Az Európai Beruházási Bank és a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium megállapodást kötött, amely további 5 millió euró elkülönítését írja elő az ukrán kórházak korszerűsítésére. Erről az Újjáépítési Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium új megállapodást kötött, amelynek célja az energiahatékonyság és a katonai akciók következményeinek felszámolása terén szükséges intézkedések végrehajtásának támogatása az egészségügyi szektorban.
A megállapodás 5 millió eurós beruházási támogatást irányoz elő a Kelet-Európai Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Partnerség (E5P Fund) keretéből.
Feltételezések szerint a támogatási forrásokat károk helyreállítására, óvóhelyek építésére, ivóvízellátó állomások telepítésére, világítás, kommunikációs vezetékek és szellőzés korszerűsítésére fordítják.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, hogy az Ukrajnának április után nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás következő részletének összege 1,9 milliárd euró lehet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy Ukrajna márciusban már megkapta az 50 milliárd euró értékű támogatás első részletét, áprilisban pedig – mint arról nemrég az Indexen is beszámoltunk – 1,5 milliárd euróhoz juthatnak hozzá.
Emlékeztetett továbbá az Ukrajna által már jóváhagyott reformtervre, amelynek fokozatos végrehajtása a következő részletek folyósításának feltétele, és amely az európai integrációs munka részeként közelebb viszi Ukrajnát az uniós normák teljesítéséhez.
Az Európai Unión belül több európai ország úgy döntött, hogy 167 generátort küld Ukrajnába az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások után.
Erről a Jevropejszka pravda számolt be az Európai Bizottság sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Ausztria, Németország, Svédország és Hollandia 157 generátort ajánlott fel az ukrán félnek, az Európai Unió pedig további 10 generátort küld Ukrajnának. A berendezés összköltsége 3,57 millió euró.
„Ezen nagy teljesítményű, 1 MW-os generátor mindegyike képes egy közepes méretű kórház áramellátását ellátni vészhelyzet esetén” – áll a közleményben.
Az Európai Bizottság egy közleményben bejelentette, hogy Ukrajna mikor kapja meg az idén február elején elfogadott, 50 milliárd eurós uniós támogatás következő részét.
Az első, 4,5 milliárdos csomagot idén márciusban adták át Ukrajnának. A mostani közleményből kiderült, hogy a második rész 1,5 milliárd euróból áll, és Ukrajna már áprilisban hozzájut ehhez az összeghez.
Mint írták, a tervek szerint e hónapban átadják a pénzt, „amennyiben a megállapodás szerinti feltételek teljesülését pozitívan értékelik”. Emlékeztettek arra is, hogy az első 4,5 milliárd eurót Ukrajna az állam működésének fenntartására – például a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a fizetésére, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartására – szánta.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta. Ez az információ kedden került nyilvánosságra.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek.
Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága kedden zöldjelzést adott annak az uniós agrárminiszterek által megkötött megállapodásnak, melynek értelmében Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba, 2025-ig.
Vannak azért korlátok az ukrán dömping előtt
Az EP bizottságában a javaslat 26 igen szavazattal ment át 8 nem ellenében, és az a háború kitörésekor megkötött, hasonló tartalmú egyezményt hosszabbítja meg. Azonban a most elfogadott szöveg számos kompromisszumot is tartalmaz, így az megerősíti a piac torzulásával szembeni biztosítékok rendszerét, különös tekintettel az érzékeny termékekre – például baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz – bevezetett vészfékre.
Az Euractiv tudósítása szerint Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter üdvözölte a megállapodást, mondván minden kereskedelmi lazítás segít, ám sajnálatát fejezte ki a korlátok miatt. Elmondása szerint a kompromisszum eredményeként 350 millió eurótól esik el Ukrajna, a mechanizmus évi 2,15 milliárd eurós volumene mellett.
Az Európai Unióba áramló ukrán mezőgazdasági dömping ugyanakkor a gazdák, közülük is különösen a kelet-európaiak haragját váltotta ki, mert a olcsó ukrán gabona leveri az árakat. A vészfék rendszerének kidolgozásában a lengyel és a francia képviselők vezetésével sikerült elérni, hogy a referencia-időszakba 2021 második fele – amikor az agrárkereskedelem az EU és Ukrajna között jóval kisebb volt – is kerüljön bele.
Nem került ugyanakkor bele az érzékeny termékek listájába a búza és az árpa.
Az uniós törvényhozók ugyanakkor a következő hetekben a vámok állandó csökkentéséről is tárgyalnak majd. Kacska szerint az uniós döntéshozóknak józanabb és tartalmasabb vitákat kellene folytatniuk a kereskedelmi korlátozásokról a polarizált politikai csatározás helyett.
A gazdák szerint ez azonban kevés
A megállapodás az uniós gazdaszervezetek, a COPA és COGECA tetszését sem nyerte el, különösen a búzára és az árpára vonatkozó döntések miatt. A gazdaszervezetek szerint ez a szektor fenntarthatóságát veszélyezteti, ezért csalódásuknak adtak hangot. Kedden elégedetlenségének adott hangot Genkben a francia agrárminiszter, Marc Fesneau is, aki szerint nem elegendők a biztosítékok. A francia politikus felszólította az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a gabonapiac szabályozása terén.
A javaslatot az EP-bizottsága után az EP plenáris ülésének meg kell szavaznia, annak elfogadásához az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása is szükséges. Az EP az április 22–25. közötti ülésszakon voksolhat a kérdésről.
A Moody’s Ratings megerősítette változatlan az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszútávú besorolását. A hitelminősítő szerint a 27 tagország készsége és képessége az Unió pénzügyi támogatására nagyon erőteljes, az EU teljes kötelezettségállománya várhatóan meghaladja idén az 500 milliárd eurót. Megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszú távú besorolását a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemeli:
Az EU elsőrendű osztályzatát alátámasztó legfőbb tényező a 27 tagország nagyon erőteljes készsége és képessége az unió pénzügyi támogatására.
A Moody’s hangsúlyozza: a tagországok erős támogatási képességét jelzi az EU „a1” szintű átlagos súlyozású érdekeltségi osztályzata, amely a világ legmagasabb ilyen jellegű minősítései között van nemzetek feletti szerveződések esetében.
A hitelminősítő szerint az Európai Unió különös mértékben számíthat a magas besorolású tagállamok – köztük Németország (Aaa/stabil), Franciaország (Aa2/stabil) és Hollandia (Aaa/stabil) – pénzügyi támogatására.
A Moody’s megállapítja, hogy a koronavírus-járványra adott válaszintézkedések jelentősen megváltoztatták az EU adósságkibocsátói szerepét és dominanciáját.
A járvány miatt megnövekedett munkanélküliség csökkentését célzó uniós program (SURE) 100 milliárd eurós finanszírozása, illetve a járvány következményeinek felszámolására Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett, 800 milliárd euróig terjedő uniós helyreállítási alap az Európai Unió adósságkibocsátásának meredek ívű emelkedéséhez vezetett – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint az EU teljes kötelezettségállománya az idén meghaladja az 500 milliárd eurót, ez hozzávetőleg a 2019-ben mért adósságszint tízszerese.
A cég szerint az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszköz (RRF) 2026-ig tartó alkalmazási időszakának végére valószínűleg 900 milliárd és ezermilliárd euró közötti szintre emelkedik tovább az uniós adósságállomány.
A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság rendkívül hatékonyan irányítja a meredeken emelkedő és tartósan magas összegű adósságkibocsátásokat.
„Az EU 2021 óta évente rendre 100-150 milliárd euró új adósságot bocsát ki, és e kibocsátások iránt változatlanul nagy és sokoldalú befektetői kör tanúsít jelentős érdeklődést” – áll a Moody’s elemzésében.
Jóllehet az EU hitelköltségei a globális kamatfolyamatok erőteljes irányváltása közepette megemelkedtek, az unió továbbra is jelentős adósságmennyiséget tud kibocsátani versenyképes kamatok mellett – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s kiemeli, hogy az EU közvetlen hitelkövetelési kitettsége Ukrajnával szemben jelenleg mintegy 30 milliárd euró, és az uniós vezetők februárban további 50 milliárd eurós, 2027-ig folyósítandó hitel- és adománycsomag összeállításáról egyeztek meg.
A hitelek folyósítása egy alacsony hitelképességi minősítésű, háborúban álló szuverén adós számára jelentős pénzügyi kockázattal jár, az EU által Ukrajnának nyújtott hitelek tartalékfedezeti rátája azonban 70 százalék, vagyis igen magas – áll a Moody’s elemzésében.
Nemrégiben egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb – e cég módszertanában „AAA”-val jelölt – hosszú távú besorolását. A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy az uniós tagországok erőteljesen elkötelezettek az EU pénzügyi támogatása mellett.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A kelet-európai országok, köztük Magyarország tiltakozásának köszönhetően Brüsszel abban állapodott meg a tagországokkal, hogy júniustól korlátozzák a vámmentes ukrán mezőgazdasági importot öt kelet-európai ország, köztük hazánk irányába.
Az utóbbi időben az Európába érkező ukrán termékek kis híján a csőd szélére sodorták a magyar-, és a kelet-európai termelőket. Nyugat-Európában is ugyanilyen problémát jelent az unión kívüli országokból behozott áruk kezelése.
Hónapok óta tüntetnek az európai gazdák. A brüsszeli, szerintük esztelen zöldítés és kényszerbürokrácia mellett, főként az ukrán importdömping ellen tiltakoztak. Szerintük az olcsó, ellenőrizetlen és vámmentesen érkező ukrán gabona miatt tönkremennek, képtelenek felvenni a versenyt a Brüsszel által mesterséges versenyelőnybe hozott unión kívüli termelőkkel.
A tiltakozás hatására Brüsszelnek lépnie kellett. Noha egy újabb évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét, bizonyos tételeket kivett a kedvezményből. Júniustól így megszűnik az ukrán tojás, baromfi, méz, cukor, zab és gabona vámmentes behozatala Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába.
Csakhogy éppen az árpát és a búzát nem vették ki a vámmentesség alól, pedig ez okozta a legnagyobb károkat az uniós gazdaságnak – kérte számon Brüsszelt a Fidesz EP-képviselője is.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, ami nem tartalmazza a búzát. Ez okozta a legnagyobb piac zavart az unió keleti határain és lehetetlenítette el a gazdák életét. Segítette a spekulánsokat akik inkább itt tartották az ukrán gabonát és még azt is akadályozták, hogy eljusson kifelé – hangsúlyozta Győri Enikő.
Az olasz parlamentben is napirenden van az ukrán gabonadömping. A Liga képviselője szerint szükség van korlátokra.
Úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kell, mert a külföldi versenytársak termékei a mi piacainkra kerülnek, ami kárt okoz az egyes nemzetek termelőinek és a fogyasztóknak, akik számára garantálnunk kell az élelmiszer biztonságot is – mondta az olasz parlament agrár bizottságának tagja.
Brüsszel 2022 júniusában döntött úgy, hogy megszünteti az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Ezzel segíteni akart Ukrajnának, de ezzel együtt a tönk szélére sodorta az európai, főként a keleti országok gazdáit és hatalmas gazdasági károkat okozott.
Európa megmutatta azt, hogy segíteni akar Ukrajnának de szerintünk rossz módot választott és csak fokozta a konfliktust. ..Ukrajna támogatása nem jelentheti azt, hogy közben gazdasági problémákat kreálunk a tagországoknak. Reméljük, hogy találnak olyan megoldást, ami nem teszi tönkre az egyébként Ukrajnának segíteni szándékozó országokat” – mondta Francesco Silvestri baloldali képviselő.
Az Ukrajnát korlátozó intézkedésekkel egyidőben több vámot vetnek ki az Oroszországi Föderációból érkező búzára is.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Bizottság az Ukrán Segélyalap keretében szerdán folyósította az összesen 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatás első, 4,5 milliárd eurós részletét – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell elmondta: „Ma teljesítettük az első 4,5 milliárd eurós kifizetést az 50 milliárd euró értékű Ukrán Segélyalapból Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizálásának támogatására.” Ugyanakkor hozzátette, hogy holnap az Európai Tanács megvitatja, hogyan lehetne a továbbiakban felgyorsítani Ukrajna uniós csatlakozását.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa egyúttal elmondta, hogy a következő részlet áprilisban lesz. „A következő részlet hamarosan megérkezik. Már áprilisban” – ígérte.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság az Ukrán Segélyalap keretében szerdán folyósította az összesen 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatás első, 4,5 milliárd eurós részletét – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1710957600
[modified] => 1710954904
)
[title] => Az Európai Bizottság kiutalta az 50 milliárd eurós segélycsomag 4,5 milliárdos első részletét Kijevnek – Borrell
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47051&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47051
[uk] => 47053
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32923
[image] => Array
(
[id] => 32923
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[original_lng] => 32899
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/borrell-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1710952753:3
[_thumbnail_id] => 32923
[_edit_last] => 5
[views_count] => 602
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára.
Az Európai Bizottság januárban javasolta a hosszabbítást és úgynevezett „vészfék” bevezetését bizonyos termékekre – csirkére, tojásra és cukorra – abban az esetben, ha az ukrán import mennyisége meghaladja a 2022-est és a 2023-ast.
A gazdák hónapok óta tartó tiltakozása miatt azonban az uniós törvényhozók a vészfék bevezetését a 2021-es, vagyis a háború előtti szinten szabták meg; Brüsszel az invázió kezdete után adta meg a kedvezményeket Kijevnek.
Bővítették azoknak az áruknak a listáját is, amelyekre a vészfék vonatkozik: felkerült a zab, a kukorica, a zabdara és a méz is, esetükben azonban a 2022-es és 2023-as import átlaga az irányadó – számolt be a Reuters.
Döntöttek arról is, hogy a bizottság az eredetileg javasolt 21 helyett 14 napon belül lép, ha a behozatal eléri a limitet.
A bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy figyelemmel kíséri az ukrán búza és más gabonafélék behozatalát, és intézkedik, ha azok zavart okoznak az uniós piacokon.
Ukrajna uniós szomszédai – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – panaszkodtak, hogy a mezőgazdasági behozatal árt a termelőiknek. Kijev viszont állítja, hogy az agrárexportja nem károsítja az uniós piacokat, különösen most, hogy Ukrajna mezőgazdasági exportjának mintegy 95 százaléka a Fekete-tengeren keresztül történik.
Kijev számára egyébként a 2022-es és 2023-as átlagos behozatalon alapuló vészfék elfogadható volt, a 2021-re alapuló azonban nem kivitelezhető. Markijan Dmitrasevics agrárminiszter-helyettes egyébként korábban azt nyilatkozta, hogy Ukrajna azt akarja, hogy véglegesen feloldják a vámokat és a kvótákat az uniós exportra, vagy legalábbis hosszabbítsák meg három évre azok felfüggesztését.
Az EU-nak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára, ahelyett, hogy mindig csak egy évre hosszabbítják meg az engedélyeket, és így a döntés a politikai helyzet kegyelmére van bízva – sürgette március elején.
Az új megállapodást még el kell fogadnia az EP-nek és a tagállamok kormányainak, ami a hírügynökség szerint áprilisban várható.
Az AFP francia hírügynökség tudósításában emlékeztetett, hogy a megegyezés így három hónappal előzi meg az európai parlamenti választásokat, ahol várhatóan jócskán előretör majd a radikális jobboldal, amely megpróbálta meglovagolni a gazdák elégedetlenségét.
Az utóbbiak megnyugtatását szolgálja, hogy Brüsszel fontolgatja az orosz mezőgazdasági import korlátozását is, amelyre nem vonatkoznak a szankciók.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710948420
[modified] => 1710937855
)
[title] => Új korlátozásokat vezet be az EU az ukrán agrárimportra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47045&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47045
[uk] => 47039
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47040
[image] => Array
(
[id] => 47040
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[original_lng] => 274821
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1710930655:12
[_thumbnail_id] => 47040
[_edit_last] => 12
[views_count] => 512
[_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
