A mágnások több milliárd dollárnyi osztalékot kaptak, mivel vállalataik újraindították vagy megnövelték a kifizetéseket a Kreml ukrajnai háborúja miatt enyhülő gazdasági bizonytalanság közepette. Az orosz oligarchák 11 milliárd dollárt kerestek a háborún.
Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.
Kik szerepelnek a listán?
A lista élén
Vagit Alekperov, a Lukoil olajipari óriáscég fő részvényese és korábbi elnöke állt mintegy 186 milliárd rubel osztalékkal. Az Egyesült Királyság és Ausztrália szankciókkal sújtotta, de eddig elkerülte az amerikai és az európai uniós büntetéseket.
A Severstal milliárdosa, Alekszej Mordasov és a Novolipetsk Steel tulajdonosa, Vlagyimir Liszin következik 148 milliárd, illetve 121 milliárd rubel osztalékbevétellel. Mordasov amerikai, brit és uniós szankciók hatálya alatt áll, Liszinre nem vonatkoznak jelentősebb korlátozások.
A listán szerepel még Putyin szövetségese, Gennagyij Timcsenko és Tatjana Litvinyenko, utóbbi a PhosAgróban szerzett részesedést még az előtt, hogy férje, Vlagyimir 2023-ban az amerikai szankciós intézkedések hatálya alá került.
Vlagyimir Litvinyenko a Szentpétervári Bányászati Egyetem rektora, ahol Putyin 1997-ben doktorált, és három választáson az elnök kampányfőnöke volt a városban.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2022. februári invázióra válaszul átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, ami számos vállalatot arra késztetett, hogy a gazdasági összeomlással kapcsolatos bizonytalanság miatt szüneteltesse az osztalékfizetést. Ezek a félelmek nem igazolódtak be, mivel az orosz gazdaság fokozatosan alkalmazkodott az új feltételekhez, és az exportőrök alternatív piacokat találtak.
A háború kezdetét követő évben bekövetkezett zsugorodás után az orosz gazdaság meredeken fellendült, mivel a kormány masszívan költött a védelmi ipar bővítésére, a hazai vállalkozások szankciókkal szembeni védelmére és a családok szociális támogatására.
A bruttó hazai termék az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Számos nyersanyagexportőr újraindította az osztalékfizetést, miután átalakította üzleti tevékenységét és átirányította eladásait a kínai, indiai és más feltörekvő országok piacai felé, amelyek nem vezettek be szankciókat az ukrajnai háború miatt.
Számos állami irányítás alatt álló vállalat, például a Gazprom és Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank nem állt le az osztalékfizetéssel, mivel a háború alatt rekordnyereséget termeltek. A Sberbank részvényesei a múlt hónapban rekordösszegű, 752 milliárd rubel osztalékot hagytak jóvá 2023-ra.
Adóemelésektől tartanak az orosz oligarchák
Ennek ellenére az orosz gazdaságnak jelentős problémákkal kell szembenéznie az év második felében és 2025-ben, ami arra késztetheti a kormányt, hogy adót emeljen – mondta a Bloombergnek Chris Weafer, a Macro-Advisory Ltd. vezérigazgatója. Számos vállalkozó azért is belemarkolt az osztalékba, mert nem akarták kockáztatni, hogy az adó vigye el a nyereséget.
Az Egyesült Államok közben fokozta az Oroszországgal „baráti” országok bankjaival szembeni másodlagos szankciókat. A múlt hónapban a moszkvai tőzsdével szembeni amerikai intézkedések oda vezettek, hogy leállították a dollárral és az euróval való kereskedést.
Az orosz pénzügyminisztérium a múlt hónapban 1,595 ezermilliárd rubelről 2,12 ezermilliárd rubelre, azaz a GDP 1,1 százalékára emelte a 2024-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését. Mivel az infláció a 4 százalékos célérték több mint kétszerese, az Orosz Nemzeti Bank még ebben a hónapban akár 200 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat a jelenlegi 16 százalékról.
Az orosz oligarchák számára ugyanakkor az is probléma, hogy hová fektessék be az osztalékukat; a szankciók miatt sokan kénytelenek a hazai piac felé fordulni.
Májusban a magánbefektetők 116,3 milliárd rubelt fektettek be a moszkvai tőzsdén, ami 2024-ben eddigi egyhavi rekord.
Az ipari beruházások az első negyedévben 14,5 százalékkal ugrottak meg az előző év azonos időszakához képest, és rekordot jelentő közel 6 billió rubelre emelkedtek – derült ki a központi bank adataiból. A hazai lehetőségek azonban korlátozottak, elemzők szerint ugyanis túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy a mágnások nagyobb beruházásokat hajtsanak végre, főleg úgy, hogy magasak a banki kamatok a rubelbetétekre. A legtöbbjük számára tehát az a legbölcsebb megoldás, ha kivárnak – kommentálta a helyzetet Chris Weafer.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa: az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint a Nyugattal szövetséges államok (Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság stb.) több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be az eurázsiai ország ellen. Ebből 16 ezer az orosz–ukrán háború kirobbanása után lépett érvénybe, és ezek jóval súlyosabbak a 2022 februárja előtt bevezetett szankcióknál.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb, cseppfolyósított földgázt (LNG) célzó javaslat is. Az eddigi büntetőintézkedések értelmében az EU megtiltotta egyebek között a szén- és acélimportot, valamint az orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak az uniós kikötőkbe való belépést is. Az orosz légitársaságok nem vehetik igénybe továbbá az unió légterét sem.
Az egyik legjelentősebb a hatodik csomag, amely megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a földrajzi helyzetük miatt nincsenek más lehetőségeik. Így kapott mentességet Magyarország mellett Szlovákia és még néhány ország.
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 pedig hordónként hatvan dollárban szabta meg a hajókon szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, hogy így korlátozzák a Kreml profitját. Azok, akik ennél drágábban vásárolnak fekete aranyat, a szankciók miatt nem juthatnak hozzá az iparági standardok által megkövetelt biztosításokhoz, ezeket ugyanis főleg uniós országok cégei nyújtják.
Zárolt vagyon
Ezenkívül számos orosz pénzintézetet zártak ki a Swift globális elektronikus fizetési rendszerből, valamint több ezer magánszemélyt (politikusok, üzletemberek, katonai vezetők) és szervezetet (cégek, pártok, állami intézmények) sújtottak szankciókkal. A szankcionált személyek és szervezetek az unióban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztották, így például több luxusjacht vesztegel európai kikötőkben.
A nyugati országok a háború után mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van. A befagyasztott eszközökről azóta is éles vita zajlik, az amerikai terv szerint a vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordíthatnák, de ettől egyelőre több uniós ország is elzárkózott, valamint több pénzügyi vezető és elemző is kritizálta a tervet.
Mi Oroszország válasza?
Ha a nyugati országok lefoglalják a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyont, arra Moszkva többféle módon visszavághat. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az eurázsiai ország elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.
Oroszország a nyugati kereskedelmi korlátozásokat a semleges országokon keresztül, elsősorban a Szovjetunió volt tagállamai, a közel-keleti országok, valamint Kína és India segítségével játssza ki. A 60 dolláros ársapka az orosz kőolaj kivitelére már a bevezetésétől kezdve nehezen működik, ráadásul Oroszország több száz tankerhajóból álló árnyékflottát hozott létre.
Az orosz energiahordozókat több ország, főleg India és Kína importálja.
Az orosz oligarchák ellen meginduló eljárások és vagyonelkobzások miatt a milliárdosok tömegesen kezdték el visszavinni Oroszországba a Nyugaton tárolt pénzüket. Moszkva ezenkívül kitiltotta az európai légitársaságokat az orosz légtérből, ami a Távol-Keletre irányuló utak esetében okozott problémákat.
A cégek is érintettek
Az állami szintű szankciók mellett számos vállalat is felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban, vagy teljesen kivonult az országból. Válaszul a szankciókat bevezető országok vállalkozásai csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, ezért a folyamat rendszerint elhúzódik.
Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket Putyinhoz közel álló üzletemberek szereznek meg. Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, az érintettek néhány kivételt leszámítva egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717857960
[modified] => 1717800461
)
[title] => Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa, és még mindig nincs vége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=49290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49291
[image] => Array
(
[id] => 49291
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[original_lng] => 265027
[original_w] => 1200
[original_h] => 785
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-768x502.jpg
[width] => 768
[height] => 502
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-1024x670.jpg
[width] => 1024
[height] => 670
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1717789662:12
[_thumbnail_id] => 49291
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 608
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 183
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 47921
[content] =>
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajnát támogató 2023–2027 közötti programja 15,1 milliárd dollárt irányoz elő, de a legfontosabb a támogatás az összes többi ország részéről – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Harmadik alkalommal különítettünk el forrásokat a programunkhoz, de annak legfontosabb szerepe az, hogy katalizátorként szolgálja Ukrajna pénzügyi támogatását.” A szavai szerint a program 122 milliárd dollárt mozgósít négy év alatt. „Ez előre jelezhetővé teszi az ukrán vezetésnek, hogy a finanszírozás megtörténik. És nagyon örültem a tegnapi kijelentéseknek a kerekasztalon Ukrajnával kapcsolatban. Ukrajna támogatása továbbra is stabil. Ez biztos” – tette hozzá.
Az IMF ügyvezető igazgatója emlékeztetett az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurójára Ukrajna számára. „Az amerikai kormányzat a Kongresszus támogatását kéri Ukrajnának. Sok más ország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Dél-Korea is aktívvá válik. A lista hosszú” – mondta.
Az IMF-vezető megjegyezte, hogy Ukrajnában „látjuk a gazdasági csapat és az ukrán nép nagy elszántságát, hogy a háború ellenére működő gazdasága legyen”. „15,1 milliárd dollár értékű programunk van Ukrajnával. Márciusban nagyon sikeresen befejeztük a harmadik felülvizsgálatot. Ebből kiderül, hogy Ukrajnának sikerült ellenállnia a háború rendkívül zavaró erejének. A növekedés 5,3 %, az infláció 3,2 %, az adóbeszedés a GDP körülbelül 36 %-a” – adott hangot derűlátásának Kristalina Georgieva.
A devizakorlátozások bevezetése negatív hatással van Ukrajna befektetési légkörére, mivel a befektetők bizonytalannak érzik invesztálásaikat és hiteleik megtérülésének lehetőségét. Az RBC-Ukrajine szerint Ihor Tinnij, az Ukrajnai Megújuló Energetikai Szövetség társalapítója megjegyezte, hogy bár az Ukrán Nemzeti Bank politikáját az országban kialakult jelenlegi helyzet indokolja, az túl merev és gátolja az üzleti élet fejlődését. Így a korábban felvett hitelek és osztalékok kamatok kifizetésének képtelensége blokkolja a további befektetések lehetőségét.
Tinnij kifejtette: a kormány tart attól, hogy a vállalkozók külföldre utalják a nyereséget, ami negatívan befolyásolhatja az árfolyam stabilitását. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az energetikában egyes berendezések és a kiegyenlítő kapacitások kritikus hiánya tapasztalható, amelyhez különösen fontosak lennének a külföldi befektetések. Jelenleg a befektetők nem bíznak a hitelek megtérülésében vagy a befektetéseikből származó nyereségben, ami arra kényszeríti őket, hogy tartózkodjanak az ukrajnai projektek finanszírozásától.
Tinnij megosztotta személyes tapasztalatait is az olasz üzleti partnerekkel való együttműködésről, akiknek a fennálló, határozatlan idejű devizaügyletek tilalma miatt még hosszú távon sem tudja garantálni a hitelek visszafizetését. Ez komoly akadályokat gördít a külföldi befektetések bevonzására.
A jegybank a valutaliberalizáció felé vette az irányt
A fennálló kihívások ellenére a Nemzeti Bank vezetője, Andrij Pisnij korábban bejelentette, a jegybank a valutaliberalizáció felé tervezi tevékenységét. Az ukrán Miniszteri Kabinet arra is felkérte a Nemzeti Bankot, hogy engedélyezze a deviza eladását hazai nagyvállalatoknak és holdingoknak az eurókötvényekért valamint nyugati hitelezőkkel való elszámolás céljából, ami egy lépés lehet a befektetési környezet javítása felé.
Ukrajna a valutaliberalizáció küszöbén áll, ami széles lehetőségeket nyit meg a nemzetközi befektetők számára a nemzetgazdaság különböző ágazataiba történő tőkebefektetésre.
A devizakorlátozások a befektetők útjában állnak
Az RBC-Ukraine jelentése szerint Kirill Krivolap, a Gazdaságélénkítő Központ vezetőjének kommentárjára hivatkozva az állami költségvetésbe befolyó adóbevételekből és díjakból finanszírozzák az ország védelmi szükségleteit. Ugyanakkor a gazdaság stabilitásának és versenyképességének biztosítása érdekében kiemelten fontos a fejlesztésbe beruházó magánszektor tevékenysége.
Krivolap azonban megjegyezte, hogy a külföldi befektetők problémákkal szembesülnek, amikor Ukrajnában próbálnak befektetni a meglévő devizakorlátozások miatt, amelyek megakadályozzák a befektetett pénzeszközök megtérülését. Pozitívan értékeli a kormánynak az Ukrán Nemzeti Bankhoz intézett kérelmét, hogy engedélyezze a hitelelszámolásokhoz szükséges valutavásárlást, mivel az hozzájárulhat a valutaliberalizáció folyamatához, és ennek eredményeként befektetéseket vonzhat.
A szakértő hangsúlyozza ezeknek a lépéseknek a fontosságát az ukrán gazdaság stabilitásának és versenyképességének hosszú távú növelése érdekében, különösen egy hosszú háború körülményei között. Úgy véli, hogy a beruházás kulcsfontosságú a hosszú távú fejlődéshez.
Olekszij Burjacsenko, a Kisközösségek Nemzetközi Szövetségének ügyvezető igazgatója szintén a háború elején bevezetett valutakorlátozások enyhítésének szükségességéről beszélt. Megjegyezte, hogy a nemzeti valuta stabilitásának és a GDP háború alatt is 5 százalékos növekedésének köszönhetően eljött az ideje egy rugalmasabb valutapolitikának, amely megnyitja a kaput a befektetések előtt a gazdaság azon ágazataiban, amelyek alkalmazkodott az új feltételekhez, és pénzügyi infúziót igényel.
Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólította az amerikai törvényhozókat, hogy hagyják jóvá további katonai támogatás folyósítását Ukrajnának, figyelmeztetve, hogy az ilyen támogatás megtagadása sértheti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy ha a Kreml agresszióját nem állítják meg, az nemcsak a biztonsági együttműködést és az amerikai védelmi vállalkozásokat károsíthatja, hanem általánosságban is gyengítheti Európát, és megzavarhatja az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatait a világ legnagyobb gazdaságával. „Transzatlanti együttműködésünk egyik szempontja, hogy több száz szerződést írtunk alá több milliárd dollár értékben, és új szerződéseket készítünk elő. Nyilvánvaló, hogy a biztonsági szövetség számos előnnyel jár mindkét fél számára” – mutatott rá.
A német védelmi miniszter arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna veresége nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra is hatással lesz, mert Oroszország hódítása veszélyt jelent a „szabályokon alapuló nemzetközi rendre”. „Európa földrajzilag messze van Iowától vagy Wisconsintól, de biztonságpolitikai szempontból nagyon közel van. A kisebb biztonság Európában kevesebb biztonságot jelent az Egyesült Államok számára is” – mutatott rá.
A német védelmi tárcavezető óvott attól, hogy természetesnek vegyük a szabadságot, mert – tette hozzá – meg kell védeni, és ha kell, harcolni kell érte. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai országoknak több fegyvert kellene biztosítaniuk Ukrajnának, és – mint mondta –, látja, hogy a szövetségesek egyre inkább segítik Kijevet. „Nagy-Britannia egyre többet tesz, Franciaország növeli a támogatottságát. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a következő hónapokban és években jelentős támogatást tudunk elérni. De persze ez nem könnyű. A pénz nem korlátlan” – emlékeztetett Boris Pistorius.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Az európai uniós országok vezetőinek a február 1-jei csúcstalálkozójukon kellene megszavazniuk Kijevnek az 50 milliárd eurós támogatást, amely nélkül és az Egyesült Államoktól kapott finanszírozás hiányéban Ukrajna nem tudja sokáig folytatni a háborút Oroszország ellen, és nem tudja sokáig fenntartani a gazdaságát – írta kedden a Politico című brüsszeli-amerikai kiadvány.
A jelentés szerint Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának vezetője az orgánumnak elmondta: „Jelenleg nem is fontolgatjuk a támogatások megtagadásának lehetőségét.” Kijev az országon belül begyűjthető pénzt jelenleg a saját hadiipar fejlesztésére, a katonák és a biztonsági szolgálatok egyéb alkalmazottainak fizetésére, valamint a nyugdíjasok és a belső menekültek juttatásaira fordítja.
A nyugati kölcsönök és támogatások fedezik a külföldi fegyverek beszerzésének és fenntartásának költségeit, valamint olyan fontos társadalmi költségeket, mint a közalkalmazottak, egészségügyi dolgozók és oktatási dolgozók fizetése. Idén 37 milliárd dollár összegű pénzügyi támogatással számol a kormány, ami majdnem fedezi a 39 milliárd dollárra becsült költségvetési hiányt.
A Gazdasági Stratégiai Központ számításai szerint a 2022. február 24-i orosz invázió óta a nyugati szponzorok mintegy 73,6 milliárd dollár értékben nyújtottak pénzügyi támogatást. A Nemzetközi Valutaalapon (IMF)keresztül Ukrajna összesen 122 milliárd dollárt kap a 2023 és 2027 közötti időszakban.
Ukrajna biztosítékokat kapott ugyan a nyugati országoktól a 2024-es pénzügyi támogatásra vonatkozóan, de a bizonytalanság egyre nő, és ezt figyelembe kell venni – jelentette ki Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Pisnij az osztrák és német cégek képviselőivel Kijevben tartott találkozón elmondta: „Ami a jövő év kockázatait illeti, nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi segélyek fogadásának garanciáira.” A külső finanszírozás ritmikusságának kockázata már részben realizálódott – tette hozzá.
„A partnereinktől kapott biztosítékok, valamint az IMF-program második felülvizsgálatának Ukrajna általi sikeres befejezése azonban okot ad arra, hogy 2024-ben számítsunk az adományozó koalíció támogatására. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a bizonytalanság nő, a kockázatok pedig vele együtt nőnek, és ebből a turbulenciából következtetéseket kell levonnunk, és figyelembe kell vennünk a további munkában” – mutatott rá Andrij Pisnij.
A cseh monetáris politikai döntéshozóknak komoly fejtörést okozhat, hogy az infláció novemberben az enyhülés jeleit mutatta, de továbbra is jelentősen a célérték felett maradt. Mindez átírhatja a kamatcsökkentésről szóló terveiket a havi ülésük előtt, így a lazítás is kitolódhat.
A helyi statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint Csehországban a fogyasztói árak 7,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónapban mért 8,5%-hoz képest. Bár az adat kissé meghaladta a becsléseket, a jegybank szerint a tendencia így is összhangban van az előrejelzésükkel, amely januárban erőteljes lassulást prognosztizál, megközelítve az 1%-3%-os tűréshatár felső határát – írja a Bloomberg.
Annak ellenére, hogy az infláció az előző hónapokban folyamatosan csökkent, a negyedik negyedévben átmeneti fellendülés indult be a tavalyi energiatámogatások hatásának elhalványulása miatt. A következő évben várható lassulás miatt a csehek csatlakozhatnak a magyar és a lengyel központi bankokhoz, amelyek már megkezdték a lazítást.
A 300 milliárd dollár értékű cseh gazdaság a potenciális recesszió szélén áll, mivel a háztartások visszafogják kiadásaikat, az exportfüggő iparágak a Németországból érkező kereslet gyengülésével szembesülnek, a kormány pedig költségvetési megszorításokat tervez.
Jiri Polansky, az Erste Group Bank AG prágai egységének elemzője megjegyzi: „Még mindig kissé hajlunk annak lehetősége felé, hogy a jegybank decemberben 25 bázisponttal csökkentheti a kamatokat. Tekintettel azonban a januári inflációval kapcsolatos jelentős bizonytalanságra, nem zárhatjuk ki, hogy stabilan tartja őket, és jövőre halasztja az első kamatcsökkentést”.
A múlt hónapban a testület tagjainak többsége az irányadó kamat 7%-os szinten tartása mellett szavazott, ami közel negyedszázada a legmagasabb szint. Ezt a döntést az áruk és szolgáltatások árának hagyományos januári emelkedésével kapcsolatos aggodalmak befolyásolták. A következő monetáris politikai ülést december 21-én tartják.
A központi bank által szorosan figyelemmel kísért, a belső nyomást tükröző maginflációs mutató novemberben 3,9%-ra mérséklődött, ami kissé elmarad a hónapra prognosztizált 4%-tól.
A fogyasztói árak növekedése Ukrajnában októberben 0,8%-ra gyorsult a szeptemberi 0,5%-hoz képest. Az éves infláció azonban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjén van.
2023 eleje óta az árak 3,8%-kal emelkedtek. Az éves infláció ugyanakkor tavaly októberre 5,3%-ra mérséklődött. Ez a minimális érték 2020 decembere óta.
Az élelmiszerárak 1,0%-kal emelkedtek októberben. Legnagyobb mértékben a zöldségfélék drágultak a hónap során – 14,0%-kal. Átlagosan azonban 20,2%-kal olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt.
A tojás 10,1%-kal drágult, de 15%-kal olcsóbb, mint tavaly októberben.
A tej és tejtermékek, a marhahús, a vaj, a disznózsír, az üdítők, valamint a kenyér ára 2,1-0,6%-kal emelkedett.
A feldolgozott gabonatermékek, a napraforgóolaj, a gyümölcs, a cukor, a rizs, a sertéshús, a baromfihús és a tészta ára ugyanakkor 5,3-0,1%-kal csökkent.
A szeszes italok és a dohánytermékek ára 0,4%-kal emelkedett, ami a dohánytermékek 0,9%-os drágulásával függ össze.
Az egészségügy 0,4%-os drágulása elsősorban a járóbeteg-ellátások 0,9%-os, a kórházi szolgáltatások 0,6%-os drágulása miatt következett be.
A szállítási árak 1,5%-kal emelkedtek, elsősorban az üzemanyagok és kenőanyagok 3,5%-os drágulása miatt. A vasúti személyszállításban ugyanakkor 5,7%-kal olcsóbbak lettek a viteldíjak.
