti a fogyasztói árakat.
Mindenesetre a fogyasztók korlátozása csak a legvégső esetben lehet megoldás a kereslet és a kínálat egyensúlyának a fenntartásához. Magyarországon ilyesmiről nincs szó, hiszen a gáztárolók a jogszabályban meghatározott mértéknek megfelelő töltöttségi szinttel indították a fűtési szezont. Október közepén a hazai egységekben mintegy 5 310 millió köbméter gáz volt, ami meghaladja a kapacitás 84 százalékát és megfelelt az elmúlt tíz év átlagának. Emellett biztosított a folyamatos vezetékes ellátás is az október 1-jén életbe lépett, 15 évre szóló, a Gazprommal kötött földgázszállítási szerződés alapján, amibe ráadásul a korábbi kontraktusban foglaltnál alacsonyabb árszabás került.
Ahogyan a Goldman Saschs szakértői rámutattak: végső esetben vagy a fogyasztás korlátozása, vagy a további áremelés szükséges az egyensúly fenntartásához. Miközben Európa-szerte nem ritka, hogy a lakosságra terhelik a szolgáltatók az egekbe szökött nagykereskedelmi árakat, addig Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatásban a villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik tartósan a legalacsonyabbak között.
