Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások fokozatosan csökkenni fognak, ezért Kijevnek arra kell összpontosítania, hogy fokozza mind az adók, mind a vámbevételek behajtására irányuló erőfeszítéseit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Gavin Gray IMF-misszióvezető NV Business című ukrán kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) misszióvezetője jelezte, hogy az ukrán hatóságok az idei év végére tervezik az úgynevezett Nemzeti Jövedelem Stratégia elindítását. „Mindenki tudja: idővel és fokozatosan csökkenni fog Ukrajna nemzetközi támogatása, ezért Ukrajnának saját belső forrásokat kell létrehoznia az önfinanszírozáshoz” – figyelmeztetett. Szerinte ezt figyelembe kell venni, mert a háború befejeztével megnő a szociális kiadások finanszírozásának igénye. „Ezért kell az ukrán hatóságoknak a bevételek behajtására irányuló képességek erősítésére összpontosítaniuk mind az adó-, mind a vámbevételek tekintetében” – tette hozzá.
A misszióvezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az IMF kiterjesztett finanszírozási programot dolgozott ki Ukrajna számára, figyelembe véve a fő forgatókönyvet, amely a háború 2024 közepére történő befejezését feltételezi. „De negatívabb forgatókönyvet prognosztizálunk egy hosszabb háború és ennek megfelelően nagyobb összegű külső finanszírozás mellett. Negatív forgatókönyv esetén a nemzetközi pénzügyi támogatásnak növekednie kell. Az alapforgatókönyv megvalósulása esetén 115 milliárd dollárról, a negatívról 140 milliárd dollárról beszéltünk” – emlékeztetett Gavin Gray.
Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyettese szerint jelentős inflációs kockázatok vannak még hátra, a túl korai monetáris lazítás könnyen visszaüthet. A közgazdász úgy látja, a piacok is túlontúl optimisták az áremelkedés letörésével kapcsolatban.
„A biztató jelek ellenére aggódom, hogy az áremelkedési nyomás számos gazdaságban még jelen van, jelentősek az inflációs kockázatok” – jelentette ki a közgazdász a brazil jegybank által rendezett konferencián. Gopinath a hetvenes évek nagy inflációs sokkjára emlékeztetett, amikor is túl korán hitték el a befektetők és a jegybankárok, hogy leszálló ágba került a pénzromlás mértéke.
Az IMF álláspontja szerint a fiskális fegyelemnek is támogatnia kell a jegybankok törekvéseit. A feltörekvő piacokon az erős monetáris politikai keretrendszer miatt sikerült fenntartani a gazdasági növekedést az elmúlt években, csökkent a hitel- és az árfolyamkockázat. Ezek az államok ugyanakkor a globális kamatemelési ciklus miatt „jelentős, lefelé mutató kockázatokkal” kénytelenek szembesülni. Gopinath kifejtette, hogy sokkal kevésbé optimista a piacoknál a feltörekvő országok inflációcsökkentésével kapcsolatban; a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az államokban gyakran a vártnál magasabbra kúsznak a ráták, ráadásul a magas inflációhoz általában nagy bérnövekedés is párosul.
Az inflációs nyomást támogatja a pandémia időszakában felhalmozódott elhalasztott kereslet, valamint a fogyasztói kosárban a szolgáltatások térnyerése. A feszes munkaerőpiac és az erős kereslet lehetővé teszi, hogy a vállalatok áthárítsák a fogyasztókra emelkedő költségeiket, s a munkavállalók hatékonyabban harcoljanak a magasabb bérekért – így ár-bér spirál alakulhat ki. Minél tovább marad magasan az infláció, annál nehezebb letörni, annál nagyobb a növekedési áldozat.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az utóbbi időben a benzinkutakon megnőtt az üzemanyag iránti kereslet. A feszült helyzet ellenére továbbra sincs hiány az üzemanyagpiacon.
A hírt szakértők közölték – írja az Aposztrof.
A szakértők szerint a közeljövőben a külföldi üzemanyaghiány miatt adódhatnak fennakadások az országban a benzinellátás terén. Az üzemanyagpiacon ma már a generátorok is nagy szerepet játszanak, amelyeket a lakosság a áramkimaradás kapcsán kezdett el használni a mindennapokban.
Jelenleg az ország átlagos üzemanyagárai a következők:
Úgy fogalmaztak, “kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt”.
A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében hétfőn.
Az olajkartell a világgazdasági aktivitás lanyhulásával és a szigorú kínai járványvédelmi intézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra és a termelőipari aktivitásra gyakorolt következményeivel indokolta a prognózis visszafogását. Kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt – írták.
Az OPEC prognózisa szerint a világ olajfelhasználása napi 2,55 millió hordóval 2,6 százalékkal haladja majd meg idén a tavalyit, jövőre napi pedig 2,24 millió hordóval az ideit. A nyersolaj iránti globális kereslet az év végére eléri a napi 101,3 millió hordót, 2023 végére pedig napi 103,4 millió hordóra emelkedik. Mindkét előrejelzést napi 100 ezer hordóval csökkentették az előző havi prognózishoz képest. Az OPEC ezzel április óta ötödször csökkentette olajkeresleti előrejelzését.
Az OPEC mellett a nagyobb olajtermelőket is tömörítő informális piaci együttműködés, az OPEC+ legutóbb termelésének napi kétmillió hordóval való csökkentéséről döntött novemberrel kezdődően az olajár megtámasztása érdekében.
Az első negyedévben a globális olajkínálat napi 300 ezer hordóval maradt el a kereslettől az OPEC jelentése szerint, majd a második negyedévben napi 200 ezer hordós kínálati többlet alakult ki, amely a harmadik negyedévben napi 1,1 millió hordóra duzzadt. Az OPEC olajtermelése októberben a tervezettnél nagyobb, napi 210 ezer hordóval csökkent napi 29,49 millió hordóra. A legnagyobb mértékben, napi 149 ezer hordóval Szaúd-Arábia vágta vissza termelését.
Csütörtökön Ukrajna egész területén áramszolgáltatási korlátozást vezetnek be, és ha a lakosság nem minimalizálja a fogyasztást, ütemezett lekapcsolások lesznek – jelentette be szerda este Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető-helyettes azt közölte, hogy „holnap, 2022. október 20-án korlátozzák az áramellátást Ukrajnában. Ma az ellenség ismét tönkretette az energiatermelő létesítményeket. Kérem, ezt vegyék komolyan.” Mint hangsúlyozta, reggel 07:00 és 23:00 óra között mindenkinek minimalizálnia kell az áramfogyasztást.
„Ez az ország minden régiójának lakosságára vonatkozik. Ha ez nem történik meg, akkor átmeneti leállásokra kell készülni. Holnaptól a városi közvilágítás használatát is korlátozzák. Ezek kényszerlépések. Ezért mi mindannyian a magunk frontján dolgozunk!” – mutatott rá Kirilo Timosenko.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Olekszandr Harcsenko, Ukrajna energiaügyi miniszterének tanácsadója bejelentette, szerdán és csütörtökön Ukrajna különböző régióiban tervezett áramszünetek lehetnek a lerombolt infrastruktúra helyreállításának megkönnyítése érdekében. Mint emlékeztetett, „a mai napon kollégáimmal megpróbáltuk kiszámolni, hogy mi sérült meg napközben, és sajnos az új adatok szerint a teljes infrastruktúra és a termelőkapacitásaink mintegy 40%-a valóban súlyosan megrongálódott.” A helyreállítási és javítási munkálatok folyamatosan zajlanak, de csodák csak bizonyos mértékben lehetségesek. „Ezért arra kell számítani, hogy ma és holnap nemcsak vészhelyzeti, hanem ütemezett áramlekapcsolások is lehetnek, hogy ne legyen túlterhelt a hálózat” – húzta alá Olekszandr Harcsenko.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) módosítja a globális gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását, figyelembe véve a nemrég bejelentett 1900 milliárd dolláros amerikai gazdaságélénkítő csomagot és azt, hogy világszerte folyamatosan nő a beoltottak száma – mondta Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, az IMF Külkapcsolati Tanácsában tartott beszédében –, ám hozzátette, hogy a pénzügyi feltételek továbbra is nagyon bizonytalanok.
Az IMF legutóbb januárban közölt globális előrejelzést, akkor 5,5 százalékos növekedést várt az idei évre, az októberi becslésében szerepelő 5,2 százalék után. Januárban 2022-re 4,2 százalékos globális GDP-növekedéssel számolt, ezt szintén felfelé módosítja majd a jövő hét elején megjelenő World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Georgieva kiemelte, hogy a tavalyi 3,5 százalékos visszaesés után a globális gazdaság a vártnál jobb helyzetben van, miután a kormányok együttesen mintegy 16 ezermilliárd dollárt költöttek fiskális intézkedésekre a járvány negatív hatásainak enyhítés érdekében.
Rámutatott azonban, hogy bár javulnak a kilátások, ezzel egy időben tovább nőnek a különbségek a lakosságukat gyorsan beoltani képes gazdag országok és a szükséges források szűkében lévő szegényebb országok között, ami a növekedés ellenére vészesen növeli a globális sérülékenységet.
Túl sok ország lemaradt, a kiegyensúlyozott fellendüléshez ezért további erőteljes intézkedésekre van szükség. Georgieva szerint a világ az 1945 utáni legnagyobb próbatétel előtt áll. Amit most teszünk, az a válság utáni világot fogja alakítani.
Az IMF a járvány kezdete óta összesen több mint 107 milliárd dollár támogatást adott, ebből 85 országnak új kedvező kölcsönt, a 29 legszegényebb tagjának pedig adósságszolgálat-segélyt nyújtott.
Az Afrika szubszaharai térségébe kihelyezett IMF-források az előző évtized átlagos éves szintjének tizenháromszorosára nőttek. A szervezet becslése szerint az alacsony jövedelmű országoknak a következő öt évben legalább 200 milliárd dollárra lesz szükségük a járvány leküzdéséhez, és további 250 milliárd dollár kell majd ahhoz, hogy visszatérhessenek a gazdasági felzárkózás útjára. Georgieva elmondta, hogy az IMF speciális segélykeretét 650 milliárd dollárral szeretnék bővíteni, ezt a legkiszolgáltatottabbak tartalékainak növelésére fordítanák, adósságterheik növelése nélkül nyújtva támogatást.
Az erős amerikai növekedés sok országnak segíthet a kereskedelem fellendítésével, ám siettetheti a kamatemelést, ami a feltörekvő és a fejlődő gazdaságokban szigorúbb pénzügyi feltételeket és jelentős tőkekiáramlást okozhat. Ez komoly gond lenne, különösen a közepes jövedelmű országok számára, ahol nagy a külső finanszírozási igény és magas az adósságszint.
