Az Egyesült Államok elnöke javíthatja kapcsolatait az eddig inkább Putyinhoz húzó országokkal a legfejlettebb országok vezetőinek találkozóján.
Új-Delhire koncentrál a globális diplomácia, itt rendezik ugyanis meg a héten a G-20-ak, azaz a 20 legfejlettebb ország vezetőinek találkozóját. Az alapvetően rendszeres eszmecsere-sorozat mostani állomásának különlegessége, hogy sem a kínai vezető Hszi-Csin ping, sem az orosz elnök, Vlagyimir Putyin nem vesz részt a találkozón. Így aztán szabad a pálya az idős amerikai elnök szerint, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államoktól távolodó országok vezetőinek udvaroljon.
A lehetőség jó pillanatban jön Bidennek: az utóbbi időben az Egyesült Államok veszített diplomáciai jelentőségéből, elég csak az OPEC-en belüli feszültségekre, vagy éppen az afrikai országokat elhanyagoló külpolitikára gondolni. A sort folytatni is lehet, ugyanis éppen a fogadó ország – India – sem tette le a voksát az Egyesült Államok mellett, és Kína ellen.
Biden vélhetően a Világbank és más fejlesztési bankok hatókörének kiterjesztése mellett érvel majd, azaz így juttatná forrásokhoz fejlődő térségeket, szemben Kína államilag támogatott hitelezésével. Bizonyosan szorgalmazni fogja a szegény országok adósságának elengedését, egyúttal új infrastruktúra-fejlesztési projektek finanszírozását is bejelentheti. India után az idős elnök Vietnámba látogat, hogy olyan kereskedelmi egyezményeket jelentsen be, amellyel elmélyítik a kapcsolatokat az ország technológiai szektorával. Ez a finanszírozás kiemelt jelentőségű lehet a Fehér Ház szerint egyrészt elősegítheti a jó viszonyt a két ország között, másrészt ellensúlyozza a kínai és orosz közeledést Vietnam felé, aminek nő a stratégiai jelentősége.
Egyfajta verseny alakul ki, az indo-csendes-óceáni térségben. De az Egyesült Államok nagyon jól áll a küzdelemben – hangsúlyozta Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az amerikaiak egyre kevésbé Kínából vásárolnak, 2005 óta nem volt ilyen alacsony az ázsiai ország részesedése. Az amerikai termékimportban a kínai áruk aránya 2005 óta nem látott mélypontra süllyedt a júliusig tartó 12 hónapban – derül ki az US Census Bureau szerdai jelentéséből. A kínai import aránya 14,6 százalékot ért el a kérdéses időszakban, ami jókora csökkenés a 2018 márciusáig tartó 12 hónapban elért 21,8 százalékos csúcshoz képest, melyet az ázsiai ország azelőtt ért el, hogy Donald Trump akkori elnök felerősítette a kereskedelmi háborút Peking és Washington között.
A Biden-rizikó
Bármennyire is eltökélt a részvételt illetően Joe Biden, az újdelhi utazása körül is vannak kétségek. Felesége hét eleji Covid-tesztje pozitív lett, és ha az elnök is elkapja a fertőzést, le kell mondania az utat. Szerdán ugyanakkor azt mondta, tesztje negatív.
Az amerikai elnök eredményei attól is függnek, hogy a többi ország vezetői mennyire tekintik releváns, meghatározó találkozónak a G20-csúcsot. Annyi bizonyos, hogy az ukrajnai háború sokszor éket ver a multilaterális együttműködésekbe, és a vezető hatalmak (Oroszország, Kína, és az Egyesült Államok) folyamatos, szerteágazó nyomásgyakorlása sem segíti elő az együttműködést.
Putyini jelzés
Az, hogy Putyin nagyjából a G20 csúccsal egy időben találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel akár jelzésértékű is lehet, ami a globális politikai elitnek bizonyítja: nem támogatja Phenjan teljes elszigetelését.
Az is előfordulhat, – ami szintén nem a G20-ak erejét bizonyítanák – hogy az ukrajnai konfliktus miatti megosztottság következtében – közös nyilatkozat kiadása nélkül zárják a csúcsot.
A törésvonalakat erősíti Kína is. Ugyanis a szuperhatalom egyre jobban befolyásolja az energiapiacokat, miután a világ három legnagyobb olajhatalmát, Szaúd-Arábiát, Iránt, és az Arab Emirátusokat meghívta a BRICS-találkozóra. A cél nyilvánvaló: a G20-ak alternatívájává fejleszteni a BRICS-együttműködést, a középpontban Kínával.
Wendy Cutler, az Asia Society Policy Institute alelnöke szerint Hszi távolmaradása is a G20-ak erejének csökkenésére utal. A széthúzás olyan erős, hogy valóban megkérdőjeleződik az értelmes eredmények elérése.
Hszi gondjai
Az újabb nemzetközi szövetségi rendszer kiépítésén túl otthon is komoly problémákkal szembesül a kínai elnök.
A kommunista pártnak egyelőre nem sikerült igazi választ adnia a gazdasági kihívásokra. Az építőipar gondjai közismertek, de a fiatalok egyre növekvő munkanélkülisége is aggasztó probléma. Biden a múlt héten „ketyegő időzített bombának” nevezte Kínát. Ebből a megnevezésből következik Biden fő üzenete: abban bízik, hogy az amerikai gazdaság viszonylagos stabilitása szempillantás alatt „megnyerő partnerré” avanzsálja a többi ország vezetőjének szemében. Persze ehhez az is kell(ene), hogy a partner kiszámítható legyen: Donald Trump esetleges visszatérése vélhetően azonnal aláásná a mostani politikai elit ígéreteit.
Elnöki kampánycélok
Ugyan hivatalos találkozót nem tartanak, de informális eszmecserére bizonyosan sor kerül Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel. Ha már az OPEC keretein belül nem sikerült
ismét nekirugaszkodhatnak az olajtermelés témájának. Biden számára ugyanis kulcsfontosságú lenne, hogy az elnökválasztás előtt növekedjen az olajtermelés, így csökkenjen az üzemanyag ára a tengerentúlon (és globálisan is).
De az összes eredmény közül Bidenek a legfontosabb az lenne, hogy erősödni tudjon, támogatókat nyerjen, mielőtt találkozik Hszi-vel. Amerikai tisztviselők ugyanis arról beszélnek, hogy novemberben a kínai elnök San Franciscóba látogathat, az APEC éves csúcstalálkozójára. Ott pedig bizonyosan kezet fognának az amerikai elnökkel és nagyon nem mindegy, hogy melyikőjük jobbja kerül a másik keze fölé, azaz melyik szuperhatalom vezetője dominál majd a személyes találkozón.
A világ gazdaságilag legfejlettebb 20 országát tömörítő G20-csoport nem tudott megállapodni szombaton indiai találkozóján a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetéséről több olyan tagország ellenkezése miatt, amelyeknek jelentős bevétele van ilyen üzemanyagok exportjából.
A tagországok gazdasági miniszterei azt tervezték előzőleg, hogy négynapos bambolimi értekezletük végén közös közleményt adnak ki, de a konszenzus hiánya miatt semmilyen szövegben nem tudtak megállapodni.
Egy közös közlemény tartalmazhatta volna például azt, hogy 2030-ra háromszorosára növelik a megújuló energiaforrások termelési kapacitását, vagy hogy a fejlett országok összeadnak évi 100 milliárd dollárt a fejlődő országoknak a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására, vagy hogy megállapítanak valamit az ukrajnai háborúról, de egyikben sem tudtak megállapodni olyan források közlése szerint, akik jelen voltak a vitákon.
A csúcs elnöke, R. K. Szingh indiai energiaügyi miniszter arról adott ki saját közleményt a találkozó végén, hogy semmiben nem állapodtak meg egyhangúlag.
Ukrajna támogatásának növelése a legjobb módja a világgazdaság fellendítésének – jelentette ki vasárnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a G20-ak pénzügyminisztereinek indiai csúcstalálkozóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Yellen elmondta, „kulcsfontosságú prioritás” az, hogy „megkétszerezzük támogatásunkat Ukrajnának” az Oroszország elleni védelemhez. Februári kijevi látogatására utalva azt mondta, hogy saját szemével látta azt a „hatalmas különbséget”, amelyet a külföldi segélyek jelentenek mind a civilek, mind az ukrán hadsereg számára. „Ennek a háborúnak a befejezése mindenekelőtt erkölcsi kényszer” – mutatott rá Gandhinagarban újságíróknak. „De ez a legjobb dolog, amit a világgazdaságért tehetünk” – tette hozzá.
Ukrajna orosz inváziója sokkhullámokat indított el a világgazdaságban, ami az élelmiszer- és üzemanyagárak meredek emelkedését okozta. Az ukrán gabonaexport újraindítását lehetővé tevő megállapodás hétfőn lejár, hacsak Oroszország nem vállalja a megújítását. „A költségvetési támogatás döntő fontosságú Ukrajna ellenállásához. Azáltal, hogy segítjük a gazdaság és a kormány munkájának támogatását, megadjuk Ukrajnának azt a támogatást, amelyre szüksége van szabadságáért és szuverenitásáért folytatott küzdeleméhez” – hangsúlyozta az amerikai pénzügyminiszter.
„Washington egyik kulcsfontosságú célja az, hogy küzdjön Oroszország szankcióink kijátszására tett kísérletei ellen. Megvédem azt az elképzelést, hogy van kompromisszum Ukrajna és a globális dél támogatása között” – mutatott rá Janet Yellen.
A tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása érdekében írt alá megállapodást dollármilliárdokról az indonéz kormány kedden a G20-csoport csúcstalálkozóján Balin.
A nemzetközi hitelezőkkel és a nagyobb országokkal aláírt megállapodás értelmében Indonézia 20 milliárd dolláros finanszírozást kap a megújuló energiaforrások használatának fokozására.
Az egyességet kedden, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport csúcstalálkozójának margóján jelentették be.
A Just Energy Transition Partnership (igazságos energiaátalakítási partnerség) nevű megállapodás a fejlődő országokat segíti a fosszilis tüzelőanyag használatának, ezzel a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében.
Ez fontos lépés Indonézia számára, amely a szén egyik fő exportőre, valamint számos lehetőség áll rendelkezésére re a megújuló energiaforrások fejlesztésére.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A világgazdasági kilátások még a múlt havi előrejelzésnél is borúsabbak – közölte vasárnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatkozva a beszerzési menedzser indexekben (BMI) az elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos romlásra. A sötétebb kilátásokért a tartósan magas és széles körű infláció által kiváltott szigorított monetáris politikát, a gyenge kínai növekedési lendületet, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió okozta folyamatos ellátási zavarokat és az élelmiszerellátás bizonytalanságát tartja felelősnek a nemzetközi szervezet.
A globális hitelező a múlt hónapban 2,7 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését a korábbi 2,9 százalékos prognózisról.
A G20-ak vezetőinek indonéziai csúcstalálkozójára készített blogbejegyzésében az IMF azt írta, hogy a legutóbbi nagy gyakoriságú gazdasági mutatók „megerősítik, hogy a kilátások borúsabbak”, különösen Európában. Az IMF szerint a feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységet mérő BMI kimutatások a 20-as csoport legtöbb nagy gazdaságában gyengeséget jeleznek, a gazdasági tevékenység zsugorodni fog, miközben az infláció tartósan magas marad.
„A G20-országok egyre nagyobb hányadában az év eleji expanzív területről a zsugorodást jelző szintre csökkentek az értékek” – mondta az IMF, hozzátéve, hogy a globális széttagoltság „a lefelé mutató kockázatok összefolyását” növeli.
„A világgazdaság előtt álló kihívások hatalmasak, és a gyengülő gazdasági mutatók további nehézségeket tartogatnak” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a jelenlegi politikai környezet „szokatlanul bizonytalan”.
Az európai energiaválság súlyosbodása erősen károsítaná a növekedést és növelné az inflációt, míg a tartósan magas infláció a vártnál nagyobb mértékű szakpolitikai kamatemelésre és a globális pénzügyi feltételek további szigorítására késztethet.
Ez pedig „a sérülékeny gazdaságok számára az államadósság-válság növekvő kockázatát” jelentené – mondta az IMF. Az egyre súlyosabbá váló időjárási események szintén károsan hatnak a növekedésre az egész világon – írta a jelentés.
A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-országok egészségügyi- és pénzügyminiszterei keddi yogjakartai tanácskozásukon egy új pénzügyi alap létrehozásában állapodtak meg, amely a jövőbeli világjárványok elleni küzdelmet segítené elő.
A yogjakartai találkozón a miniszterek az úgynevezett pénzügyi közvetítő alap (FIF) részleteit dolgozták ki, amelyet a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen irányít majd.
Sri Mulyani Indrawati, Indonézia pénzügyminisztere a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a Világbank Igazgatótanácsa június 30-i ülésén jóváhagyja, a FIF attól a naptól kezdve működésbe lép.
Az Egyesült Államok, az EU, Indonézia, Németország, Szingapúr, valamint a londoni székhelyű Wellcome Trust jótékonysági alapítvány összesen 1,1 milliárd dollárnyi (412,2 milliárd forint) hozzájárulást ígért az FIF-hez.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a kétnapos találkozó elején felhívta az országok figyelmét, hogy ne bízzák el magukat a koronavírus-járványt illetően.
A főigazgató szerint „félrevezető” lehet azt gondolni, hogy a pandémia véget ért, s a szervezet nevében aggodalmát fejezte ki a tesztelés és genetikai szekvenálás elmaradása miatt, mivel az új variánsok kialakulása továbbra is valós kockázatot jelent.
A nyugati országok képviselői a találkozó kezdetén elítélték az Ukrajna elleni orosz támadást, Oroszország egészségügyiminiszter-helyettese, Oleg Szalagaj azonban felszólította a résztvevőket, hogy „ne politizálják át a G20 egészségügyi platformját, maradjanak hűek a feladatukhoz és az egészségügyet vitassák meg”.
Támogatják a G20-országcsoport vezetői a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
A tervezet értelmében – amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert – a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
A javaslatot hivatalosan vasárnap fogadják el.
Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Az idén október első felében Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra.
A globális szabályozás miatt a magyar költségvetésbe fizetendő többletadó mértéke várhatóan nem lesz jelentős, de legalább attól nem kell tartani, hogy a multinacionális cégek kevésbé választanák Magyarországot befektetési helyszínként.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a G20-as országok is nemzetközi minimum bevezetését szorgalmazzák a társasági adóra – derült ki az IMF és a Világbank szerdai tavaszi közgyűlésén.
A Nemzetközi Valutaalap üdvözli az Egyesült Államok javaslatát a globális társaságiadó-minimum bevezetésére, hisz a kormányoknak forrásokra van szükségük a válság leküzdéséhez, a pandémia idején is gazdagodó vállalatok és egyének pedig képesek több adót fizetni – mondta az IMF és a Világbank szerdai virtuális közgyűlése közben tartott sajtótájékoztatón Vítor Gaspar, az alap költségvetési ügyekért felelős igazgatója.
Joe Biden új amerikai elnök kétezer milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztő programja finanszírozására emelni tervezi a társasági adót, ami egy globális minimumadó nélkül kedvezőtlen helyzetbe hozná az USA-t az adóversenyben. A közgyűléssel párhuzamosan a világ 20 legnagyobb gazdasága (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei is tanácskoztak, és ők is támogatják a minimumadót – mondta újságíróknak Daniele Franco, a G20 elnöki posztját idén birtokló Olaszország gazdasági minisztere.
A minimumadóról a G20 júliusi velencei ülésén születhet döntés – tette hozzá.
A világ pénzügyi vezetői 650 milliárd dollárral megemelik a Nemzetközi Valutaalap tartalékát és meghosszabbítják a fejlődő országok adósságszolgálati moratóriumát, hogy ezzel is segítsék őket a pandémi elleni harcban – értesült a közgyűlést megelőzően Reuters. A G20 folytatja a harcot a világkereskedelmi protekcionizmus ellen, és hangsúlyozza a tagok elkötelezettségét a klímaváltozás elleni harc iránt is – idézte a hírügynökség az ülés közleménytervezetét. E célok évekkel ezelőtt, az előző amerikai elnök, Donald Trump idején halványodtak el a csoport kommunikációjában. A tartalék – az SDR-állomány – megemelése elméletben az alap valamennyi tagja számára likviditást teremt, és segíthet annak a harmincnál is több országnak, amelyek adósságproblémákkal küzdenek, vagy ennek a küszöbére sodródtak.
Az IMF még kedden hat százalékra emelte előrejelzését a világgazdaság idei növekedésére a januári 5,5 százalékról.
Ez a legerősebb éves fellendülés lenne az elmúlt négy évtized idősorában a tavalyi 3,3 százalékos visszaesés után, ami a legnagyobb békeidőben történt zuhanás volt a 30-as évek nagy világgazdasági válsága óta. A valutaalap szerdán megjelent költségvetési jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy a pandémia következtében növekedtek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek a világban. A gyengébb egészségügyi rendszerekkel rendelkező szegény országokban nagyobb eséllyel halnak meg a fertőzöttek, és a nyomor a járvány gyorsabb terjedésével jár.
A munkaerőpiaci károk egy része tartóssá válhat, ahogy az iskolabezárások hatásai is: a fejlett országokban a teljes iskolaév negyedének, a feltörekvő és fejlődő országokban a felének megfelelő az oktatási „veszteség”, az utóbbi csoportban hatmillió gyermek számára mindez az iskolázása végét jelenti. Az IMF-dokumentum a fejlett országoknak az adózás progresszivitásának emelését ajánlja, és több örökösödési és vagyonadó beszedését. Megfontolandónak nevezi a kilábalási hozzájárulások bevezetését és a társasági adók emelését is.
A többi országnak az adóbeszedés javítását ajánlják, hogy fedezetet találjanak a szociális kiadások emelésére.
Az IMF szerint szükséges az alacsony jövedelmű országok pénzügyi támogatása: a fenntartható fejlődés céljaira 121 feltörekvő és fejlődő országnak 3000 milliárd dollárt szükséges költenie 2030-ig. Ehhez – és kiemelten a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséhez – a nemzetközi közösség támogatására lesz szükségük – írta a dokumentum. A nemzetközi felmérések szerint ebben az országcsoportban már a pandémia előtt is népszerű gondolat volt az oktatási, egészségügyi és idősellátási kiadások növelése progresszívabb adóztatás útján, és a legújabb felmérések szerint ez a kívánság 15 százalékponttal emelkedett is azokban a háztartásokban, amelyekben valakit megbetegített a koronavírus, vagy valaki elvesztette a munkahelyét.
Kiváló ütemben nőtt a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport hazai összterméke (GDP) a harmadik negyedévben, miután az év első felében még a csökkenés volt példátlan mértékű a koronavírus-járvány következtében – írja a Világgazdaság.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett jelentése szerint július–szeptemberben az előző negyedévhez képest 8,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a világgazdasági szintű GDP-érték több mint 80 százalékát előállító csoportban.
Az adatok rögzítésének kezdete, 1998 óta ez a legerősebb növekedés, ám a tavalyi utolsó negyedévhez képest így is 2,4 százalékkal maradt el a GDP értéke.
A legnagyobb mértékben India gazdasága nőtt: a második negyedévben mért 25,2 százalékos csökkenés után 21,9 százalékkal emelkedett a GDP július-szeptemberben.
A második negyedévben két számjeggyel mérhető csökkenés után két számjegyű volt a növekedési ütem Franciaországban (18,7 százalék a mínusz 13,8 százalék után), Olaszországban (15,9 százalék a mínusz 13,0 százalék után), Törökországban (15,6 százalék a mínusz 10,8 százalék után), Nagy-Britanniában (15,5 százalék a mínusz 19,8 százalék után), a Dél-afrikai Köztársaságban (13,5 százalék a mínusz 16,6 százalék után) és Mexikóban (12,1 százalék a mínusz 17,0 százalék után).
A többi nagy gazdaság közül a kanadai 8,9 százalékkal, a német 8,5 százalékkal, a brazil 7,7 százalékkal, az amerikai 7,4 százalékkal, a japán 5,3 százalékkal, az ausztrál 3,3 százalékkal, a kínai 2,7 százalékkal, a dél-koreai pedig 2,1 százalékkal nőtt július-szeptemberben.
Az Európai Unió egészében 11,5 százalékkal bővült a GDP, ezen belül az euróövezetben 12,5 százalékos növekedést mértek.
Éves összevetésben a G20 csoport gazdasági teljesítménye 2,0 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, csak Törökország (+5,4 százalék) és Kína (+4,9 százalék) tudott növekedést felmutatni. A legerősebb ütemű csökkenést a brit gazdaság szenvedte el, teljesítménye 9,6 százalékkal esett vissza.
Negyedéves összehasonlításban a G20-csoport GDP-je az első negyedévben 3,4 százalékkal, a másodikban pedig 6,6 százalékkal csökkent, míg éves szinten 1,7 százalékkal, illetve 8,9 százalékkal zuhant a GDP.
A 37 tagállamot tömörítő OECD gazdasága negyedéves összehasonlításban 9,1 százalékkal nőtt, éves szinten viszont 3,9 százalékkal esett vissza július-szeptemberben.
A koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását finanszírozni fogják a G20-csoport országai – állapodtak meg a vasárnap véget ért csúcs résztvevői.
A világ 20 legerősebb gazdaságának eredetileg a szaúd-arábiai Rijádba tervezett csúcstalálkozóját a virtuális térben rendezték a világjárvány miatt.
– Fenntartjuk a kötelezettségünket, hogy folytatjuk a közös munkát a koronavírus-járvány megfékezéséért és szembenézünk a járvány következményeként ránk nehezedő kihívásokkal annak érdekében, hogy mentsük az emberéleteket, az emberek megélhetését és védjük a legsebezhetőbbeket – fogalmazott Szalman ibn Abdul-Aziz szaúdi király.
Ennek értelmében az Európai Unió azt kérte a G20-csoport országaitól, hogy az idei év végéig adjanak össze 5 milliárd dollárt a szegény országok járványellenes küzdelmére. Angela Merkel német kancellár Németország több mint félmillió eurós hozzájárulását ígérte, és kiemelte, hogy a világjárvány megállítása érdekében a koronavírus elleni oltóanyagnak minden ország számára hozzáférhetőnek kell lennie.
– Az ezzel kapcsolatos aggodalmakról szólva Merkel azt mondta, az a legfontosabb, hogy a nemzetközi együttműködés egyik alappillére, a COVAX globális keretet biztosít a gyártókkal folytatott tárgyalásoknak.
A G20-csúcs zárónyilatkozata megemlíti, hogy a csoport számít arra, hogy a világot esetleg újabb járványok fogják sújtani, ezért jobban fel kell készülni ezekre, továbbá fontos a hatékonyabb megelőzés, információcsere és együttműködés, valamint a járványkitörés gyorsabb észlelése.
Giuseppe Conte, a következő G20-csúcs tervezett házigazdája, Olaszország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a G20 olasz elnöksége már a vészhelyzet utáni időszakot tartja szem előtt. Kezdeményezni fogják fenntartható, rugalmas, átfogó intézkedések meghozatalát az eddigieknél szilárdabb, hatékonyabb gazdasági rekonstrukció érdekében.
Ezzel kapcsolatban a zárónyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a világgazdaság ugyan kezd magához térni, de egyelőre egyenetlenül, bizonytalanul, és még nagyok a kockázatok.
