Az amerikai olajkitermelők több mint 200 milliárd dolláros, 80 ezer milliárd forintos bevételt kaszáltak Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta. A háború felrázta a nemzetközi energiapiacot, az árak pedig lebegő pályára léptek.
Az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és üzemanyagipari vállalatok összesített bevétele egészen pontosan 200,24 milliárd dollárra rúgott az év második és harmadik negyedévében – idézi a Financial Times a Standard and Poor’s S&P számára készített jelentését.
Ebbe a csoportba tartozik a „hét nővér”, a legnagyobb olajcégek közül az öt amerikai: a BP, a Chevron, az Exxon, a Shell és a Total, továbbá a közepes méretű és a kisebb, független kitermelők.
A hat hónapos eredmények azt sugallják, hogy az év végén minden idők legmagasabb bevételét fogják elkönyvelni.
„Az üzemeltetési cash flow az év végére valószínűleg rekordot dönt, vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá” – véli Hassan Eltorie, az S&P elemzésért felelős igazgatója.
Az elképesztő pénzügyi eredmény azonban a Fehér Ház haragját váltotta ki, mivel az emelkedő üzemanyagárak rontották a demokraták esélyeit a félidős választások előtt.
„Hadisarcnak” nevezte például az irdatlan bevételt az amerikai elnök. Joe Biden azzal vádolta az olajvállalatokat, hogy hasznot húznak Moszkva inváziójából.
Az elnök belengette: amennyiben nem növelik a piaci kínálatot, ami lejjebb vinné az árakat, a kongresszustól fogja kérni az olajipar adókulcsainak növelését.
A kitermelés növelése helyett a profitot ösztönözte a piac
Elenyésző az esélye, hogy egy szélsőséges adótörvény zöld utat kapjon Washingtonban, hiszen nagy valószínűséggel hamarosan republikánus többségű lesz a képviselőház. Ugyanakkor az Atlanti-óceán túlpartján már működik: Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vetett ki az extra bevételre, míg London további 25 százalékos „energiaprofit-járulékot” vezetett be, 2025 végéig pedig 65 százalékra emeli a nyereségadó mértékét. Rishi Sunak, az új brit miniszterelnök már fontolóra vette, hogy a járulékot 30 százalékosra növeli, az adófizetési kötelezettséget pedig 2028-ig meghosszabbítja.
A brent nyersolaj, az olaj világpiaci referenciaértéke a második és harmadik negyedévben átlagosan több mint 105 dollár volt hordónként. Ez jóval magasabb, mint az előző öt év átlagolt, hordónkénti 70 dolláros ára.
Március elején, az orosz tankok ukrajnai bevonulása után a jegyzés elérte a 140 dolláros szintet.
Eközben a Wall Street, amely az egy évtizedes pazarlás és elhúzódó veszteségek után még mindig szenved, azt követelte az olajvállalatoktól, hogy lépjenek át a tőke önfegyelmezésének új időszakába, és a kitermelés bővítése helyett a részvényesi hozamokat helyezzék előtérbe.
A világ ötven legnagyobb kitermelőjének tőkeberuházásait az idén csupán 300 milliárd dollárra becsüli a Raymond James befektetési alap. Ez nagyjából alig a fele a 2013-as értéknek, amikor a költségek utoljára voltak hasonló mértékűek.
Az elmúlt öt évben az iparág a kitermelés helyett a tőke megtérülésére összpontosított – állítja a Raymond James elemzője.
Az osztalékok soha nem voltak olyan bőkezűek, mint most – mondta Pavel Molchanov.
A cég nagy osztalékára úgy kell tekinteni, hogy „nyereségünk egy részét közvetlenül az amerikai népnek juttatjuk vissza” – így reagált Darren Woods, az ExxonMobil vezére a kilátásba helyezett extraadó hírére azok után, hogy cége minden idők legjobb negyedévét érte el. A kijelentés kissé álságos, mert ugyebár nem minden amerikai rendelkezik Exxon-részvénnyel.
Hasonló elvet vall a Devon Energy vezetője is. A részvények értékteremtése fontosabb a termelési volumen növelésénél – mondta Rick Muncrief.
A hozzáállás egyértelműen nem fogja csillapítani az üzemanyagárakat az USA-ban.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán az olaj- és gázipari vállalatok és pénzügyi támogatóik groteszk kapzsiságát kifogásolta, és sürgette a kormányokat, hogy világszerte adóztassák meg ezeket a túlzott nyereségeket a legkiszolgáltatottabb emberek támogatása érdekében.
Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak − mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.
Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák − mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel százmilliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.
A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is − közölte.
Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet − mondta António Guterres.
A korábbi, júniusi felmérés óta még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre − áll a jelentésben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió − a korábbinál 47 millióval több − ember élelmezése kerülhet veszélybe.
Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19-világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet − mondta Guterres. Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd.
Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére. „Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légi közlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását” − mondta.
A villamosenergia-árplafonnak és a megújuló energiaforrások bővítésének a finanszírozásához különadót vetnének ki az energiaipari vállalatok extraprofitjára az osztrák szociáldemokraták.
Az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) a rekordszintű inflációra való tekintettel megismételte követelését az energiavállalatok extraprofitjára kivetendő különadóra vonatkozóan. Konkrétan egy olyan különadóra tettek javaslatot, amelyet akkor vetnének ki, ha egy energiaipari vállalat nyeresége 10 százalékkal meghaladja az előző évi értéket. Az ezt a küszöböt meghaladó nyereséget teljesen el kell venni – írta a párt szombati közleményében. Az SPÖ szerint az energiavállalatok többletbevétele az áremelkedés miatt 4-6 milliárd euróra tehető.
Az SPÖ javaslata szerint a különadóból befolyó bevételek felét a villamosenergia-árplafon finanszírozására, másik felét pedig a megújuló energiaforrások bővítésére kellene fordítani. Az adót az energiatermelő és az energiaszolgáltató cégekre, a kőolajiparban működő vállalatokra kellene kivetni.
Az SPÖ szerint a labda most Magnus Brunner pénzügyminiszter térfelén van. „A pénzügyminiszternek végre választ kellene adnia arra, hogy miből finanszírozná a tervezett áramárplafont, ha a többletnyereséget nem adóztatják meg” – idézte a közlemény Jörg Leichtfried frakcióvezető-helyettest. Ha a kormány villamosenergia-árplafont vezetne be, akkor az adófizetők pótolnák a plafon és a piaci ár közötti különbséget, amivel gyakorlatilag az energiaipari vállalatok extraprofitját finanszíroznák – mutatott rá Leichtfried.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
A spanyol kormány 9,5 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy ezzel is mérsékelje az ukrajnai háború negatív hatásait – írta a Reuters. Ennek fedezetét képezné az energiaszektorra kivetendő különadó. Spanyolország lehet a negyedik európai állam, ahol megadóztathatják a szárnyaló nyersanyagárakból profitáló energiacégeket.
„Ez a háború és annak gazdasági és társadalmi következményei rendkívüli bizonytalanságot eredményeztek az európai és a nemzetközi gazdaságban, és így Spanyolországban is” – monda Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök újságíróknak.
Az intézkedések egy része kiadásnövelő lépés. Tíz százalékról 5 százalékra csökkentik az elektromos áram áfáját és a tömegközlekedési bérletek árát. Egyszeri, 200 euró (80 ezer forint) pénzügyi juttatás kapnak a munkanélküliek és az évi 14 ezer eurónál alacsonyabb keresetű egyéni vállalkozók.
A nyugdíjakat 15 százalékkal emelik a legkiszolgáltatottabbak, köztük az özvegyek és a fogyatékkal élők számára.
A baloldali kormányfő elmondta, hogy a kormány az energiaipari vállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatását tervezi, mivel a háború óta az egekbe szöktek az árak. Úgy vélte, hogy ebben a kérdésben társadalmi konszenzus van. Több részletet nem árult el az intézkedésről. Alig kevesebb, mint egy hete az ellenzéki Néppárt jelentős fölénnyel nyert az andalúziai regionális választásokon, míg a kormányzó szociálisták támogatottsága visszaesett.
A magyar kormány mellett Olaszországban és Nagy-Britaniában vezettek be eddig különadókat az energiaszektorra és Németországban is napirenden van a kérdés.
Az olajmultik óriási extraprofitra tettek szert az ukrajnai háború miatt. Csak az első negyedévben az öt legnagyobb olajtársaság profitja megduplázódott, és egyre erősebbek azok a hangok a német politikában, hogy a terhekhez nekik is hozzá kell járulniuk– írják a német hírportálok.
A szárnyaló energiaárak már az Egyesült Államokban is odavezettek, hogy Joe Biden arra kérte az amerikai kongresszust, hogy 3 hónapra függessze fel az üzemanyagokra kivetett szövetségi adót. Ez példa nélküli lépés lenne egy olyan országban, ahol a legvehemensebb reakciókat szül mindenféle kormányzati beavatkozás a szabadpiac működésébe.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A spanyol kormány 9,5 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy ezzel is mérsékelje az ukrajnai háború negatív hatásait – írta a Reuters. Ennek fedezetét képezné az energiaszektorra kivetendő különadó. Spanyolország lehet a negyed...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1656348240
[modified] => 1656342532
)
[title] => Extraprofit-adó kivetését tervezi a spanyol kormány az energiaszektorra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25844
[uk] => 25892
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 25845
[image] => Array
(
[id] => 25845
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[original_lng] => 81725
[original_w] => 1024
[original_h] => 535
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-768x401.jpg
[width] => 768
[height] => 401
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1656411686:8
[_thumbnail_id] => 25845
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2173
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aa729cd7dd69e4af4afaafab78613c0a] =>
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
Robert Habeck német gazdasági miniszter az üzemanyag-kedvezmények körüli anomáliákra reagálva megszigorítaná a trösztellenes törvényeket annak érdekében, hogy az állam piaci visszaélés bizonyítása nélkül is lefölözhesse az olajtársaságok extraprofitját, és szükség esetén akár fel is oszlassa a vállalatokat – jelentette a Spiegel vasárnap a gazdasági minisztériumtól kapott munkaanyagra hivatkozva.
A kartelltörvény módosítása többek között megteremtené a lehetőséget az ásványolaj- és benzinkútpiac szétválasztására. Egy további lépésben pedig lehetővé tenné a Szövetségi Kartellhivatal számára, hogy gyorsan és egyszerűen lefölözhesse a társaságok extraprofitját. Ilyesmire elméletileg eddig is meg volt a jogi lehetőség, de számos bonyolult bürokratikus lépés akadályozta.
„Egy olyan jog, amelyet nem lehet alkalmazni, nem felel meg a jogalkotó szándékának” – idézte a Spiegel Habecket.
„A következményeket pedig a fogyasztók viselik, magasabb árak formájában” – fogalmazott Habeck a kartellhivatal mozgásterének kibővítésére tett kezdeményezését indokolva. Az ily módon lefölözött összegek az államkasszába kerülnének.
A háttérben a dízel- és benzinadó-visszatérítésről szóló vita áll. Ez könnyebbséget jelentene a fogyasztóknak a benzinkutaknál, de a kritikusok azzal vádolják az ásványolaj-társaságokat, hogy nem adják át kellőképpen a fogyasztóknak az úgynevezett „tankkedvezményt”. Az üzemanyag-kedvezményt eredetileg az egekbe szökő energiaárak enyhítésére szánták. A benzin és a gázolaj literenkénti 35 centig terjedő adókedvezménye azonban hatástalan maradt, egyértelműen azért, mert az olajipari vállalatok nem adják tovább a vásárlóknak a kedvezményt.
„A szövetségi kartellhivatal első adatsorai a tankolási kedvezményről azt mutatják, hogy a nyersolaj- és a benzinkútárak közötti különbség a hónap eleje óta meredeken nőtt” – mondta Habeck a Der Spiegelnek.
„Nyilvánvalóan bekövetkezett az, amire sok szakértő figyelmeztetett: az olajipari vállalatok bezsebelik a profitot, a fogyasztók pedig semmit sem éreznek az adócsökkentésből.”
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
