Európában a vagyoni egyenlőtlenség mértéke meglehetősen magas az északi országokban. A lista élén Svédország áll, míg a sereghajtó Szlovákia. Hazánk a derékhadban helyezkedik el. Az országok közti különbségek fontos tényezője a lakástulajdon aránya, a vagyonadó mértéke, a jóléti állam kiépítettsége, s magánnyugdíj-megtakarítás.
Európában is brutálisak a vagyoni egyenlőtlenségek. Az öreg kontinens leggazdagabb 10 százaléka a vagyon 67 százalékát birtokolja, míg a felnőtt lakosság alsó fele csupán 1,2 százalékát. Országonként is jelentősek az eltérések a Credit Suisse és a UBS 2023-as globális vagyonjelentése szerint.
Ha a nettó vagyont, vagyis a pénzügyi eszközöket plusz a háztartások tulajdonában lévő reáleszközök, elsősorban a lakások értékét nézzük, levonva ebből az adósságokat, s az úgynevezett Gini-együtthatót vizsgáljuk, ami azt mutatja, hogy mekkora vagyonrészt birtokolnak a leggazdagabbak, akkor a vizsgált 36 európai ország közül a vagyoni egyenlőtlenség skálája 2022-ben a szlovákiai 50,8-tól a svédországi 87,4-ig terjedt.
Svédországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség
Izlandot leszámítva a vagyoni egyenlőtlenség meglehetősen magas az északi országokban. Finnország, Dánia, Norvégia és Svédország mind a tabella első felében végzett, Svédország pedig összességében a lista élén áll.
Az EU „négy nagy” gazdasági hatalma közül Németországban mérték a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenségi Gini pontszámot (77,2), ezt követi Franciaország (70,3), Spanyolország (68,3) és Olaszország (67,8). Az Egyesült Királyság, amely korábban az EU tagja volt, és még mindig a „négy nagy” közé tartozik az európai kontinensen, 70,2 pontot ért el.
Míg a skála másik végén Belgium (59,6), Málta (60,9) és Szlovénia (64,4) sorakozott Szlovákia mellett a legkisebb vagyoni egyenlőtlenségekkel.
Mennyit birtokolnak a vagyonból a leggazdagabbak?
Meglepő lehet, hogy az északi országok általában ilyen magas pontszámot érnek el a vagyoni egyenlőtlenségek tekintetében, amit dr. Lisa Pelling, a stockholmi székhelyű Arena Idé agytröszt vezetője az adórendszerrel magyaráz. Mondván, az elmúlt évtizedekben számos vagyonadót eltöröltünk, Svédországban jelenleg nincs adó az öröklésre, az ajándékokra és a vagyonra sem.
Emellett nagyon alacsonyak a vállalatokra kivetett adók is. Ez azt jelenti, hogy a gazdagoknak sok lehetőségük van arra, hogy még gazdagabbak legyenek. Míg az érem másik oldala a svéd jóléti rendszer. Az emberek biztonságban érzik magukat az állami egészségügyi rendszerben, van nyugdíjuk, biztosításuk, betegszabadságuk és munkanélküli járadékuk, ezért kisebb az ösztönzésük arra, hogy pénzt tegyenek félre.
A vagyoni egyenlőtlenség legfőbb tényezője a lakhatás
Azokban az országokban, ahol magasabb a lakástulajdon aránya, általában alacsonyabb a vagyoni egyenlőtlenség, míg azokban az országokban, ahol a pénzügyi eszközök jellemzőbbek, általában nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség – mondta Sándor Eszter és dr. Carlos Vacas-Soriano, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) kutatási menedzsere. Hozzátéve: az önkéntes nyugdíjak és az életbiztosítások fontos szerepet játszanak a vagyoni egyenlőtlenségekben. A nyugat-európai országokban az emberek nagyobb valószínűséggel tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, egyrészt azért, mert magasabb a jövedelmük, másrészt azért, mert jobban hozzáférnek a nyugdíjba vonulás utáni önkéntes jövedelemszerzési eszközökhöz, mint a kelet- és dél-európai állampolgárok.
Érdekes, hogy a nagy európai országok, nevezetesen az EU négy nagy állama és az Egyesült Királyság közül a vagyoni egyenlőtlenség csak Németországban csökkent jelentősen (mínusz 4,3) 2000 és 2022 között a Gini mutató szerint. Míg az Egyesült Királyságban árnyalatnyi (mínusz 0,4) az elmozdulás.
Sosem látott vagyonkoncentráció zajlott le Magyarországon – ez derült ki a nemrégiben megjelent Vagyonkezelési Évkönyvből, mely szerint a leggazdagabb tíz százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, azon belül a legfelső egy százalék a vagyon harmadát.
Oroszország kész más útvonalakon is szállítani gázt Európába, még az után is, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra vonatkozó szerződés 2024-ben lejár, de egyelőre nem lát igényt arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.
Mindig készen állunk arra, hogy folytassuk a gázszállításokat Európába, és nem csak a jelenleg hatályos útvonalon keresztül. Ha a másik fél részéről megvan a szándék a folytatásra, készek leszünk megvitatni ezeket a kérdéseket. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot – mondta újságíróknak az oroszországi Fórum és Kiállítás energetikai napján.
A Gazprom és a Naftogaz 2019 decemberében állapodott meg az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáról a 2020 és 2024 közötti időszakra, a meghosszabbítás lehetőségével. A szerződés 2020-ban 65 milliárd köbméter, 2021 és 2024 között pedig évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik. A tranzitdíj a lekötött kapacitás mértékében kerül felszámításra, még akkor is, ha a tényleges szivattyúzás kevesebbnek bizonyul.
Korábban Olekszij Csernyiszov, az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz vezetője kijelentette, hogy Kijev nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz Európába történő tranzitjáról szóló, 2024 végén lejáró megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak az európai partnerei miatt nem szegi meg most a szerződést.
Franciaországban a PepsiCo számos termékét levették a boltok polcairól és hamarosan Belgium, Spanyolország és Olaszország is követheti a példájukat.
A Carrefour nevű globális áruházlánc a PepsiCo több termékének árusítását szünteti meg Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban, miután a Lay’s chips, a Lipton tea és a Pepsi árai is komoly növekedésen mentek át, írja az Euronews. A francia vállalat az egykor a PepsiCo termékeinek helyet adó polcokra táblákat helyezett, melyeken az áll: „Többé nem áruljuk ezt a márkát elfogadhatatlan áremelések miatt.”
Franciaországban már életbe lépett a tiltás, de azt nem árulták el, hogy a másik három országban mikortól nem lehet kapni náluk a termékeket. A PepsiCo közleményben reagálva arról ír, „hónapok óta tárgyalnak a Carrefourral és a jövőben is jóhiszeműen fognak velük tárgyalni, hogy a termékeik elérhetőek legyenek.”
A Cheetost és a Mountain Dewt is gyártó vállalat sorozatban hét negyedév mindegyikében legalább tíz százalékkal emelt árain a július-szeptemberi negyedig bezárólag. Bár a cég profitja növekedésben van, eladásaik a magas árak miatt elkezdtek apadni. A cég azt is elmondta, csökkentik a csomagolások méretét, hogy „igazodjanak a fogyasztói kereslethez.”
A New York állami vállalat szerint az emelések mérséklődnek az inflációhoz köthetőek, miután a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború jelentősen megterhelte a beszállítói láncokat, decemberben azonban az eurózónában az előző decemberben képest 2,9%-kal voltak magasabbak az árak, héthavi csökkenés után.
A PepsiCo a gabona és az étolaj áremelkedésére hivatkozva emelt a saját árain, ezek az orosz-ukrán háború berobbanása után lőttek ki és bár utóbbi hatása még mindig érezhető a boltokban, a gabona világpiaci ára jelentősen csökkent a 2022-es rekordhoz képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének élelmiszerár-indexe 13,7%-kal volt alacsonyabb 2023-ban, mint egy évvel előtte és csak a cukor ára növekedett az év során.
Jelenleg az európai földalatti gáztárolók 99,61%-a fel van töltve. Ez közel 10%-kal több, mint az elmúlt öt év átlaga.
Megkezdődött a fűtési szezon az európai országokban. 109,82 milliárd köbméter van a gáztárolókban, ami az EU gáztartalékainak történelmi maximuma. A november 7-i gázhasználat 44 millió köbméter volt. Ugyanakkor a besajtolás mindössze 27 millió köbmétert tett ki. A készletek szimbolikusan 0,02%-kal csökkentek.
A mostani héten Közép- és Nyugat-Európában lehűlést észleltek. Ugyanakkor novemberben 29%-ra ugrott a szélenergia-termelés aránya az EU villamosenergia-termelésében.
Külföldi kereskedők 2,2 milliárd köbméter gázt tárolnak Ukrajna föld alatti gáztározóiban – közölte Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója.
Az állami olaj- és gázipari vállalattal 148 cég működik együtt, és ez a szám folyamatosan növekszik. A vezérigazgató szerint az elmúlt nap folyamán tizennégy pályázó jelentkezett a Naftohaznál.
A külföldi kereskedők augusztus végén 1,3 milliárd köbméter gázt tároltak, szeptember közepén pedig 1,8 milliárd köbmétert.
Ukrajna továbbra is megbízható partnerként és az gáztározó létesítményekben történő gáztárolás »energiabankjaként« integrálódik az európai energiarendszerbe – írta Csernyiszov a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
A Naftohaz-csoport felügyeli Európa legnagyobb, 31 milliárd köbméter tárolására alkalmas föld alatti gáztározóit.
Az Európai Unió vállalatai tavaly elutasították a Naftogaz ajánlatát a gáztárolásra, de most ismét Ukrajna felé fordultak, mivel az európai tárolók közel állnak kapacitásuk maximumához.
A Naftohaz vezérigazgatója korábban a Kyiv Independentnek elmondta, hogy 10 milliárd köbmétert bocsátott a nem rezidens kereskedők rendelkezésére versenyképes tárolási tarifák mellett.
Csernyiszov a múlt héten Kijevben a Forbes Energy of Business konferenciáján elmondta: Ukrajna jelenleg több mint 15 milliárd köbméter gázzal rendelkezik a tározókban. Az energiaipari óriás szerint Ukrajna az idén teljesen önellátó lesz, és nem lesz szükség gázmennyiségek importjára.
A Volkswagen a legnépszerűbb márka az uniós piacokon, utána következik a Toyota és a Renault. A legnagyobb növekedést viszont a Tesla érte el, de dobogós az Alfa és a Lexus is – írja a Totalcar.
Közel 18 százalékkal bővült az év első hét hónapjában az új autók piaca az uniós országokban: 6,3 millió autót helyeztek forgalomba, az egy évvel korábbi 5,3 millióval szemben.
A különböző meghajtások részesedését nézve a benzinesek (37 százalék) vezetnek a hibridek (25 százalék) előtt, majd a dízelek (14,5 százalék) és az elektromosok jönnek (13 százalék). Tehát utóbbiak már nagyon közel vannak a dízelekhez, igaz, ebben szerepe van annak is, hogy a dízelek választéka egyre szűkösebb, a villanyautóké pedig egyre szélesebb.
A legnépszerűbb márkák
A különböző gyártókat, márkákat nézve a Volkswagen továbbra is a legnépszerűbb az uniós piacokon majdnem 694 ezer új autóval, ami 11 százalékos piaci részesedésre elég. Második helyen áll a Toyota 404 ezer autóval, utána pedig jön a Renault 378 ezres eladással. Előbbi 6,4, utóbbi 6 százalékos piaci arányt jelent.
Volkswagen
Toyota
Renault
Peugeot
Skoda
BMW
Mercedes
Dacia
Kia
Hyundai
A részletes táblázatot a Totalcar hasábjain lehet böngészni.
A növekedés éllovasai
Teljesen más márkák vannak viszont a legnagyobb növekedés alapján felállított toplistán. Az idén többször is árat csökkentő Tesla óriási fölénnyel vezeti a mezőnyt. Az amerikai villanyautó-gyártó több mint 152 ezer autót értékesített január eleje és július vége között, ami 185 százalékos növekedést jelent. Az Alfa Romeo került a második helyre közel 30 ezres eladással, ami duplája az egy évvel korábbinak. A Lexus pedig a harmadik 68 százalékos többlettel.
Tesla
Alfa Romeo
Lexus
Mazda
Suzuki
Cupra
Skoda
Audi
Dacia
Land Rover
A részletes táblázatot a Totalcar hasábjain lehet böngészni.
[type] => post [excerpt] => A Volkswagen a legnépszerűbb márka az uniós piacokon, utána következik a Toyota és a Renault. A legnagyobb növekedést viszont a Tesla érte el, de dobogós az Alfa és a Lexus is - írja a Totalcar. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1693734480 [modified] => 1693709099 ) [title] => Ezek Európa népszerűbb autói [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41390&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 41390 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 41391 [image] => Array ( [id] => 41391 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok.webp [original_lng] => 126092 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/autok.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1693698300:12 [_thumbnail_id] => 41391 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1820 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] =>
⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az Európai Unió közel került ahhoz a célhoz, hogy november 1-ig 90 százalékra feltöltsék az uniós államok gáztárolóit, jelentette be Stephan de Keersmaeker, az Európai Bizottság (EB) hivatalos képviselője.
„Mára már elértük a 89,89%-ot” – mondta kérdésekre válaszolva a csütörtöki brüsszeli tájékoztatóján.
Elmondása szerint fontos, hogy az EB teljesítse ezt a kötelezettségét a tárolók feltöltöttségi szintjét illetően, és jó úton halad.
Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje jelenleg már meghaladja a 80 százalékot, ha sikerül tartani a besajtolást a mostani szinten, akkor már augusztus végére elérhető az eredetileg a fűtési szezon kezdetére előirányzott 90 százalékos szint az európai gáztárolók szövetsége, a GIE szerdai jelentése szerint.
A szervezet szerint az európai UGS-létesítmények töltöttségi szintje most 80,1 százalék, ami 15,16 százalékponttal magasabb az elmúlt öt év átlagához képest, mennyiségben pedig 87,36 milliárd köbmétert jelent.
Tavaly az Európai Unió gáztárolói november közepén érték el a töltöttségi csúcsot 95,64 százalékon, a 90 százalékos szintet október elején sikerült elérni.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A háború elől menekülve az ukránok nagy része európai országokban talált menedéket. Ezen országok kormányai már több mint 43 milliárd eurót különítettek el az ukránok menedékhelyére.
Ezen kiadások közé tartoznak a pénzbeli támogatások, a lakhatás, az orvosi ellátás, az oktatási szolgáltatások, valamint az élelmiszer és az alapvető szükségletek biztosítása.
Az ukránokat befogadó európai országok közül Lengyelország költötte erre a legtöbb pénzt – több mint 12 milliárd eurót. Németország a második helyen állt e mutató szerint – 11 milliárd euróval.
[type] => post [excerpt] => A háború elől menekülve az ukránok nagy része európai országokban talált menedéket. Ezen országok kormányai már több mint 43 milliárd eurót különítettek el az ukránok menedékhelyére. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1688508960 [modified] => 1688482532 ) [title] => Az európai országok több mint 43 milliárd eurót költöttek az ukránok menedékhelyeire [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39693&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 39693 [uk] => 39684 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 39685 [image] => Array ( [id] => 39685 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp [original_lng] => 57658 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-300x156.webp [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-768x400.webp [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1688471732:5 [_thumbnail_id] => 39685 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1371 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] =>
⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A több mint három évtizede a legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte a katonai kiadásokat tekintve – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el 2022-ben, összesen 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az ukrajnai háború az európai katonai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek.
A jelentés szerint Európa 13 százalékkal többet költött hadseregére 2022-ben. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
