Ausztria ellenzi, hogy az Északi Áramlat-2 belekerüljön az Oroszország elleni szankciós csomagba, amelyet az Európai Unió készít elő Ukrajna megtámadása esetére.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a Reutersnek adott pénteki telefonos interjúban erősítette meg, hogy Bécs kitart eddigi álláspontja mellett az Északi Áramlat-2 ügyében. Az OMV az orosz Gazprom partnereként részt vett a Németországba vezető gázvezeték építésében, amelyet szeptemberben ugyan befejeztek, de még nem kapta meg a német és uniós hatóságoktól a működési engedélyt. Az OMV-ben pedig az állam 31,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és támogatja a projektet, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a hírügynökség. Az Egyesült Államok viszont az első perctől kezdve ellenzi azt, és Joe Biden elnök legutóbb a hét elején jelentette ki, hogy a vezetéknek „vége”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
„Egyszer egy motor nélküli autóhoz hasonlítottam ezt a kérdést. Logikailag semmi értelmét nem látom, hogy nyíltan megvitassuk Európában úgy, mintha egy hitelt érdemlő Oroszország elleni szankciós csomag központi eleme lenne” – hangsúlyozta Schallenberg, aki egyébként még azt is vitatja, hogy szükség lesz-e büntető intézkedésekre. „Elképzelhetetlen, hogy a német hatóságok működési engedélyt adjanak, ha katonai agresszióra kerül sor” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ausztria „támogatni fogja a konszenzust” a projektet illető szankciók ügyében, de részletekbe nem bocsátkozott.
Ausztria a földgáz nyolcvan százalékát Oroszországból szerzi be, a függősége így egyértelmű. Ráadásul jelentős érdekeltségei vannak az orosz bankszektorban is, az ország többek között a Raiffeisen Bank International legnagyobb piaca. A Raiffeisen teljes kitettsége Oroszországgal szemben 22,9 milliárd euró.
Az Európai Unió kész „masszív” gazdasági szankciókra Oroszország ellen, de brüsszeli illetékesek mindig hangsúlyozzák, hogy azokat komplex tárgyalási folyamat keretében kell egyeztetni a tagállamokkal, és ez a folyamat még messze nem fejeződött be. Schallenberg szavai szerint azonban az egyeztetés „nagyon előrehaladott” állapotban van, és semmi sincs kizárva, de nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Abban azonban egyértelműen konszenzus van, hogy orosz katonai agresszió esetén „világos, egységes és erős válasz lesz a Nyugat részéről” – tette hozzá.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték az év első felében valószínűleg nem kapja meg az engedélyt.
Jochen Homann, a Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur, BNetzA) vezetője kétségbe vonja, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéket az év első felében megkapja az engedélyt annak ellenére, hogy Németországban külön céget hoztak létre annak kezelésére, mondta Homann a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapnak adott interjújában, számolt be a Deutsche Welle. Egyben megjegyezte, bár a céget sikeresen bejegyezték, „további lépéseket nem tettek”.
A jövőbeli ellenőrzéseket tekintve „gyorsan levonható az a következtetés, hogy az év első felében nem valószínű az Északi Áramlat-2 tanúsításának befejezése” – tette hozzá Homann.
Január 26-án a Nord Stream 2 AG gázvezeték svájci üzemeltetője bejelentette, leányvállalatot alapított Gas for Europe GmbH-t (G4E) néven Schwerinben. Az Északi Áramlat-2 közleménye szerint a leányvállalat „független üzemeltetőként” birtokolja és üzemelteti a vezeték 54 kilométeres szakaszát a német felségvizeken, valamint a lubmini szárazföldi létesítményeit.
A BNetzA-nak most újra kell indítania a 2021. november 16-án felfüggesztett jogi eljárást. A német szabályozó hatóság döntését Brüsszelben terjesztik az Európai Bizottság (EB) elé. Az EU végrehajtó testületének két hónapja van véleményének elkészítésére, de még kettővel meghosszabbíthatja. A német szabályozó ezt követően még két hónapot kap arra, hogy kihirdesse végső döntését. Ha az nem egyezik meg az EB ajánlásainak, beperelheti Németországot a luxembourgi Európai Bíróságon.
Amint arról az UNIAN beszámolt, Annalena Baerbock német külügyminiszter január 20-án kijelentette, hogy készen áll megfontolni az Északi Áramlat-2 elleni intézkedéseket abban az esetben, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Északi Áramlat-2 gázvezeték
Az Északi Áramlat-2 projekt két ágú, összesen évi 55 milliárd köbméter gázkapacitású vezeték megépítését és üzemeltetését írja elő az orosz partoktól a Balti-tengeren át Németországig. A vezeték üzemeltetője a Nord Stream 2 AG, amelynek részvényei 100%-ban a Gazprom tulajdonában van. 2021. szeptember 10-én Oroszország bejelentette, befejezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.
Az Északi Áramlat-2 üzemeltetéséhez a német hatóság engedélyére van szükség. Ezt az eljárást elindították, de november 16-án felfüggesztették. A német hatóságok általi tanúsítást követően a működési engedélyt az Európai Bizottságnak kell kiadnia. A gázvezeték az EB jóváhagyása nélkül nem helyezhető üzembe.
Ideiglenesen felfüggesztették az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást kedden Németországban.
A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) közleménye szerint az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárjának németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel a német jognak.
Ezért a beruházást irányító, svájci központú Nord Stream 2 AG úgy döntött, hogy létrehoz egy német leányvállalatot. Ez a cég lesz a csővezeték németországi szakaszának tulajdonosa és üzemeltetője. Így ennek az új leányvállalatnak kell majd teljesítenie az energiaipari törvény független rendszerüzemeltetőkre vonatkozó követelményeit – emelte ki a hatóság, utalva a jogszabály azon pontjaira, amelyek alapján a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani.
Mint írták, a tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat – mint új kérelmező – által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben a törvényben előírt négy hónapból megmaradt időn belül.
A német hatóság a döntését határozattervezetbe foglalja, amelyet az európai uniós belső piaci szabályoknak megfelelősen megküld a közösség versenyfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Bizottságnak.
A Handelsblatt című német üzleti lap szerint a felfüggesztés több hónappal meghosszabbíthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát, amelyet az eredeti menetrend szerint legkésőbb január 10-ig le kellene zárni. Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom – a Nord Stream 2 AG tulajdonosa – az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna.
A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek. A rendelet nemcsak a vezetéküzemeltetés és a földgáz-értékesítés szétválasztást írja elő, hanem arról is rendelkezik, hogy a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak is hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez. Azonban a tanúsítással teljesítendő követelmények csak a csővezeték német felségvizeken haladó szakaszára vonatkoznak.
A Handelsblatt összeállítása szerint a Gazprom képes teljesíteni mindazt, amit a német hatóság az EU-s követelmények értelmezése alapján előír, bár ez időbe és pénzbe kerülhet. Más kérdés, hogy Brüsszel, amely a német hatóságoknál sokkal kritikusabban viszonyul az Északi Áramlat 2-höz, elégedett lesz-e ezzel. Könnyen lehet, hogy csak az Európai Bíróság teremt világos helyzetet egy ítélettel, amelyre akár éveket kell majd várni – fejtette ki a német lap. Mint írták, a szétválasztás a német hatósági értelmezés alapján nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Gazpromnak el kell adnia a vezetéket. Meglehet, hogy elegendő egy átszervezés a vállalatcsoporton belül. A harmadik felek hozzáférését pedig az úgynevezett virtuális betáplálással lehetne biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a gáz egy részét a vezeték egy bizonyos pontján egy orosz társaságtól átruházzák egy európai társaságra, és így máris teljesül a hozzáférés követelménye.
Kiemelték, hogy a Bundesnetzagentur eljárását nagy figyelemmel kísérik az Európai Bizottság mellett a beruházást ugyancsak élesen bíráló washingtoni kormányzatnál is.
Az ügyvezető német szövetségi kormány nem utasítja el a beruházást. Ezt jelzi a gazdasági minisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozata is, amely szerint a tárca vezetője, Peter Altmaier helyesnek tartja a hatóság döntését és úgy véli, hogy a nyitott társasági jogi kérdéseket mielőbb rendezni kell. Ugyanakkor az ügy nem érinti a minisztérium értékelését, miszerint a tanúsítvány kiadása – azaz a vezeték üzembe helyezése – nem fenyegetné Németország és az EU gázellátásának biztonságát.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok mellett Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha üzembe helyeznék az új vezetékpárt. A többi között attól tartanak, hogy Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban.
Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékpár révén Oroszország elvileg kiiktathatja Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelheti az Európának szánt gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Ukrajna álláspontja: az Északi Áramlat-2 nem minősíthető.
A Naftogaz Ukrajini benyújtotta kérelmét a német szabályozó hatósághoz, miszerint részt kíván venni az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték minősítésében, közölte Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezetője egy tájékoztatón.
„A Naftogaz, mint az Ukrajna energiabiztonságáért folytatott küzdelem vezető nemzeti vállalata, védi a nemzeti érdekeket, és kérelmezte a német szabályozó, a Német Hálózatok Szövetségi Ügynökségénél, hogy részt vehessen az Északi áramlat-2 üzemeltetője minősítésében”, közölte Vitrenko.
Vitrenko elmondása szerint Ukrajna álláspontja: az Északi Áramlat-2 nem minősíthető, mert nem felel meg teljes mértékben az európai jogszabályoknak.
Befejeződött az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének feltöltése, amely így üzemkésszé vált – közölte a projektet irányító Nord Stream 2 AG hétfőn.
Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tervnek és a tervezési követelményeknek megfelelően a gázvezetéket mintegy 177 millió köbméter úgynevezett technológiai gázzal töltötték fel, ami 103 bar nyomást biztosít a csőben. Ez elegendő a gázszállítás jövőbeni megindításához.
Korábban a Dán Energiaügynökség megállapította, hogy az első vezeték minden követelménynek megfelel, és készen áll az indításra. A Nord Stream 2 AG-tól a német szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szeptemberben kapta meg független üzemeltetői minősítés iránti kérelmét, ami az EU harmadik energiacsomagjának követelménye. Uniós előírás, hogy a gáz kitermelését és szállítását a vezetéken különböző vállalatok valósítsák meg. A német szakhatóság engedélyének kiadása akár négy hónapig is eltarthat, azután az ügy az Európai Bizottság elé kerül majd.
A Gazprom orosz gázipari cég szeptember 10-én jelentette be, hogy befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható, ebből a Gazprom korábbi közlése szerint 5,6 milliárd köbméter még az idén elérheti a német elosztórendszert.
Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását.
Ukrajna számára kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.
Oroszország Ukrajna megkerülésével elkezdte a gázszállítást Magyarországra, vagyis az orosz Gazprom állami gázvállalat a szállítási útvonalak monopolizálásával megkérdőjelezi az európai uniós gázpiac működésének alapelveit – jelentette ki csütörtökön Szerhij Makogon az ukrán gázszállító rendszert (GTSZ) fenntartó vállalat igazgatója, adta hírül az rbc.ua hírportál a GTSZ honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Makogon hangsúlyozta, hogy Magyarország évtizedeken át kapta a földgázt Ukrajna területén keresztül, és az ukrán fél soha nem szegte meg az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. „Mi több, az ukrán szállítási útvonal a legrövidebb, amin gáz juttatható Magyarországra, amit a két ország gázszállító vállalatai között az utóbbi években folyó kereskedelem volumene is bizonyít” – tette hozzá.
Az igazgató kiemelte, hogy a Gazprom a gázszállítási útvonalak monopolizálásával megkérdőjelezi az EU-s gázpiac működésének alapelveit. „Meg kell szüntetni a piaci szereplők egyikének domináns helyzetét és az általa nyilvánvalóan politikai célokból alkalmazott befolyásoló eszközök használatát az európai gázárak sokkoló mértékű növekedésének a fényében” – mutatott rá Szerhij Makogon.
Nem a Gazprom, hanem a kiszámíthatatlan megújuló energiaforrásokat megbénító időjárás, az európai energiapolitika és árképzés, valamint a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítóinak a sokkal többet fizető ázsiai piacokra való átorientálódása felelős az európai gázárrobbanásért orosz illetékesek szerint. Az orosz gázipari vállalat, amely idén eddig is rekordmennyiséget szállított Európába, kész tovább növelni az exportot.
„A Gazprom kész még több gázt szállítani Európába. Mi több, az összes pótrendelést fogadta. És maradéktalanul teljesíti minden kötelezettségét. Abszolút senkinek sincs panasza, és nem is lehet. Hogy készen áll-e a Gazprom további szerződések aláírására? A Gazprom érdekelt ebben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap éjjel a Rosszija 1 televízió műsorában.
A szóvivő negatív propagandának nevezte azt az amerikai követelést, hogy a Gazprom Ukrajnán keresztül növelje a gázszállítást. Rámutatott, hogy a Gazprom „minden körülmények között mindig bizonyította” megbízhatóságát az európai fogyasztóknak.
Peszkov a rekordmagas gázárakért a harmadik európai energiacsomagot tette felelőssé, amely a monopóliumellenesség szellemében kikötötte, hogy „aki kitermeli a gázt, az nem szállíthatja, aki szállíthatja, az pedig nem adhatja el”. A szóvivő szerint ez, az európaiak „nem észszerű” és „primitív” döntése idézte elő a mostani helyzetet. Rámutatott, hogy Európa tengerpartjain sorra épültek a terminálok a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és átalakítására abban a reményben, hogy ez jelentős áreséshez vezet, de számos nehézség miatt a földalatti tárolókat nem sikerült feltölteni, és ez a helyzet technikai okokból nem oldható meg gyorsan.
A bírálói által a „Kreml propagandistájaként” emlegetett Dmitrij Kiszeljov műsorvezető a Rosszija 1 Vesztyi Nyegyeli című heti hírösszefoglalójában vasárnap este azt hangoztatta, hogy a földgáz szabadpiaci ára, amely a napokban ezer köbméterenként az ezer dollárt is megközelítette, nem orosz ár. Elmondta, hogy Németország a hatályos hosszútávú megállapodások alapján jelenleg ennek a negyedéért, 220 dollárért kapja a gázt.
Kifogásolta, hogy az energiafüggetlenségre és -tisztaságra törekvő európaiak most Oroszországot hibáztatják a kialakult helyzetért, és sürgősen olcsó gázt követelnek tőle Ukrajnán keresztül, ami egyáltalán nem piaci megközelítés, hanem valamiféle testvéri elbánás elvárása.
Rámutatott, hogy az amerikaiakkal szemben, akik LNG-dömpinget ígértek Európának és ehelyett Ázsiába szállítanak, nem hangzik el hasonló követelés. Megjegyezte, hogy az azonnali piaci ármozgásokhoz igazodó LNG-szállítóktól nem lehet hosszú távon olyan stabil szállítást elvárni, mint azoktól, akik hosszútávú vezetékes exportra szerződtek.
Hangsúlyozta, hogy a Gazprom tartja magát az európai szerződésekhez és zökkenőmentesen szállít. Lengyelországba 11,4, Finnországba 19, Görögországba 12,8, százalékkal Bulgáriába 52,3, Olaszországba 15, Németországba 35,8, Romániába pedig 347,6 százalékkal több földgázt szállított, mint tavaly.
Nehezményezte, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség sürgette az orosz gázszállítások növelését, ugyanakkor Európát nem szólította fel a már üzemkész Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítására. Az oroszok a szándékosan csökkentett európai gázszállításokkal akarják elérni, hogy mielőbb megkapja az összes engedélyt az Északi Áramlat-2.
Kiszeljov idézte Alekszej Millert, a Gazprom igazgatótanácsának elnökét, aki szerint az európai tárolókból most 23 milliárd köbméter gáz hiányzik, amit az őszi–téli idényre már nem lehet maradéktalanul pótolni.
Szergej Komlev, a Gazprom Export szerződésszerkesztési és árképzési osztályának vezetője a gázvállalat belső magazinjának legfrissebb számában azt írta, hogy történelmi csúcsot ért el a vezetékes orosz gázszállítás Európába. A Komlev cikkében szereplő adatok szerint Európa 2021 első félévében 31,5 milliárd köbméterrel, azaz 33 százalékkal növelte a vezetékes gázimportot. A Gazprom kitermelése július végére elérte a 298,2 milliárd köbmétert, 18,4 százalékkal ugrott meg a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor a vállalat gázexportja 23,2 százalékkal nőtt, a távoli külföldre (volt Szovjetunió területén kívülre) irányuló szállítások pedig 115,3 milliárd köbméterre emelkedtek. Ezek az adatok bizonyítják, hogy abszurdak azok a vádak, amelyek szerint a Gazprom alulteljesít a szállításokban – írta a vállalati tisztségviselő.
Komlev szerint Németország 2021 első félévében csaknem 44 százalékkal, 28,9 milliárd köbméterre, Törökország több mint háromszorosára, 14,6 milliárd köbméterre, Olaszország pedig 14 százalékkal, 11,4 milliárd köbméterre növelte az orosz gáz behozatalát.
Rámutatott, hogy az időjárás domináns tényezőként befolyásolta a tényleges európai gázfogyasztást, amely az idei első félévben 39 milliárd köbméterrel, 316 milliárd köbméterrel nőtt. Ebből 6,3 milliárd írható az időjárás számlájára. Tavaly ugyanez a tényező 15,9 milliárd köbméterrel csökkentette a fogyasztást.
Komlev is rámutatott, hogy nem jött be az európai országoknak az a számítása, miszerint stabil amerikai LNG-szállítások le fogják szorítani az árakat Európában, ugyanis a magasabb árak már második éve Ázsiába vonzzák a cseppfolyósított tengerentúli gázt. Idén 38,3 százalékkal nőtt az amerikai LNG-export, csakhogy nem Európa, hanem Kína, Japán és Brazília felé. Belgiumba, Olaszországba, Spanyolországba és Törökországba viszont a tavalyinál kevesebb cseppfolyósított gáz érkezett.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Befejeződött az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték második csővezetékeinek lefektetése Dánia gazdasági övezetében, számolt be az Ukrinform a MarineTraffic rendszerre hivatkozva.
A rendszer adatai szerint a folyamat augusztus 22-én fejeződött be. Az orosz, a csővezeték telepítését biztosító Fortuna hajó átlépte Dánia gazdasági övezetének határait a Pomerániai-öböl közelében.
Júliusban az Egyesült Államok és Németország megállapodást kötött az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése körüli vita rendezése érdekében.
A megállapodás előírja, hogy Washington lemond azon szándékáról, hogy szankciókat vezessen be az Északi Áramlat-2 projekt résztvevői ellen, de továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy az EU szankciókat alkalmaz Moszkvával szemben, ha Oroszország energetikai nyomás eszközeként használja fel a gázvezetéket. A megállapodás kimondja az Ukrajna területén keresztül való gázszállítás fenntartásának szándékát is. Németország megígérte, hogy minden eszközzel ráveszi Moszkvát, hogy hosszabbítsa meg az Ukrajnán keresztül történő gázszállításról szóló megállapodást, amely 2024 végén jár le.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Ukrajnának készen kell állnia a gáztranzit csökkenésére, ha Európában csökken a földgázfogyasztás, ezért Kijevnek el kell kezdenie a hidrogéngazdaságon és a zöld energián gondolkodni jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, adta hírül a strana.news hírportál.
A hírportál szerint Merkel lényegében megismételte, amit Moszkvában mondott két nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök. A német kancellár hangsúlyozta: „Európa 25 év múlva lemondhat az orosz földgáz vásárlásáról vagy csökkentheti a fogyasztást.” Hozzátette: Kijevnek ezért hidrogén és zöld energia előállításával kell foglalkoznia.
Zeleszkij válaszában azzal vágott vissza, hogy a hidrogén és a zöld energia a jövő zenéje, míg az Északi Áramlat-2 földgázvezeték már most működni kezd.
A kiadvány megjegyezte, hogy a gáztranzit kérdésében Kijev és Berlin nem tudott egyetértésre jutni. Ugyancsak nem sikerült megállapodni az Ukrajnának nyújtandó kompenzációról.
Németország arra számít, hogy „10 évvel meghosszabbítja az Ukrajna és Oroszország közötti gázszállításról szóló megállapodást”.
Berlin Georg Waldersee-t nevezte ki az Ukrajnán keresztüli gázszállításért felelős biztosnak, közölte a DW Németország Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumára hivatkozva.
A német kormány ily módon teljesíti az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szerinti kötelezettségeit az oroszországi Északi Áramlat-2 gázvezeték vitájának rendezése kapcsán.
Waldersee korábban, 2019-ben szintén a német kormány, az ukrajnai gáztranzitért felelős biztosaként dolgozott. Abban az időben folytak a tranzitszerződés meghosszabbításáról szóló tárgyalások.
A közvetítő feladata – a gáztranzitról szóló szerződés, mindkét fél érdekeinek megfelelő meghosszabbítása. Emellett a német kormány ígéretet tett, hogy mindent megtesz az „Ukrajna és Oroszország közötti, a gáztranzitról szóló megállapodás 10 évre való meghosszabbításáért”. A hatályban lévő szerződés 2024 végén jár le.
Az Északi Áramlat-2 projekt a gázvezeték két ágának megépítését és üzemeltetését irányozza elő, amelyek kapacitása évente 55 milliárd köbméter gáz, Oroszország partjaitól, megkerülve Ukrajnát a Balti-tengeren keresztül Németországba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy az Északi Áramlat-2 beüzemeltetését követően Oroszország mindent megtesz, hogy ne hosszabbítsák meg az Ukrajnán keresztüli gázszállításra vonatkozó jelenlegi szerződést.
