A G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján az IMF vezére azt nyilatkozta, hogy a kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak – derül ki az IMF közleményéből.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hibrid találkozóján azt nyilatkozta, hogy bárcsak a világgazdasági kilátások olyan fényesek lennének, mint a bali égbolt (a találkozó Balin van – a szerk.), de sajnos nem azok. A kilátások jelentősen romlottak, és a bizonytalanság rendkívül nagy. Azok a lefelé mutató kockázatok, amelyekre az IMF korábban figyelmeztetett, mostanra megvalósultak.
Az ukrajnai háború kiéleződött, ami további nyomást gyakorol a nyersanyag- és élelmiszerárakra. A globális pénzügyi feltételek a korábban vártnál jobban szigorodnak. A világjárványok okozta folyamatos zavarok és a globális ellátási láncok újbóli szűk keresztmetszetei pedig a gazdasági tevékenységet terhelik – mondta el.
Ennek eredményeképpen még ebben a hónapban a világgazdasági kilátások aktualizálásakor a globális növekedésre 2022-re és 2023-ra vonatkozóan is további visszaesést prognosztizálnak – teszi hozzá. Emellett a lefelé mutató kockázatok továbbra is fennmaradnak és tovább mélyülhetnek – különösen, ha az infláció tartósabb lesz –, ami még erőteljesebb szakpolitikai beavatkozásokat tesz szükségessé.
Mindezek viszont hatással lehetnek a növekedésre és súlyosbíthatják a tovagyűrűző hatásokat, különösen a feltörekvő és fejlődő országokra. A magas adósságszinttel és korlátozott politikai mozgástérrel rendelkező országok további terhekkel fognak szembesülni. Elég csak Srí Lankára gondolni, mint figyelmeztető jelre.
A fentiek tükrében az IMF-vezér három prioritást emelt ki:
Az országoknak mindent meg kell tenniük az infláció csökkentése érdekében. A jó hír az, hogy a központi bankok lépéseket tesznek, azonban a központi bankok függetlensége kritikus fontosságú az intézkedések sikeréhez, csakúgy, mint a világos kommunikáció és az adatvezérelt megközelítés – mondta.
Másodszor, a fiskális politikának segítenie – és nem akadályoznia – kell a központi bankok infláció megfékezésére irányuló erőfeszítéseit. Ez összetett feladat. A növekedés lassulásával egyeseknek nem kevesebb, hanem több támogatásra lesz szükségük. A költségvetési politikának tehát csökkentenie kell az adósságot, miközben célzott intézkedésekkel kell támogatnia a kiszolgáltatott háztartásokat, amelyek újabb sokkhatásokkal szembesülnek, különösen a magas energia- vagy élelmiszerárak miatt.
Harmadszor, a globális együttműködés új lendülete kulcsfontosságú lesz a világot sújtó többszörös válságok leküzdéséhez. A G20-ak vezető szerepére különösen az élelmezési bizonytalanságból és a magas adósságállományból eredő kockázatok kezeléséhez van szükség. Az IMF az UNFAO, a Világbank, a WFP és a WTO vezetőivel együtt felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel és működjön együtt a közvetlen szükséget szenvedők támogatása, az exportkorlátozások megszüntetése, az élelmiszertermelés érdekében.
Végezetül a közlemény kitér a legsürgetőbb válságra, az éghajlatváltozásra. Az éghajlati átállás pénzügyi forrásainak növelése, valamint a nemzeti kormányok egyértelmű politikai jelzései a gazdaságuk szén-dioxid-mentesítésére kulcsfontosságúak – írják.
Catherine Colonna francia külügyminiszter a G20-csúcson javasolni fogja kollégáinak Ukrajna humanitárius és pénzügyi támogatásának növelését – számolt be az RBK-Ukrajna a francia külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
„Franciaország európai és a G7-csoportbeli partnereivel együtt felajánlja a G20 országainak, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtandó humanitárius és pénzügyi támogatást” – áll a közleményben.
Catherine Colonna a G20 országait arra kívánja felszólítani, hogy küzdjenek a piaci kudarcok ellen, különös figyelmet fordítva a mezőgazdasági termelésre és az energiahordozókra, amit az Oroszországi Föderáció az Ukrajna elleni háború finanszírozására használ fel.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nem tervez külön tárgyalást Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a G20-ak külügyminiszteri találkozóján.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön az indonéziai Bali szigetére érkezett a G20-ak külügyminisztereinek találkozójára, amelyet az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos témák fognak dominálni – írja a Reuters.
A találkozó péntekig tart, és Indonéziának igen nagy feladatot jelentett, hogy megtalálja a módját az esemény megtartásának, amelyet a háború számlájára írt globális élelmiszerválságtól sújtott világcsúcsként jellemeznek. Annalena Baerbock német külügyminiszter Balira érkezése előtt kijelentette, hogy Oroszország nem használhatja fel álláspontja hangoztatásának platformjaként a G20-találkozót.
Mindenki érdeke, hogy a nemzetközi jogot tiszteletben tartsák és betartsák. Ez a közös nevező – jelezte Baerbock a közleményében.
A csúcstalálkozón először találkozik Vlagyimir Putyin régóta hivatalban lévő külügyminisztere és Oroszország ukrajnai inváziójának néhány legnagyobb kritikusa. Lavrov már megérkezett Balira, és azt tervezi, hogy néhány G20-as partnerrel külön tárgyal a csúcstalálkozón – jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség, de egyes miniszterek, mint Baerbock és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, kizárták a találkozó lehetőségét Lavrovval.
A húszas csoportba olyan nyugati országok tartoznak, amelyek Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel vádolták Moszkvát, és szankciókat vezettek be, valamint olyan országok is, mint Kína, Indonézia, India és Dél-Afrika, amelyek vonakodva reagáltak Ukrajna oroszok által végrehajtott megtámadására.
Egyes európai és egyesült államokbeli tisztviselők hangsúlyozták, hogy a bali csúcstalálkozó nem lesz szokványos, a német külügyminiszter szóvivője szerint a G7-országok egyeztetik majd Balin a Lavrovval szembeni reakcióikat.
Emlékezetes, hogy áprilisban az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői elhagyták a termet, amikor Oroszország képviselői felszólaltak a G20-ak washingtoni pénzügyi találkozóján.
A későbbi G20-találkozók bojkottálásáról folytatott kezdeti tárgyalások ellenére elemzők szerint a nyugati nemzetek úgy döntöttek, kontraproduktív lenne átadni a szót Oroszországnak.
A kétnapos találkozó napirendjén az energia- és élelmezésbiztonságról szóló témák szerepelnek. Oroszországot azzal vádolják, hogy globális élelmiszerválságot szít, és súlyosbítja az inflációt az ukrán gabona szállításának blokkolásával. Ezt Oroszország rendre visszautasítja, jelezve, hajlandók szabad utat adni az ukrán terményeknek.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
