Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága jóváhagyta a 2023–2026-os ukrajnai akcióterv 50 millió eurós költségvetését – számolt be az Európa Tanács sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy az ukrán hatóságokkal szoros együttműködésben dolgozták ki a 2023–2026-os időszakra szóló Stabilitás, helyreállítás és újjáépítés elnevezésű cselekvési tervet. Célja, hogy a demokratikus kormányzás és a jogállamiság, valamint az emberi jogok védelmének erősítésével növelje az állami intézmények stabilitását.
„Az Európa Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa és segítse Ukrajnát ezekben a nehéz időkben. Ez a segítségnyújtás és támogatás fontos helyet foglal el az állam- és kormányfők soron következő csúcstalálkozóján, amelyre jövő év májusában Reykjavíkban kerül sor” – mondta Maria Burych, az Európa Tanács főtitkára.
Az akcióterv célja, hogy támogassa Ukrajnát az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában. Ezt az Európa Tanács 2022. június 23-i döntése előzte meg Ukrajna tagjelölt státuszáról.
Az Európa Tanács továbbra is együttműködik az ukrán hatóságokkal sürgős szükségleteinek és prioritásainak kielégítése érdekében. Az együttműködés többek között az Európai Bizottság Ukrajna uniós tagsági kérelmére vonatkozó következtetésében körvonalazott lépések végrehajtásának támogatására irányul majd. Ez elsősorban az alkotmánybíráskodás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, valamint számos más területre vonatkozik majd.
Emellett az akciótervet részben az Európa Tanács Fejlesztési Bankja finanszírozza. Többek között nagy értékű ukrajnai beruházási projektek kerülnek finanszírozásra, amelyek célja a lakosság legsebezhetőbb rétegei életkörülményeinek javítása. A bank közvetlenül az országban kezdi meg a munkát, amint Ukrajna tagja lesz az EU-nak. A Bank jelenleg hiteleket és támogatásokat nyújt a menekülteket befogadó tagországoknak.
Az Európa Tanács tevékenységét az EU, az ENSZ és az EBESZ, valamint a kétoldalú adományozók koordinálják majd.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az Európai Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára. A javaslatot a Tanács a mai napon írásbeli eljárás keretében fogadta el, és azt a jövő héten történő esetleges elfogadása céljából benyújtják az Európai Parlamentnek.
„Ukrajna számíthat az EU-ra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, pénzügyileg is, ameddig az szükséges. A ma elfogadott jogszabály révén Ukrajna 2023-ban számíthat az EU rendszeres pénzügyi segítségére” – mondta Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere.
A csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-ban történő pénzügyi támogatásának céljára. Az Ukrajna részére 2023-ban hitelként nyújtandó összeg 18 milliárd eurót fog kitenni, és a hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok külső címzett bevételekből fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd.
A cél a rövid távú pénzügyi segítségnyújtás, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása annak érdekében, hogy Ukrajna támogatást kapjon az európai integráció felé vezető úton.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1670748180
[modified] => 1670757758
)
[title] => Az Európai Tanács jóváhagyta a 18 milliárd eurós támogatást Ukrajna számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32872&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32872
[uk] => 32864
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32865
[image] => Array
(
[id] => 32865
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0.jpg
[original_lng] => 157961
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/9dcb3588-f5b51d22ec8be7ec095dcf5a94e42ce0.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1670750559:4
[_thumbnail_id] => 32865
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1388
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az Európai Unió Tanácsa szeptember 20-án úgy határozott, hogy Ukrajnának sürgősséggel további 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Tanács közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az európai tanácsi nyilatkozatban az szerepel, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterei szeptember 9-én Prágában az Európai Tanács informális ülésén szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben megállapodtak az Ukrajnának nyújtandó további 5 milliárd eurós támogatásról. „Ezt a kiegészítő támogatást a mai napon hivatalosan is elfogadták, miután a szükséges formális lépéseket mindössze 11 nap alatt elvégezték” – áll a közleményben. Ez a pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának nyújtott egyéb uniós segítséget humanitárius, vám- és védelmi, valamint fejlesztési szférákban.
Mint hírportálunk szeptember 7-én beszámolt róla, az Európai Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásként jóváhagyott egy 5 milliárd eurós hitelösszeget Ukrajna számára, ami kiegészíti az Európai Unió által Kijevnek korábban biztosított a 10 milliárd eurót. Mint erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren írta, „az ukrajnai helyzet megingathatatlan támogatásunkat igényli. Ma az Európai Bizottság további 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást ajánl fel Ukrajnának. Ez kiegészíti azt a 10 milliárd eurót, amelyet az Európai Unió pénzügyi, humanitárius és katonai támogatás formájában már biztosított.”
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A virtuális pénzeszközök szigorúbb szabályozásával kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelemben – közölte a 46 tagú Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) Strasbourgban közzétett jelentésében szerdán.
A kérdésben illetékes ET-bizottság a 2021-es éves jelentésében azt írja: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében szigorúbban kell szabályozni azokra a szolgáltatókra, mások mellett az ügyvédekre és a könyvelőkre vonatkozó szabályozást és felügyeletet, akik gyakran segítenek az illegális pénzmozgásokban.
A bizottság közölte: a 2021-ben kirobbant Pandora-iratok offshore-botrányában kiszivárgó adatok megmutatták, hogy a számos jogtalan módszer kombinációját alkalmazó pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények határozott fellépést és együttműködést követelnek meg a kormányoktól Európában és szerte a világon. Szakosodott ügyvédek és könyvelők lehetnek bűnrészesek korrupt politikusok és vagyonos magánszemélyek nagyszabású, határokon átívelő pénzmosásaiban. Megpróbálják kikerülni az adókat, gyakran offshore cégeket és összetett vállalati struktúrákat alkalmazva – írták.
A jelentéstevők szerint az egyre elterjedtebbé vált virtuális pénzeszközök és a kriptovaluták használata komoly kihívást jelent a pénzmosás elleni küzdelemben. Esetükben a bankok és az illetékes intézmények hagyományos ellenőrzési formái a pénzmozgások és szolgáltatások tekintetében nem használhatók, ráadásul ezek a pénzügyi termékek az interneten keresztül bárhonnan elérhetőek a világban.
A Moneyval éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európa Tanács tagállamai és joghatóságai mérsékelten hatékonyak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.
Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket, melynek megvalósítása során nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.
Szerdán hajnalban az uniós tagállamok agrárminiszterei megegyezésre jutottak a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformcsomagjáról. A KAP jelenlegi szabályai 2020. december 31-én járnak le. Átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik, az Európai Parlament ezen a héten tárgyal a kérdésről és pénteken este várható a végső álláspontjának elfogadása.
A téma jelentőségét mutatja, hogy a közös agrárpolitika az EU 2020-as költségvetésének 34,5%-át teszi ki, ez 58,12 milliárd eurót jelent. A KAP költségvetésének mintegy 70 százaléka hat-hét millió uniós gazdaság jövedelmét támogatja.
A tagállamok által elfogadott közös álláspont határozott kötelezettségvállalást fogalmaz meg a magasabb környezeti ambíciók elérése iránt olyan eszközökkel, mint a kötelező ökoszisztémák (ez újdonság a jelenlegi szabályozáshoz képest) és a szigorúbb feltételrendszer. Különösen azért, mert a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 29 százalékáért felelős Európában. A gazdálkodók azzal a feltétellel kapnak pénzügyi támogatást, hogy az éghajlat és a környezet számára előnyös gyakorlatokat alkalmaznak. Például az imént említett „ökoszisztémák” bevezetésének támogatására a költségvetés 20 százalékát különítették el. Ez a keret a közvetlen kifizetések részét alkotja, de attól elhatároltan működik majd. Ugyanakkor rugalmasságot is biztosít a program mindezek elérése érdekében. Például az ökoszisztémák számára kétéves kísérleti szakaszt vezetnek be, a tagállami hatóságok pedig a pénzek elosztásakor mérlegelhetnek a különböző zöld gyakorlatok figyelembe vétele alapján.
Magyarország „megharcolt” a kompromisszumért
Nagy István magyar agrárminiszter videoüzenetben jelentette be a megállapodást, hangsúlyozva, hogy „megharcoltunk érte”. Utóbbit nem részletezte, a 45 másodperces videóban arról tesz említést, hogy már a megállapodás közelében „egyszer csak asztalra került egy olyan javaslat, ami teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kis gazdaságok számára. Ezt nem hagyhattuk!” – jelentette ki a miniszter. Hogy ez mi volt, azt nem részletezte.
Az Európai Tanács tájékoztatása alapján azt viszont tudjuk, hogy a kisebb gazdálkodókat is magasabb környezetvédelmi előírások kötik majd. Ugyanakkor megsegítésük érdekében egyszerűsített ellenőrzéseknek vetik őket alá, csökkentve az adminisztratív terheket.
Az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja a környezetünk, a teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképesség termelését. A feltételek adottak, jó munkát kívánok! – összegezte véleményét Nagy István. Amennyiben az Európai Parlament is elfogadja saját tárgyalási pozícióját, megindulhatnak az intézményközi egyeztetések.
Július 20-án, hétfőn az Európai Tanács elfogadta ajánlásait a tagállamok 2020. évi gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési politikájával kapcsolatban. Minden egyes ország esetében az ajánlásokat a COVID-19 világjárvánnyal összefüggésben határozták meg, számolt be az Európai Tanács sajtószolgálata.
Az ajánlások az alábbi gazdasági prioritásokat tartalmazzák:
befektetések az egészségügyi ellátás elérhetősége, hatékonysága és fenntarthatósága érdekében;
a foglalkoztatás fenntartása és a válság társadalmi következményeinek kiküszöbölése;
a kutatásra és fejlesztésre való összpontosítás;
a likviditási tartalékok és a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása;
fenntarthatóvá tenni az egységes piacot, az áruk és szolgáltatások forgalmát.
Ajánlások mind a 27 tagállamra, valamint az Egyesült Királyságra is vonatkoznak, mivel 2020. december 31-ig az Európai szemeszter keretében végzett elemzési munka részét képezik. A 2010-ben bevezetett Európai szemeszter lehetővé teszi az EU-tagországok számára, hogy egész évben összehangolják a gazdaságpolitikát a költségvetési finanszírozás stabilitásának biztosításával, valamint a túlzott költségvetési hiány és a makroszintű pénzügyi egyensúlyhiány elkerülésével.
Az EU gazdaságának a koronavírus-válság utáni fellendülését szolgáló csomagból 450 milliárd euró pályázati, vissza nem térítendő támogatás, további 300 milliárd euró pedig hitel formájában kerüljön szétosztásra – javasolta Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a COVID-19 járvány utáni EU gazdasági fellendülési Alapjáról. Ezt július 18-án, szombaton közölte, miután a Brüsszelben zajló EU-csúcstalálkozó résztvevői sok órás tárgyalások után nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.
Charles Michel támogatja az Európai Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós összeget, de javasolta a felhasználás kiigazítását. Javasolta, hogy 450 milliárd eurót folyósítsanak pályázati támogatásként, amelyet az országoknak nem kell visszafizetniük Brüsszelnek. A fennmaradó 300 milliárd pedig hitelkeret legyen. Korábban az összegek 500 és 250 milliárd euró arányban voltak.
Ez a kiigazítás, a megfigyelők szerint, engedményt jelent az úgynevezett „gazdasági négyek” – Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország számára, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy az összeget elsősorban hitelekre fordítsák. A holland diplomaták pozitívan reagáltak a javasolt változtatásokra, „a helyes irányba lévő komoly lépésnek” nevezték.
Ugyanakkor továbbra is nézetkülönbségek vannak a források elosztása és a költségek ellenőrzése terén.
Júniusban kezdődhet a
koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló első, 540 milliárd
eurós európai uniós csomag végrehajtása, és a közösség tagjai abban is
egyetértenek, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt
válságba süllyedő gazdaság helyreállítására – mondta Angela Merkel német
kancellár csütörtökön Berlinben az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit
összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.
Elmondta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus 240
milliárd eurós hitelkeretére, az Európai Bizottság 100 milliárd eurós
munkahelymegőrző programjára és az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euró
keretösszegű garanciaalapjára építő első válságkezelő csomag révén gyorsan
hatékony segítséget juttatnak a rászorulóknak, de a júniusi induláshoz egy sor
teendő még hátravan, így a német törvényhozásnak (Bundestag) is dönteni kell az
ügyben.
A válságkezelés második szakaszában egy gazdasági helyreállítási, újjáépítési alapra lesz szükség, amely szorosan kapcsolódik a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséhez. Erről az Európai Bizottság készít javaslatot az Európai Tanácsnak – ismertette Angela Merkel.
A német kancellár tájékoztatóján azzal a sajtóértesüléssel
kapcsolatban, miszerint a videokonferencián egy ezermilliárd eurós alap
felállítása került szóba, elmondta: nemigen tudni még, hogy miként alakulnak a
gazdasági folyamatok, amikor majd enyhül a világjárvány, így például
ismeretlen, hogy mennyire áll helyre a turizmus és miként változik az
autóvásárlási hajlandóság, ezért korai konkrét összegekről beszélni, előbb
adatokat kell gyűjteni és számításokat kell készíteni.
„Mindenkinek világos, hogy nem csupán 50 milliárd euróról
van szó”, és az is mindenki számára egyértelmű, hogy létre kell hozni egy ilyen
alapot a válság utáni fellendülés beindítására – mondta Angela Merkel.
Teljesen világos továbbá, hogy Németország az eddiginél
jóval több pénzt fizet majd be a közös költségvetésbe, és támogatja az
újjáépítési alapot, mert Németország csak akkor maradhat sikeres, ha „Európának
jól megy a sora” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy az Európai Tanács első, március elején
tartott videokonferenciáján még a világjárvány kezelésének orvosi, egészségügyi
kérdései voltak a középpontban, március vége óta viszont egyre inkább a
gazdasági hatások ellensúlyozása kerül előtérbe. A csütörtöki tanácskozás „barátságos
megbeszélés” volt, és ugyan nem volt mindenben egyetértés, de az a közös
meggyőződés, hogy a mindenkit sújtó járvánnyal csak együtt lehet sikeresen
megbirkózni – mondta Angela Merkel.
A közel hárommilliárd euró többek között a munkaerő toborzást, a mobilkórházak felépítését és az orvosi eszközök és védelmi felszerelések finanszírozását segíti elő.
2,7 milliárd eurót hagyott jóvá az európai uniós tagállamok egészségügyi ágazatainak támogatására az Európai Tanács a koronavírus-járvány ideje alatt – írta közleményében az Európai Bizottság.
A támogatás teljes mértékben a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésre támaszkodik, és mozgósítja az összes rendelkezésre álló forrást a 2020. évre vonatkozó kiadási értékhatárokon belül.
„Az uniós költségvetés mindig is a szolidaritás szolgálatában állt. A ma elfogadott hozzájárulás segít hatékonyabbá tenni a járvány terjedésének nyomonkövetését, továbbá a kiterjedtebb teszteléseket és a járvánnyal kapcsolatos tudományos kutatást is előmozdítja” – nyilatkozta Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos.
Az Európai Unió vészhelyzeti támogatási eszközéből lehívható összeg elősegíti az orvosi eszközök és védelmi felszerelések finanszírozását, még több egészségügyi munkaerő toborzását, valamint mobilkórházak felépítését.
A vészhelyzeti támogatási eszköz felhasználása az uniós tagállamokkal szoros együttműködésben történik.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
