A döntést a nemzetközi piacokon a gyémántok iránti kereslet csökkenése miatti aggodalmak fényében hozták meg.
India kérésére az orosz ALROSZA cég szeptemberre és októberre felfüggeszti a gyémánt alapanyagok forgalmazását. Ezt az Indiai Gem and Jewellery Export Promotion Council (GJEPC) közölte.
Megjegyzendő, hogy a döntést a nemzetközi piacokon a gyémántok iránti kereslet csökkenésével kapcsolatos aggodalmak hátterében hozták meg.
Az ALROSZA felkérte az összes iparági partnert, beleértve a gyémántbányászatot, a vágócégeket és az ékszer-kiskereskedőket, hogy hasonló álláspontot képviseljenek a nyers gyémántok vásárlása és eladása terén.
A Wizz Air március 14-től felfüggeszti Moldova fővárosába, Kisinyovba tartó járatait, derül ki a légitársaság közleményéből.
„A Wizz Air a közelmúltbeli moldovai fejlemények és a különböző helyi és nemzetközi hatóságokkal és ügynökségekkel való folyamatos egyeztetés alapján azt a nehéz, de felelősségteljes döntés hozta meg, hogy március 14-től felfüggeszti kisinyovi járatait. Jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn, a légitársaság folyamatosan nyomon követi az eseményeket, és ha szükséges, utasai, illetve személyzete biztonsága érdekében további lépéseket hoz” – olvasható a közleményben.
A légitársaság ezzel együtt bejelentette, hogy bővíti járatait a romániai Iaşiba, ami csak néhány órányi autóutra van a moldáv fővárostól. A romániai járatbővítés egyszerre jelent új járatokat (például a Iaşi – Berlin útvonalon), illetve járatsűrűség-növelést.
Az érintett utasok, akik közvetlenül a wizzair.com oldalon vagy a légitársaság mobilalkalmazásán keresztül foglaltak repülőjegyet március 14-e utánra, e-mailben kapnak a járattörlésről értesítést, és választhatnak az ingyenes átfoglalás, a 100 százalékos készpénz-visszatérítés vagy az eredeti viteldíj 120 százalékának Wizz-krediben való jóváírása között – tájékoztatott a légitársaság.
Az ügy előzménye lehet, hogy Maia Sandu moldáv elnök puccskísérlet előkészítésével és az ország destabilizálásával vádolta meg az Ukrajnát egy éve megtámadó Oroszországot február közepén. Bár konkrét bizonyíték még nem került elő a puccskísérletről, az Egyesült Államok és több nyugati ország is aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, miközben Oroszország mindent tagad. A helyzetet tovább bonyolítja az egekbe szökő infláció, amelybe a másfél éve hivatalban lévő EU-barát miniszterelnök is belebukott, így az általános elégedetlenség mellé kormányválság is társult.
Ukrajna Nyugdíjalapja felfüggeszti azok nyugdíjának a folyósítását, akik hat hónapig nem jelentkeznek a pénzért, de a nyugdíjas ezt követően is megkaphatja a neki járó összeget, ha kéri – közölte pénteken Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter az Interfx-Ukrajina hírügynökséggel.
Mint a tárcavezető elmondta, „ha azt látjuk, hogy hat hónapon át utalunk, de nincs pénzmozgás a bankon keresztül, felfüggesztjük a folyósítást. Felfüggesztjük az utalásokat, mert nem tudjuk, hogy az illető nem tudja-e felvenni a pénzét, vagy valami történt vele.” Hozzátette, azért próbálják utalni a nyugdíjakat, mert feltételezik, hogy az emberek élnek.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha a nyugdíj folyósítását felfüggesztették, de az érintett személy utólag jelentkezik, akkor kérelme alapján a teljes időtartamra jár neki nyugdíj. Elmondása szerint az ideiglenesen megszállt területeken körülbelül 3 millió nyugdíjas él. „2014 óta 1 millió 277 ezer nyugdíjas tartózkodott ott, ebből 1 millió 160 ezer nyugdíjat újra megállapítottak, vagyis a nyugdíjasok az Ukrajna által ellenőrzött területre mentek és megerősítették a státuszukat, míg 117 ezren nem jelentkeztek, és nem tudjuk mi történt velük. Az újonnan megszállt területeket figyelembe véve körülbelül 3 millió ilyen nyugdíjas van” – mutatott rá Okszana Zsolnovics.
Az ázsiai óriás Szaúd-Arábiára fókuszál, miközben ázsiai, afrikai és latin-amerikai érdekeltségei csődhullámmal küzdenek.
Peking továbbra is nagy vásárlója az orosz olajnak és gáznak, ugyanakkor érezhetően tart a nyugati szankcióktól is. Erre utal az is, hogy az idei első fél évben gyakorlatilag leállította az Új selyemúthoz (BRI) kapcsolódó beruházásai finanszírozását Oroszországban a Fudan Egyetem sanghaji székhelyű, zöldfinanszírozással és beruházásokkal foglalkozó kutatóintézetének jelentése szerint.
A Fincancial Times által megismert elemzés megállapítja, hogy a kínai beruházások egyre nagyobb arányban célozzák a közel-keleti országokat. A jelentés szerint az orosz invesztíciók leállítása valószínűleg átmeneti, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök prioritásai közé tartozott a Moszkvával ápolt szoros viszony – legalábbis az ukrán invázió kezdetéig.
A BRI 2013-as kezdete óta a kínai állam 932 milliárd dollár értékű elkötelezettséget vállalt. Ebből 561 milliárddal részesednek az építési szerződések, 371 milliárd tényleges tőkebefektetést hajtottak végre.
Tavaly az év egészében orosz partnerekkel 2 milliárd dollár értékű szerződést kötöttek. 2000 és 2017 között Oroszország és Kína összesen 125,4 milliárd dollár értékben vállalt különböző célú pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a BRI-t is. A Kínai Fejlesztési Bank 58 milliárd, a Kínai Eximbank 15 milliárd dollárral részesedik ebből.
Az ázsiai óriás olajszükséglete 15 százalékát, gázfelhasználása 8 százalékát szerzi be orosz forrásokból.
A februárban indult ukrán invázió óta Peking folyamatosan kritizálja a Moszkvát büntető nyugati szankciókat, viszont óvakodik azok megsértésétől.
A Fudan Egyetem elemzése szerint Kína az idei első fél évben 5,5 milliárd dollár értékben kötött Szaúd-Arábiában üzleteket, ez kimagasló érték az idén. Tavaly Irak volt hasonló helyzetben, a BRI-hez köthető ügyletek – főleg építkezések – értéke elérte a 10,5 milliárd dollárt.
Jól megfigyelhető tendencia, hogy amint az Egyesült Államok befejezte hadműveleteit Irakban, és kivonult Afganisztánból, Kína egyre jobban igyekszik erősíteni térségbeli pozícióit.
Joe Biden – meglehetősen megkésve – júliusi rijádi látogatásán közölte:
Az USA nem távozik, és nem hagy olyan vákuumot, amelyet Kína, Oroszország vagy Irán tölthetne be.
Az adatokból kiszűrhető az is, hogy a válság nyomán a BRI-re kevesebbet költ Kína. Az idei első fél évben az ügyletek összértéke 28,4 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 29,6 milliárdról. A projektben összesen 147 ország vesz részt.
Peking elsősorban a közlekedési útvonalakra, az infrastruktúrára és az alapanyag-ellátásra fókuszál, főleg a feltörekvő országokban. A Hszi Csin-ping által az évszázad projektjének nevezett program válságidőszakban mutatta meg valódi kockázatait.
Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok az elmúlt évek válságidőszakai nyomán fizetési problémákkal szembesültek.
Ezeket várhatóan tovább rontja a zöldhasú erősödése, aminek nyomán a tőke a magas dollárkamat csábításának engedve biztonságos és magas hozamú dollárbefektetésekbe áramlik. Az amerikai Rhodium Group összesítése szerint
2020-ban és 2021-ben összesen 52 milliárd dollár értékű, BRI-hez köthető hitelprogramot kellett újratárgyalni. Ez több mint háromszorosa a megelőző két évre kimutatott 16 milliárd dollárnak. Az átütemezés alatt álló, Kínával szemben fennálló, 2001 óta felvett adósság a teljes, 118 milliárdos érték 16 százalékára emelkedett.
Peking többféle technikával próbálkozik: adósságokat írnak le, fizetési határidőket tolnak ki, csökkentik a kamat terheket. Gyakran előfordul az is, hogy az adóssággondokkal küzdő feltörekvő államoknak közvetlenül nyújt mentő hiteleket, hogy ne egy államcsőd lehetetlenítse el az ottani kínai érdekeltségeket. Az elmúlt évek, évtizedek rekordalacsony kamatszintje, a likviditásbőség után
Kína most szembesül azzal, hogy a BRI egyik alapproblémája nem a likviditás, hanem a fizetőképesség.
A BRI beruházási és infrastruktúra-finanszírozási projektjeiben eddig a hasonló globális funkciót végző Világbankkal versenyzett. Most, ahogy bajba kerülnek projektjei, kénytelen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét játszani, vészhelyzeti kölcsönökkel, programokkal kénytelen megvédeni külföldi beruházásait. Volt erre példa Pakisztán, Argentína, Belarusz, Egyiptom, Mongólia, Nigéria, Törökország, Ukrajna és Srí Lanka esetében is. Ezeknek az államoknak az adóssága a nemzetközi hitelminősítőknél a bóvli kategóriájában van.
A probléma persze a Nyugat számára sem ismeretlen. Olaf Scholz német kancellár az afrikai érdekeltségek kockázataira hívta fel nemrég a figyelmet:
Nagyon komoly veszélye van annak, hogy a következő globális adósságválságot a Kína által a déli félteke országainak folyósított hitelek robbantják ki.
A Világbank egy júniusi elemzése szerint a fejlődő országok az 1980-as évek óta nem látott adósságválság felé sodródnak.
Ukrajna beszünteti az országban kitermelt gáz és szén külföldre történő exportálását, hazai kitermelést teljes egészében az állampolgárok szükségleteinek kielégítésére fog irányulni – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „ma a fűtési szezonra elegendő gáz beszerzéséről, a szén készletezéséről, az áramtermelésről tárgyaltunk. Az orosz agresszió miatt a mostani körülmények között valóban ez lesz a legnehezebb tél a függetlenség évei alatt.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „de! Minden rendben van, úgy kell átmennünk a télen, hogy az embereink érezzék az állam normális munkáját.”
Az elnök azt is megjegyezte: Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje a villamosenergia-export lehetőségét. „Ma az Ukrajnában rendelkezésre álló kapacitásokkal ez megtehető” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A The Wall Street Journal értesülése szerint néhány OPEC-tag vizsgálja annak lehetőségét, hogy felfüggeszti Oroszország részvételét az olajkitermelési megállapodásban, mivel a szankciók és az EU-s olajembargó miatt kétséges, hogy Moszkva növelni tudja kitermelését.
A lap szerint Oroszország felmentése az olajtermelési célok alól potenciálisan megnyitná az utat Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és más OPEC-tagok előtt, hogy több nyersolajat szivattyúzzanak, amire egyébként az USA és az európai országok is sürgetik őket, mivel az ukrajnai invázió miatt az olajárak 100 dollár fölé emelkedtek.
Oroszország a világ három legnagyobb olajtermelőjének egyike, amely tavaly az OPEC-kel és kilenc nem OPEC-országgal is megállapodott arról, hogy havonta fokozatosan több nyersolajat termel majd, de termelése most várhatóan mintegy 8%-kal csökken idén. Azt egyelőre nem tudni, hogy Oroszország beleegyezik-e a megállapodásban foglalt termelési célok alóli mentességbe.
A lap úgy tudja, hogy egyelőre nincs szó arról, hogy az OPEC több olajat termeljen ki az esetleges orosz hiány pótlására, de a Perzsa-öbölben néhány tag már elkezdte tervezni a termelés növelését valamikor a következő néhány hónapban – mondták a küldöttek.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Egy újabb világcég jelentette be, hogy felfüggeszti az Oroszországba irányuló értékesítéseit az orosz-ukrán háború miatt.
Az orosz invázió kitörése óta számos cég függesztette fel a tevékenységét Oroszországban, amivel Ukrajna mellett állnak ki, és mélységesen elítélik az orosz erők támadásait. Rengeteg civil halt meg az elmúlt valamivel több mint egy hétben, köztük gyerekekkel, és ezt senki sem nézi tétlenül.
Miközben az ukránok tartják az erőiket, Oroszország keményebbnél keményebb szankciókban részesül. Az oroszok is igyekeznek erre reagálni, legutóbb például rövid időn belül a YouTube, a Twitter és a Facebook is elérhetetlenné vált az országban.
Legutóbb a Samsung Electronics függesztette fel az Oroszországba irányuló szállításait, és egyúttal bejelentette, hogy 6 millió dollárt adományoz humanitárius célokra a háború miatt. A Samsung nem sokkal azután jelentette be orosz szállítmányai felfüggesztését, hogy a Microsoft is megtette ezt, számos más vállalat mellett, köztük a Chanel francia luxus divatházzal, a H&M-mel, az IKEA-val, és a Nike-val – írja a Sky News.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az elektronikus kereskedelemre szakosodott pénzügyi vállalkozás bejelentette, hogy szombaton kora reggel blokkolta szolgáltatásait Oroszországban, amelyre a „jelenlegi körülmények” miatt került sor.
Dan Schulman elnök-vezérigazgató a közleményében úgy nyilatkozott, hogy a vállalat „a nemzetközi közösséggel együtt elítéli” Oroszország katonai agresszióját Ukrajnában. Ennek megfelelően egy ideig még engedélyezik a pénzfelvételt, hogy biztosítani tudják, a számlaegyenlegek a fennálló törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően kerülnek elosztásra.
A PayPal eddig csak a határokon átnyúló tranzakciókat engedélyezte az oroszországi ügyfelek számára, azonban szerdán már leállította az új felhasználók fogadására vonatkozó lehetőségeket is az országban – írta a The Guardian.
Korábban a Samsung is megerősítette, hogy felfüggeszti az Oroszországba tervezett szállításokat, hiszen az elmúlt napokban könyörtelenül ostromoltak több ukrán várost is. Tegnap egy rakéta csapódott be Európa legnagyobb atomerőművébe, a nyugati vezetők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a katasztrófát mindössze hajszál híján sikerült elkerülni.
A Microsoft pénteken vetett véget az Oroszországgal összefüggő értékesítéseknek, valamint számos ismert cég és márka, köztük a Chanel, az H&M, az Ikea és a Nike, szintén leállította az országon belüli eladásait.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Fehéroroszország november 18-tól felfüggeszti nemrégiben újraindult áramszolgáltatást Ukrajnába, közölte a Fehéroroszország energiaügyi minisztériuma.
„Ukrajna villamosenergia-ellátása november 18-tól felfüggesztésre kerül a szerződések keretében meghatározott együttműködési rend szerint” – közölte az Ukrajna Energiaügyi Minisztériuma sajtószolgálata.
„A fehérorosz fél a műszaki adottságok figyelembevételével mérlegeli Ukrajna további áramellátásának lehetőségét” – áll a közleményben. A szállítás megszüntetésének okait a közlemény nem tartalmazza.
Ezzel egyidejűleg november 17-én délelőtt a fehérorosz energiaügyi minisztérium bejelentette: a BilAESZ atomerőmű 1. blokkját lekapcsolta az automatikus védelmi rendszer.
Olha Buszlavec, az ukrán energiaügyi minisztérium egykori vezetője állítása szerint a fehérorosz atomerőmű egyes számú energiablokkjának leállása hatással volt Fehéroroszország áramellátására. „Ennek eredményeként a villamosenergia-import de facto 415 MW-ról 200-300 MW-ra csökkent. A holnapi és holnaputáni mutatók egyenlők a nullával” – írta Buszlavec Facebook-oldalán.
Ugyanakkor Buslavecs elmondása szerint a jelenlegi időjárási viszonyok között a 400 MW-os (kb. a fogyasztás 2%-a) veszteség nem fogja jelentősen befolyásolni Ukrajna energiamérlegét.
Felfüggesztette az amerikai kormány az Izraellel és az Emírségekkel közösen létrehozott közel-keleti támogatási alap finanszírozását. A hírek szerint a Biden-kormány inkább a járvány utáni gazdasági újraindításra csoportosítja át a pénzeket.
Joe Biden amerikai elnök kormánya meghatározatlan időre leállította a közel-keleti országok gazdaságát támogató Ábrahám Alapot, amelyet az Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek hozott létre tavaly szeptemberben, a három ország között megkötött, úgynevezett Ábrahám Egyezmény aláírása után. Az erre szánt összeget az amerikai kormány a koronavírus-járvány okozta hazai gazdasági károk enyhítésére akarja fordítani – közölték meg nem nevezett izraeli és amerikai források a Globes című izraeli gazdasági lappal.
A 2020 őszén aláírt megállapodás értelmében a három aláíró országnak – a később csatlakozó más országokkal együtt – kellett volna finanszíroznia az Alapot. A megállapodásban lefektették, hogy az Alap hárommilliárd dollárral támogat különböző, térségbeli magánberuházásokat a gazdasági együttműködés és felvirágzás előmozdítására.
A Globes beszámolója szerint az Ábrahám Alap tavaly októbertől már több száz pályázatot tekintett át, és legalább tíznek a támogatását hagyta jóvá, főleg az energia- és az élelmiszeripar, valamint a pénzügyi technológia területén.
Joe Biden amerikai elnök megválasztásával azonban megtorpant az Alap tevékenysége. Emiatt annak vezetője, Aryeh Lightstone rabbi, akit Donald Trump volt elnök nevezett ki, le is mondott január végén, és a Biden-kormány nem nevezett ki a helyére senkit. A Globesnak nyilatkozók szerint elvben a Biden-kormány is támogatja az Alapot, de pénzt már kevésbé szívesen juttat neki, mint a Trump-kormány.
Az ügyben az izraeli külügyminisztérium képviselői tárgyaltak Washingtonban. A Globes amerikai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Biden-kormány felül akarja vizsgálni az Alap támogatását, a hangsúlyt a pénzügyről a diplomáciára akarja áthelyezni, és amíg nem dönt a kérdésben, addig befagyasztja az utalást. Az izraeli lap – szintén amerikai jelentésekre hivatkozó – információi szerint az amerikai befagyasztás oka az is, hogy a Biden-kormányzatnak óriási összegekre van szüksége a világjárvány okozta gazdasági válságból történő kilábaláshoz.
Az amerikai pénzügyi támogatás felfüggesztése miatt Izrael és az Emírségek márciusban létrehozott egy másik alapot, de ez még nem tudta elkezdeni a tevékenységét.
