A független Ukrajna történetének talán legnehezebb fűtési szezonjából két és fél hónap már eltelt, további három viszont még az ország előtt áll.
Az ország a fűtési szezont a tervezettnél kevesebb készleten lévő földgázzal kezdte. A kormány által még nyáron célul kitűzött 19 milliárd helyett 14,5 milliárd köbmétert halmoztak fel a tárolókban. Bár még októberben az energetikai szakemberek azt mondták, hogy ezek a tartalékok elegendők a szezonra, decemberben, az országos energiarendszert érő sorozatos rakétacsapások után némileg megváltozott a helyzet.
Nagyon kell a gázimport
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az Európai Tanács ülésén bejelentette, hogy „támogatásra van szükségünk annak a gázmennyiségnek a megvásárlásához, amelyet az orosz csapások miatt a más típusú termelésben okozott károk kompenzálására használnak. Ez körülbelül kétmilliárd köbméter gáz.”
Az ukrán Naftohaz állami gázvállalat azonban úgy véli, hogy az országnak további hárommilliárd köbmétert kellene importból fedeznie.
Ez esetben szóba jöhetnek az európai országok – különösen Norvégia –, Kanada vagy az Egyesült Államok. Szakértők szerint a következő másfél hónapban bizonytalanság áll fenn az árak terén, de a katasztrófa nem fog megtörténni. A kék üzemanyag vásárlásánál ugyanis Ukrajna kezére játszik majd az Európai Unió országainak nemrégiben hozott, gázárplafont érintő döntése is.
A beszerzést elősegíti az is, hogy az ukrán Naftohaz és a norvég Equinor olaj- és gázipari óriáscég 350 millió köbméter gáz szállításáról állapodott meg. Emellett százmillió köbméter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank partnereitől is érkezik. Az idei télre nagyobb fagyokat sem jósolnak, így minden bizonnyal csökkenni kezd a földgáz iránti kereslet, ennek következtében nő a piaci elérhetősége és kedvezőbb lesz az ára.
A szakértők a földgáz mellett a hőerőművek által használt termikus szén alacsony készletére is figyelmeztetnek. Mint kifejtik, a fűtési szezon befejezéséhez hozzávetőleg 16,7 millió tonna szénre van szükség. Olekszandr Hmelevszkij, a közgazdasági tudományok kandidátusa megjegyezte, mintegy 11 millió tonna szenet az ukrán bányákban terveztek kitermelni, a többit az importból pótolták volna. A rakétatámadások és a tengeri kikötők lezárása miatt azonban a helyzet tovább romlott.
Az áramhelyzet az igazán kritikus
Mindezek mellett a legnagyobb gondot az áram hiánya okozza. Az ukrán energia-infrastruktúra elleni masszív rakétatámadás kilenc hulláma súlyos hiányt okozott. A lakosság szinte önállóan kezdett el decentralizált termelési rendszert kiépíteni. „Ukrán vállalkozók, kis- és középvállalkozások, szociális létesítmények ezrei működnek tovább a generátoroknak köszönhetően. A kórházak is áramfejlesztőkkel működnek, az aggregátoroknak köszönhetően már több százezer munkahelyet sikerült megmenteni, van internet” – fogalmazott az ukrán elnök.
Ám a továbbra is jelentős fogyasztási hiány miatt Ukrajnának külföldről kell áramot vásárolnia. Zelenszkij szerint: „A fenntartható fűtési szezonhoz mintegy 800 millió euró értékben lenne szükség az EU-ból származó áramellátásra, a generátorok használatára épülő energiarendszer ugyanis nem tudja kielégíteni az ország összes fogyasztójának igényeit.”
Andrii Zakrevszkij szakértő úgy véli, hogy a nagy, 750 kilowattos transzformátorokat több kisebbel kellene helyettesíteni, amelyek előállítása egyszerűbb és olcsóbb. Ennek csökkentenie kellene az orosz rakéta- és dróncsapások pusztító hatását, és ezáltal a jövőben a fogyasztási hiányt.
