2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
Két jó hír is érkezett az amerikai gazdaság vidékéről: tegnap minden idők legmagasabb értékét érte el a Dow Jones ipari átlag-index, átlépve a 37,000 pontos határt.
Ezzel párhuzamosan nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon kétnapos kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. A kamattartomány továbbra is 5,25 és 5,5 százalék között van, a célsáv így a harmadik egymást követő alkalommal maradt 5,25-5,50 százalékon.
A Fed a 2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után idén júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal, szeptemberben és novemberben pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.
A Fed nyíltpiaci bizottsága szilárdnak és ellenállónak nyilvánította az amerikai bankrendszert. A bizottság hosszabb távon 2 százalékos inflációs cél és maximális foglalkoztatottság elérésére törekszik.
A Federal Reserve döntéshozói szerint a legfrissebb mutatók arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás növekedése lassult a harmadik negyedévi erős ütemhez képest, a munkahelyek számának növekedése mérséklődött az év eleje óta, de továbbra is erős, a munkanélküliségi ráta alacsony maradt, miközben az infláció mérséklődött az elmúlt évben, azonban továbbra is magas – áll a Fed közleményében.
A Fed előrejelzése szerint 2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Az amerikai pénzügyminiszter szerint valós kockázat, hogy az Oroszország elleni szankciók alkalmazása kockázatokat jelent a dollár vezető szerepére.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a bankok valószínűleg óvatosabbá válnak a következő időszakban, és a közelmúltbeli csődök nyomán tovább szigoríthatják a hitelezést, ami valószínűleg feleslegessé teszi a további kamatemelések szükségességét a központi bank (Fed) részéről.
Yellen a „Fareed Zakaria GPS” című műsorában adott interjúban elmondta, hogy a Silicon Valley Bank és a Signature Bank múlt havi csődje által okozott rendszerszintű fenyegetés megfékezésére irányuló politikai intézkedések hatására a betétkiáramlás stabilizálódott, „és a dolgok nyugodtak” – olvasható a CNN szombaton közzétett átiratában.
„A bankok valószínűleg némileg óvatosabbak lesznek ebben a környezetben” – mondta Yellen a vasárnap adásba kerülő interjúban. „Már az események előtt is láttunk némi szigorítást a bankrendszerben a hitelezési standardok terén, és lehet, hogy még további szigorítások következnek”.
Szerinte a hitelezés visszafogása „helyettesítheti a további kamatemeléseket, amelyeket a Fednek egyébként meg kell tennie”.
Yellen hozzátette, a kilátások továbbra is mérsékelt növekedésre és (továbbra is) erős munkaerőpiacra utalnak, az infláció csökkenésével.
A miniszter messze nem az egyetlen pénzügyi tisztviselő, aki a banki hitelezés némi visszafogására számít a pénzügyi szektor múlt hónapban bekövetkezett felfordulása miatt. Egyes Fed-tisztviselők szerint az amerikai jegybanknak óvatosabb álláspontra kellene helyezkednie, mivel arra számítanak, hogy a bankok korlátozni fogják a hitelezést az elkövetkező hónapokban.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
A Fed által közzétett heti banki mérlegadatok egyelőre nem mutatnak lényeges romlást a banki hitelezésben, ugyanakkor azt is mutatják, hogy a betétkiáramlás az elmúlt két hétben stabilizálódott az SVB és a Signature március közepi csődje körüli kezdeti kivonási hullámot követően.
Yellent a betétek biztonságával kapcsolatos aggodalmak nyomán arról kérdezték, hogy bölcs dolog lenne-e egy olyan központi banki digitális valuta kifejlesztése, amely lehetővé tenné az amerikai fogyasztók számára, hogy közvetlenül a Fednél tartsanak számlát.
Vannak lényeges előnyei […] és vannak hátrányai is egy ilyen döntésnek, ezért ezt komolyan elemezni kell, de ez lehet valami, ami az amerikaiak jövője – válaszolta Yellen.
Yellen azt is elmondta a CNN-nek, hogy az Egyesült Államok által vezetett szankciók és az Oroszországgal szembeni exportellenőrzés, valamint a nyugati országok által az orosz olajra kivetett hordónkénti 60 dolláros árplafon Moszkva várt költségvetési többleteit deficitbe fordítja.
A szankciók és az exportellenőrzés arra kényszerítette Oroszországot, hogy Iránhoz és Észak-Koreához forduljon katonai felszerelésekért és ellátmányokért, és az Egyesült Államok lépéseket tesz a szankciók kijátszásának megfékezésére – mondta Yellen.
De úgy gondoljuk, hogy az ő (Vlagyimir Putyin elnök) hadseregének valóban hiányoznak a háborúhoz szükséges felszerelések – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a szankciók alááshatják-e a dollár, a világ tartalékvalutájaként betöltött szerepét, Yellen elismerte a lehetséges kockázatokat.
„Fennáll a kockázata annak, hogy amikor a dollár szerepéhez kapcsolódó pénzügyi szankciókat alkalmazunk, az idővel alááshatja a dollár hegemóniáját, ahogy ön is mondta. De ez egy rendkívül fontos eszköz, amelyet igyekszünk megfontoltan használni” – mondta Yellen, hozzátéve, hogy a szankciók akkor a leghatékonyabbak, ha a szövetségesek támogatásával alkalmazzák őket.
A szankciók arra késztetik Kínát, Oroszországot és Iránt, hogy a dollár alternatíváját keressék, de ezt „nem könnyű” elérni, mivel a dollár egyedülálló tulajdonsága, hogy a világ legbiztonságosabb és leglikvidebb eszközei – az amerikai állampapírok – fedezik.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Jerome Powell Fed-elnök megerősítette az infláció leszorítása melletti elkötelezettségét a The Wall Street Journal-nek adott keddi interjúban, egyúttal kijelentette, a cél érdekében mindaddig támogatja a kamatemeléseket, amíg az árak nem kezdenek visszaesni az egészséges szintre.
„Ha ez azt jelenti, hogy túllépünk a semlegesség általánosan elfogadott szintjén, akkor nem fogunk habozni, hogy ezt megtegyük”– hangsúlyozta az Egyesült Államok központi bankjának vezetője.
„Egészen addig megyünk, amíg azt nem látjuk, hogy a pénzügyi kondíciók a megfelelő helyre kerültek, és az infláció csökken”– tette hozzá.
A 40 éves csúcsra ugró inflációt követően a Fed május elején újabb, 50 bázisponttal emelt az irányadó kamaton, amely idén már a második jelentős monetáris szigorítás volt a tengerentúlon.
Powell az interjúban utalt rá, hogy a következő üléseken valószínűleg hasonló, fél százalékos emelések jöhetnek, egészen addig, amíg a gazdasági feltételek a jelenlegihez hasonlóak.
A jegybankár szerint a Fed két százalékos inflációs céljának elérése nem lesz egyszerű menet, és a rekord alacsony, 3,6 százalékos munkanélküli ráta láthatja ennek kárát. A munkaerőpiac ugyanakkor szerinte akkor is erős marad, ha a munkanélküliség némileg emelkedne. Hozzátette: az árstabilitás helyreállítása némi fájdalommal járhat, de az amerikai munkaerőpiac továbbra is erős marad, alacsony munkanélküliséggel és magasabb bérekkel.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
0-0,25 százalékos tartományból 0,25-0,5 százalékos tartományba emelte az irányadó kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottsága. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A kamatemelési ciklus aligha áll meg itt: a kiadott közlemény szerint a tagok az év végére már 2 százalékot közelítő rátát is elképzelhetőnek tartanak.
A Fed kamatot utoljára 2018 decemberében emelt, és szinte napra pontosan két évvel ez előtt, 2020. március 15-én vitte le nullára az irányadó kamatát. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a nem sokkal korábban kitört koronavírus-járvány súlyos károkat okoz sok ország gazdasága számára, beleértve az USA-t is.
Sokan vártak kamatemelést a Fedtől, főleg miután a múlt héten kiadták azt az adatot, hogy az amerikai infláció 7,9 százalékosra nőtt a januári 7,5 százalék után. Ennél magasabb havi szám utoljára 1982 januárjában érkezett. Ráadásul az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy a drágulás leginkább az olyan termékeknél jelentős, amelyek a szegények és az alsó középosztálybeliek számára fontosak: az élelmiszerek ára 7,9, az energiáé 25,6 százalékkal nőtt (természetesen a gazdagabbaknak is kell erre költeniük, de az ő kiadásaikban mindez kisebb arányt képvisel), a használt autóké pedig úgy ugrott meg 41,2 százalékkal, hogy az új autóké „csak” 12,4-gyel nőtt.
Sok elemző azt várta korábban, hogy a februári vagy legrosszabb esetben is a márciusi infláció lesz a csúcs, ahonnan lassulni fog az árak emelkedése, csakhogy a háború mindent boríthat. A világ gazdasági bizonytalansága és az Oroszországgal szembeni szankciók hatására a kőolaj és a gáz ára már emelkedik, és lehetetlen biztos előrejelzést adni, mi történhet a világban ezek után.
A Fed mindenesetre prognózist is adott kamatdöntése mellé, amely nem ad okot derűlátásra. Amellett, hogy a 2 százalékos inflációs cél elérését a korábbiaknál távolibbnak látják, a növekedésre vonatkozó prognózison is módosítottak: amíg eddig 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt a bizottság, most már 2,8 százalékra teszik a bővülés idei mértékét, jövőre pedig 2,2 százalékot várnak.
A kamatemelésnek megvan persze az a komoly kockázata is, hogy a hitelezés drágításával és néhány befektető elriasztásával visszafogja a gazdasági növekedést, nagyon rossz esetben akár recesszió felé is küldheti az országot. Egyértelmű üzenetet küld viszont, hogy a Fed le akarja törni az inflációt, ennek pedig jó hatása is lehet. A dollár erősítésére is jó – más kérdés, hogy tovább gyengülhet az euró és a közép-európai országok devizái is, de ez már nem a Fed baja. Az Európai Központi Bank a múlt héten 0 százalékon hagyta a saját irányadó kamatát, Közép-Európa jegybankjai, köztük az MNB is, folyamatos kamatemeléssel próbálják védeni a maguk gazdaságát.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Nemrég még az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző.
A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? – ezt járjuk körbe a cikkben.
Miért állították, hogy átmeneti?
Már az év elején sejteni lehetett, hogy a tavalyi alacsony bázis és az újranyitás okozta reflációs hatás miatt az éves áremelkedés mértéke a jegybanki cél fölé nőhet. Amikor a gazdaság ilyen szélsőséges kilengéseket mutat, mint a koronavírus-válság során, akkor a válság előtti időkre szabott mérőszámok elégtelenek lehetnek: a jegybank inflációs célját általában stabilan alacsony szintre lövi be, nagyjából a gazdaság potenciális növekedési ütemének szintjére. A koronavírus-válságban viszont a gazdaság drasztikus mértékben bezuhant a potenciális kibocsátása alá, aminek dezinflációs hatása volt.
Magyarán ez annyit jelent, hogy az árak normális emelkedési trendje elakadt, és a trendszerű szemléletben 2020-ban gyakorlatilag kimaradt egy év – hiszen az emberek otthon ültek, és sokkal kevesebbet vásároltak, mint korábban. Ám amikor a kereslet normalizálódni kezd és a gazdaság megkezdi a felpattanást, és ahogy a kibocsátás fokozatosan éri el a válság előtti szintet, majd később a trendet (előbbi már több gazdaságban megtörtént, utóbbi még sehol sem), az árak is úgy nőnek vissza a korábbi trendhez, ami az előző, alacsony bázisú évhez viszonyítva százalékosan magas változást mutat.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) arra számít, hogy az idén emelkedni fog az infláció az Egyesült Államokban – mondta keddi kongresszusi meghallgatásán Jerome H. Powell, a Fed elnöke.
„A legjobb kilátások szerint az inflációra gyakorolt hatás nem lesz sem különösen nagy, sem tartós” – mondta Powell azzal kapcsolatban, hogy a Fed a vírussal szembeni küzdelemben történt előrelépések és a gazdaság élénkítését célzó programok nyomán számít az emelkedésére. „Amennyiben az infláció aggasztó módon növekedni kezd, akkor a Fed a kamatokon keresztül kontrollálhatja azt.” – tette hozzá.
Powell arról is beszélt, hogy „nem fogják szem elől téveszteni a bajba került amerikaiak millióit, beleértve a szolgáltatási szektor alacsonyabb bérű munkavállalóit, az afroamerikaiakat, a spanyolajkúakat és más, különösen súlyosan érintett kisebbségi csoportokat”. A Fed elnöke kiemelte, hogy továbbra is határozottan elkötelezettek a két politikai célkitűzésük, azaz a maximális foglalkoztatás és a stabil árak elérése mellett.
Powell a meghallgatáson szintén részt vevő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel egyetértésben felhívta a kongresszus figyelmét, hogy többet kell tenni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében. Mint mondták: bár biztató jelek mutatkoznak a fellendülésre, fontos, hogy az állami támogatást továbbra is fenntartsák, annak érdekében, hogy az állásukat elvesztett emberek milliói visszatérhessenek a munkaerőpiacra.
Yellen beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államok 9,5 millió munkahelyet veszített el, és a munkanélküliek aránya jelenleg meghaladja a 9 százalékot. „Hatalmas gondot okoz a munkanélküliség” – fogalmazott. Yellen a kormány több mint 3000 milliárd dolláros tervezett pénzügyi csomagjának finanszírozásával kapcsolatban azt mondta: az adminisztráció fontolóra veszi a társasági adó mértékének 21 százalékról 28 százalékra emelését. A társasági adó mértékét a 2017-es adótörvény részeként a Donald Trump volt amerikai elnök vezette adminisztráció csökkentette 35 százalékról a jelenlegi szintre. „Egy globális versenyt futottunk, hogy elérjük a társasági adózás mélypontját, de reméljük, hogy ennek véget vethetünk.” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter kedden – egy nappal azután, hogy a szenátus republikánus tagjai megakadályozták a törvényjavaslat mérlegelését – levélben szólította fel a kongresszust, hogy emelje meg a kormány hitelfelvételi korlátját. Yellen arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, „az Egyesült Államok (.) valószínűleg pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval szembesül.” Mindez „komoly károkat okozhat az üzleti és fogyasztói bizalomban, (.) és negatívan befolyásolhatja az Egyesült Államok hitelminősítését az következő években.” – tette hozzá a tárcavezető.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
