Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége kénytelen volt csökkenteni a frontterületekről evakuált ukránoknak nyújtott segítséget, mert az Egyesült Államok leállította számos támogatási programját – számolt be az rbc.ua hírportál Carolina Lindholm Billingre, az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének ukrajnai képviselőjére hivatkozva, akit a Reuters brit hírügynökség idézett.
A jelentés szerint Billing elmondta: „Néhány programot, amelyet korábban nagyvonalú amerikai támogatással valósítottunk meg, felfüggesztettek.” Szerinte ez magában foglalja a pszichoszociális támogatást, amelyre tömegesen van szükség, az ideiglenes lakások építéséhez szükséges anyagokat és a készpénzes segítséget. A helyzetet leginkább az befolyásolta, hogy az Egyesült Államok leállította segélyezését, amely tavaly az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége finanszírozásának 40%-át tette ki. Más nyugati adományozók is felfüggesztették a segélyezést, mivel számukra a védelmi kiadások a prioritások.
Az ügynökség szerint a 3,32 milliárd dolláros igényt 8,2 millió ukrajnai ember támogatására csak 25%-ban finanszírozták. „Csökkentenünk kellett a prioritásként kezelt személyek számát” – hangsúlyozta a menekültügyi szakember. Mint tisztázta, január óta csaknem 9000 heves tüzérségi tűz elől menekülő ukrán ment át az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének pavlohradi és szumi tranzitközpontjain. Ott ruházatot, higiéniai készleteket, valamint jogi és pszichoszociális támogatást kapnak. „Gyakorlatilag minden holmi nélkül, mély traumával érkeztek” – tette hozzá. A hivatal szerint tavaly augusztustól márciusig több mint 200 ezer embert evakuáltak vagy telepítettek át a frontterületekről.
Donald Trump amerikai elnök még januárban úgy döntött, hogy felfüggeszti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozását. Emiatt Ukrajnában számos humanitárius projekt megszűnt.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a UNCTAD felszólította Donald Trumpot, hogy mentesítse a világ legszegényebb és legkisebb országait a korábban bevezetett vámok alól, különben „súlyos gazdasági károkat” kockáztat − írta a The Guardian.
Egy hétfőn közzétett jelentésben a UNCTAD 28 országot nevezett meg, amelyek érintettek az amerikai elnök által 10 százaléknál magasabb vámtételekben, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal való kereskedelmi arányuk kevesebb mint 0,1 százalékot tesz ki. Ilyen ország például Laosz, amelyet 48, Mauritius, amelyet 40 és Mianmar, amelyet 45 százalékos vámmal sújtottak.
A Fehér Ház több fejlődő országot sokkolt tarifáival, ugyanakkor Donald Trump kijelentette, hogy egyenlő feltételeket akar teremteni a világkereskedelemben. A UNCTAD szerint a magas vámokkal sújtott országok nem valószínű, hogy fenyegetést jelentenek a világ egyik legnagyobb gazdaságára.
A vámtarifák 90 napra történt felfüggesztése viszont lehetőséget arra, hogy az Egyesült Államok újraértékelje a fejlődő országok ellen kivetett tételeket, hiszen számukra komoly gazdasági károkat okozhatnak.
A UNCTAD elemzése szerint több ország alacsony keresletet generál az amerikai exporttermékeknek a vámok csökkentése esetén is. Malawi, amelyet 18 százalékos tarifával sújtottak, 2024-ben mindössze 27 millió dollár értékben vásárolt amerikai árukat, Mozambik 150 millió, Kambodzsa pedig 322 millió dollárért vett amerikai termékeket.
Ezek az országok alapvetően mezőgazdasági termékeket exportálnak az Egyesült Államokba, amelyeknek helyettesítését nehezen oldaná meg Washington, ezért nem segíti a vámok bevezetése az amerikai gazdaság fejlődését.
„Egy kereskedelmi háborúból senki sem kerülhet ki győztesen” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár helyi idő szerint pénteken, nyilatkozatát szóvivője, Stéphane Dujarric közvetítette.
Mint arra Guterres rámutatott, a világszervezet elsősorban a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő országok miatt aggódik, „amelyek a legkevésbé vannak felkészülve egy ilyen helyzet kezelésére”, és hozzátette, hogy, az egész világra kiterjedő kereskedelmi háború az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait is veszélyeztetné – számolt be az MTI.
A világszervezet Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) közleményben kiemelte, hogy a világkereskedelmi rendszer „kritikus szakaszba lépett”, amely „fenyegetést jelent a növekedésre, a befektetésekre és a fejlődésre, elsősorban a legkiszolgáltatottabb gazdaságok esetében”.
Az ENSZ 2025-ben több mint 2,6 milliárd dollárt tervez elkülöníteni az ukránok megsegítésére. Ezt az ENSZ Ukrajna humanitárius szükségleteire elkészített terve írja elő, jelentette be Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke a közösségi hálókon.
Smihal megvitatta ezen terv végrehajtását Tom Fletcher humanitárius ügyekért és vészhelyzeti segélyezési koordinátorral, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosával, Filippo Grandival.
A már folyamatban lévő és új támogatási programokról is beszéltünk. Többek között olyan kiemelt projektekre hívta fel a figyelmet, mint a dél-ukrajnai közösségek ivóvízellátása, aknamentesítés, alternatív hő- és energiaforrások, lakásfelújítás és menedékházak építése, valamint üzletfejlesztési programok”, írta Smihal.
Elmondása szerint Ukrajna arra számít, hogy a lakosságot támogató programok folytatódnak, és számít az ENSZ jelentős hozzájárulására is az ország humanitárius aknamentesítéséhez ebben az évben, többek között új programok és projektek elindításával.
„Köszönetet mondtam az ukrán kormánnyal közösen végrehajtott humanitárius programokért, amelyek célja a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek támogatása és a téli időszak átvészelése. Az ENSZ 492 millió dollár bevonását tervezte erre a fűtési szezonra”, részletezte az ukrán kormányfő.
2024-ben 8,5 millió ukrán részesült különféle típusú ENSZ-segélyben.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége 40,6 millió dollárra megnöveli az Ukrajna frontvonalbeli területeit támogató projekt finanszírozását, számolt be Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációjáért felelős minisztériuma.
„Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) további 3,6 millió dollárt különít el a lakosság bizonyos kategóriáinak nyújtott pénzügyi támogatási program finanszírozására a téli időszakra való felkészülés érdekében. Ez a program költségvetésének második nemzetközi adományozó általi megnövelése. Korábban a költségvetést 30 millióról 37 millió dollárra emelték, amivel megközelítőleg 71 ezer háztartás támogatását tette lehetővé”, áll a közleményben.
Megjegyezték, a veszélyeztetett családoktól érkező jelentős számú kérelem kapcsán az UNHCR úgy döntött, hogy 40,6 millió dollárra megnöveli a költségvetést. A finanszírozás soron következő megemelése további 7000 háztartást segít majd a frontterületeken.
Irina Verescsuk, az elnöki hivatal helyettes vezetője megköszönte a nemzetközi adományozónak a lakosság támogatását a 2024/2025-ös fűtési szezonban.
A tárca emlékeztetett arra is, hogy a program 21 000 hrivnya összegű egyszeri kifizetést biztosít szilárd tüzelőanyag vásárlására a csernyihivi, szumi, harkivi, luhanszki, donyecki, zaporizzsjai, dnyipropetrovszki, herszoni és mikolajivi régiók veszélyeztetett háztartásai számára.
A Reintegrációs Minisztérium és az UNHCR között 2024. augusztus 21-én írták alá az erre vonatkozó memorandumot a frontvonal közelében élő közösségek támogatásáról a 2024/2025-ös téli időszakban. A megállapodást Irina Verescsuk és az UNHCR ukrajnai képviselője, Karolina Lindholm Billing írták alá.
Az ukrán nyugdíjasok az ENSZ Élelmezési Világprogramjából kaphatnak anyagi segítséget, ami 3250 hrivnya és nyugdíjuk összege közötti különbség lesz. A nyugdíjasok novemberben korkedvezményekkel is számolhatnak: 300 hrivnyával (70-75 éves korig), 456 hrivnyával (75-80 éves korig) és 570 hrivnyával (80 év felett).
Az ENSZ Világélelmezési Programjával közös projekt részeként az ukrán nyugdíjasok további készpénzsegélyre számíthatnak, amely jelentősen megkönnyítheti életüket az alapvető áruk és szolgáltatások emelkedő árai mellett. A támogatásban azok a nyugdíjasok részesülnek, akik:
3250 hrivnya alatti nyugdíjban részesülnek;
olyan területen élnek, ahol harci cselekmények folynak vagy folyhatnak;
2023. március 1. óta nem kaptak további támogatást nemzetközi szervezetektől, illetve nem kaptak segítséget mint belső menekültek.
Ez a támogatás az ukrán nyugdíjalap adatbázisaiban található adatokon alapul, amelyek lehetővé teszik a segélyre jogosult személyek automatikus azonosítását anélkül, hogy kapcsolatba kellene lépniük az illetékes hatóságokkal.
Már mintegy 470 ezer ukrán nyugdíjas kapott a frontvonal menti régiókban összesen 2,01 milliárd hrivnya összegű támogatást az Egyesült Nemzetek Szervezete élelmezési világprogramjának keretében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ENSZ programjának keretében további pénzbeli támogatásban részesülnek azok a nyugdíjasok, akik 3250 hrivnya alatti nyugdíjat kapnak az aktív harcok területén vagy háborús övezetben, és akik 2023. március 1. után nem kaptak készpénzes támogatás nemzetközi szervezetektől és/vagy lakhatási támogatást.
Nem szükséges külön kérvényezni a támogatást. Az ENSZ az élelmezési világprogram a Nyugdíjalap adatbázisában rendelkezésre álló információk alapján pénzt utal a nyugdíjasoknak.
„Ukrajnában már a háború előtt is erős szociális segélyrendszerek működtek, és ez a projekt világos példája annak, hogyan használhatjuk fel ezeket a mechanizmusokat a legkiszolgáltatottabb emberek támogatására a nehéz időkben” – mondta Richard Reagan, az ENSZ élelmezési világprogramjának ukrajnai igazgatója. Szerinte ez nem csak az ENSZ számára költséghatékony, hanem az idős nyugdíjasok számára is nagyon kényelmes – kérelmek vagy dokumentumok benyújtása nélkül megkapják a szükséges támogatást.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
A globálisan elszigetelt Észak-Korea jelentősen növelte kereskedelmi fogalmát és kiterjesztette a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – közölte a dpa német hírügynökség egy ENSZ-jelentésre hivatkozva pénteken.
„A 2023-as évben mért kereskedelmi forgalom jelentősen meghaladta a 2022-es év forgalmát, ami kiegészül számos külföldi vásárlói tétel újbóli megjelenésével, amelyek egy része luxuscikknek minősülhet” – derült ki az ENSZ szakértők által készített bizalmas jelentéséből.
Luxustermékek exportja elvileg tilos Észak-Koreába, és az ország kereskedelme a koronavírus miatti lezárások alatt szinte teljesen leállt. A jelentés szerint viszont 2023 szeptemberében az import 1,4 milliárd dollárral nőtt, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 991 millió dollár egész éves összeghez képest, valamint a nyugati luxusimport volumene is emelkedett. A jelentésből az is kiderül, hogy Phenjan legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is Kína.
A jelentés szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és a magasrangú tisztviselők is nyugati luxusautókat használnak, és a nyugati luxusmárkák divattermékeinek használata is megemelkedett a kommunista vezetés körében.
A szankciókkal sújtott termékeken kívül 28 millió dollár (10 milliárd forint) értékben kereskedett Oroszország és Észak-Korea, mely magába foglalja a Moszkvának szállított fegyvereket is – szerepel a jelentésben.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly októberben tartott megbeszélést Oroszországban a két ország közötti „minden területre kiterjedő együttműködés kiterjesztéséről, ami után érzékelhetően megnövekedett a felek közti kooperáció. Az ENSZ jelentés egy magasrangú állami tisztviselőre és lehetséges bizonyítékokra hivatkozva igazolja a szállítmányok meglétét, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy nem tudják megerősíteni, pontosan miből állhatott a szállítmány.
Nukleáris fegyverkezése miatt Észak-Koreát számtalanszor sújtotta már szankciókkal az ENSZ, a világszervezet idén két jelentést is tervez közölni Phenjanról. A dpa által idézett első jelentést még a múlt héten továbbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A szervezet 2022 óta szed be tagdíjat orosz pénzintézetektől. Az ENSZ szerint ezzel nem mennek szembe a nyugati szankciókkal.
A Szovkom bank közleménye szerint az ENSZ még 2022-ben számlát nyitott Oroszországban – miután a nyugati szankciók megnehezítették a szokásos fizetési csatornák használatát –, amelyeken keresztül helyi pénzügyi intézményektől szedett be tagsági díjat az éghajlatvédelmi programjának a finanszírozásához – írta a Reuters.
A Szovkom bank, amely az orosz jegybank szerint az ország legfontosabb hitelintézetei közé tartozik, csütörtökön tette közzé, hogy az ENSZ egy meg nem nevezett hitelezőnél nyitott bankszámlát, hogy lehetővé tegye a nemzetközi szervezet számára a rubelben történő tranzakciókat.
Az ENSZ titkársága közel két éve nyitotta meg a számláját, miután az alapvető fizetési csatornákat a korai szankciók elzárták – nyilatkozta a szervezet szóvivője. Emellett kiemelte, hogy ez összhangban van azzal a politikájukkal, hogy minden tagállamnak segíteniük kell a megállapított hozzájárulások befizetésében; enélkül ugyanis az országok elveszítenék a szavazati jogaikat.
A nyugati országok 2022 februárja, az ukrajnai háború kirobbanása óta átfogó szankciókat vetettek ki Oroszország pénzügyi rendszerére, amellyel a háború finanszírozását akarták megnehezíteni Moszkva számára.
A Szovkom bank is ekkor került fel az amerikai pénzügyminisztérium feketelistájára, gyakorlatilag kizárva a hitelezőt a nyugati pénzügyi rendszerekből, megtiltva az amerikaiakkal való kereskedelmet és befagyasztva az Egyesült Államokban tartott vagyonát.
A bank most a pénzügyminisztériumhoz fordult, hogy legalább az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a finanszírozásához különleges mentességet kapjon a tilalom alól, ezzel Washingtont is tesztelve, hogy a lassan két éve tartó háború után mennyit hajlandóak engedni a szankcionált orosz vállalatoknak.
Az UNEP közölte, hogy eddig 114 ezer dollár tagsági díj érkezett meg más orosz bankoktól, amelyek kulcsfontosságúak a fejlődő országokban tervezett éghajlati és zöld projektek finanszírozásához.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
