Az IMF becslése szerint az emelkedő energiaárak elleni széles spektrumú küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát – belerokkan Európa az ársapkázásba. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Az IMF sürgeti az európai kormányokat, hogy az emelkedő energiaköltségeket hárítsák át a fogyasztókra, s így ösztönözzék az „energiamegtakarítást”, és a zöldebb gazdaság felé történő elmozdulást, miközben megvédik a szegényebb háztartásokat.
Azoknak az európai kormányoknak, amelyek árellenőrzéssel, adócsökkentésekkel és támogatásokkal próbálják megvédeni a háztartásokat a megugró költségektől, engedniük kell, hogy az üzemanyagköltségek teljes növekedése átháruljon a végfelhasználókra az energiatakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás ösztönzése érdekében– hangsúlyozta az IMF európai osztályának igazgatóhelyettese, Oya Celasun.
Hozzátéve: ugyanakkor:a kormányoknak prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal.
Az energiahordozók fogyasztói ára ebben az évben közel 40 százalékkal emelkedett az euróövezetben és 57 százalékkal az Egyesült Királyságban a földgáz és kőolaj nagykereskedelmi árának megugrása nyomán. Ez drasztikusan égeti a háztartások jövedelmét. Különösen súlyosan érinti a szegényebb háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét villamos energiára és földgázra költik. Ezért az IMF a célzott könnyítések híve.
Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában sapkázták az energiaárakat, míg Németországban és Hollandiában adókönnyítéseket vezettek be, Olaszországban és Görögországban pedig energiatámogatásokat.
A széles spektrumú energiatámogatások nemcsak az energiasokkhoz való alkalmazkodást késleltetik, de a globális energiakeresletet és árakat is magasan tartják– figyelmeztetett az IMF.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza azt jósolja:Az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatások felé mozdulnak el, egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenné válnak.Az IMF Észtországgal együtt kiemelte az Egyesült Királyságot, ahol a háztartások legszegényebb 20 százalékának megélhetési költségei várhatóan körülbelül kétszer akkora mértékben emelkednek, mint a leggazdagabbak költségei.
A nemzetközi szervezet szerint a vállalatok támogatása is fontos, mert egyébként életképes vállalkozások csődjét okozhatja az energiasokk.
Algéria, Nigéria és Niger illetékes miniszterei Európába gázt szállító vezeték építéséről írtak alá szándéknyilatkozatot Algírban. Hírügynökségek pénteken felidézték, hogy ezzel egy régi projektet karoltak fel, amelynek keretében 4000 kilométer hosszú gázvezetéket építenének a Szaharán keresztül Európába.
A három ország megállapodott abban, hogy rövid időn belül elkészül a Transz-Szahara-gázvezetékkel– jelentette ki csütörtökön Mohamed Arkab algériai energiaügyi és bányászati miniszter, akit a helyi APS hírügynökség idézett. A tárcavezető azonban nem említett erre vonatkozóan ütemtervet.
Timipre Sylva nigériai olajügyi miniszter hangsúlyozta a projekt Afrika energiabiztonságának megvalósításában játszott szerepét is.
Az algériai Sonatrach állami olajvállalat az első megállapodásokat az ügyben a nigériai partnercéggel még 2002-ben megkötötte. A három ország 2009-ben írt alá megállapodást a vezeték megépítéséről, amelynek költségei becslések szerint 13 milliárd dollárra rúgnak majd, és az összeg 90 százalékát Algéria és Nigéria fogja fedezni. A várakozások szerint a vezeték évente 30 milliárd köbméter gázt fog Európába szállítani.
A három afrikai ország befektetési lehetőséget lát a gázvezetékben, tekintettel arra, hogy Európa az ukrajnai háború miatt igyekszik oldani függőségét az orosz energiahordozóktól.
A háború ellenére Ukrajna meg tudta őrizni energiarendszerének a stabilitását, és tovább is biztosította a gáztranzitot, emellett Ukrajna ezen a télen is kész segítséget nyújtani az európai országoknak a gázellátás megbízhatóságának javításában és az orosz gáz helyettesítésének elősegítésében – jelentette ki Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter, adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko a Josef Sikela cseh ipari és kereskedelmi miniszterével, valamint Kadri Simson európai uniós energiaügyi biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „az ukrán villamos energia exportpotenciáljának teljes kihasználása – több mint 1,5 GW – lehetővé teszi az európai államok számára, hogy 5-6 milliárd köbméter orosz gázt váltsanak ki.” A miniszter emlékeztetett Ukrajna gáztárolóira amelyek a legnagyobbak Európában. És készek vagyunk 12 milliárd köbméter kapacitást biztosítani az európai stratégiai gázkészletek tárolására” – számolt be az európaiaknak Herman Haluscsenko.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, Kijev felhívást intézett az Egyesült Államok kormányához, hogy biztosítson Ukrajnának földgázt a kölcsönbérleti szerződés, a Lend-Lease keretében a tél átvészeléséhez. Mint jelezte, a következő fűtési szezon stabil lebonyolításához Ukrajnának „gázkölcsön-lízingre” lesz szüksége az Egyesült Államoktól. „Folytatódik a felkészülés történelmünk legkeményebb telére, és ebben a felkészülésben minden lehetséges eszközt keresünk, hogy minden forgatókönyvre készen álljunk” – kongatta meg a vészharangot a kormányfő.
A javaslat értelemében a tagállamoknak 15 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztásukat augusztus 1. és március 31. között, felkészülve arra a nagyon valószínű forgatókönyvre, hogy Oroszország megszünteti a gázszállításokat. A lakosság lenne az utolsó, akit érintene a módosítás.
Az európai gázfogyasztás 15 százalékos csökkentésére vonatkozó tervet és ehhez szükséges jogszabályt terjesztett elő az Európai Bizottság.
Oroszország zsarol minket, Oroszország az energiát fegyverként használja – mondta a terv bejelentésekor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, utalva arra, hogy Moszkva már 12 tagállam felé részlegesen, vagy teljesen megszüntette a gázszállítást. Ezzel együtt az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest az EU-ba szállított orosz gázmennyiség egyharmadával csökkent. Az elnök azt is mondta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv, és az EU-nak a döntései meghozatalakor arra kell készülni, hogy teljes mértékben megszűnik a gázszállítás Oroszországból.
Ennek értelmében minden fogyasztónak – közigazgatás, háztartás, középületek tulajdonosa, áramszolgáltató és az ipar – lehet és kell is tennie a gázmegtakarítás érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság felgyorsítja az ellátás diverzifikálására irányuló munkát, beleértve a közös gázvásárlást, hogy megerősítse az EU alternatív gázszállítási lehetőségeit.
Az új rendelet azt a célt tűzi ki valamennyi tagállam számára, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázigényt. Ez lehetőséget adna a Bizottságnak arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően „uniós riasztást” hirdessen a földgázellátás biztonságára vonatkozóan és minden tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írjon elő. Az uniós riasztás akkor léphet életbe, ha komoly gázhiány vagy rendkívül magas gázigény áll fenn. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell nemzeti vészhelyzeti terveiket, hogy bemutassák, hogyan kívánják elérni a csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az előrehaladásról. A szolidaritási gázellátást kérő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoztak a belföldi kereslet csökkentése érdekében.
Fontos, és a tervezet is hangsúlyozza, hogy a magánháztartások a „védett fogyasztók” definíciójába tartoznak a jelenlegi EU ellátásbiztonsági rendelet értelmében. Ők lennének az utolsók, akiket a hiány érintene. Vagyis egyéb, előre nem látható események hiányában nem befolyásolhatnák őket a fogyasztáscsökkentési intézkedések.
Az előbbieket megelőzően az EU már döntést hozott arról, hogy a téli fűtési szezon kezdete előtt az uniós tározókat legalább 80 százalékra fel kell tölteni. Ezenkívül a Bizottság létrehozta az EU energiaplatformját, hogy regionális szinten összesítse az energiakeresletet, és elősegítse a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzését. Ennek a célja az is, hogy biztosítsák az infrastruktúra legjobb kihasználását, hogy a gáz oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá. Öt tagállami regionális csoportot már kezdeményeztek a platformon belül. Ami a források diverzifikálására vonatkozó eddigi eredményeket illeti, 2022 első felében a nem orosz LNG-import 21 milliárd köbméterrel (bcm) nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem orosz csővezetékek importja 14 milliárd köbméterrel nőtt Norvégiából, Azerbajdzsánból, az Egyesült Királyságból és Észak-Afrikából. Az év eleje óta a becslések szerint további 20 GW megújulóenergia-kapacitással bővült az energiaforrások köre, ez több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.
A javaslatot még a tagállamoknak is el kell fogadniuk. Az energiaügyi miniszterek jövő héten kedden tárgyalnak első alkalommal a témáról, de az idő rövidsége miatt ott már megállapodásra is kellene jutni.
Ugyanakkor ebben a kérdésben elegendő a minősített többségi döntéshozatal, vagyis nem előírás az egyhangúság, így nincs lehetőség arra, hogy egyetlen tagállam megvétózza a jogszabályt.
A teljes körű háború kezdete óta Oroszország immár harmadszor blokkolta a kazah kőolajat Európába szállító vezeték működését. Kazahsztán központi vezetése ismételten kijelentette, ösztönözni fogja az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalat, és ez ügyben együttműködésre szólítja fel az Európai Uniót.
Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, Kazahsztán elnöke a hét elején Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével folytatott megbeszélésen elmondta, készen áll arra, hogy segítse Európát az energiaválság leküzdésében. Másnap pedig a novoroszijszki járási bíróság egy hónapra blokkolta a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium működését: ez a vezeték szállítja Európába a kazah kőolajat.
A döntés oka az volt, hogy a novoroszijszki konzorcium létesítményeiben a májusi ellenőrzés „az ökológiai jogszabályok megsértését fedte fel”. Végül is nem szennyezésről van szó, mert az orosz ellenőrök „a dokumentumok hiányosságát fedték fel a kőolajszennyezés felszámolási terve kapcsán”. Vagyis a bíróság leállította a terminál munkáját.
A szakértők pedig okkal gyaníthatják, hogy ez a „baráti gesztus” Oroszország részéről politikai döntés. Ez egyfajta erődemonstráció és vulgáris bosszú Tokajev elnök Vlagyimir Putyin jelenlétében, a pétervári gazdasági fórumon kifejtett álláspontért. A fórumon Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán nem ismeri el az úgynevezett DNR-t és az LNR-t független államként, valamint bírálta az orosz köztisztviselőket a Kazahsztán ellen irányuló információs támadásokért.
„Oroszország már elkezdte energetikai nyomását Kazahsztánra, akadályozva ezzel az ország olajexportját. Korábban ezt tette Ukrajnával a gázszférában, függővé téve az országot az orosz gázpolitikától” – jegyezte meg ennek kapcsán Doszim Szaptajev, kazah politológus. A szakértők úgy vélik továbbá, hogy a kazah kőolajexport blokkolása az elégedetlenség megnyilvánulása lehet annak kapcsán, hogy Kazahsztán nyilvánosan és hivatalosan megtagadta Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatását, egyben egy kísérlet annak demonstrálására, hogy Oroszország el tudja szigetelni Európát nemcsak saját, hanem kazahsztáni szállítmányaitól is. Mint ismeretes, jelenleg is van kereslete a kazah kőolajnak Közép- és Dél-Európa országaiban, és ott jelentős szerepet tölt be.
Vajon képes lesz Kazahsztán gyorsan alternatív útvonalat találni?
A kazah kőolaj tranzitjának jelenlegi felfüggesztése már a harmadik eset a teljes körű orosz–ukrán háború kezdete óta. Júniusban Oroszország blokkolta a vezeték munkáját, állítólag azért, mert a „kikötő közelében második világháborús aknákat fedeztek fel”.
A felfüggesztést követően Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev utasította Kazahsztán kormányát, hogy dolgozza ki az alternatívszállítási útvonalat. Prioritásként az alábbi útvonal fejlesztését nevezte meg: a kőolaj a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, azaz Oroszország megkerülésével jut el Európába.
A kazahsztáni elnök egyúttal megbízást adott arra, hogy a kazah kikötőket egy kaszpi-tengeri gyűjtőponttá alakítsák át. „Kazahsztán soha nem volt tengeri ország, ezért nem használta ki a tengeri szállításban rejlő lehetőségeket. Most más időket élünk” – tette hozzá az egy korábbi értekezleten.
Kazahsztán régóta tartályhajókon szállítja a Kaszpi-tengeren a kőolajat, mondja Mihajlo Krutyihin szakértő. A kazah kőolaj az azerbajdzsáni Bakun keresztül Grúzia fekete-tengeri kikötőin át kerül exportálásra.
A szakértők megjegyezték, Kazahsztánnak jelenleg nincs olyan logisztikai kapacitása, hogy rövid időn belül alternatív útvonalat sikerüljön találnia. A Kaszpi-tenger medrében nem épült meg a kőolajvezeték, és nincs elegendő tartályhajója sem.
„Mindemellett az energiapiac nagyon lassan reagál az ilyen helyzetekre, ott évekre előre terveznek, és egy éjszaka alatt nem lehet mindent megváltoztatni. A Novoroszijszkon keresztül vezető útvonal fontos volt Kazahsztán számára. Ez egy optimális útvonal, amelyre nincs alternatíva, és a közeljövőben nem is lesz. Vannak persze más útvonalak is:a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon keresztül, esetleg egy Kínába vezető kőolajvezeték is megoldás lehet. De ezek sokkal drágábbak, és nem olyan jövedelmezőek, mint a Novoroszijszkon keresztüli útvonal” – jegyezte meg a szakértő.
A politológusok is úgy vélik, hogy Kazahsztánra „még sok kellemetlen megrázkódtatás vár”, ezért az országnak el kellene kezdenie egy válságkezelő modell kialakítását. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 30 éves függetlenség alatt Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka Oroszország akaratától és kívánságától függ. Az Oroszországi Föderáció energetikai nyomásának fel kell gyorsítania és csökkentenie kell Kazahsztán a nyersanyag exporttól való függőségét.
Ebben a helyzetben felmerül egy egyszerű kérdés, hogy van-e Kazahsztánnak befolyása Oroszországgal szemben? Ha folytatódik a Kazahsztán elleni orosz nyomás, akkor az megnehezítheti az orosz vállalatok életét. Szakértők elmondása szerint, ha Kazahsztánt sarokba szorítják, megtilthatja a Rosznaftának, hogy használja az Omszk–Pavlodar–kínai kőolajvezetéket, amelyen keresztül társaság 10 millió tonna kőolajat exportál Kínába Kazahsztánon keresztül. Tehát Kazahsztán ezen az útvonalon saját kőolaját exportálhatná Kínába. Ezenkívül Kazahsztán elzárhatja a gázszállítást az orenburgi kőolajfeldolgozó üzembe.
És az orosz vezetés álláspontját figyelembe véve a legvalószínűbb forgatókönyv – a feszültség növekedése.
Mindezeket figyelembe véve igen erős Kína, és egyre növekszik Törökország, Európa és az USA befolyása Kazahsztánban. Ennek megfelelően, ilyen támogatással a háta mögött Kazahsztán megengedheti magának, hogy megtagadja az Oroszországtól való függőségét.
A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szakaszban lehetetlen teljesen „elszakadni” Oroszországtól,„legalábbis minimum azért, mert Kazahsztán integrálódott az eurázsiai térségbe, és meglehetősen magasak az orosz üzletemberek érdekeltségei Kazahsztánban és fordítva”.
A brit sajtónak szivárogtatták ki az Uber 124 ezer online dokumentumát, mely érdekes képet fest az európai lobbitevékenységről, melyben Emmanuel Macron és Neelie Kroes jelentős szerepet játszott.
Emmanuel Macron jelenlegi francia köztársasági elnök és a holland Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke nyakig belebonyolódott a kíméletlen és sokszor törvénytelen üzleti módszereiről ismert, amerikai Uber fuvarmegosztó cég titkos megsegítésébe – derül ki a most nyilvánosságra hozott, összesen 124 ezer online aktából, amelyek között 83 ezer – 2013 és 2017 között elküldött – e-mail is található.
Az aktákat a The Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos más médiaszervezettel, köztük a BBC-vel. Az akták első alkalommal tárják fel, hogy az évi 90 millió dolláros büdzséjű lobbizással és PR-tevékenységgel miként toboroztak baráti politikusokat, hogy azok segítsenek az európai taxisipart a tönk szélére sodró kampányban.
Travis és Emmanuel hamarosan keresztnéven szólították egymást
Mint ismert, Európában először Párizsban indult el az Uber bevezetése, ám a cég a taxisok kemény ellenállásába ütközött, ami erőszakos utcai tüntetésekben csúcsosodott ki. Az Uber segítségére sietett azonban egy Emmanuel Macron nevű, 2014 augusztusában gazdasági miniszternek kinevezett ambiciózus bankár, aki éppen ebben a vállalatban látta a gazdasági növekedés lehetőségét és az égetően fontos új munkahelyeket, ezért szívesen segített.
Macron még 2014 októberében találkozott Travis Kalanick vezérigazgatóval, illetve más vezetőkkel és lobbistákkal, ez volt a kezdete annak a hosszú – de kevéssé nyilvánosságra hozott – munkának, amelynek során a kormányon belül a vitatott cég érdekeit képviselte.
Mark MacGann, az Uber lobbistája „látványosnak” nevezte a találkozót – derül ki az aktákból. „Hamarosan táncolni fogunk egymással” – tette hozzá.
„Emmanuel” és „Travis” rövidesen a keresztnevükön szólították egymást, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy „rendkívül hálás”. A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és a gazdaság kapcsolatában.
A francia taxisofőröket abban az időben jócskán feldühítette az UberPop alkalmazás 2014-es elindítása, hiszen ez egy olyan szolgáltatás volt, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy jóval alacsonyabb áron fuvarozzanak.
A bíróságok és a parlament betiltotta, ám az Uber fenntartotta a szolgáltatást, miközben megtámadta a törvényt. Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatását érintő törvények átdolgozásában.
Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Összekapcsoljuk a csapatainkat, hogy elkezdjünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban – olvasható Travis Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.
Aztán 2015. június 25-én a tüntetések erőszakba torkolltak, és egy héttel később Macron SMS-t küldött Kalanicknek, amelyben nyilvánvalóan segítséget ajánlott. A jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és módosítsuk a törvényt– írta. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette, hogy Franciaországban felfüggesztette az UberPop szolgáltatást.
Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelményeket enyhítő rendeletet.
Az, hogy a jelenlegi francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban az országa törvényeit megszegve működő, ellentmondásos globális céggel, most derült ki először. Macron szóvivője a BBC-vel levélben közölte: Feladatai természetesen oda vezettek, hogy találkozott és kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek abban a változásban, amely ezekben az években a szolgáltatási szektorban ment végbe, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.
Színre lépett az Európai Bizottság alelnöke is
Az aktákból az is kiderül, hogy az Uber kapcsolata Európa egyik vezető tisztségviselőjével, az Európai Bizottság alelnökével, Neelie Kroesszal is jóval korábban kezdődött, és mélyebbre nyúlt, mint az ismert volt, nyilvánvalóan megsértve az uniós biztosok magatartására vonatkozó szabályokat.
Egyértelművé vált, hogy már azelőtt tárgyalt az Uber tanácsadó testületének tagjaival, hogy 2014 novemberében távozott utolsó európai posztjáról. Az uniós szabályok szerint ráadásul a biztosoknak be kell tartaniuk egy 18 hónapos türelmi időszakot, amely alatt az új munkába álláshoz a bizottság jóváhagyása szükséges.
Biztosként Neelie Kroes a digitális és versenypolitikát felügyelte, és a nagyvállalati technológia egyik fő ostorozója volt, vezető szerepet játszott abban is, hogy a Microsoftot és az Intelt hatalmas bírságokkal sújtották. Ezért az, hogy éppen az Ubert választotta távozása után, a BBC szerint különösen ellentmondásos.
Hazájában, Hollandiában ugyanis az UberPop fuvarmegosztó szolgáltatása jogi és politikai problémákat is okozott. Az Uber sofőrjeit 2014 októberében letartóztatták, decemberben pedig egy hágai bíró betiltotta az UberPopot, és százezer eurós bírságot helyezett kilátásba, ha a jogsértéseket folytatják. A következő év, azaz 2015 márciusában a holland rendőrség rajtaütött az Uber amszterdami irodáján is.
Az e-mailek szerint Neelie Kroes egymás után hívta fel a minisztereket és a kormánynak dolgozó további személyeket, hogy rávegye őket a razzia leállítására. Egy héttel később, egy másik razzia során Kroes ismét kapcsolatba lépett egy holland miniszterrel – derül ki az Uber-aktákból –, és egy levél szerint „zaklatta” a holland közszolgálat vezetőjét.
Egy belső levélben azt tanácsolta a munkatársainak, hogy kifelé ne beszéljenek nem hivatalos kapcsolatáról. Az ő hírneve, valamint Hollandiában és máshol a cég tárgyalási képessége szenvedne csorbát – állította.
Az aktákban foglaltak szerint a vállalat azt akarta, hogy Kroes üzeneteket továbbítson Mark Rutte holland miniszterelnök hivatalának.
Kroes egyébként írásban kért engedélyt a bizottság ad hoc etikai bizottságától és Jean-Claude Juncker bizottsági elnöktől, hogy a 18 hónap lejárta előtt csatlakozhasson az Uber tanácsadó testületéhez. Az engedélyt elutasították, de a dokumentumok szerint továbbra is informálisan segítette a vállalatot, egészen kinevezésének bejelentéséig, nem sokkal a türelmi idő lejárta után.
Alberto Alemanno, a HEC Paris európai uniós joggal foglalkozó professzora szerint ez azt támasztja alá, hogy „egyértelműen megsértette” a szabályokat. Bizonyítja a tényt, hogy olyasmit tesz, amit nem szabadna tennie– mondta a BBC Panorama című műsorában. „Mert ha nem kért volna engedélyt, akkor azzal lehetne érvelni, hogy volt egy szürke zóna, de így már ez nem működik.”
A Kroes és az Uber kapcsolatáról szóló összes nyilvánosságra hozott információról pedig a professzor elmondta: Úgy érzem, hogy a rendszerünk valószínűleg nem felel meg a célnak, mert ezt a helyzetet meg kellett volna előzni.
A holland biztos egyébként tagadja, hogy 2016 májusa előtt, amikor a türelmi idő lejárt, bármilyen „hivatalos vagy informális szerepe volt az Ubernél”. Hozzátette, hogy uniós biztosként számos technológiai vállalattal állt kapcsolatban, és mindig az vezérelte, hogy szerinte mi szolgálja a közérdeket.
A türelmi idő alatt a holland kormány kinevezte őt az induló vállalkozásokért felelős különmegbízottjává, amely üzleti, kormányzati és nem kormányzati szervezetek széles körével működött együtt azzal a céllal, hogy előmozdítsa „egy vállalkozásbarát és befogadó ökoszisztéma kialakulását Hollandiában” – mondta.
A holland gazdasági minisztérium szóvivője szerint azonban „az Uber 2015-ben nem számított startupnak”.
Az Uber szerint Neelie Kroes 2018-ban távozott a tanácsadó testületből, és azt állítja a cég, hogy azóta új irányelveket vezetett be, amelyek „megerősítik a lobbizás és a politikai döntéshozókkal való külső kapcsolatfelvétel felügyeletét” Európában.
Üzembe helyezik július 8-án a Görögországból Bulgáriába földgázt szállító vezetéket, amely évente hárommilliárd köbméter kapacitással rendelkezik – jelentette be Kosztasz Szkrekasz görög energiaügyi miniszter szerdán.
A görög és bolgár hozzájárulások mellett a projektet az EU társfinanszírozásával valósították meg.
Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán jelentkező energiahiány miatt felgyorsították az északkelet-görögországi Komotiní városában zajló építési munkálatokat.
A projekt kiemelt jelentőségű Bulgária számára, mivel Oroszország április végén leállította gázszállításait arra hivatkozva, hogy a szófiai vezetés nem fizetett rubelben a megállapított határidőn belül. A görög miniszter közölte: azóta Görögország fedezi a bolgár gázszükséglet mintegy 80 százalékát kisebb vezetékeken keresztül.
Az új földgázvezetéken felül Athén és Szófia cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengeri terminált épít Alekszandropolisz görög kikötőben. 2023-tól más közép- és kelet-európai országok is kaphatnak onnan gázt Bulgárián keresztül az új vezetéken. A várakozások szerint a terminál évente mintegy 5,5 milliárd köbméter gázt fogad majd.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
Az európai föld alatti tárolók gázkészlete megközelítette a 60 százalékot június végére, de a feltöltés mértéke lassult az előző hónapokhoz képest.
Az európai tározók telítettsége júniusban 12,75 milliárd köbméterrel bővült, ami csak a harmadik legjobb szám 2011 óta. Június 30-án az európai tárolókban lévő gázkészlet 58,18 százalék volt, ami 62,5 milliárd köbmétert jelent.
A gáztározók telítettsége jelenleg Portugáliában és Lengyelországban a legmagasabb: 100, illetve 97,44 százalék. Németországban 61,21 százalék, Franciaországban 62,42, Olaszországban 58,9, Hollandiában 53,08, Bulgáriában 35,14, Dániában 79,36, Magyarországon 40,14, Ausztriában 45,12, Csehországban 69,05, Belgiumban 59,11, Lettországban pedig 44,91 százalék.
Hatályba lép július elsején az a szabályozás, amely a következő tíz évben is lehetővé teszi, hogy többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során.
Az Európai Unió 2017 júniusában törölte el a roamingdíjakat, azóta az európaiak az unión belüli utazásaik során ugyanolyan feltételekkel használhatják mobilelőfizetésüket hívásra, smsezésre és internetezésre, mint saját országukban, többletköltségek nélkül, de csak három egymást követő hónapon keresztül. Ezen túl a szolgáltatók külföldi tarifatáblázatot alkalmazhatnak.
A rendelet szerint a fogyasztók ugyanolyan minőségű és sebességű mobilinternet-kapcsolathoz juthatnak hozzá külföldön, mint otthon, ha ennek a célország mobilhálózatában megvannak a technikai feltételei.
A rendelet ezen felül hatékony hozzáférést biztosít a segélyhívó szolgálatokhoz, és elősegíti, hogy a fogyasztók tudatában legyenek a barangolás során használt értéknövelt szolgáltatásokkal kapcsolatos pluszköltségeknek. A mobilszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a 4G vagy az 5G hálózatok használatához, ha ezek a felkeresett célállomáson rendelkezésre állnak. A szolgáltatóknak határátlépéskor tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a szolgáltatási feltételekről automatikusan küldött sms-üzeneteken keresztül – tették hozzá.
Az Európai Bizottság adatai szerint a mobiltelefonnal rendelkező európaiak legalább fele utazott külföldre az elmúlt négy évben, a mobil barangolás használata mintegy tizenhétszeresére nőtt a roamingdíjak 2017-es megszüntetése előtti nyár vonatkozó adataihoz képest.
[type] => post
[excerpt] => Hatályba lép július elsején az a szabályozás, amely a következő tíz évben is lehetővé teszi, hogy többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656685380
[modified] => 1656631547
)
[title] => Döntött az Európai Bizottság a roamingdíjakról
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25979&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25979
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 25981
[image] => Array
(
[id] => 25981
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas.jpg
[original_lng] => 100904
[original_w] => 1200
[original_h] => 801
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas-1024x684.jpg
[width] => 1024
[height] => 684
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/rooming-telefon-utazas.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1656620748:12
[_thumbnail_id] => 25981
[_edit_last] => 12
[views_count] => 438
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 258
[1] => 698
[2] => 11499
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Európai Bizottság
[2] => roaming-díj
)
)
[9] => Array
(
[id] => 25677
[content] =>
Elina Bardram, az Európai Bizottság nemzetközi ügyekért és klímafinanszírozásért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, az EU átmenetileg visszatér a széntüzelésű erőművek alkalmazásához, hogy kompenzálja az orosz gáz hiányát – számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
„Oroszország törvénytelen inváziója Ukrajnában vészhelyzet kialakulásához vezetett az EU-ban. A Putyin-kormányzat rendkívül kemény lépéseit figyelhetjük meg a Gazprom gázszállítása hirtelen csökkentése terén, és rendkívül fontos intézkedéseket foganatosítunk, de ezek az intézkedések ideiglenesek” – jegyezte meg Bardram.
Az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy a szén alkalmazása az EU-ban nem jelenti azt, hogy az EU feladja a klímaváltozással kapcsolatos hosszú távú kötelezettségvállalásait.
Korábban Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője azt tanácsolta Európának, hogy sürgősen készüljön fel arra, hogy Oroszország télen teljesen leállítja a gázszállítást.
„Az európai országok ezen a héten rendkívüli intézkedéseket hoztak meg, például a régi széntüzelésű erőművek beindítását, amit a válság mértéke indokol annak ellenére, hogy tartanak a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől” – tette hozzá Birol.
Németország, Ausztria és Hollandia után Svédország és Dánia is ismertette készenléti tervének első szakaszát.
