A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. Most viszont már tárgyalások kezdődtek a kormányzati szervekkel, melyek során a búza alacsony árának okát boncolgatják. Küszöbön az aratás, és a búza kilogrammjáért mindössze 17 dinár körüli árat (kb. 5 hrivnya) kínálnak a felvásárlók.
Tavaly a felvásárlási ár elérte a 38-40 dinárt is, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az európai tőzsdéken is megnőtt a gabona ára.
A felvásárlók akkor tetemes mennyiségeket vettek 30-35 dináros áron a nagy haszon reményében. A kormány viszont előbb megtiltotta, majd korlátozta a kivitelt.
A termelők akkor is hangoztatták, hogy van elegendő búza az országban, nem kell hiánytól tartani, ezért nem kell korlátozni a kivitelt, hagyni kell, hogy jó áron szabadulhassanak meg a készletektől a termelők és a felvásárlók is. Most azonban még a tavalyi termés egy része is ott van a silókban. Amikor ugyanis török közvetítéssel megszületett a megállapodás, és az ukrán búzaszállítmányok elindulhattak, az árak zuhanni kezdtek.
Árzuhanás
Most aratás előtt azzal kell szembesülni Szerbiában, hogy a tárolókapacitások egy része is foglalt még, a kilátásba helyezett felvásárlási árak pedig nem fedik a termelési költségeket sem. A termelők hangoztatják, tisztában vannak azzal, hogy az állam nem szabhatja meg a felvásárlási árakat, de rámutatnak, hogy a szerintük tavaly téves húzásként bevezetett kiviteli tilalom, majd a korlátozás, illetve a brüsszeli politika végül azt a helyzetet idézte elő, hogy egész Európát elárasztotta az olcsó ukrán gabona, ami teljesen összezavarta a szerbiai piacot is. Szerbiában búzát évente mintegy 600 ezer hektáron termesztenek. A hazai fogyasztás 1,8 millió tonna. Hektáronként 5,5-6 tonnás átlagterméssel kalkulálnak idén. Jutna tehát bőven kivitelre is, de előbb meg kellene oldani a felmerülő problémákat.
Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék – a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag – behozatalára vonatkozó korlátozást – jelentette be az Európai Bizottság hétfő este.
A bizottság engedett az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének miszerint a testületnek haladéktalanul intézkedéseket kell bevezetnie az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.
A bizottság április végén az érintett tagállamokkal megállapodást kötött, amely lehetővé teszi számukra, hogy június 5-ig blokkolják az ukrán gabonafélék forgalmazását országuk területén, feltéve, hogy nem akadályozzák meg a más országokba történő tranzitforgalmat. Ezt a megállapodást hétfőn a testület szeptember 15-ig meghosszabbította.
„Ezekre az intézkedésekre továbbra is korlátozott ideig van szükség, tekintettel az öt tagállamban tapasztalt kivételes körülményekre, a betakarítási szezon előtt kialakult súlyos logisztikai szűk keresztmetszetekre és a gabonatárolási kapacitás korlátozottságára” – indokolta döntését a bizottság.
Az Európai Bizottság ugyancsak hétfőn meghosszabította az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, az unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és kereskedelmi védelmi intézkedések – az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedések – felfüggesztése még egy évig érvényben marad.
A brüsszeli testület hangsúlyozta: az EU ezzel is támogatja Ukrajna gazdaságát, és segít enyhíteni az ukrán gyártók és exportőrök nehéz helyzetét, amelyet Oroszország „provokáció nélkül indított, és indokolatlan” katonai agressziója idézett elő.
Csak idén májusban több mint 3,4 millió tonna gabonát és hüvelyeseket exportáltak Ukrajnából.
A folyó gazdasági évben (2022. július 1-től 2023. május 31-ig) Ukrajna 45,29 millió tonna gabonát és hüvelyes növényt exportált. A hírt az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium közölte.
Ukrajna 15,442 millió tonna búzát, 2,647 millió tonna árpát, 17,9 ezer tonna rozst és 26,868 millió tonna kukoricát exportált.
Az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára – közölte Jurij Vaszkov felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes kedden.
Az alternatív exportútvonalak keresése a tavaly februárban kitört orosz–ukrán háború alatt vált egyre sürgetőbbé, miután Oroszország több mint négy hónapon át blokkolta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, illetve Ukrajna hagyományos tengeri exportútvonalát.
Emellett a Törökország és az ENSZ közvetítésével tavaly júliusban létrejött megállapodás (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés) értelmében Ukrajna csak korlátozott mennyiségű árut szállíthat el kikötőiből egy, a paktum révén megnyitott biztonságos tengeri humanitárius folyosón.
Ukrajna a folyami kikötőkből indított élelmiszerexport növelése érdekében a Duna-delta délnyugati szakaszán lévő Bisztroje-csatorna medrének mélységét már 3,9 méterről 6,5 méterre megnövelte.
A csatorna új mélysége lehetővé teszi, hogy a hajók megálljanak Ukrajna dunai kikötőiben, ám ez még mindig nem elég a rakománnyal teli hajók számára, amelyeknek a mélyebb medrű romániai Sulina-csatornát kell használniuk – mondta Vaszkov.
Hozzátette: Ukrajna a romániai csatornához hasonlóan 7,2 méteresre szeretné növelni a meder mélységét, a közeljövőben pedig tárgyalásokat kíván folytatni a kérdésről az Európai Unióval.
A román külügyminisztérium nemzetközi egyezményekre és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva februárban közölte: ellenzi, hogy Ukrajna folyami hajóutat építsen a Duna-delta mindkét ország területén áthaladó mellékágaiban, veszélyeztetve ezzel a terület páratlan, az UNESCO világörökség részét képező élővilágát.
Ukrajna 2004-ben kezdett csatornázási munkálatokat a Duna-deltában az északi – a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező – Chilia-ág torkolatvidékén, hogy saját tengeri kijáratot nyisson folyami kikötői számára. A Chilia-ágat a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatorna mélyítését később nemzetközi nyomásra felfüggesztette.
Az ukrán állam mezőgazdasági exportjának egynegyede jelenleg a dunai kikötőkön, fele a fekete-tengeri kikötőkön keresztül, további egynegyede pedig Ukrajna nyugati szárazföldi határán halad át.
Ukrajnának további 10 millió tonna gabonát kell exportálni a tavalyi termésből – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese. A szakember azt is elmondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek exportja áprilisban az eddigi egyik legrosszabb volt.
A következő két hónap legnagyobb kihívása az, hogy exportáljuk azt a gabonát, ami tavaly óta az országban maradt. Az előzetes becslések szerint körülbelül 10 millió tonnáról van szó – fogalmazott a szakember az Unian hírügynökség szerint.
Denisz Marcsuk hangsúlyozta, hogy egy hónap múlva betakarítás lesz, ezért az ukrán gazdák számára fontos, hogy tudják, a fekete-tengeri gabonamegállapodás biztonságban van.
Ha ez a megállapodás nem hosszabbodik meg, és csak július 18-ig lesz érvényes, akkor az nemcsak a gazdáknak okoz majd veszteséget, de az ország devizabevételei is csökkenni fognak, amit Ukrajna nem fog tudni kigazdálkodni – tette hozzá az elnökhelyettes.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó rendkívüli uniós intézkedések fenntartásához – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az 537 szavazattal, 42 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott európai bizottsági javaslat további egy évre hosszabbítja meg az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését.
Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fenntartsa a kereskedelmét a világ többi részével.
A vámok felfüggesztése a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsökre és zöldségekre, valamint vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás értelmében az ipari termékekre 2023. január 1-jétől nulla vámtétel vonatkozik, így azok nem szerepelnek az új javaslatban – tájékoztattak.
A június ötödikén lejáró rendelet meghosszabbítását az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Győri Enikő fideszes EP-képviselő az Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés meghosszabbítását megerősítő EP-szavazással kapcsolatban úgy fogalmazott: „sikerrel járt európai összefogásunk gazdáink védelme érdekében”.
Kijelentette: lehetővé vált, hogy azok a rendkívüli védintézkedések életbe léphessenek, amelyek biztonságot nyújtanak a közép-európai országoknak.
A tagállami intézkedésekre utalva Győri Enikő úgy fogalmazott: „sikerrel járt tehát az érintett országok összefogása, együtt álltunk ki gazdáink érdekeiért, véget vetettünk a helyzetüket nehezítő állapotoknak”.
Szavai szerint olyan európai szintű megoldást sikerült elérni, amely felváltja az érintett tagállamok által az ukrán agrártermékekre egyoldalúan bevezetett importtilalmakat.
„Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság betartassa: az unióba csak olyan agrártermék jöhet be, amely megfelel az európai egészségügyi normáknak. Számítunk továbbá arra is, hogy a brüsszeli testület nem engedi, hogy Ukrajna trükközéssel ártson a gazdáinknak” – fogalmazott.
Az érintett országok továbbá azt is elvárják az uniós bizottságtól, hogy az ígéretéhez híven minden érintett tagállam igazságosan támogatást kapjon a 100 millió eurós mezőgazdasági tartalékból – hangsúlyozta.
Mintegy 3,5 millió tonna gabona, vagyis a tavalyi lengyel termés tíz százalékának megfelelő mennyiség áramlott be Ukrajnából Lengyelországba – közölte pénteken Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A miniszter a TVP1 közszolgálati televízióban ismertette a lengyel állami adóügyi igazgatóság (KAS) adatait az ukrán gabonaimportról. A 35 millió tonnás lengyel gabonatermés csaknem tizedének megfelelő ukrán behozatal mindazonáltal nemcsak a lengyelországi, hanem az európai piacot is megrendítette – állapította meg Telus.
Európába déli irányból is érkeztek gabonafélék. „Fennáll a gyanú […], hogy délről orosz gabonát is szállítottak Európába, az pedig az ukránnál is olcsóbb” – jegyezte meg a miniszter.
Telus bejelentette: péntek délután az Ukrajnával szomszédos országok illetékes képviselőivel egyeztet azon mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzéséről, amelyekre nem vonatkoznak a négy alapvető gabonatermékre kiszabott rendkívüli uniós intézkedések.
Megemlítette annak lehetőségét, hogy más mezőgazdasági termékekre is korlátozásokat alkalmazzanak, amennyiben azok „megzavarnák a piaci egyensúlyt”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten jelezte: Varsó azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak (EB), hogy a gabonafélék behozatali tilalmán kívül vizsgálja meg azt is, hogy milyen kockázatai vannak további ukrán mezőgazdasági termékek importjának.
Az EB kedden Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kezdeményezésére intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan. Ennek értelmében a búza, a kukorica, a repce- és napraforgómag május 2. és június 5. között szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett Ukrajnával szomszédos öt tagállamot. Az említett termékek tranzitja továbbra is lehetséges.
Az uniós korlátozások bevezetése után Lengyelország is feloldotta a gabonafélékre vonatkozó egyoldalú importtilalmat, érvényben marad viszont egy sor más agrártermékre, köztük az ukrán baromfira, tojásra és a tejtermékekre vonatkozó lengyel tilalom.
Moldova korlátozni kívánja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalát.
A moldovai mezőgazdasági miniszter a moldovai EU-delegáció vezetőjével folytatott beszélgetésben bejelentette, hogy be kívánja vezetni az „egyes EU-országok által az Ukrajnából származó gabona- és olajnövények behozatalára vonatkozó intézkedéseket”.
A moldovai kormány emellett kompenzálni akarja a gazdálkodókat az általuk használt gázolaj jövedéki adója miatt, valamint támogatást kíván bevezetni a növényvédő szerek és műtrágyák vásárlására.
Korábban a Moldovai Gazdák Szövetsége felszólította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy ideiglenesen korlátozza az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
Ankara bejelentette, május 5-én, pénteken Oroszország, Ukrajna és Törökország védelmi miniszterhelyettesei találkoznak Isztambulban, hogy megvitassák az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjának lehetséges meghosszabbítását – jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter, számolt be az UNN a Reutersre hivatkozva.
„A találkozó során számos kérdés kerül, megvitatásra, többek között a gabonakezdeményezés” – idézte a politikust az állami Anadolu ügynökség az Isztambuli találkozó kapcsán.
„Ezzel összefüggésben elmondhatjuk, hogy a felek pozitívan állnak hozzá megállapodás meghosszabbításához. Szeretnénk, ha ez a kezdeményezés probléma nélkül folytatódna” – mondta.
Elvi megállapodás született az Európai Bizottság, valamint Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia között az Ukrajna felől érkező agrár-élelmiszeripari termékek behozatali tilalmával összefüggésben – tájékoztatott Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos Twitter-üzentében pénteken.
Valdis Dombrovskis közölte, a megállapodás megoldást kínál Ukrajna, valamint vele szomszédos uniós országok gazdálkodóinak aggályaira egyaránt.
A megállapodás részleteit ismertetve közölte, az a négy tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária – amelyek tilalmat vezettek be az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalára, visszavonja az egyoldalú intézkedést. A kivételes védintézkedések négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgómagra vonatkoznak. Továbbá az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodók számára a felsorolt öt tagállamban – tájékoztatott.
Közölte: az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodóknak az öt tagállamban. A felek dolgoznak azon is, hogy biztosított legyen az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportja az erre a célra létrehozott szolidaritási útvonalakon – tájékoztatott az uniós biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a négyfajta ukrán gabona és vetőmag tranzitjára vonatkozó elvi megállapodást. A megállapodás megőrzi Ukrajna exportkapacitását, így táplálja a világot, és megvédi az európai gazdálkodók megélhetését – emelte ki.
Öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre.