Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően.
A szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint Németország legalább 11,71 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverértékesítést, meghaladva az előző, 2021-ben beállított 9,35 milliárd eurós rekordot.
A gazdasági minisztérium parlamenti kérdésre nyilvánosságra hozott adatai szerint tavalyhoz képest idén 40 százalék volt a növekedés. Az idei fegyverexport több mint egyharmada, 4,15 milliárd eurónyi irányult Ukrajnába, tavaly ez az összeg 2,24 milliárd eurót tett ki.
A jövő évi német költségvetés 8 milliárd eurót irányoz elő fegyverszállításra Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtott német humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege már meghaladta a 25 milliárd eurót az orosz agresszió kezdete, 2022 februárja óta.
Idén hirtelen megugrott az orosz katonai gépezet számára létfontosságú áruk Törökországból Oroszországba irányuló exportja, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben amiatt, hogy az ország a kritikus termékek Oroszországba irányuló csatornájaként működik, számolt be a Financial Times a Trade Data Monitor vámadatbázis adatainak elemzésére hivatkozva.
„A növekvő kereskedelem, az orosz hadsereg által használt 45 termék megnövekedett importja aláásta az Egyesült Államok és Európa azon erőfeszítéseit, hogy korlátozzák Moszkva fegyveres erői ellátásának lehetőségét, ami feszültséget szít Ankara és a NATO-partnerek között.
Annak jeleként, hogy a kereskedelem visszaszorítása prioritássá vált Washingtonban, Brian Nelson, az Egyesült Államok terrorizmus elleni küzdelemért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára ezen a héten Isztambulba és Ankarába látogat, ahol azt tervezi, hogy vitassák meg „azon kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek megelőzését, amelyek hozzájárulnak az orosz erőfeszítések megerősödéséhez az Ukrajna elleni háborúban” – írja a kiadvány.
Ez lesz Nelson második törökországi látogatása ebben az évben, és a jelek arra utalnak, hogy néhány kettős felhasználású terméket, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei különösen kritikusnak tartanak a háború szempontjából, közvetlenül Oroszországba szállítanak, még akkor is, ha azt jelölik meg, hogy egy másik országba jutnak el.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket bonyolítja az a tény, hogy ezeknek az áruknak mind kereskedelmi, mind katonai felhasználásuk van.
2023 első 9 hónapjában Törökország 45 áru exportjáról számolt be 158 millió dollár értékben Oroszországba és öt volt szovjet köztársaságba, amelyeket az Egyesült Államok „kiemelt prioritásként” jelölt meg, és azokba az országokba amelyek a gyanú szerint közvetítőként lépnek fel. Oroszországi Föderáció. Ez háromszor több, mint 2022 azonos időszakában, amikor elkezdődött a nagy ukrajnai háború.
Ugyanakkor a 2015-2021 közötti időszakban átlagmutató 28 millió dollár volt.
A 45 termék listája mikrochipeket, kommunikációs berendezéseket és egyéb alkatrészeket, például optikai irányzékokat tartalmaz, amelyekre az Egyesült Államok, az EU, Japán és az Egyesült Királyság exportellenőrzése vonatkozik. A vállalatok azonban megkerülhetik ezeket a korlátozásokat, ha közvetítő struktúrákat használnak a végső célállomások elrejtésére.
„Idén Törökország áruimportja a G7-országokból több mint 60%-kal nőtt 2015-2021 azonos időszakaihoz képest, és elérte az 500 millió dollárt.
Törökország az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt gyakran köztes célállomásként szolgál azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek többlépcsős importútvonalakat próbálnak kihasználni az ellenőrzések megkerülésére – magyarázta egy európai szankciós tisztviselő.
A Törökországból származó hivatalos adatok azt mutatják, hogy meredeken emelkedett a volt szovjet tagköztársaságokba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – irányuló elsőbbségi áruk exportjára vonatkozó nyilatkozatok száma, de ezen országok statisztikai hatóságai nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést.
Az Egyesült Államok és az EU becslései szerint Oroszország kritikus árukat használ fel cirkálórakétáiban, drónjaiban és helikoptereiben.
Washington és európai szövetségesei felszólították Törökországot, hogy tegyen lépéseket a kereskedelem visszaszorítására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is foglalkozott a kérdéssel ebben a hónapban az Oroszország elleni szankciók legutóbbi fordulójában.
Törökország erős diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben megígérte, hogy nem segít Oroszországnak a nyugati exportellenőrzések megkerülésében.
Az Egyesült Államok 90 napra leállította a legtöbb polgári lőfegyver és lőszer kiviteli engedélyének kiadását minden nem kormányzati felhasználó számára – közölte pénteken a kereskedelmi minisztérium nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekekre hivatkozva.
A tárca nem közölt további részleteket a szüneteltetésről, amely a sörétes puskákra és az optikai célzókészülékekre is vonatkozik, de azt mondta, hogy egy sürgős felülvizsgálat keretében értékelik annak „kockázatát, hogy a lőfegyvereket olyan szervezetekhez vagy tevékenységekhez irányítják át, amelyek elősegítik a regionális instabilitást, megsértik az emberi jogokat vagy bűnözői tevékenységeket táplálnak”.
A minisztérium a honlapján közzétett bejegyzésen túlmenően nem kívánt nyilatkozni.
Az Ukrajnának és Izraelnek, valamint néhány más közeli szövetségesnek kiadott kiviteli engedélyek mentesülnek az export ideiglenes leállítása alól.
Az exportőrök továbbra is benyújthatják az engedélykérelmeket a szünet alatt, de azokat „intézkedés nélkül” fogják visszatartani, amíg a szünet fel nem oldódik.
A szünet nem érinti a korábban kiadott kiviteli engedélyeket – közölte a Kereskedelmi Minisztérium.
A kormányzati ügyfeleknek történő szállítások esetében az exportőröknek konkrét végfelhasználókat kell megnevezniük, míg a meg nem nevezett kormányzati, katonai és rendőrségi felhasználókat tartalmazó kérelmeket „intézkedés nélkül visszaküldik”.
Az orosz források kimerülnek, az orosz gazdaság csak 2025-ig tart ki, a fegyverek áramlása 2026-ban, de „talán korábban” leáll, jelentette ki Kirilo Budanov, a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője a The Economistnak adott interjújában.
Elmondása szerint az orosz gazdaság csak 2025-ig fog kitartani, és 2026-ban leáll a fegyverek áramlása az Oroszországi Föderációba, de „talán még korábban is” – állítja Budanov, bár az állításait alátámasztó bizonyítékok nem egyértelműek – jegyezte meg a kiadvány. Az egyik érv Vlagyimir Putyin és Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un tárgyalása.
„Ha minden rendben van, és van elég forrása Oroszországban, miért keresik azokat a világ minden táján? A válasz nyilvánvaló. Már nincs mit keresni” –jellemezte Budanov Putyin Észak-Korea vezetőjével folytatott tárgyalásait.
Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban – például Lengyelországban és Norvégiában – emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
„Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban” – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben. Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
2022-ben Ukrajna volt az az ország, amelynek a legtöbb engedélyt adták ki a német fegyver exportját illetően – számolt be Handelsblatt című lap a német szövetségi gazdasági minisztérium adataira hivatkozva.
A szövetségi kormány csaknem 2,25 milliárd euró értékben engedélyezte fegyverek exportját Ukrajnába, ami a teljes mennyiség mintegy negyede. Németországot Hollandia, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia követi a sorban.
2022-ben a német kormány összesen mintegy 8,36 milliárd euró értékben adott ki fegyverkiviteli engedélyt. Ez a második legnagyobb összeg az ország történetében: ennél csak 2021-ben volt több, akkor ez az összeg 9,35 milliárd euró volt.
Az EU- és NATO-országokba, valamint Japánba, Svájcba, Ausztráliába és Új-Zélandra történő szállítások összege 5,12 milliárd euró volt. Ha hozzáadjuk Ukrajnát és Dél-Koreát, akkor az engedélyek kevesebb mint 10%-a más államokra vonatkozik.
A 2022-es évben Németország több mint 8 milliárd euró értékben exportált fegyvereket, ami megközelíti a 2021-es rekordévet. A hírt a Spiegel közölte.
A szövetségi kormány összesen 8,35 milliárd euró értékben hagyta jóvá a fegyverexportot. Az export csak 2021-ben volt nagyobb – 9,35 milliárd euró értékű. Az egyik baloldali képviselő kérésére a gazdasági minisztérium arról számolt be, hogy az év elejétől december 22-ig exportált fegyverek és katonai felszerelések több mint egynegyede Ukrajnába került. Németország összesen 2,24 milliárd euró értékben engedélyezte fegyverszállítását Ukrajnának, köztük nehézfegyvereket is.
A NATO-szövetségesek közül a fegyverek legnagyobb részét Hollandiába (1,83 milliárd euró), az Egyesült Államokba (mintegy 864 millió euró), Nagy-Britanniába (453 millió euró) és Magyarországra (249 millió euró) adták el.
Az Európai Unió 3,5 milliárd euróval növelheti az Európai Békealap finanszírozását, amelyet fegyverek szállítására használnak Ukrajna számára – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfői sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeelmondta: „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát.” A miniszterek egyértelműen ígéretet tettek Ukrajna katonai támogatásának fenntartására – tette hozzá. „Megállapodtak abban, hogy 2 milliárd plusz 3,5 milliárd euróval növelik az Európai Békealap finanszírozását” – mutatott rá Josep Borrell.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió ma 2 milliárd euróval növelte az Európai Békealap az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozását.
Mint december 8-án beszámoltunk róla, a Bloomberg amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy az Európai Unió tagállamai legalább 2 milliárd euróval kívánják növelni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást finanszírozó alapjukat. Az Európai Békealap, amelynek jelenleg mintegy 6 milliárd eurós kerete van, megtéríti a kormányoknak az Ukrajnának szánt katonai szállításokat, de azt más országok támogatására is felhasználják.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
