A 2022-es eredmények szerint Ukrajna a 20,5 millió tonnás mutatóval a kilencedik legnagyobb búzatermelő lett. Az idei adatok az Oroszországi Föderáció teljes körű katonai agressziója miatt harmadával alacsonyabbak a tavalyinál.
A Finance.yahoo weboldal adatai szerint az idei szezonban Ukrajnát a búzatermelés tekintetében Kína (138 millió tonna), az EU (134,7 millió tonna), India (103 millió tonna), Oroszország (91 millió tonna), a Egyesült Államok (44,9 millió tonna), Kanada (35 millió tonna), Ausztrália (33 millió tonna) és Pakisztán (26,4 millió tonna) előzte meg.
Ugyanakkor Ukrajna több búzát termelt, mint Argentína (17,5 millió tonna), Törökország (17,25 millió tonna), Nagy-Britannia (14,6 millió tonna), Irán (13,2 millió tonna), Kazahsztán (13 millió tonna), Egyiptom (9,8 millió tonna), Brazília (9,2 millió tonna) és Üzbegisztán (6,6 millió tonna).
A kiadvány adatai szerint a búza teljes vetésterülete világszerte 2022-ben meghaladta a 220 millió hektárt. A búzát a fejlett és a fejlődő országok egyaránt termelik. Ugyanakkor a fejlett régiók adják a világ teljes búzatermelésének 50%-át, a teljes vetésterület pedig 53%. A világszerte a búza mintegy 70%-át élelmiszerre, 20%-át állattenyésztésre, 2-3%-át pedig az iparban használják fel.
2021-ben Ukrajnában rekordtermést, 106 millió tonnát takarítottak be gabonából, hüvelyesekből és olajos növényekből: gabonafélékből és hüvelyesekből 84 millió, olajos növényekből pedig 22,6 millió tonnát.
Összességében tavaly 32,4 millió tonna búzát, 40 millió tonna kukoricát, 10 millió tonna árpát, 581,5 ezer tonna borsót, 191 ezer tonna kölest, 110 ezer tonna hajdinát takarítottak be. A napraforgó termése 16,3 millió tonna, a szójabab 3,4 millió tonna, a repce 2,9 millió tonna volt.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában a korai gabonafélék és a repce betakarítása csaknem befejeződött. A termés jelenleg 40%-kal kevesebb a tavalyitól, elsősorban a kisebb betakarítási területek miatt, míg a terméshozamok csak 12%-kal maradnak el a tavalyitól.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663019400
[modified] => 1662995445
)
[title] => A háború miatt Ukrajna elvesztette a korai gabonatermés 40%-át
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29315
[uk] => 29272
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29273
[image] => Array
(
[id] => 29273
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[original_lng] => 212236
[original_w] => 1140
[original_h] => 763
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-768x514.jpg
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-1024x685.jpg
[width] => 1024
[height] => 685
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1662984645:5
[_thumbnail_id] => 29273
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1612
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] =>
Csehországban az idén 7,8 millió tonna gabonát és 1,16 millió tonna repcét takarítottak be, ami valamivel kevesebb, mint a tavalyi termés – jelentette be Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter.
Az egyes termények hozamaiban is visszaesést tapasztaltak. Gabonafélékből az átlagos hektárhozam 6,02 tonna, éves összehasonlításban 0,38 tonnával kevesebb a tavalyinál. A repce hektárhozama viszont az idén 0,27 tonnával 3,38 tonnára emelkedett.
A legfontosabb cseh gabonafajtából, az őszi búzából az idén ötmillió tonnát takarítottak be, az átlagos hektárhozam 6,33 tonna, ez 0,45 tonnával alacsonyabb, mint tavaly.
Tavaszi árpából 1,16 millió tonna termett, az átlagos hektárhozam 5,49 tonna, 0,02 tonnával kevesebb a tavalyinál. Az őszi árpánál az átlagos hektárhozam 0,29 tonnával, 6,31 tonnára nőtt.
Az aratás azt mutatja, hogy a legfontosabb élelmiszerek termelése megfelelő szinten lesz az idén – jelentette ki a miniszter. Csehországnak nagyon oda kell figyelnie arra is, hogyan alakulnak a világpiaci mezőgazdasági árak. „Értesüléseink szerint Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon és Ukrajnában is jóval alacsonyabb az idei termésmennyiség a tavalyinál. Ez azt jelzi, hogy nem lehet számítani a gabonafélék világpiaci árának csökkenésére” – hívta fel a figyelmet a cseh agrárminiszter.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A gabonatermés idén Ukrajnában hozzávetőleg 65 millió tonna lesz, ebből körülbelül 50 millió tonna gabona és 15-15,3 millió tonna olaj, ami bár kevesebb az előző évi rekordnál, de összevethető az elmúlt évtizedek terméseivel.
A hírt Tarasz Viszockij, az agrárpolitikai miniszter első helyettese közölte – írja az Interfax-Ukrajna. Elmondása szerint a fent említett mennyiség nem kritikus.
Kiemelte, hogy a szezonban mintegy 24 millió tonna kukoricára, 18-20 millió tonna búzára, és közel 5 millió tonna árpára számítanak.
Kritikusan kis mennyiségű gabona van az állami raktárakban – közölte az Ukrinform hírügynökség az illetékes állami hivatalt idézve. Ami meglepő, hiszen a kijevi agrárpolitikai tárca nemrég jelentette be: az ország három évtizede elnyert függetlensége óta a legnagyobb mennyiségű korai gabonatermést takarították be, mintegy 46 millió tonnát.
Az állami tartalékgazdálkodási ügynökség közleménye szerint a gabonahiány oka prózai: a készletek feltöltésének a finanszírozása a legutóbbi évtizedben nem volt megfelelő, az idei költségvetésben pedig egyáltalán nem különítettek el pénzt az új gabonatermés felvásárlására. Az ügynökségnek az a feladata, hogy a kormány által jóváhagyott szabályozásnak megfelelően tárolja, felhasználja, pótolja, frissítse az állami anyagi tartalékokat.
Egyébként a raktárkészlet nemcsak élelmiszereket, hanem iparcikkeket is tartalmaz – emlékeztet a Figyelő cikke. A készletezett mennyiség nem nyilvános adat, államtitoknak minősül. Jelenleg a magtárakban az 1999–2018-ban felhalmozott gabonát tartják, vagyis a tárolási idő jócskán meghaladja a maximálisan megengedett két évet.
Az ügynökségnél azt is elmondták, hogy az egyedüli pénzforrásuk a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel, amely ez év szeptemberéig 215,5 millió hrivnyát tett ki. Az összeg oroszlánrészét – közel 194 millió hrivnyát – készletfelhalmozásra különítették el, de ez nem elég. Ahhoz, hogy pótolni tudják a magtárakból hiányzó mennyiséget, még majdnem háromszor ennyi pénzre, 570 millió hrivnyára lenne szükségük.
Az anyagi források biztosítását egyébként minden évben kérvényezik a gazdasági tárcánál, de eredménytelenül – állítják az intézmény vezetői.
„Az állami büdzsében utoljára kilenc esztendővel ezelőtt különített el pénzt a kormányzat a tartalék feltöltésére. A helyzet odáig fajulhat, hogy rendkívüli állapot esetén a kabinetnek nem lesz készlete a gazdaság megsegítésére, és ez potenciális fenyegetést jelent az állam nemzetbiztonságára” – összegezte a helyzetet az állami szerv vezetősége.
Pedig az idén lenne honnan felhalmozni gabonát, ha volna rá költségvetési forrás, hiszen a statisztikai hivatal augusztus 1-jei összesített adatai szerint szemes terményből külön-külön és összesítve is nagyobb mennyiséget takarítottak be, mint egy évvel korábban. Búzából például 13,16 millió tonnát arattak, közel 800 ezerrel többet, mint tavaly. A malomipari vállalatok összesített készlete 4,13 milliót tesz ki, míg a termelők a jobb árak reményében mintegy 9 millió tonnát a saját magtáraikban őriznek.
A gabonatartalékok kapcsán egyébként egy tavalyi ellenőrzés során pattant ki országos botrány, amikor a gazdasági tárca átvilágíttatta az állami készletek ügynökségének a tevékenységét.
A vizsgálat elképesztő mértékű visszaélésekre és nagy mennyiségű szemes termény megsemmisülését okozó hanyag tárolásra derített fényt.
A stratégiai készletnek minősülő gabona egy része 35,5 millió hrivnya értékben oly mértékben megromlott, hogy még takarmányként sem lehetett hasznosítani. De ez is eltörpül amellett, hogy mintegy 800 millió hrivnya értékű termény nyomtalanul eltűnt az állami tartalékgazdálkodási ügynökség területi raktáraiból. Elszállításához 2700 gabonaszállító vagon szükséges, vagyis a raktárkészlet dézsmálása hosszú hónapokig folyhatott. A rendőrség a titkosszolgálat bevonásával indított vizsgálatot. Egyelőre az egyik területi raktár volt igazgatóhelyettesét és egy péküzem képviselőit gyanúsították meg 158 tonna búza eltulajdonításával, de a lopások folytatódtak. A bűnüldöző szervek az idén két ügyet tártak fel. Júliusban 700 tonna tartalékgabona exportját sikerült leleplezni, tavasszal 340 tonna elszállítását akadályozták meg. Áprilisban a kijevi központi irodában holtan találtak rá az egyik vezető tisztviselőre. A nyakán vágott seb volt – az első feltételezések szerint öngyilkosságot követett el.
