Az összes uniós tagállamnál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt Franciaország – írja a hvg.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint Franciaország ebben az évben már 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron francia elnök ezen időszak alatt azzal sokkolta a közvéleményt, hogy NATO-tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.
A Politiconak a francia fél azzal indokolta az orosz LNG-vásárlást, hogy a Total Energies-nek hosszú távú szerződése van Moszkvával, melynek értelmében mindenképp fizetniük kell.
Fontos kiemelni, hogy a Total-nak nagy orosz érdekeltsége is van: 20 százalékos részesedéssel rendelkeznek a Yamal LNG orosz vállalkozásban, ami egy cseppfolyósító üzemet működtet Észak-Szibériában, ami a Novatek tulajdonában van és 2032-ig van szerződése a Totallal évi 4 millió tonna LNG vásárlásra.
De nem a franciák az egyedüliek az EU-ban, akik továbbra is nagy tételben vesznek orosz gázt: a CREA adatai szerint Belgium és Spanyolország is jelentős importőrnek számít.
Franciaország 2024-ben tíz új milliárdossal számol, többségük örökös, így a francia milliárdosok száma 53-ra emelkedett – derül ki a Forbes című magazin pénteken közzétett éves rangsorából, amely megerősítette Bernard Arnault-t, az LVMH luxuscég-csoport alapítóját és tulajdonosát a „világ leggazdagabb embere” pozíciójában.
A magazin szerint Francoise Bettencourt Meyers, a L’Oréal kozmetikai nagyvállalat örököse „a világ leggazdagabb nője”, így az egymást követő második évben a világ leggazdagabb férfija és nője is francia.
Az LVMH tulajdonosa 215 milliárd euróval rendelkezik a Forbes szerint, amely a 2024. március 29-i részvényárfolyamokat használta a rangsoroláshoz. A francia üzletember után jönnek a világrangsorban Elon Musk, a Tesla tulajdonosa (195 milliárd dollár) és az Amazon vezetője, Jeff Bezos (194 milliárd dollár).
Francoise Bettencourt Meyers (91,8 milliárd euró) világszinten a 15. helyen áll, Franciaországban pedig a második, megelőzve Alain és Gérard Wertheimert, a Chanel luxusmárka tulajdonosait (34-34 milliárd euró). Francois Pinault, a Kering luxuscég alapítója és családja 29,2 milliárd euróval zárja az öt leggazdagabb francia listáját.
Az új belépők a leggazdagabb franciák sorába mind örökösök: a fegyvergyáros, fotóművész, nemzetgyűlési képviselő Olivier Dassault gyermekei, Helena és Rémi Dassault, valamint özvegye, Natacha Nikolajevic a 36., 37. és 38. helyen állnak, 2,5 milliárd dollárra becsült összvagyonnal. Az új milliárdosok között szerepel Daniel és Bris Rocher (39. és 40. hely) az Yves Rocher kozmetikai birodalom örökösei, míg Christian Louboutin luxuscipő- és táskatervező is bekerült a rangsorba a 48. helyen, 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával – írta a Forbes.
Az Európai Unióban több hónapja tartanak a gazdatüntetések, szervezői pedig Brüsszel egyre szigorúbb környezetvédelmi követelményei mellett Ukrajnát is célba vették. Franciaországban például a csirkehús került terítékre, amelynek keleti behozatala állítólag a hazai termelőket károsítja, miközben oligarchák zsebeit tömi tele – írta a Politico.
Az ukrán MHP élelmiszeripari óriás hetek óta a francia gazdák célkeresztjében van, azzal vádolják, hogy olcsó baromfival árasztja el az európai piacot, kihasználva az orosz inváziót követően bevezetett, enyhébb importszabályokat.
Eléggé megdöbbentett, hogy cégünk lett az uniós mezőgazdasági problémák egyik bűnbakja. A felbujtók úgy csinálnak, mintha a szenvedésükön nyerészkednénk, pedig mi is a túlélésért küzdünk – jelentette ki John Rich, az MHP ügyvezető elnöke múlt héten, párizsi látogatásán. Szerinte a nyugati kormányok és ipari vezetők azért festenek előnytelen képet az ukrán gazdákról, hogy ezzel tereljék el a figyelmet a kontinens belső problémáiról.
Kijelentéseivel Emmanuel Macron francia elnök korábbi megjegyzésére utalt, aki keményen kritizálta a vállalat alapítóját, Jurij Koszjukot, az ország egyik leggazdagabb emberét, aki a Porosenko-kormánynak is tagja volt. Az elnök szerint Koszjuk oligarcha, az MHP pedig az európai gazdák kárára gazdagítja őt.
Az oligarchák és vállalataik támogatásával nagyobb károkat okozunk Ukrajnának, mint ha magára hagynánk a háborúban. Ilyen embereknek nem adhatunk pénzt, mert rajtuk kívül mindenki veszít ezen – figyelmeztetett Macron a hónap elején Brüsszelben tartott EU-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, a kontinensszerte zajló gazdatüntetések árnyékában.
A francia gazdák nincsenek ebben egyedül – Kelet- és Közép-Európában az agrártüntetések elsősorban az ukrán határon zajlottak, mivel a blokk legtöbb termelője egyetért: a keleti olcsó importtermékek aláássák őket. Az ANVOL baromfihúslobbi pedig rendszeresen elítéli az Ukrajnából érkező, „a tisztességtelen versenyt erősítő termékeket”.
Az MHP szerint azonban ezek a vádak hazugságok, és egy dezinfomrációs kampány részét képezik, amelyet európai vetélytársai, valamint a nyugati országok kormányai szerveztek meg.
Az ukrán céggel szembeni európai ellenállás nem új keletű. Az MHP már a háború előtt is az uniós gazdák „nagy ellensége” volt, akik azzal vádolták a vállalatot, hogy kihasználta az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodásban lévő kiskaput, és ezzel jelentősen növelte a csirkehús exportját.
Bíztunk benne, hogy a háború kitörése után magunk mögött hagytuk a gazdák elégedetlenkedését, és végre mutatnak egy ki szolidaritást. A nyugati lobbik azonban keményebb kampányokat folytatnak ellenünk, mint valaha, miközben mi egyre nehezebben tudunk megélni – mondta az ausztrál származású Rich, aki Cipruson él, ugyanott, ahol az MHP is be van jegyezve, sok más orosz és ukrán vállalat mellett.
Az uniós adatok szerint az ukrán baromfihús behozatala az EU-ba 2022 és 2023 között 47 százalékkal nőtt. Emiatt február elején, amikor a mezőgazdasági tiltakozások tetőztek, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az ukrán cukor, baromfi és tojás behozatalát is az elmúlt két év szintjére fixálják.
Az MHP szerint azonban nem az ukrán behozatal veszélyezteti a nyugati gazdákat, hanem a Latin-Amerikából érkező termékek, amelyek importja az EU–Mercosur-egyezmény aláírásának közeledtével jelentősen megnőtt.
Ebben van valami igazság: Brazília idén megelőzte Ukrajnát,és az EU legnagyobb baromfiexportőre lett.
Rich emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az MHP Franciaország egyik legnagyobb adófizetője, mivel tavaly mintegy 150 millió eurót fizetett be az államkasszába.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Oroszországból Franciaországba irányuló szállítások például 41 százalékkal nőttek 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte Artem Sztudennikov, a külügyminisztérium európai osztályának igazgatója.
2022 végén az orosz LNG-importnak köszönhetően az Egyesült Államok után Oroszország a második legfontosabb földgázszállítója lett Franciaországnak.
Mindezt annak ellenére, hogy a párizsi vezetés is az egyik leghangosabb támogatója az Oroszország elleni szankciók újabb és újabb csomagjainak. A Magyar Nemzet felidézi, nemrég olyan hírek láttak napvilágot, hogy az uniós országok 2023-ban az orosz LNG-export több mint felét vásárolták meg.
Spanyolország 1,8 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t 2023 első kilenc hónapjában. Franciaország a második helyen áll az EU-ban, 1,5 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t. Utána Belgium következik, aki 1,36 milliárd euróért szerzett be cseppfolyósított földgázt – olvasható a cikkben.
Gabreil Attal miniszterelnök növeli a gazdák támogatását, akiknek a növényvédő szereikről sem kell lemondaniuk.
Miután a francia gazdák tiltakozásai egyre hevesebbé váltak, a francia kormány kénytelen volt engedni, és Gabriel Attal miniszterelnök többek között 150 millió euró támogatást, valamint a növényvédő szerek korlátozásának felfüggesztését ígérte.
A kormány döntéseire válaszul a legnagyobb francia gazdákat tömörítő szakszervezet, az FNSEA vezetője, Arnaud Rousseau felszólította a tiltakozókat, hogy ideje feloldani a blokádokat és hazamenni – írja a Reuters. Hasonló módon járt el Arnaud Gaillot, a Jeunes Agriculteurs (Fiatal Gazdák) elnöke is, ugyanakkor mind a ketten figyelmeztettek, hogy ha a kormány nem váltja be ígéreteit, akkor a tiltakozások folytatódni fognak.
A francia gazdák már hetek óta tiltakoztak, mielőtt hétfőn elkezdték blokád alá vonni a Párizsba és más nagyvárosokba vezető autópályákat traktorjaikkal. Főként a mezőgazdaságot is fenntarthatóbbá tevő európai uniós lépések, a bürokratikus terhek és az olcsó ukrán agrártermékek miatt tiltakoztak a gazdák.
Franciaország energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy létfontosságú több atomreaktor építése és a megújuló energiaforrások arányának növelése Franciaországban.
Agnes Pannier-Runachet francia energiaügyi miniszter szerint az országnak a tervezett hat új atomerőműnél többre van szüksége, és legalább 14 új reaktort kellene építeni – írja a Reuters.
A miniszter hangsúlyozta: létfontosságú több atomreaktor építése és a megújuló energiaforrások arányának növelése Franciaországban: ezzel 2035-re 60 százalékról 40 százalékra csökkenhet az ország fosszilis tüzelőanyag-függősége.
A lőszergyártás növelése lehetővé teszi Franciaország számára, hogy 2024-től kezdve havonta akár 3000 darab 155 milliméteres lövedéket is küldjön Ukrajnának – mondta Sébastien Le Coronneu francia védelmi miniszter.
Júliusban előzetes megállapodás született az Európai Parlamentben a „lőszergyártást támogató törvény” elfogadásáról, amely az európai védelem megerősítését és Ukrajna támogatását célzó stratégia része. Ezt az EU Tanácsának sajtószolgálata jelentette be.
A törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetésből sürgősen 500 millió eurót különítsenek el a tüzérségi lőszerek és rakéták gyártási kapacitásainak bővítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A francia állami biztosítótársaság, a Bpifrance Assurance Export olyan francia cégeknek nyújt biztosítást, amelyek készek aktívan részt venni Ukrajna újjáépítésében, és háborús körülmények között befektetéseket eszközölni.
Amint arról az ukrán Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata beszámolt, minden olyan társaság, amely a francia törvények szerint működik és külföldön fektet be, jogosult lesz ilyen befektetési biztosításra.
Ezenkívül Franciaország folytatja a tárgyalásokat partnereivel az ukrán gazdaság támogatásáról és az állam helyreállítását szolgáló innovatív pénzügyi eszközök mozgósításáról.
Az oroszországi teljes körű invázió kezdete óta Franciaország 31 rakomány segélyszállítmánnyal támogatta az ukrán energetikai szektort, jelentette be Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere Gael Vessier francia nagykövettel folytatott megbeszélésen.
A teljes körű invázió kezdete óta Franciaországból 31, mintegy 240 tonna össztömegű humanitárius segélyszállítmány érkezett Ukrajnába, amely 141 generátort és egyéb energetikai berendezést tartalmazott. Ez segített Ukrajnának átvészelni az előző fűtési szezont annak ellenére, hogy az agresszor hatalmas csapást mért az energetikai létesítményekre.
Az ukrán energiaügyi minisztérium vezetője elmondta, hogy a fűtési szezonra való felkészülés során folytatódik a megrongálódott létesítmények felújítása, intézkedéseket tesznek a termelési kapacitások növelésére, és folyamatban van az energetikai létesítmények fizikai védelmének megerősítése.
Haluscsenko hangsúlyozta, a termelés elosztása fontos szerepet fog játszani a rendszer kiegyensúlyozásában és rugalmasságában, ezért Ukrajna „intézkedéseket tesz a villamosenergia-termelés decentralizálására a megújuló energiaforrások és a gázturbinák kapacitásának növelésével”. Kijelentette: Ukrajna 2050-ig kidolgozott energiastratégiája meghatározza a nukleáris termelés, a megújuló energiaforrások és a szén-dioxid-mentes technológiák kiemelt fejlesztését, amely az energiaszektor helyreállításának folyamata során valósul meg.
„Ukrajna érdekelt a Franciaországgal való együttműködés elmélyítésében az érintett területeken” – mondta a miniszter. Ezzel összefüggésben Haluscsenko rámutatott az ukrán és a francia energiarendszer hasonlóságára, amely „további lehetőségeket nyit az együttműködésre, többek között a szakértői értékelés terén”.
Franciaország minimálár bevezetését javasolja a repülőjegyekre Európában a szociális és környezetvédelmi dömping elleni küzdelem céljából – mondta Clément Beaune közlekedési miniszter a L,Obs című francia hetilapnak adott interjúban.
A tárcavezető hozzátette, hogy a javaslatot a következő napokban bemutatja uniós kollégáinak. „Tíz eurós repülőjegyek az ökológiai átállás időszakában többé nem lehetségesek, nem tükrözik vissza az árat, amennyibe a bolygónknak kerülnek” – hangsúlyozta a francia miniszter, utalva a fapados légitársaságok bizonyos árpolitikájára. Ezek a figyelemfelkeltő árak nem fedezik az egy utasra jutó valós költségeit a légi utazásnak, amely sokkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a vasúti közlekedés – tette hozzá. „Teljes mértékben vállalom azt az álláspontot, hogy a környezetszennyező tevékenységeket meg kell adóztatni az ökológiai átállásba történő beruházások érdekében” – jelezte Clément Beaune, miután a kormány már tervezi a légi közlekedésre kivetett úgynevezett „szolidaritási” adó emelését. A szolidaritási adót minden Franciaországból induló légi járatra kiveti a kormány, és a befolyó összegből a vasúti fejlesztéseket finanszírozza. A költségvetési tervezet szerint az autópálya-társaságokra és a repülőjegyekre 2024-ben újabb adókat vetne ki a francia kormány.
