Megélénkült tavaly az ukrán termőföldpiac, miután Kijev lehetővé tette, hogy intézményi befektetők is vásároljanak földet. Az ukrán kormány szerint rekordközelbe emelkedett az agrárexport, Washington adatai szerint viszont számos területen csökkent az ukrán agrárium termelése.
Ukrajnában a termőföld ára – noha jelentős mértékben és folyamatosan emelkedik – még mindig mélyen az európai átlag alatt mozog. A Hromadske ukrán hírportál szerint tavaly 21 százalékkal nőttek a termőföldárak az országban, azonban jelentős területi különbségek mutatkoznak. A termőképesség mellett döntő ármeghatározó tényező a földrajzi elhelyezkedés. A harci cselekmények által kevésbé érintett területeken „biztonsági felárat” számolnak az eladásra felkínált földekre, amelyek 2024-ben 5 és 30 százalék közötti mértékben nőttek.
Paradox helyzet: Európa talán legjobb minőségű termőföldjei olcsóbbak az európai átlagnál. Ez is magyarázná a tülekedést a piacokon, az Ukrajna EU-tagsága körüli zűrzavart, az érdekellentétek összecsapását? Igaz, a statisztikai módszerek is kérdésesek, mert ahány szervezet, annyiféle árat mutat ki a felmérés. Mint ahogy a valósnál alacsonyabb árak jelentése is zűrzavaros. Ezzel az összejátszással a szerződő felek csökkentik az adásvételeket terhelő illetékek összegét, s a hasznon vélhetően osztoznak.
Intézményi befektetők is vehetnek már ukrán földet
A kijevi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a földművelésre szánt földek átlagára tavaly hektáronként 48 622 hrivnyára, mintegy 450 ezer forintra nőtt. Más források ennél magasabb számokat jeleznek. Az OLX Real Estate platform adatai szerint 2024-ben 19 százalékkal nőtt Ukrajnában a föld ára (beleértve a nem mezőgazdasági művelésre használt telkeket is), és a földrajzi-politikai-katonai helyzettől függően 5-30 százalékkal emelkedett a kereslet.
A legdrágább a termőföld a viszonylag biztonságos nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régióban, ahol a hektáronkénti átlagár meghaladta a 93 ezer hrivnyát.
A szomszédos Lemberg régióban is magasak az árak, átlagosan mintegy 72 ezer hrivnyát kérnek egy hektár földért.
A legolcsóbbak a termőföldek Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Szumi és Csernyihiv nagymegyékben, ahol hektáronként 31 és 34 ezer hrivnya között mozog az átlagár. Az alacsony árban nyilván szerepet játszik az a várakozás is, amely szerint ezeket a területeket a valószínűsíthetően az előretörő orosz csapatok elfoglalják.
Ugyanakkor ez a szempont sem mindenható. Északkeleten, Poltava régióban – amely szintén katonai veszélyzónának számít, de a földjei kivételesen jó minőségűek – a legaktívabb a földvásárlási piac, tavaly több mint 45 ezer hektár cserélt tulajdonost. Odessza, Dnyipropetrovszk is jelentős földeladási forgalmat regisztrált. A legkevesebb föld Ukrajna nyugati régióiban cserélt gazdát.
A 2021 júliusa óta eltelt időszak földvásárlásait tekintve tavaly realizálták az összes vásárlás 53 százalékát.
Ez azzal is magyarázható, hogy a kijevi kormány megnyitotta a termőföldvásárlás lehetőségét a jogi személyek, a mezőgazdasági üzemek, nagygazdaságok, valamint az intézményi befektetők, alapok előtt, amelyek általában többet fizetnek a földért, és megbízhatóbb adósok.
Infláció ellen földvásárlás
Ha csak az ő földvásárlási ajánlataikat nézik, akkor az átlagos hektáronkénti termőföldár meghaladta a 62,5 ezer hrivnyát. Sok befektető a vagyon értékvesztését elkerülendő invesztál pénzt földekbe. A Statista becslése szerint az éves átlagos alapinfláció a 2022-es 20,18 százalékról az évtized végéig évi 5 százalékos szintig csökken.
Tavaly Ukrajna mezőgazdasági exportja 24,5 milliárd dollárt ért el, és az összes kivitel 59 százalékát tette ki – közölte 2025 elején az ország mezőgazdasági minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy a kiterjedt háborús cselekmények kevésbé ártottak a fő exportárucsoportnak, az agrárszférának, hiszen a 2024-es szint megközelítette a békeévek rekordját, a 2021-ben elért 27,7 milliárd dolláros exportszintet.
Washington óvatosságra int
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) a fentiektől eltérő, kevésbé kedvező adatai azonban óvatosságra intenek.
Az USDA adatai szerint a tavalyi mezőgazdasági év nem volt olyan jó Ukrajnában, mint azt a kijevi számok sugallják.
A kukoricatermés 21,
a búzatermés 13,
a napraforgótermés 15 százalékkal kisebb volt az előző évinél.
A legnagyobbat a rizstermés zuhant, 55 százalékot.
Kijev álláspontja szerint Moszkva súlyos kudarcot szenvedett, mert nem tudta kiszorítani a piacokról az ukrán agrártermékeket. Pedig Brüsszel pozitív diszkriminációs politikája nagymértékben segítette Kijevet. Az ukrán haditengerészet visszanyerte korábbi szerepét a Fekete-tengeren – jelezte Olekszij Nyeizspapa altengernagy, aki szerint megtörték az orosz flotta dominanciáját, és a megnyitott tengeri folyosón kilencezer teherhajó szállította az ukrán exportot.
Ez létfontosságúnak bizonyult Ukrajna számára, mert az áruszállítások négyötöde tengeri úton valósult meg – tette hozzá az altengernagy.
