Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo2ODI5O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 48040 [content] =>A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissítette adatbázisát, és így hozzáférhetők a hadi kiadásokra költött összegek 2023-ban. A nemzetközi katonai kiadások az előző évben majdnem 7 százalékkal nőttek, megközelítve a 2000 milliárd dollárt.
A SIPRI összeállításából egyértelműen kiderült, hogy az előző évben a világon a katonai kiadások majdnem 7 százalékkal nőttek, és nagyjából elérik a 2000 milliárd dollárt. Ez az összeg év/év alapon vizsgálva eléri a 2009-es esztendő hasonló értékét, amikor szintén rekordmagasra ugrottak a hadi kiadások. 2023-ban a legtöbbet az USA, Kína és Oroszország költötte.
Érdekes, hogy egyértelműen nőttek a költések Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában, Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában. 2009 óta tavaly volt az első év, amikor a SIPRI által vizsgált valamennyi földrajzi régióban a korábbiaknál többet szántak fegyverekre.
Döbbenetes szám, 105 százalékos költésnövekedést produkált egyetlen év alatt a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyet szakértők a kormányzat és a vele szemben álló nem állami aktorok, fegyveres csoportok közötti elhúzódó konfliktus számlájára írtak.
Megugró költések
A SIPRI egyik szakértője, aki a katonai kiadásokat és fegyvergyártási programokat vizsgálja, azt mondta a Deutsche Wellének, hogy meglepően magas költéseket láttunk Latin-Amerikában és Afrikában. Hsziao Liang felhívta a figyelmet, hogy például Mexikóban és Salvadorban a kormányzat a hadsereget belső rendteremtésre használja, amikor segítségével akar véget vetni a bandaháborúknak, és leszámolni a szervezett bűnözéssel. Hasonló aggasztó trendek figyelhetők meg egyébként Brazíliában és Ecuadorban is.
Nem is a növekedés maga, ami meglepő, hanem annak mértéke és kiterjedése. Ha tovább tartanak a világban a jelenlegi fegyveres konfliktusok, akkor további erőteljes növekedést fogunk majd látni a következő években is – hangsúlyozta a szakember.
Oroszország, Ukrajna és a NATO
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított támadást követően Oroszország látványosan növelte a hadiipari költéseit, amelyek 2023-ban az orosz GDP 5,9 százalékát tették ki – ez a legnagyobb ilyen összeg, mióta 1990-ben megszűnt a Szovjetunió. Ugyan az ukrán gazdaság kisebb, mint az orosz, de a háborús terhek miatt az ukrán GDP 37 százalékát fordították katonai kiadásokra. Ez pedig jól mutatja, mennyire egyenlőtlen katonai szinten a küzdelem az orosz–ukrán háborúban, amit némileg ellensúlyoz a nyugati segítség.
Hsziao Liang megjegyezte, tavaly három tagállam kivételével valamennyi NATO-ország növelte katonai kiadásait, és a 31 tag közül 11 fordította a GDP-je 2 százalékát vagy annál is többet fegyverzet vásárlásra, ami a hidegháború vége óta nem történt meg. Azzal pedig, hogy Finnország és Svédország is teljes jogú tagja lett a katonai szövetségnek, valószínűleg a költések is emelkedni fognak.
Regionális konfliktusok és modernizáció a kínai költések mögött
A formálódó esetleges konfliktus Kína és Tajvan között is hajtotta a kiadások emelkedését 2023-ban. Peking az előző évhez képest 6 százalékkal növelte katonai kiadásait, és költött el a haderőre 296 milliárd dollárt, amely önmagában a fele az Ázsiában és Óceániában hadi kiadásokra fordított összegnek. A szakértő szerint leginkább a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg támadóképességeit erősítették.
Érdekes, hogy Kína esetében – megszakítás nélkül – 29 éve folyik a hadsereg támadóképességeinek javítása, és ez azt eredményezte, hogy Japán, Tajvan és India is szükségét érzi hadereje fejlesztésének. 2023-ban Japán és Tajvan is 11 százalékkal növelte a hadseregre költött összeget, előbbi 50, utóbbi 16 és fél milliárd dollárt szánt erre.
Európa esetében egyértelműen látszanak az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetések nyomán emelkedő költések. Az európai országok közül a lengyelek szánták a legtöbb pénzt a katonai modernizációra, hiszen 2022-höz képest 75 százalékkal nőttek a katonai kiadások náluk, és ez 31 és fél milliárd dollárnak felelt meg.
A Közel-Keleten Irán 10 milliárd dollárt fordított fegyverek vásárlására, ezzel a negyedik legnagyobb összeget elköltő állam lett a régióban.
Ismét a katonai biztonság kerül az előtérbe
A SIPRI egy másik szakértője, Niklas Schörnig szerint ismét olyan korban élünk, amikor a katonai biztonság kérdése kerül sokfelé a fókuszba. Elég, ha csak a szomszédunkban zajló orosz–ukrán konfliktusra gondolunk, vagy a nemrégiben Izrael és Irán között lezajlott csörtét idézzük fel. Ez pedig jól mutatja, mennyire drága az esetleges védekezés, mint ahogy a katonai támadás is. Elég ha csak azokra a drónokra gondolunk, amelyet Teherán leszállított Moszkvának, vagy amelyeket Izrael ellen használt.
Schörnig szerint az olyan konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, azt bizonyítják, hogy a korábbi időszak leszerelési kezdeményezései mára véget értek. Jelenleg ismét beindult az ellenőrizhetetlen fegyverkezési spirál, mert az elmúlt évtizedekben kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások elégtelenek, illetve nincsenek hatályban. Ezt pedig úgy lehet megakadályozni, ha az érintett országok visszatérnek az ellenőrzött fegyverkezéshez, azaz megállapodnak, hogy egy bizonyos szint fölött már nem fegyverkeznek.
A SIPRI szakértői úgy vélik, hogy az elmúlt évben kipattant fegyveres válságok csak hajtani fogják a fegyverkezést. Az izraeli válaszcsapás Gázában egyértelműen dobott a régiót uraló feszültségen, ami oda vezetett, hogy tavaly tíz éve a legmagasabb hadi költést rögzítették. Összességében 9 százalékkal emelkedett, és elérte a 200 milliárd dollárt, ebből Izraelre éves szinten 24 százalékos növekedés esett, ami költésben 27 és fél milliárd dollárt tett ki. Ezzel Szaúd-Arábia mögött a második helyre került a Zsidó Állam.
[type] => post [excerpt] => A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissítette adatbázisát, és így hozzáférhetők a hadi kiadásokra költött összegek 2023-ban. A nemzetközi katonai kiadások az előző évben majdnem 7 százalékkal nőttek, megközelítve a 2000 milliárd d... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1713987060 [modified] => 1713858260 ) [title] => Rég nem költött ennyit fegyverekre [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48040&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48040 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 48041 [image] => Array ( [id] => 48041 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2.jpg [original_lng] => 249430 [original_w] => 1108 [original_h] => 739 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2.jpg [width] => 1108 [height] => 739 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2.jpg [width] => 1108 [height] => 739 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/fegyverek-2.jpg [width] => 1108 [height] => 739 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1713847460:12 [_thumbnail_id] => 48041 [_edit_last] => 12 [views_count] => 352 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1713976264 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 227 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => költségek ) ) [1] => Array ( [id] => 42301 [content] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/dVxlihVbhS2023 kilenc hónapja alatt Ukrajna több német gyártmányú fegyvert vásárolt, mint az elmúlt évben. A német fegyverimport összértéke elérte a 3,3 milliárd eurót. A hírt a Spiegel közölte.
A német Gazdasági Minisztérium adatai szerint az idei év első három negyedévében a szövetségi kormány 3,3 milliárd euró értékben engedélyezte katonai felszerelés exportját Ukrajnába, amellyel Kijev a legnagyobb német fegyvervásárló.
„A fegyverexport volumene egyértelműen tükrözi a németek változatlan támogatását, amely ellenzi az orosz agressziót” – mondta a Gazdasági Minisztérium államtitkára.
[type] => post [excerpt] => 2023 kilenc hónapja alatt Ukrajna több német gyártmányú fegyvert vásárolt, mint az elmúlt évben. A német fegyverimport összértéke elérte a 3,3 milliárd eurót. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1696361160 [modified] => 1696336886 ) [title] => Ukrajna lett a német fegyverek legnagyobb vásárlója, a vásárlások 2023-ra elérik a 3,3 milliárd eurót – Spiegel [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42301&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 42301 [uk] => 42264 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 42265 [image] => Array ( [id] => 42265 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1.webp [original_lng] => 597500 [original_w] => 2560 [original_h] => 1704 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-768x511.webp [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-1024x682.webp [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-1536x1022.webp [width] => 1536 [height] => 1022 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1-2048x1363.webp [width] => 2048 [height] => 1363 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/645f539ad98ba778938153-scaled-1.webp [width] => 2560 [height] => 1704 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1696326086:5 [_thumbnail_id] => 42265 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1297 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 7995 [1] => 6829 [2] => 135 [3] => 120 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyver-kereskedelem [1] => fegyverkezés [2] => németország [3] => Ukrajna ) ) [2] => Array ( [id] => 41495 [content] =>Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a háború folytatásához.
Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov kinevezése kapcsán, s hozzátette, arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
„Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül” – írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
A védelmi költségvetés a GDP harmadát teszi ki, ami bármely ország gazdasága számára óriási szám. Csak az idei év végéig további 250 milliárd hrivnyára lesz szükség a katonák juttatásaihoz. És ezek a kiadások napról napra gyarapodnak – emelte ki a Legfelső Tanácsban mondott beszédében Umerov, akit a liga.net helyi hírportál idézett.
Mint mondta, 2021-hez képest majdnem hatszorosára nőttek a védelmi és biztonsági kiadások, míg az ukrán fegyveres erőkre fordított összeg a tízszeresére.
Hangsúlyozta, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót. Mindemellett Ukrajna költségvetési bevételei nem haladják meg az 1,4 billiót. Umerov hozzátette, hogy további több mint 1,5 billió hrivnyára van szükség a küzdelem folytatásához.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni ezeket a kiadásokat.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a hábor... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1694106480 [modified] => 1694103855 ) [title] => A GDP harmadát feléli a háború [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41495&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 41495 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 41496 [image] => Array ( [id] => 41496 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp [original_lng] => 8836 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1694093055:12 [_thumbnail_id] => 41496 [_edit_last] => 12 [views_count] => 942 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1694093058 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 33854 [3] => 17 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Sürgős [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 33922 [2] => 25291 [3] => 33269 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => háború [2] => hadiipar [3] => Ukrajna GDP-je ) ) [3] => Array ( [id] => 39613 [content] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhSA Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6600 milliárd rubel. Ez az orosz GDP közel 4,4 százalékának felel meg. 2021-ben – az ukrajnai invázió előtt – ez az arány még csak 3,6 volt – írja a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési jelentésében.
Az, hogy pontosan mennyit költ el hadi kiadásokra az orosz állam továbbra sem ismert – a hadsereg költségvetése ugyanis titkosított. Becslések szerint az orosz állam a teljes éves költségvetés 22 százalékát fordítja a hadseregre – írja a jelentés.
Bár a védelmi kiadásoknak csak egy részét fordítja Oroszország az ukrajnai invázió finanszírozására, a növekedésük jelezheti, hogy mennyibe kerül a háború az országnak.
[type] => post [excerpt] => A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6600 milliárd rubel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1688220480 [modified] => 1688174640 ) [title] => Brit hírszerzés: Az orosz állam a GDP közel 4,4 százalékát költheti el védelmi kiadásokra [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39613&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 39613 [uk] => 39580 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 39582 [image] => Array ( [id] => 39582 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg [original_lng] => 53960 [original_w] => 840 [original_h] => 441 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg [width] => 840 [height] => 441 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg [width] => 840 [height] => 441 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg [width] => 840 [height] => 441 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg [width] => 840 [height] => 441 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1688163841:12 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688163551 [_thumbnail_id] => 39582 [_edit_last] => 12 [views_count] => 952 [_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1688209685 [_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => [_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1690830078 [_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] =>#Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1694454140 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 428 [2] => 31364 [3] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => GDP [2] => kiadások [3] => Oroszország ) ) [4] => Array ( [id] => 36013 [content] =>Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban – például Lengyelországban és Norvégiában – emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
„Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban” – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben. Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1678743300 [modified] => 1678715751 ) [title] => Ukrajna a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36013&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 36013 [uk] => 35979 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 36015 [image] => Array ( [id] => 36015 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona.webp [original_lng] => 38498 [original_w] => 864 [original_h] => 486 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/fegyver-haboru-katona.webp [width] => 864 [height] => 486 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1678708552:5 [_thumbnail_id] => 36015 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1881 [_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>[_oembed_time_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] => 1678716675 [_oembed_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] =>I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 3, 2023
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Thank you @KadriSimson for working with industry on this - I am confident more donations will come. pic.twitter.com/Q1GBkOiDxo[_oembed_time_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] => 1678736105 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 33854 [3] => 49 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 130806 [2] => 34446 [3] => 875 [4] => 151938 [5] => 120 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => fegyverszállítás [2] => orosz–ukrán háború [3] => statisztika [4] => Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) [5] => Ukrajna ) ) [5] => Array ( [id] => 32112 [content] =>The Most (and Least) Expensive Cities to Live In ?️https://t.co/emG1h7st0H pic.twitter.com/DtoB3ZYMxQ
— Visual Capitalist (@VisualCap) March 1, 2023A katonai erőviszony mélyreható átrendeződéséhez vezethet az ukrajnai háború. Két állam kerülhet az európai élvonalba: a NATO-tag Lengyelország és a NATO-ba igyekvő Ukrajna. Kettőjük fegyveres ereje az európai NATO-tagok között domináns helyzetbe hozza őket. Ez kiváltképpen igaz, ha az eddigi első helyezettet, Törökországot megbízhatatlan szövetségi politikája, Putyin Oroszországához való, megengedhetetlen mértékűnek tartott közelsége miatt nem számítjuk az európai NATO-szárny vezető erejének.
Ezt a folyamatot, Kelet- és Kelet-Közép-Európa előretörését – igaz, a lengyelekénél jóval kisebb mértékben – a többi térségbeli, zömmel a szovjet idők Varsói Szerződéséhez tartozó államok relatív katonai erejének növekedése, fegyverbeszerzéseik minőségileg új szakaszba lépése is alátámasztja.
A NATO-tagok arányosan 2020-ban költötték a legtöbbet védelemre, átlagosan a GDP-jük 2,72 százalékát.
Tavaly ez visszacsúszott 2,62 százalékra, az idei évre 2,57 százalékot várnak. Magyarország az idén – az előrejelzések szerint – a GDP-je mintegy 1,55 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel a NATO-országok középmezőnyében van.
Varsó és kiváltképpen Kijev nagymértékű katonai megerősödése azonban nem arat osztatlan sikert egyes környező államokban, amelyekben a folyamat kapcsán kettős érzések ébrednek, egyfelől örülnek az erőgyarapodásnak, másfelől feltámad a gyanakvás, a bizalmatlanság is. Ez utóbbira alaposan rájátszik a moszkvai propaganda, rendszeresen emlegetve az Ukrajnával szembeni állítólagos lengyel, magyar és román területi igényeket, amelyeket mindhárom ország kormánya határozottan cáfol.
Az erőátcsoportosítás folyamata követhető, ha szemügyre vesszük Európa keleti régiós államainak katonai kiadásait, hadseregét és természetesen a gazdasági-politikai hátteret. A történések iránya leginkább a visegrádi négyek viselkedésében mérhető le. Lengyelország nem hivatalosan a csoport vezetőjének tekinti magát. Ezt az alapadatok is kifejezik, hiszen a lengyel hadsereg jóval erősebb, mint a V4 többi három tagja együttvéve.
Ugyanakkor vannak a folyamatnak hátulütői is. Az új NATO-tagok (a régi Varsói Szerződés részvevői) megtartották a csaknem egységes szovjet-orosz fegyverzetet, körükben az együttműködés egyszerűbben, simábban ment. Most, hogy mind a légierőben (F–16, F–35, JAS 39 Gripen, Rafale), mind a szárazföldi nehézfegyverzetben (PzH 2000, Caesar, 152 és 155mm-es SpGH Zuzana, M109, AHS Krab, Atmos 2000, HIMARS 227mm) jó néhány nyugati és dél-koreai fegyverrendszer szerepel, nem lesz könnyebb az együttműködés, noha például a 155 mm-es nehéz tarackok osztott lőszerutánpótlása egyszerűbb, mert több nyugati típus is képes ugyanazt a lőszert használni.
A sokfajta fegyverrendszer többféle infrastruktúra-kiszolgáló rendszert igényel.
Ukrajnában például „túltolták a biciklit”, akár napi 300 lövést is leadva, a nyugati szövetségi rendszer legjobbnak tartott, 155 mm-es önjáró tarackjából, a német PzH 2000-esből.
Ennek eredménye: a legtöbb ilyen fegyver (csaknem 20 van az ukrán hadsereg hadrendjében) sürgős szervizre szorul. A lengyelek ígérték, de nem tudtak vele megbirkózni, ezért a szlovákok vették át tőlük a német nehéz tarackok szervizelését, helyreállítását.
[type] => post [excerpt] => A katonai erőviszony mélyreható átrendeződéséhez vezethet az ukrajnai háború. Két állam kerülhet az európai élvonalba: a NATO-tag Lengyelország és a NATO-ba igyekvő Ukrajna. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1669315500 [modified] => 1669259157 ) [title] => Átrendeződnek a régió katonai erőviszonyai – Lengyelország és Ukrajna dominál [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32112&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 32112 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 32113 [image] => Array ( [id] => 32113 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1.jpg [original_lng] => 129235 [original_w] => 1200 [original_h] => 798 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1-1024x681.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1.jpg [width] => 1200 [height] => 798 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1.jpg [width] => 1200 [height] => 798 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/vadaszgep-1.jpg [width] => 1200 [height] => 798 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1669251957:12 [_thumbnail_id] => 32113 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2119 [translation_required_done] => 1 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1690464874 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 23 [2] => 33854 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Fotók [2] => Háború [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 25291 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => hadiipar ) ) [6] => Array ( [id] => 28586 [content] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhSA 2022-es moldovai állami költségvetés módosításáról szóló tervezet értelmében 14,5 millió lejjel (27,7 millió hrivnyával) növelik az ország védelmi minisztériumának költségvetését – számolt be a moldovai védelmi minisztérium sajtószolgálata. Ezzel a minisztérium teljes költségvetése 1047,2 millió moldovai lejt (1,998 milliárd hrivnya) tesz ki, ami 1,4%-kal haladja meg a korábban meghatározott költségeket.
Megnövekednek a személyzet szükségleteit biztosító költségek (+9 millió lej), a Nemzeti Hadsereg tevékenységéhez szükséges üzemanyag- és kenőanyag beszerzésre fordítandó összeg (+3,5 millió lej), a beruházási projekt elindításához szükséges tanulmány elkészítése (+1 millió lej), valamint a laktanyák felújítására fordítandó összeg (+0,7 millió lej).
Eddig a moldovai védelmi minisztérium költségvetését 1032,6 millió lejre becsülték, ami a bruttó hazai termék 0,38%-a volt.
[type] => post [excerpt] => A 2022-es moldovai állami költségvetés módosításáról szóló tervezet értelmében 14,5 millió lejjel (27,7 millió hrivnyával) növelik az ország védelmi minisztériumának költségvetését – számolt be a moldovai védelmi minisztérium sajtószolgálata. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1661538600 [modified] => 1661516658 ) [title] => Moldova megnöveli védelmi költségvetését [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=28586&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 28586 [uk] => 28581 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 28582 [image] => Array ( [id] => 28582 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n.jpg [original_lng] => 333755 [original_w] => 1840 [original_h] => 1228 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n-768x513.jpg [width] => 768 [height] => 513 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n-1536x1025.jpg [width] => 1536 [height] => 1025 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n.jpg [width] => 1840 [height] => 1228 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/289541535-337441115232011-5998342844531774616-n.jpg [width] => 1840 [height] => 1228 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1661505859:5 [_thumbnail_id] => 28582 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2053 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688728209 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 1271 [2] => 80556 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => Moldova [2] => védelmi kiadás ) ) [7] => Array ( [id] => 28475 [content] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhSA legjobb befektetés Európa jövőbeli biztonságába, ha Ukrajnát elegendő fegyverrel látják el az orosz megszállók elleni harchoz – tanácsolta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren az európaiaknak, számolt be hétfőn a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a német Bundestag képviselőinek felszólítására reagált, hogy jelentősen kell növelni Ukrajna fegyverellátását. „A legjobb befektetés Európa jövőbeli biztonságába, ha Ukrajnát elegendő fegyverrel látják el az orosz megszállók elleni harchoz” – írta.
„Mindhárom kormánypárt képviselőinek – Sara Nanninak, Alex Müllernek, Christian Klinknek – igazuk van abban a felhívásukban, hogy maximális katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának. A jól felfegyverzett Ukrajna a legjobb hosszú távú befektetés Európa biztonságába” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a német kormány az EU-val közösen 225 Vulcano rakétákat vásárok az ukrán fegyveres erők számára. Korábban a Bundestagban kijelentették, hogy Olaf Scholz kancellár akadályozza a fegyverszállításokat Kijevnek. Az állítás szerint a kancellári hivatal az a „szűk keresztmetszet”, amelyben a német katonai segélyek lelassulnak.
(vb/korrespondent.net)
[type] => post [excerpt] => A legjobb befektetés Európa jövőbeli biztonságába, ha Ukrajnát elegendő fegyverrel látják el az orosz megszállók elleni harchoz – tanácsolta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren az európaiaknak, [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1661165100 [modified] => 1661176305 ) [title] => Kuleba megmondta az Európai Uniónak, hová kell befektetnie a pénzét [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=28475&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 28475 [uk] => 28477 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 24344 [image] => Array ( [id] => 24344 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [original_lng] => 28484 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kuleba-6.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1661165505:5 [_thumbnail_id] => 24344 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3537 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_9f114378aaf4141028182531df6978d1] =>[_oembed_time_9f114378aaf4141028182531df6978d1] => 1668883154 [_oembed_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] => [_oembed_time_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] => 1682630377 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>?? підтримка в розслідуванні воєнних злочинів: ?? надає €7,6 млн проєкту @TheICMP з метою допомогти ?? знайти зниклих безвісти внаслідок вторгнення Росії в Україну. Також запланована підготовка ?? судових експертів та слідчих. #StandWithUkraine @AA_stabilisiert @GermanyinNL pic.twitter.com/42doxZmlXz
— Посольство Німеччини (@GermanyinUA) November 8, 2022[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1690955373 [_oembed_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => [_oembed_time_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => 1709223622 [_oembed_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => [_oembed_time_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => 1709223622 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 49 [3] => 33 [4] => 47 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Ukrajna [4] => Vélemények ) [tags] => Array ( [0] => 803 [1] => 986 [2] => 6829 [3] => 135 ) [tags_name] => Array ( [0] => befektetés [1] => Dmitro Kuleba [2] => fegyverkezés [3] => németország ) ) [8] => Array ( [id] => 25976 [content] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhSAz Európai Unió Tanácsa 40 millió eurós finanszírozást hagyott jóvá Moldova számára, amellyel a fegyveres erők képességeinek fokozását segíthetik a kelet-európai országban.
A témáról csütörtökön kiadott brüsszeli közlemény szerint az Európai Békekeretnek nevezett uniós program részeként jóváhagyott támogatás meg fogja erősíteni a moldovai fegyveres erők logisztikai, mobilitási, irányítási, kibervédelmi, pilóta nélküli légi felderítő és taktikai kommunikációs egységeinek kapacitásait. Megfelelő, nem halálos felszereléseket, hadikészleteket és szolgáltatásokat, valamint kiképzést biztosít a moldovai fegyveres erők számára – írták.
Közölték továbbá, hogy a csütörtökön jóváhagyott támogatás kiegészíti a decemberben elfogadott 7 millió eurós, katonai célú finanszírozásról szóló támogatást, amely a moldovai katonaorvosi szolgálat és a moldovai fegyveres erők mérnöki zászlóaljának kapacitásait erősíti meg. A finanszírozás hozzájárul a katonai egységek kapacitásának kiépítéséhez, hogy válságok vagy vészhelyzetek esetén a polgári lakosság számára is nyújthassák szolgáltatásaikat. A támogatásból orvosi felszereléseket, valamint a mérnöki zászlóalj robbanóanyag-megsemmisítő berendezéseinek biztosítását is finanszírozzák – közölték.
A támogatások bizonyítják, hogy az Európai Unió elkötelezett Moldova katonai kapacitásainak megerősítése mellett, nemzetbiztonságának, stabilitásának és ellenálló képességének fokozása céljából – tették hozzá.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Tanácsa 40 millió eurós finanszírozást hagyott jóvá Moldova számára, amellyel a fegyveres erők képességeinek fokozását segíthetik a kelet-európai országban. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1656678060 [modified] => 1656631199 ) [title] => Moldova fegyveres erőit támogatja pénzügyileg az EU [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25976&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 25976 [uk] => 26031 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 25977 [image] => Array ( [id] => 25977 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia.jpg [original_lng] => 82142 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/eu-moldavia.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1656708594:2 [_thumbnail_id] => 25977 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1576 [translation_required_done] => 1 [_oembed_68415bcd2253ce414e92982ad03ba4f5] =>[_oembed_time_68415bcd2253ce414e92982ad03ba4f5] => 1664191665 [_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>the European Parliament just green lighted 5 billion euro in macro-financial assistance to #Ukraine. 534 for, 30 against, 26 abstentions. #Russia
— Rikard Jozwiak (@RikardJozwiak) September 15, 2022[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1676913886 [_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => [_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1676913887 [_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO[_oembed_time_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] => 1678810513 [_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 3, 2023
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Thank you @KadriSimson for working with industry on this - I am confident more donations will come. pic.twitter.com/Q1GBkOiDxo[_oembed_time_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] => 1683560852 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 25, 2023
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1689776552 [_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS[_oembed_time_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] => 1711478893 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 6829 [2] => 1271 [3] => 32895 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => fegyverkezés [2] => Moldova [3] => pénzügyi támogatás ) ) [9] => Array ( [id] => 24153 [content] =>Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
— European Commission (@EU_Commission) March 15, 2024
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Read more ↓India hazai cégeknél és kelet-európai országoknál keres katonai felszerelés és lőszer utánpótlást, mivel a világ legnagyobb orosz fegyvervásárlója alternatív beszállítókat keres – számolt be a Reuters-re hivatkozva a hellomagyar.hu.
Új-Delhi már régóta beszél arról, hogy diverzifikálni szeretné hatalmas fegyveres erőinek beszállítóit, és több felszerelést is gyártana otthon. Ez a cél Oroszország inváziója óta új sürgető jelleget öltött, mondta két kormánytisztviselő és egy védelmi forrás.
India hatalmas összeget, 324 millió dollár értékű védelmi felszerelést azonosított, amelyet hazai cégeknek kell idén elkészíteniük, és elkerülni a külföldi vásárlást.
„A jelenlegi világrend és geopolitikai forgatókönyv, amely nagyon-nagyon zavaros, minket is megtanított a leckére. Ha biztonságot és stabilitást akarunk nyújtani… az egyetlen lehetőség egy teljesen önálló vagy önfenntartó ellátási lánc mechanizmus létrehozása az országon belül” – mondta Vibhas Pande légimarsall, aki az indiai légierő karbantartási műveleteit vezeti, ebben a hónapban. Az indiai légierő olyan felszereléseket keres, mint az orosz tervezésű Szuhoj vadászrepülőgépek katapultkapszulái, illetve az ukrán gyártmányú Antonov szállító repülőgépek légcsavarjai. Pande szerint a légierő célja, hogy „három éven belül a kritikus repülőgépflottákhoz szükséges összes gumiabroncsot és akkumulátort hazai cégektől szerezzék be.”
India célja, hogy védelmi felszereléseinek akár a felét is otthon állítsa elő, erősítette meg egy magas rangú kormányzati tisztviselő névtelenséget kérve.
Brahma Chellaney, egy indiai védelmi és stratégiai ügyek elemzője szerint az orosz felszerelések a múltban jól szolgálták Indiát, bár az utóbbi években az ország fokozta a beszerzéseket olyan országoktól, mint az Egyesült Államok, Franciaország és Izrael.
„A védelmi átállás mindig egy lassú evolúciós folyamat. Nem lehet egyik napról a másikra szállítót váltani” – mondta.
India 1,38 millió embert foglalkoztat a fegyveres erőiben, és a világ egyik legnagyobb fegyverimportőre, 2018 és 2021 között 12,4 milliárd dollárt költött, például Oroszország 5,51 milliárd dollárjához képest – derül ki a SIPRI Arms Transfers Database adatbázisa szerint.
Az indiai hadsereg orosz gyártmányú harckocsikkal és Kalasnyikov puskákkal van felszerelve. Légiereje Szuhoj vadászrepülőgépeket és Mi-17-es szállítóhelikoptereket használ, míg a haditengerészet INS Vikramaditya repülőgép-hordozója korábban az orosz haditengerészeti flotta része volt.
Az elmúlt hónapokban India néhány nyugati partnere, köztük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, jelezte, hogy hajlandó növelni védelmi kínálatát Új-Delhi számára.
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt hónapokban India néhány nyugati partnere, köztük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, jelezte, hogy hajlandó növelni védelmi kínálatát Új-Delhi számára. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1653164640 [modified] => 1653161638 ) [title] => India, a világ legnagyobb orosz fegyvervásárlója is új beszállítókat keres [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=24153&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 24153 [uk] => 24010 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 24011 [image] => Array ( [id] => 24011 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [original_lng] => 43295 [original_w] => 587 [original_h] => 391 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [width] => 587 [height] => 391 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [width] => 587 [height] => 391 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [width] => 587 [height] => 391 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [width] => 587 [height] => 391 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/856646ac454983d7ca808309ece8f671e64ce513.jpg [width] => 587 [height] => 391 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1653150838:12 [_thumbnail_id] => 24011 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2322 [_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => [_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653131750 [_oembed_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => [_oembed_time_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => 1653641831 [_oembed_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] =>[_oembed_time_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] => 1653931960 [_oembed_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => [_oembed_time_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => 1667164223 [_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] =>3. Food protectionism is on the rise=> increases the odds of a sticky global inflationary environment.
— Kelvin Wong, CFTe (@KelvinSCWong) May 25, 2022
India will limit sugar exports as a precautionary measure to safeguard its own supplies, after banning wheat sales just over a week ago.[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1683644538 [_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1683644538 [_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] =>#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686751493 [_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] =>These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687510097 [_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] =>#Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1689670443 [_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => [_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1692812798 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6829 [1] => 3622 [2] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverkezés [1] => India [2] => Oroszország ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 6829 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 6829 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS