Több fegyvert gyárt jelenleg Kijev saját védelmi ipara, mint valaha. Tavaly az ukránok több tüzérségi ágyút gyártottak, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének összes országa együttvéve.
Az ukrán védelmi ipar által gyártható fegyverek értéke a 2022-es egymilliárd dollárról 35 milliárd dollárra nőtt a háború három éve alatt.
Az Egyesült Államok támogatásának elapadásával az ukrán védelmi ipar egyre inkább kulcsfontosságú az Oroszország elleni harcban.
Az ország a hadiiparban a háború utáni bevételi forrást is látja a megtépázott gazdasága számára, és azt a lehetőséget, hogy még jobban integrálódjon a Nyugatba azáltal, hogy annak egyik beszállítójává válik – írja a The Wall Street Journal.
„Ukrajnának mindig szüksége lesz saját erős fegyverekre, hogy saját erős ukrán államunk lehessen” – mondta Volodimir Zelenszkij, aki szerint az Oroszországgal szembeni frontvonalon használt fegyverek több mint 40 százalékát ma már Ukrajnában gyártják.
A drónok, a pilóta nélküli földi rendszerek és az elektronikus hadviselés eszközeinek esetében ez az arány megközelíti a 100 százalékot.
Az ukrán gyártók egyre nagyobb mennyiségben állítanak elő hagyományos fegyvereket is, például tüzérségi rendszereket, páncélozott járműveket. De a saját fejlesztésű arzenál nem elég ahhoz, hogy Ukrajna visszatartsa Moszkva erőit, Ukrajnának szüksége van a nyugati szövetségesekre.
Miközben a fegyvergyártás fellendült, Kijev költségvetése kifeszített. Idén a kormány csak kevesebb mint a felét tudja megvásárolni annak, amit a hadiipari gyártók elő tudnak állítani – mondta Olekszandr Kamisin, Zelenszkij tanácsadója.
„Fájdalmas, amikor nem tudsz termelni, és nincs mivel harcolnod. Kétszer olyan fájdalmas, amikor tudsz termelni, de nem tudod finanszírozni a beszerzést”– mondta.
Egyes nyugati kormányok fegyvereket vásárolnak ukrán védelmi vállalatoktól ahelyett, hogy nyugati fegyvereket szállítanának Kijevnek, az ukrán védelmi gyártók fegyverbeszerzéséhez biztosítanak forrásokat.
A háború számos új fegyver tesztelésére szolgált, így a NATO-országok értékes tanulságokat szerezhettek.
Ukrajnában egy magáncég fejlesztette ki a Bohdanát 2016-ban.
A Bohdana egy francia gyártmányú Caesar önjáró löveggel együtt bevetve a fekete-tengeri Kígyó-szigeten lévő orosz állásokat lőtte, és Moszkvát arra kényszerítette, hogy a háború első nyarán feladja a területet.
A vállalat havonta több mint húsz Bohdanát gyárt.
Oroszország ennyi idő alatt negyven tüzérségi ágyút tud gyártani a Kieli Intézet tanulmánya szerint. A Bohdanát csak az utolsó pillanatban szerelik össze, hogy csökkentsék annak az esélyét, hogy a frontvonal elérése előtt célba veszik.
„A háború tanulsága, hogy a mennyiség iránti igény nagy. Nemcsak arról van szó, hogy kiváló rendszerekkel rendelkezzünk, hanem arról is, hogy van-e elég ahhoz, hogy egy évig vagy még tovább fenntartsunk egy nagy intenzitású háborút anélkül, hogy jelentősen leromlana a hadseregünk” – mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute, egy külpolitikai agytröszt vezető munkatársa.
Az önjáró Bohdana darabonként 2,8 millió euróba, azaz 3,1 millió dollárnak megfelelő összegbe kerül, míg az Archer 8,76 millió euróba, a Caesar pedig körülbelül 4 millió euróba.
A Bohdana könnyebben javítható és karbantartható.
„Bármilyen alkatrész 24 órán belül rendelkezésre áll. AMobil brigádjaink a teljes frontvonalon dolgoznak” – mondta Vitalij Zagudajev, a kramatorszki nehézgépgyártó üzem főigazgatója, aki szerint a Bohdana alkatrészeinek 85 százaléka ma már hazai gyártású.
Az Ukrainian Armor magáncég 155 mm-es lőszerek gyártására szolgáló üzemet hozott létre, amely azokat a lő-és gyújtóanyagokat illetve a gyújtószerkezeteket is szállítja, amelyeket Ukrajnában nem lehet előállítani.
A páncélozott járműveket is gyártó vállalat idén 100 ezer, jövőre 300 ezer darab 155 mm-es lőszert fog gyártani, ami töredéke annak a 3-4 millió lőszernek, amelyet Ukrajna évente elhasznál.
Lettországban, Iecava városában új nagykaliberű lőszergyár építése kezdődik meg 2025 második felében. A beruházást az állami tulajdonú Valsts aizsardzības korporācija (VAK) valósítja meg, és az üzem várhatóan 2025 őszén kezdi meg működését.
A 27 millió eurós projekt célja, hogy kielégítse a Nemzeti Fegyveres Erők hazai igényeit, ugyanakkor az exportpiacokat is megcélozzák. Az üzem a Rollo nevű nemzetközi konzorcium keretében valósul meg, több európai védelmi partner együttműködésével.
A döntést az Ukrajna elleni orosz invázió után hozták meg, amely rávilágított az európai védelmi ipar kapacitáshiányára.
Románia az év végéig megkezdi a NATO-szabványoknak megfelelő katonai drónok, robbanóanyagok és lőszerek gyártását – jelentette be a gazdasági minisztérium, e célból több elhagyott gyárat és részleget korszerűsíthetnek és bővíthetnek európai forrásokból az Európai Bizottság által bejelentett 800 milliárd eurós hatalmas fegyverkezési terv keretében – írta a Krónika erdélyi hírportál.
Az első román katonai drónokat Cuda és Sirin néven a brassói Carfil haditechnikai üzemben fogják gyártani, az amerikai Periscope Aviation céggel partnerségben – jelentette be Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter. Eleinte a drónokat az amerikai partnerek által szállított alkatrészekből szerelik össze, és helyben gyártott elemeket is beépítenek. A cél az, hogy minden dróntípusból 20-25 darabot, tehát idén körülbelül 50 darabot gyártsanak le.
Összesen hat dróntípust fognak gyártani a Carfilnál, köztük olyan kamikazeváltozatokat, amelyek alkalmasak robbanóanyag szállítására és nagy pontosságú célpontok eltalálására. Bogdan Ivan elmondta, hogy többféle dróntípuson dolgoznak, május végéig kalibrálják és tesztelik a prototípusokat, és a nyáron megkezdődik a tényleges gyártás.
Románia több fegyvernemben is erősít
Erdélyi katonai beruházásra készül a Magyarországon sem ismeretlen Rheinmetall is. A német hadiipari cég 400 millió eurót fektet be a Brassó megyei Viktóriavárosban működő Pirochim lőporgyárba. Ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű gyártóüzem Európában, jelentősen hozzájárul majd a NATO-lőszerellátási kapacitásának növeléséhez. A munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a földterület kisajátítása lezárul.
A gazdasági minisztérium ezzel párhuzamosan 20 millió eurót fektet be a plopeni-i haditechnikai üzem korszerűsítésébe, hogy a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lövedékeket tudjon gyártani. A 155-ös kaliberű NATO-lövedék és a 120-as lövedék gyártásán dolgoznak majd, amely az Abrams harckocsikba kerül.
Dánia kormánya bejelentette egy új program indítását, amelynek keretében 130 millió eurót fordítanak fegyverek előállítására Ukrajnának.
Erről Julia Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter számolt be.
Az új program szerint az állam a dán vállalatok ukrán védelmi iparágba történő befektetéseinek akár 70%-át is kompenzálja. Ez körülbelül 1 milliárd dán koronát jelent, ami hozzávetőlegesen 130 millió eurót tesz ki.
A dán gyártók számára ez lehetőség arra, hogy ukrán tapasztalatokat, innovációkat vonjanak be és a fegyvereket valós harci körülmények közötti teszteljék
Dmitro Kuleba korábbi külügyminiszter szerint egy teljesen új gazdasági modell alakul ki. Az ukrán magánszektor is „széles körben” hasznosíthatná a hadiipar fejlett technológiáit, például a mesterséges intelligenciával működő drónokat és az autonóm járműveket, amelyeket jelenleg a frontvonalon alkalmaznak. Szerinte ezek a technológiák alkalmasak lehetnek „a gazdaság elemzésére, a termékek és szolgáltatások áramlásának optimalizálására, hogy azok hatékonyabbak és ügyfélközpontúbbak legyenek”.
William Courtney, a RAND Corporation vezető kutatója, az Egyesült Államok korábbi nagykövete szerint Ukrajna versenyképes hadiipari gyártóvá válhat, különösen az ár-érték arány tekintetében.
Az ország jelentős fejlődést ért el a szoftverfejlesztés, a mesterséges intelligencia, a robotika és a katonaijármű-gyártás terén, és ezekben az ágazatokban Európa egyik vezető szereplőjévé válhat.
Véleménye szerint egy évtizeddel a háború befejezése és egy stabil tűzszünet vagy békeszerződés után Ukrajna a világ tíz legnagyobb hadiipari termelője közé kerülhet.
Csak az a fránya korrupció
Dmitro Krukovec, a Kijevi Közgazdasági Iskola makrogazdasági elemzője szintén optimista az ország jövőjével kapcsolatban, és úgy véli, hogy Ukrajna a háború után is fontos gazdasági szereplő marad.
Katerina Bondar, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa azonban arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna számára nehézséget okozhat a külföldi befektetések bevonzása. Ennek fő okai szerinte a gyenge igazságszolgáltatási rendszer és az elégtelen szellemitulajdon-védelmi jogszabályok.
A tőke főként külföldről érkezhet, ám egyelőre nem látunk jelentős befektetéseket. Ennek oka az állammal, a jogi szabályozással és a bírósági rendszerrel szembeni bizalmatlanság – fejtette ki Bondar.
Charles Lichfield, az Atlanti Tanács geogazdasági központjának igazgatóhelyettese arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna védelmi iparának elsődlegesen a belföldi igényeket kell kielégítenie, ami korlátozhatja az exportlehetőségeket.
„Az ukrán kormánynak az ország saját szükségleteire kell összpontosítania, így valószínű, hogy az előállított hadiipari termékek nagyobb része belföldön marad” – hangsúlyozta Lichfield.
A finn Poriban trotil alapú robbanóanyagokat gyártó üzemet építenek, amelynek költsége 200 millió euró. Ezt a finn védelmi miniszter, Antti Häkkänen jelentette be pénteken, január 31-én – írja az Yle.
A miniszter elmondása szerint a projekt kulcsfontosságú lesz az európai lőszertermelés növelésében. Emellett a befektetések hozzájárulnak Ukrajna hosszú távú támogatásának fenntartásához, és a projekt finanszírozásában szövetséges országok is részt vesznek.
Az üzemet a finn robbanóanyag-gyártó Forcit építi. A gyártás beindítását 2028-ra tervezik. Az üzem jelentős részét exportpiacokra szánják.
Volodimir Zelenszkij elnök 30 000 nagy hatótávolságú drón gyártását rendelte el, ezenkívül az ukrán vállalatok körülbelül 3000 rakéta gyártását is tervezik – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy 2025-ben 2 trillió 230 milliárd hrivnyát fektettek be a védelembe és a biztonságba. Az állami költségvetésből az adófizetők pénzeszközeit ezekre az igényekre fordítják – tette hozzá. A fegyverekre és katonai felszerelésekre fordított kiadások legalább 739 milliárd hrivnyát tesznek ki – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a hadiipari komplexum ukrán vállalatai 30 milliárd dollárra tervezik a termelési kapacitásukat. Hozzátette: a Győzelem Fegyverei projekt keretében a kormány 3-5 évre szóló, hosszú távú szerződéseket indít a gyártókkal.
„Kiemelt figyelmet fordítunk a nagy hatótávolságú komponensre és a rakétaprogramra. Ukrajna elnökének feladata legalább 30 ezer nagy hatótávolságú drón gyártása. Az ukrán vállalatok is mintegy 3 ezer cirkálórakéta és rakéta-drón gyártását tervezik”
– mondta el Denisz Smihal.
Emellett Ukrajna kidolgozza a „dán modellt”, amely szerint a partnerek a hazai védelmi ipartól vásárolnak fegyvereket az ukrán hadsereg szükségleteire, 2025-re több mint 1 milliárd dollárt vonzanak be.
Az európai diplomaták aggódnak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget esetleg meg kell duplázniuk, ha Donald Trump megvonja az amerikai támogatást. Ukrajna azonban bizakodó, hogy a már bejelentett segélyekkel 2025-ig folytatni tudja a harcot. Közben az EU volt külügyi vezetője, Josep Borrell azt javasolja, hogy Ukrajna fokozza hazai fegyvergyártását ‒ tudósított a The Guardian.
Az európai tisztviselők remélik, hogy Ukrajna megkapja a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból származó 50 milliárd dolláros kölcsönt, amelyet a G7-országok októberben jelentettek be. Az Egyesült Államok várhatóan 20 milliárd dollárt fedez ebből, az első részletet még Trump hivatalba lépése előtt kell kifizetni. Nem egyértelmű azonban, hogy Trump később jogilag kiléphet-e a megállapodásból. Az EU tisztviselői úgy vélik, szükség esetén képesek lennének pótolni a hiányzó összeget.
Az orosz invázió óta Európa 46 milliárd euró, az Egyesült Államok pedig mintegy 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Egyes európai diplomaták attól tartanak, hogy ha a háború 2025 után is folytatódik, és az európai katonai segélyt meg kell duplázni, az politikailag nehezen kivitelezhető lehet a populista pártok növekvő támogatottsága miatt.
Borrell szerint a hazai fegyvergyártás fellendítése hatékony módja lehet Ukrajna támogatásának.
Ha támogatni akarjuk Ukrajna háborús erőfeszítéseit, adjunk nekik pénzt, hogy fejlesszék saját védelmi ipari kapacitásukat…Ez sokkal hatékonyabb, mintha itt Európában vásárolnának fegyvereket.
Ukrajna már most jelentős fegyvergyártási tervekkel rendelkezik a jövő évre. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter biztos abban, hogy Ukrajnának megvannak a 2025-ös harchoz szükséges pénzeszközei és költségvetése. Figyelmeztetett, hogy Ukrajnának fel kell készülnie „egy hosszú maratonra”.
„Ne keltsünk olyan várakozásokat, hogy a következő hónapban vagy talán jövőre ez a háború valahogy véget ér” ‒ hangsúlyozta.
Az EU és Ukrajna igyekszik meggyőzni a következő Trump-kormányzatot, hogy legalább még egy év támogatást adjon Ukrajnának. Közben egyes európai országok, különösen Franciaország és az Egyesült Királyság, tartalékterveket dolgoznak ki egy esetleges békefenntartó erő létrehozására.
Marcsenko elismerte, hogy a nyugati harckocsik kevésbé hasznosak, mint a tüzérség, mivel túlságosan ki vannak téve a dróntámadásoknak. Az elmúlt időszakban az ukrán védelmi minisztérium legnagyobb igénye további drónok beszerzése volt.
Ukrajna támogatása Norvégia egyik prioritása, nyilatkozta a Norvég Királyság Fegyveres Erői vezérkarának képviselője, Kjell Hauan ezredes.
Ukrajna védelmi miniszterének első helyettese, Ivan Havriljuk altábornagy a Norvég Királyság küldöttségével tárgyalt a fronton kialakult helyzetről, az ukrán légvédelem szükségleteiről és a fegyvergyártási együttműködés kilátásairól. A norvég fél további támogatásáról biztosította Ukrajnát, számolt be a védelmi minisztérium sajtószolgálata.
Havriljuk ismertette az ukrán védelmi erők kritikus szükségleteit. Tájékoztatott arról, hogy Észak-Korea egyre nagyobb mértékben támogatja az Oroszországi Föderációt. Nem csak új lőszer- és rakéta szállítmányokról van szó. Az észak-koreai egységek száma is megnőtt Ukrajna határai közelében.
„Az ellenség folyamatosan változtatja a terror taktikáját Ukrajnában. Nehéz téli időszak áll előttünk, amelyet az agresszor arra használ fel, hogy országunkat sötétségbe és hidegbe taszítsa. Gyorsan meg kell erősítenünk légvédelmünk képességeit, és fel kell töltenünk rakétakészletünket. Moszkva eszkalációs terveire konszolidált választ kell kapjon partnereinktől”, hangsúlyozta az altábornagy.
A felek megállapodtak a fegyvergyártási együttműködés aktivizálásáról. Ukrajna védelmi miniszterének első helyettese kiemelte, hogy a jelenleg kialakulóban lévő egységek páncélozott járművekkel való felszerelésének megoldására kell összpontosítani.
A befagyasztott orosz eszközökből származó bevételt ukrán fegyverek gyártására fordítjuk, ez körülbelül egymilliárd euró az Európai Unió hitelének második részletéből – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint államfő köszönetet mondott azoknak a partnereknek, akik már konkrét projektekbe fektettek be modern ukrán fegyverek gyártását illetően. Hangsúlyozta, az ukrán gyártóktól történő vásárlások növelésének fontosságát, mindenekelőtt a gazdag orosz eszközökből származó bevétel rovására.
„E bevételek második részletéből a hozzájárulás európai részével együtt a legtöbb forrás, azaz legalább egymilliárd euró az ukrán védelmi ipar támogatására irányul” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.