A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán arról beszélt, hogy a dinár kivezetéséről szóló döntés, illetve az, hogy február elsejétől kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, nem a kormány, hanem a független központi bank döntése.
A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén. Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken viszont a szerb dinár a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.
Az Egyesült Államok, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország viszont arra kérte Pristinát vasárnap, hogy halassza el a dinár betiltására vonatkozó döntést, legalább addig, amíg nem találnak más megoldást. Egyrészt azért, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek, másrészt viszont azért is, mert a szerbek lakta települések intézményei, különösen az iskolák és a kórházak a szerb dinár betiltása esetén súlyos problémákkal szembesülnének.
Hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.
Albin Kurti szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz, nem akarják bevezetni az albán leket, vagy az évek óta emlegetett koszovói pénznemet, a dardant. Mint mondta, kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket.
Vjosa Osmani köztársasági elnök viszont már arról beszélt, hogy lehetséges, hogy várnak még egy kicsit, és nem február elsejétől vezetik ki a dinárt, hogy az Észak-Koszovóban élők új, euró alapú számlát tudjanak nyitni.
Szerbia úgy véli, hogy a dinár betiltása újabb lépés afelé, hogy ellehetetlenítsék a koszovói szerbeket, és elűzzék őket szülőföldjükről. A pristinai vezetés viszont azzal indokolta a döntést, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. Pristina szerint azokat a támadókat is ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték, akik tavaly szeptemberben támadtak rendőrökre Banjska közelében.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Kizárólag euróval lehet fizetni február elsejétől Koszovóban, minden más pénznem csak külföldi tranzakciókhoz használható. A döntés felháborodást váltott ki Szerbiában, mert a koszovói szerbek mintegy felének dinárban folyósítják juttatásait.
Februártól kizárólag eurót lehet elfogadni készpénzfizetésnél az ország egész területén, vagyis leállítják a pénzforgalmat azokon a településeken is, ahol többségében szerbek élnek – adta hírül az MTI a koszovói központi bank döntését.
A szerb dinár ezeken a településeken mindeddig a fő fizetőeszköz volt, akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, akkor a pénzváltás sokaknak jelenthet anyagi veszteséget.
Pristina szerint ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték azokat a támadókat is, akik tavaly szeptemberben támadtak rá rendőrökre Banjska település közelében.
A mostani döntést a pristinai vezetés azzal indokolta, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. A hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban.
Alekszandar Vucsics is reagált Pristina lépésére
Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint a pristinai lépés aláássa a Szerbia és Koszovó között brüsszeli közvetítéssel több mint tíz éve zajló párbeszédet, célja pedig a koszovói szerb lakosság elűzése. A davosi Világgazdasági Fórumon tartózkodó szerb államfő a találkozóin az újabb fejleményekről is tájékoztatta az ott tartózkodó politikusokat és diplomatákat.
Miroslav Lajcak, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós biztos megerősítette, hogy mind a szerb, mind a koszovói fél tájékoztatta a pénzforgalom leállításának a tervéről.
Reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem mérgesedik el emiatt, és a két fél békés megoldást talál.
Továbbá hozzátette: tájékoztatta az uniós illetékes szerveket a tervezett koszovói lépésről és a szerb aggodalmakról, és az EU hamarosan hivatalosan is állást foglal az ügyben.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Petr Pavel cseh államfő az euró csehországi bevezetésére irányuló intézkedéseket sürgetett hétfőn, hivatalba lépése utáni első újévi üzenetében.
Eljött az idő, hogy konkrét lépéseket tegyünk e kötelezettségvállalás teljesítése felé – szögezte le az elnök. Szavai szerint a közös uniós valuta bevezetése jelenti a jövőt „egy nyitott és exportorientált gazdaságú” közép-európai országnak.
Csehország hivatalos fizetőeszköze jelenleg a korona. Prága a többi tagországgal összhangban az ország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, de ennek nincs megszabott határideje.
A Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh kormány még nem döntött az euró bevezetésének időpontjáról. Egy frissen életbe lépett jogszabály azonban lehetővé teszi azoknak a vállalatoknak, amelyek forgalmuk nagy részét euróban bonyolítják, hogy számláikat is ebben a pénznemben állítsák ki. A cseh kereskedelmi kamara szerint már most is sok nagy cég euróban számláz egymásnak.
Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát – közölte a kormány sajtószolgálata szerdán.
A halasztást nem indokolták, de már február elején az akkori pénzügyminiszter is úgy látta, hogy az eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti csatlakozásnak nincs sok esélye, mert Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében.
Bulgária eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti belépés céldátumának tarthatóságát több szakértő kétségbe vonta egyebek mellett a magas infláció miatt.
A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában, ami a nyolcadik legmagasabb ráta volt az EU-ban
Az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, amelyet az összes uniós tagállam által 1993-ban ratifikált maastrichti szerződésben rögzítettek, az árstabilitásra vonatkozik. Ez arról szól, hogy az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga.
Bulgáriában 6,4 százalék volt az infláció szeptemberben az augusztusi 7,5 százalék után, míg az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra, az EU-ban 5,9 százalékról 4,9 százalékra változott.
A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért – a vállalatok viszont szép csendben, már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.
Prágának jelenleg nincs euró bevezetési stratégiája, a lakosság sem kedveli különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.
A cseh központi bank adatai szerint a helyi bankok által nyújtott vállalati hitelállomány fele immár devizában – túlnyomórészt euróban – denominált, és ez az arány még magasabb, ha a külföldi bankok hiteleit is beleszámítjuk. Ráadásul a cseh vállalatok közötti belföldi kereskedelem mintegy 20 százaléka euróban zajlik, sok exportőr korona helyett euróban fizet helyi beszállítóinak. A vállalatvezetők így kénytelen-kelletlen, a gazdasági szükségszerűség által kikényszerítve egyre inkább a saját kezükbe veszik az ügyet, és fokozatosan olyan irányba terelik a gazdaságot, ahová a politikusok és a monetáris politikai döntéshozók látszólag nem akarnak eljutni.
A korona csak részmunkaidős valuta, mert a gazdaságot uraló nagyvállalatok többnyire átálltak az euróra – mondta a Bloombergnek Tomas Kolar, a Linet Group SE vezérigazgatója, amely többek között high-tech kórházi ágyakat és más berendezéseket gyárt. „Nincs jó ok arra, hogy ne legyen euró, de a politikusok még csak felvetni sem merik a kérdést, nemhogy megmagyarázni a választóknak” – tette hozzá. A cseh vállalat 360 millió eurós forgalmának csaknem egésze 150 országba irányuló exportból származik – mondta Kolar. Műveleteinek nagy részét koronáról euróra állították át, hogy minimalizálják a piaci ingadozásokból származó árfolyamveszteségeket.
Eurószkepszis
Amióta az EU 2004-ben kezdte meg nagyszabású keleti bővítését. Azóta Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam és legutóbb Horvátország is átállt az euróra, Bulgária is erre törekszik. A Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Lengyelország azonban kifejezetten ragaszkodik saját fizetőeszközéhez, a jegybanki önállósághoz. A csehek viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy teljesítsék az euró-átállás, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Az ország adóssága a gazdaság méretéhez viszonyítva az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és jó úton halad az inflációs és költségvetési hiányra vonatkozó követelmények teljesítése felé. Ugyanakkor kevés olyan ország van az Unióban, amely annyira euroszkeptikus, mint a Cseh Köztársaság.
Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a közös valutát még nem bevezető EU-tagok körében a csehek támogatják a legkevésbé az átállást. A lakosság tart attól, hogy az ő megtakarításaiból kell majd esetleg finanszírozni, ha egy eurozóna tag bajba kerül, s félnek attól is, hogy egy euró-átállás nyomán, a felfelé kerekítések miatt drágulnak az áruk és a szolgáltatások.
Így téma alig-alig kerül elő a cseh közéletben. A jelenlegi kormánykoalíció öt pártjából négy ugyan támogatja a váltást, de a domináns polgári demokratáknak sikerült megakadályozniuk, hogy konkrét célok kerüljenek be a kormányprogramba.
A kérdés nem tartozik a kormány prioritásai közé a ebben a választási ciklusban – mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, aki egyben a Polgári Demokraták elnökhelyettese is, az év elején egy pártkongresszuson.
A döntés a kormány kezében van, de velük párhuzamosan a Cseh Nemzeti Bank is ellenzi, hogy feladja a koronát, és monetáris politikáját az Európai Központi Banknak adja át. A cseh jegybankárok azzal érvelnek, hogy a független monetáris politika pufferként működik a globális sokkokkal szemben, és ez háttérbe szorítja az olyan potenciális előnyöket, mint az átváltási költségek vagy a devizakockázatok kiküszöbölése a vállalkozások számára.
Jan Frait jegybankelnök-helyettes egy nyilatkozatában bírálta azt a kötelezettséget, hogy a valutaövezetbe való tényleges belépés előtt csatlakozni kell az EU bankuniójához, ami szerinte azt jelenti, hogy lemondanak a hazai ipar – amely Európa egyik legjobb tőkehelyzetének örvendhet – felügyeletéről, anélkül, hogy garantálnák magának az euróövezetbe való belépésnek az idejét.
Az euró bevezetéséhez jelenleg meghatározott feltételek megalázóak Csehország számára – mondta Frait egy interjúban. „Véleményem szerint ez most nem éri meg nekünk. Ha a politika meghozza az erről szóló döntést, méltóbb feltételekről kellene tárgyalnunk” – tette hozzá.
Ingatag árfolyam
Politikai és makrogazdasági szinten érhetők az aggályok, viszont a vállalatok napi működését ez jelentősen megnehezíti, hiszen a cseh export kétharmada az eurózónába irányul. A geopolitikai instabilitás – például az orosz-ukrán háború vagy az izraeli-Hamász konfliktus – miatt a devizaárfolyamok egyre ingatagabbá válnak, az euró-integráció nagyobb védelmet nyújtana a vállalati szektor számára. Az elmúlt években tapasztalt fokozott koronaingadozások növelik a közös valuta vonzerejét. A központi banknak többször is be kellett avatkoznia, hogy támogassa a koronát, miközben a hitelfelvételi költségek magasabbak, mint az euróövezetben. A jegybank adatai szerint egy átlagos kereskedelmi hitel kamata (nem-pénzügyi vállalkozások számára folyósítva) 8,5 százalék körül van, euróban már 3 százalék körüli kamatra lehet hitelt felvenni.
A legutóbbi árfolyamsokkot a Lengyelország szeptemberi, meglepően nagymértékű kamatcsökkentése okozta. Ez elemzők szerint arra utal, hogy az euró hiányában a külföldi befektetők „kockázatos feltörekvő piacnak” tekintik Csehországot. Ugyanakkor a nagyjából 11 millió lakosú ország sok szempontból a posztkommunista átalakulás sikertörténete. A fellendülő autóipar segített a cseheknek abban, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján mért életszínvonalban megelőzzék az EU néhány régebbi tagját, például Spanyolországot és Görögországot. A Volkswagen tulajdonában lévő
Skoda, az ország legnagyobb gyára évek óta követeli az euró bevezetését.
A vállalat az idén már euróban vezeti könyveit, legtöbb tranzakciója során a közös valutát használja, beleértve a számos helyi beszállítónak történő kifizetéseket is.
Mivel a gazdaság gerincét az exportőrök alkotják, egyre több vállalkozás fog részt venni „ebben a spontán eurozációs trendben” – mondta Radek Spicar, az Iparszövetség, az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet alelnöke, amely több mint 11 ezer munkaadót képvisel.
A nagyvállalatok hatására a gazdaság más részei is fokozatosan át fognak térni az euróban történő elszámolásra.
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
A bolgár parlament vitatott döntéssel elutasította a Vashrazhdane (Újjászületés) szélsőjobboldali párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása lett volna. 98 képviselő a népszavazás ellen szavazott, 68-an támogatták, 46-an pedig tartózkodtak.
A népszavazás célja az volt, hogy 2043-ig a bolgár leva maradjon a nemzeti valuta. Bulgária új, nyugatbarát kormánya azonban 2025-re tervezi az eurózónába való belépést. Az ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak.
Eredetileg úgy tervezték, hogy Bulgária 2024-ben bevezeti az eurót. A tavalyi 15,3%-os infláció miatt azonban februárban úgy döntöttek, hogy elhalasztják az átállást. A késedelem ellenére az Újjászületés továbbra is ellenzi az euró bevezetését.
Javaslatuk elutasítását követően az Újjászületés most az Alkotmánybírósággal kívánja felülvizsgálni ezt a döntést. A nyugatbarát frakció Bulgária EU-csatlakozási szerződésére hivatkozva védte a népszavazás elutasítását. Kifejtették, hogy mivel nemzetközi szerződésről van szó, az mentes a népszavazás alól.
Miután január 1-jén Horvátországban bevezették az eurót, az üzletekben és a szolgáltatásokban az emberek természetesen elkezdték keresgélni, mi drágult meg, hiszen ilyenkor tipikus a felfelé és nem lefelé kerekítés, ráadásul az elmúlt inflációs évben a vállalatok amúgy is rákaptak a drágítás ízére.
A horvát lapok is ezt firtatják a napokban, a Jutarnji List talált is jó pár példát.
Az év elején az üzemanyagok ára is emelkedett, de ez nem az euró bevezetése, hanem a fogyasztási adó megemelése miatt történt.
A kunát a jó előre bejelentett 7,5345-es árfolyamon váltották át az euró bevezetésekor, a kereskedők pedig új árcímkéket tettek ki, és bizony gyakran történt, hogy az átváltáskor maguk felé hajlott a kezük, akár alapvető élelmiszerek esetében is.
Hasonló történt korábban az euróövezeti csatlakozáskor Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában is – idézte a lap Ana Knezevicet, a horvát Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, aki szerint sorban kapják a panaszokat.
Delighted to have coffee with @AndrejPlenkovic in Zagreb – and what a nice memory, paying with euros for the very first time!
I know that many Croatians will also remember when they held their first euro coins minted with the kuna.
Az átváltáskor leginkább a kávét drágították meg, olyan esetről is hallottak, amikor egy helyen két kunával drágult meg együltükben egy kávé.
Drágítottak a pékségek, és emelkedett a cigaretták ára is az euró bevezetésekor. Volt, hogy a félbarna kenyér árát egy euróra kerekítették fel, ami kunában mérve 0,53 drágítás. A cigarettáknál is érkezett hír 20 forint értékű áremelésről.
— Catherine | Traveling with Sweeney (@TravelingWithS) October 21, 2022
Negyedével drágult hajvágás és a többi
Olyan eseteket jelentettek még egyebek közt, amikor a hajvágásáért 60 kuna helyett 10 eurót (azaz 75,3 kunát) kértek, ami negyedével nagyobb ár, vagy a bureket 12 kuna helyett 2 euróért, azaz 15 kunáért adták. A pizza 15 kuna helyett 2,3 euróba (17,3 kunába), a kolbász 22 helyett 26,3 kunába, a fél kiló sajt 10 helyett 14,99 kunába került.
Drágult a taxizás, a bejelentések szerint az egyik társaságnál 5-10 százalékkal. Az 5 kunás tojást euróban számítva 5,3-re kerekítették fel, a gyerekeknek készülő 96 kunás tejből 104 kunás lett.
Filipovic fenyeget
Az igazság pillanata akkor jön el, amikor februárban közzéteszik a januári inflációs statisztikát. Novemberben 13,5 százalék volt az éves drágulás, a decemberi adat még nem ismert, mindenesetre az euróátváltásra hivatkozó áremelések várhatóan szépen rápakolnak az árakra. Nem véletlen, hogy Davor Filipovic gazdasági miniszter keményen rádörrent a kereskedelmi láncok képviselőire keddi találkozójukon.
Hónapról hónapra emelték az árakat. Most, amikor ez a helyzet az euróval, árat emelnek, és megpróbálják becsapni a polgárokat. Ez nem fog működni – idézte a Jutarnji a minisztert.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
2026 második felétől, azaz négy év múlva használható először a digitális euró, a kétéves tanulmányi szakasz eddig problémamentesen halad.
Négy éven belül bevezetheti a digitális eurót az Európai Központi Bank – írja az MTI. A digitális euró fejlesztési projektje jól halad Burkhard Balz, a Bundesbank igazgatótanácsának a tagja szerint.
Balz elmondta: a digitális eurót az EKB jóváhagyása esetén 2026 második felében, vagy egy évvel később vezethetik be.
Az EKB tavaly ősszel indított egy kétéves tanulmányi szakaszt, hogy meghatározza a közös valuta digitális változatának alapvető jellemzőit. Jövő októberben döntenek arról, jóváhagyják-e a digitális euró bevezetését, a becslések szerint ezt követően még három évre van szükség az induláshoz.
Az Európai Központi Bank azt írja, a digitális euró a készpénzzel együtt lenne jelen, nem váltaná fel azt. Fizetőeszköznek szánják, nem pedig pénzügyi befektetési formának: vizsgálják, hogy akadályozhatják meg, hogy az emberek kockázatmentes befektetésként nagy összegű digitális eurót halmozzanak fel.
A várakozásokat meghaladóan gyorsult az infláció északi szomszédunknál novemberben, az éves áremelkedés még sose volt ilyen gyors, mióta Szlovákia 2009. január 1-én belépett az euróövezetbe.
A Szlovákia éves inflációja 5,6 százalékra emelkedett novemberben az októberi 5,1-ról, meghaladva az 5,4 százalékos elemzői konszenzust. Mióta a szomszédos ország hivatalos fizetőeszköze az euró — újévkor lesz 13 éve — ennyire nem lódultak meg a fogyasztói árak.
A gyorsan felzárkózó Közép-Európában hagyományosan magasabb az infláció, mint nyugaton, és idén is erőteljesebben megugrottak az árak. A szlovák infláció is a 4,9 százalékos euróövezeti átlag felett van, megegyezik a belga és a spanyol rátával, és azért nem számít kiugrónak, mert a balti államokban elképesztő száguldásba kezdtek az árak: a letteknél 7, az észteknél 8,8, a litvánoknál 9,2 százalékos inflációt mértek.
A magas szlovák infláció azért is kínos, mert náluk a változékony elemeket — az élelmiszert és az energiát — kiszűrő magmutató is magas: az októberi 5,5 százalékról 6 százalékra ugrott.
A határ magyar oldalán egyébként a hírek szerint a hetekben megélénkült a bevásárlóturizmus, a szlovák bevásárlóturisták számottevő része a karácsonyi ajándékokat szerzi be Magyarországon.
A közép-európai régióban Romániában novemberben már mérséklődött az infláció, igaz, hogy a baltiakat leszámíva náluk volt a legmagasabb.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A romániai lakosság lelkesen bemasírozna az euróövezetbe, érzékeny búcsút intve a lejnek, ám a román gazdaság még a formális követelmények teljesítésétől is messze áll, nem beszélve az igazi feltételekről.
Az eurózónához nem tartozó EU-tagállamok közül Romániában a legnagyobb a támogatottsága a közös uniós valuta bevezetésének. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint idehaza a lakosság 75 százaléka szeretné, ha a lej helyét az euró venné át – írja a Maszor a romániai euróbevezetés esélyeit latolgató cikkében.
Románia az euróövezethez való csatlakozás kritériumrendszerének nem felel meg, sőt, az ország most távolabb áll az euró bevezetésétől, mint pár évvel korábban. Ami a költségvetési hiányt illeti, ennek teljesítésétől olyan messze van a román gazdaság, mint Makó Jeruzsálemtől, és ennek semmi köze nincs a koronavírus-járvány gerjesztette gazdasági válságnak.
A válság előtt, 2019-ben, amikor az ország gazdasága magas fordulatszámon pörgött, 4,6 százalék volt a költségvetési hiány, több mint harmadával haladva meg a megengedett maximális 3 százalékos értéket. A kormány vállalta, hogy 2024-re 3 százalék alá szorítja le a deficitet, ami komoly kihívás, az államháztartásnak problémái ugyanis strukturális jellegűek.
Az euró-övezethez olyan országok csatlakozhatnak, amelyek államadóssága nem haladja meg a GDP 60 százalékát. Románia jelen pillanatban teljesíti ezt a kritériumot, azonban a kilátások egyáltalán nem rózsásak. Az Európai Bizottság becslései szerint 2024-re az ország adósságállománya meg fogja közelíteni a GDP 60 százalékát.
Az euróövezethez való csatlakozás másik feltétele a legfeljebb 1,8 százalékos éves infláció. Ez szintén a vágyálom kategóriája, lévén, hogy májusban 3,75 százalékos volt az infláció, éves viszonylatban pedig a Román Nemzeti Bank 4,7 százalékos pénzromlásra számít. Florin Cîțu miniszterelnök szerint az ország 2024-2025-re kerülhet elérhető közelségbe az euróövezetéshez, az uniós valutát 2027-ben vagy 2028-ban vezethetik be.
Egyes szakértők szerint nem érdemes siettetni az euró bevezetését addig, amíg egy ország nem felel meg az úgynevezett valós konvergencia feltételének. Ez egy olyan átlagos jövedelemszintet feltételez, amelynél a lakosság jelentős része nem 400-500 eurós, hanem magasabb béreket kapna a csatlakozást követően. Ehhez képest Romániában a munkavállalók tekintélyes százaléka minimálbért keres, ami euróban jelenleg 400-nál is kevesebbet ér.
