Az olasz kormány költségvetési problémái, valamint a családosok adóterheinek csökkentése egyaránt indokolhatták annak a rendkívüli bankadónak a bejelentését, amelyet már egy nappal a bejelentése után fel kellett hígítani.
A miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini által bejelentett 40 százalékos banki különadó ugyanis a nemzetközi befektetők és az olasz pénzpiacok haragját váltották ki, amire az olasz tőzsde is mélyrepüléssel reagált. A másnap estére végül a banki mérlegfőösszeg legfeljebb 0,1 százalékában megállapított különadó egyébiránt a Meloni-kormányon belül is ellentéteket szülhetett, azonban a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az adósságkezelés drágulása miatt a kormánynak extra bevételekre lehet szüksége a jövő évi költségvetés megállapításakor. A nemzetközi pénzpiacok heves ellenállásába ütközött az olasz kormány hétfő esti bejelentése, miszerint 40 százalékos rendkívüli adót vetetettek volna ki az olaszországi bankokra, miután azok extraprofitra tettek szert a megdrágult kamatkörnyezetben – olvasható a brüsszeli Politico hasábjain. A jelek szerint azonban a befektetők fenyegetőzése és a bankok haragja már másnap visszakozásra kényszerítette a Meloni-kabinetet, ami a Politico által megszólaltatott elemzők szerint akár a kormány meggyengüléséhez is vezethet.
Ahogyan arra a cikk emlékeztet, az olasz banki részvényindex 7,3 százalékot esett kedd délutánra. A két legnagyobb olaszországi pénzintézet esetében az Intesa Sanpaolo részvényei 8,6 százalékot, az UniCredité pedig 5,8 százalékot zuhantak.
Az olasz kormány végül felvizezte az eredeti bejelentést, amelyhez hozzáfűzött egy pontosítást, miszerint az adóteher nem haladhatja meg a bankok mérlegfőösszegének 0,1 százalékát.
Rekordnyereség a bankszektorban Ahogy arra a lap emlékeztet, az ukrajnai háború kitörése óta elszálló inflációs környezetben az Európai Központi Bank (EKB) többször is megemelte az alapkamatot. Ennek következtében a kereskedelmi bankok is megemelték a hitelek kamatait, miközben a megtakarítások várható hozama nem növekedett. A Politico úgy véli, hogy a bankszektor egy olyan évtized után lett ismét kiugróan nyereséges, amikor az EKB zéró kamatpolitikája és a szigorúbb tőkekövetelmények visszafogták őket.
A lap azt is megjegyezte, hogy Olaszország két legnagyobb bankja, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo a valaha volt legjobb első félévi profitját produkálta idén, és még jobb időket ígértek részvényeseiknek. Az olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini hétfői bejelentése egyértelműen az EKB kamatemelését, valamint az annak következtében a családok és a vállalkozások számára megdráguló hiteleket nevesítette. Salvini hétfőn még arról beszélt, hogy elsősorban azokat a jelzáloghiteleseket akarják megsegíteni az adóbevétel révén, akik még teljesen más feltételek mellett vették fel a hitelt. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Politicónak nyilatkozó üzleti bennfentesek azt állították, hogy júliusban még a pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti biztosította őket arról, hogy állami beavatkozás nélkül, a saját feltételeik szerint rendezhetik a jelzáloghitel-tulajdonosok helyzetét. A nevük elhallgatása mellett nyilatkozó banki tisztségviselők úgy vélik, hogy a kormány a saját költségvetését akarja befoltozni a bankokra kirótt különadóval.
[type] => post
[excerpt] => Az olasz kormány költségvetési problémái, valamint a családosok adóterheinek csökkentése egyaránt indokolhatták annak a rendkívüli bankadónak a bejelentését, amelyet már egy nappal a bejelentése után fel kellett hígítani.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1691699940
[modified] => 1691695131
)
[title] => Mégsem vezeti be a banki különadót Olaszország
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40831&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40831
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 40804
[image] => Array
(
[id] => 40804
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa.jpg
[original_lng] => 165163
[original_w] => 1200
[original_h] => 795
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa-768x509.jpg
[width] => 768
[height] => 509
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa-1024x678.jpg
[width] => 1024
[height] => 678
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa.jpg
[width] => 1200
[height] => 795
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa.jpg
[width] => 1200
[height] => 795
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/4024ccb88af543fbb061455c518310fa.jpg
[width] => 1200
[height] => 795
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1691685286:4
[_thumbnail_id] => 40804
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 866
[translation_required_done] => 1
[_oembed_85910d9bdbe3dbfdd726ccf9a934ae1c] =>
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
Olaszország célja a költségvetési hiány letörése, ezért korábban különadót vetett ki az energiaipari cégekre, most a magas kamatlábaknak köszönhetően nyereséges bankok vannak a soron.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kabinetje meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett 40 százalékos adót. A terhet egy olyan csomag részeként fogadták el, amelybe a taxiengedélyektől a külföldi befektetésekig terjedő intézkedések tartoznak. Az adó több mint 2 milliárd eurót hozhat a költségvetésnek. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes szerint az így befolyt bevételekből adócsökkentéseket és az első lakástulajdonosoknak nyújtott jelzáloghitel-támogatást finanszíroznák.
Róma keményen bírálta az Európai Központi Bankot a sorozatos kamatemelések miatt. Salvini hangsúlyozta, hogy az EKB hibás politikája miatt nagyot nőtt a pénzintézetek nyeresége az idei első fél évben, ezért mindenképp szükséges volt a lépés. A szintén miniszterelnök-helyettes Antonio Tajani szerint az EKB tévedett, amire hónapok óta figyelmeztetnek, a következmények pedig elkerülhetetlenek lesznek– írja a Bloomberg.
A Citi elemzői a rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülték, hogy az egyszeri adó
a bankok idei nettó nyereségének mintegy 19 százalékával lesz egyenlő.
A terhet a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül kell befizetni. Az elemzők szerint az intézkedés negatív a pénzintézetek szempontjából, tekintettel mind a tőkére és a nyereségre, mind a banki részvények saját tőkeköltségére gyakorolt hatására.
Róma az energiaipari cégekre is különadót vetett ki az idei költségvetésben, mintegy 7 ezer villamosenergia-, gáz- és benzinterméket előállító és értékesítő volt köteles fizetni június végéig, ebből a kormány 2,8 milliárd eurót szedhetett be. Az összeg meghaladta a 2,6 milliárd eurós kormányzati várakozásokat.
Olaszországban a járvány és az energiaválság miatt megnőtt az államháztartási hiány, az állam 2020 óta egyre több módon próbál bevételhez jutni.
A költségvetés hiánya tavaly a bruttó hazai termék arányában 8 százalék volt, a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette kormány az idei évre 4,5 százalékos hiányt tűzött ki. A banki különadó ugyan többször napirenden volt, de júniusban Róma még cáfolta, hogy bevezetnék, míg az Európai Központi Bankot hónapok óta éri kritika a többi között az olasz kormánytól. A piacokat mindenesetre meglepte az intézkedés, az olasz bankrészvények mellett az európai pénzintézetek árfolyama is zuhanni kezdett.
Az Európai Unió intézkedéseket javasol az alacsony költségű villamosenergia-termelők extraprofitjának megadóztatására, az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatna az uniós államoknak – közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta: nem helyes most rendkívüli bevételeket beszedni a háborúra hivatkozva a fogyasztók kárára. A nyereséget meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta.
Közölte továbbá: az uniós tárgyalók asztalán szerepel az energiaárak felső határának meghatározása is.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
Energetikai cégek, bankok és egy egyelőre nem megnevezett szektor lehetnek az érintettek. A végleges döntésre még néhány hetet várni kell – közölte a pénzügyminiszter.
A cseh kormány arról folytat egyeztetéseket, hogy a nagy energetikai cégekre és bankokra extraprofitadót vetne ki, sőt a kör még egy szektor szereplőivel bővülhet – erről pénteken beszélt újságírók előtt Zbynek Stanjura pénzügyminiszter.
A végleges döntés a miniszter szerint szeptember 10-ig várhatóan megszületik. A kormány nyilatkozata szerint a többlet-adóbevételekből a lakosságot kompenzálnák, azokat, akiket az energiaárak emelkedése a leginkább sújt. Hogy a lakosság kompenzálását előtérbe helyezik (az ipari felhasználókkal szemben), arról már korábban megjelentek nyilatkozatok. Szerdán Jozef Síkela ipari miniszter jelentette ki, hogy gázhiány esetén nem fogja előnyben részesíteni az ipart a háztartások ellátásával szemben, de kialakulhat olyan helyzet, amelyben szükség lesz a lakossági szolidaritásra, a háztartások fogyasztásának korlátozására is. Jozef Síkela arról is beszélt, hogy kialakulhat olyan helyzet az európai piacon, amikor egyáltalán nincs gáz.
Ilyen esetben természetesen át kell térni a korlátozások valamilyen rendszerére: az volna a helyénvaló, ha az úgynevezett védett fogyasztók, tehát a háztartások is szolidárisak lennének – közölte. A kormány intézkedéseket készít elő a háztartások megsegítésére a rendkívüli módon megemelkedett áramárak miatt. Bevezetik az úgynevezett takarékos tarifarendszert, másfelől a háztartások villanyszámláinak támogatására 10 milliárd koronát fordít az állam, ami azt jelenti, hogy egy-egy háztartás mintegy 17 ezer koronát kap költségeinek mérséklésére (a jelenlegi árfolyam mellett egy cseh korona 1,67 hrivnya).
Jövőre ez az állami támogatás 30 milliárd korona lesz, és nemcsak a villany, hanem a gáz- és fűtési számlákat is támogatják belőle.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán az olaj- és gázipari vállalatok és pénzügyi támogatóik groteszk kapzsiságát kifogásolta, és sürgette a kormányokat, hogy világszerte adóztassák meg ezeket a túlzott nyereségeket a legkiszolgáltatottabb emberek támogatása érdekében.
Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak − mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.
Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák − mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel százmilliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.
A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is − közölte.
Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet − mondta António Guterres.
A korábbi, júniusi felmérés óta még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre − áll a jelentésben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió − a korábbinál 47 millióval több − ember élelmezése kerülhet veszélybe.
Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19-világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet − mondta Guterres. Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd.
Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére. „Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légi közlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását” − mondta.
