Ukrajnában a reál-GDP növekedése májusban már elérte a „plusz” 2,4%-ot a tavaly év végi „mínusz” 29,1%-hoz képest, miközben az infláció csökkent, a devizapiaci feltételek pedig javultak – áll az IMF pénteken közzétett dokumentumában, amely az ukrajnai fokozott finanszírozási program (EFF) első felülvizsgálatának eredményei alapján készült, számolt be az Ukrinform.
„Az adatok legfrissebb elemzése stabilabb gazdasági tevékenységet jelez, mint az EFF-program jóváhagyásakor” – áll a dokumentumban.
Többek között javultak a 2022-es reál-GDP növekedési mutatói felfelé (mínusz 30,3%-ról mínusz 29,1%-ra). Ez a tavalyi IV. negyedévben tapasztalt erősebb dinamikának köszönhető, amikor az ukrajnai vállalatok és cégek alkalmazkodtak az áramszünethez.
Emellett 2023 első negyedévében a GDP növekedése „plusz” 2,4%-ra nőtt, ami „a gazdasági aktivitás jelentős fellendülését jelzi”, valamint a vállalkozások és a háztartások további alkalmazkodását a háború körülményei között. „A vállalkozások körében végzett felmérések megerősítik a hangulat javulását” – áll a dokumentumban.
Ugyanakkor a kahovkai-gát megsemmisülését előre nem látható kockázatként jelzik, amely „hatással lehet a növekedésre a termőföld elvesztése, a migráció és az ipari létesítmények működésének fennakadásai miatt, beleértve a víz- és áramhiányt”.
Ukrajnában 2023 májusában az infláció éves szinten 15,3 százalékra csökkent a 2022 végi 26,6 százalékról. Az inflációalap (amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárak változását) szintén 15,6%-ra mérséklődött májusban a 2022 végi 22,6%-ról. Amint azt az IMF is megjegyezte, ez tükrözte az élelmiszer- és üzemanyag-ellátás optimalizálására irányuló erőfeszítéseket, az energiaszektor gyors fellendülését a támadások után, valamint a hrivnya készpénz árfolyamának erősödését.
Megjegyezték, júniustól több mint 60%-kal emelkedtek a lakossági áramdíjak, ez azonban az alacsony bázis miatt kevéssé befolyásolja az inflációt.
Ukrajnában a devizapiaci feltételek javultak a folyamatos külső támogatás és a szezonális tényezők, többek között a mezőgazdasági termelők devizaeladásai okán. A hivatalos és a készpénzes árfolyamok közötti különbség március óta 2-4% körül stabilizálódott, míg a jegybank havi nettó devizaárbevétele március-májusban 1,6 milliárd dolláron stabilizálódott, szemben a téli 2,9 milliárd dollárral.
Az IMF ugyanakkor rámutatott a költségvetési hiánymutatók romlására a tavalyihoz képest, „mivel 2023 első négy hónapjában a magasabb bevételeket bőven ellensúlyozták a magasabb kiadások”. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a teljes költségvetési hiány az év első négy hónapjában elérte a 185 milliárd hrivnyát, szemben a tavalyi év azonos időszaka 130 milliárd hrivnyájával.
Az Ukrinform beszámolója szerint az ukrán pénzügyminisztérium arra számít, hogy 2023-ban a gazdasági növekedés 3 százalékra emelkedik.
A tavaly októberben vártnál 0,2 százalékponttal gyorsabban, 2,9 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, az októberi Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) felülvizsgált prognózisa szerint; ugyanakkor jövő évi növekedési várakozását az IMF 0,1 százalékponttal 3,1 százalékra rontotta. Tavaly a globális gazdaság 3,9 százalékkal nőtt.
A jelentés összeállítói szerint az infláció visszafogása és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió az idén is befolyásolja a globális gazdasági aktivitást. A koronavírus-járvány fellobbanása Kínában tavaly visszafogta a világgazdasági növekedést, de a mostanra felszámolt korlátozások utat nyitottak az eddig becsültnél nagyobb gazdasági növekedés előtt.
A kockázatok mérlege továbbra is lefelé mutat, de a kedvezőtlen tényezők hatása mérséklődött 2022 októbere óta – áll a friss jelentésben. A javulás felé mutat, hogy számos gazdaságban kezd élénkülni a kereslet, és gyorsul az infláció lassulása. Ugyanakkor még hátráltatják a kilábalást a koronavírus-járvány súlyos egészségügyi következményei Kínában, illetve eszkalálódhat Oroszország háborúja Ukrajnában, miközben a szigorúbb globális finanszírozási feltételek súlyosbíthatják az adóssághelyzetet.
A fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre javította, viszont a jövő évre rontotta az IMF. Az idén várhatóan 1,2 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2024-ban pedig 1,4 százalék, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál. Az országcsoport gazdasága 2,7 százalékkal nőtt 2022-ben.
Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította az egyik legnagyobb mértékben, 0,4 százalékponttal, 1,4 százalékra a tavalyi 2 százalékos bővülés után. A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 1 százalékos amerikai gazdasági növekedést vár, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat a tavaly októberi becsléséhez képest.
Az euróövezetben a tavalyi 3,5 százalékos GDP-növekedés után az idén 0,7 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal magasabbat az őszi prognózisban jelzettnél, 2024-ban pedig 1,6 százalékos növekedést, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben várthoz képest.
Németország idei növekedési prognózisát 0,4 százalékponttal 0,1 százalékra javította az IMF, a jövő évit viszont 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra rontotta. A német GDP tavaly 1,9 százalékkal nőtt.
A fejlődő országokban 4 százalékos növekedést vár az idén és 4,2 százalékost jövőre az IMF. Az idei prognózist 0,3 százalékponttal megemelte, a jövő évit 0,1 százalékponttal rontotta az októberi várakozásához képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 3,9 százalékkal bővült.
A kínai növekedési előrejelzését az idei évre 0,8 százalékponttal, 5,2 százalékra javította az IMF, amely a jövő évre változatlanul 4,5 százalékos gazdasági bővülést vár. Kína GDP-je tavaly 3 százalékkal nőtt.
India gazdasága az idén 6,1 százalékkal, jövőre 6,8 százalékkal nő az IMF-jelentés összeállítói szerint, mindkét esetben megegyezik az októberi előrejelzéssel. India gazdasága tavaly 6,8 százalékkal erősödött.
Az orosz hazai össztermék a tavalyi 2,2 százalékos csökkenés után idén 0,3 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nőhet. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 2,6 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,6 százalékponttal javította az IMF.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 5,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 2,4 százalékkal, jövőre 3,4 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,1 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal lejjebb vitte az IMF októberhez képest.
A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 81,13 dollár, jövőre pedig 75,36 dollár lesz. Az idén 16,2 százalékkal csökken az olajár a tavalyihoz képest, ami az őszi prognózisban jelzettnél 3,3 százalékponttal nagyobb mérséklődési ütem. Jövőre várhatóan további 7,1 százalékkal esik az olajár, ez az októberi becslést 0,9 százalékponttal haladja meg.
A globális infláció a tavalyi 8,8 százalékról idén 6,6 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra mérséklődik a friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az infláció idén 0,1 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal lehet magasabb.
A fejlett országokban a tavalyi 7,3 százalék után idén 4,6 százalékos, jövőre 2,6 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését egyaránt 0,2 százalékponttal emelte. Az IMF az euróövezetben idén 5,7 százalékos, jövőre 3,3 százalékos, az Egyesült Államokban idén 4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, Japánban pedig az idén 2,8 százalékos, 2024-ben pedig 2 százalékos inflációval számol.
A fejlődő országokban az idén 8,1 százalékos, jövőre pedig 5,5 százalékos inflációt becsül a Valutaalap, amely az ősszel jelzetthez képest az idein nem változtatott, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal megemelte. Tavaly a fejlődő országokban 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az ukrán kabinet 4,6 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.
A kabinet most már 28 százalékos inflációt jósol 2023-ra a korábban várt 30 százalékkal szemben – mondta. A jövő évi költségvetési hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 20 százalékát − közölte a Bloomberg hírügynökség.
A Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztérium rontott Ukrajna GDP-növekedési előrejelzésén, közölte Ihor Petrasko ex-miniszter az Interfax-Ukrajina-nak adott interjújában.
„A különböző hatóságokhoz benyújtott frissített makro-előrejelzésünk, amelyre a hároméves Költségvetési nyilatkozatunk is alapul, 4,1%-os gazdasági növekedés (reál-GDP)” – mondta Petrasko.
Petrasko ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdasági visszaesés mutatója 2020 januárja-márciusában a vártnál jobb lett – a várt 3% helyett csak 2%.
„Április óta pozitív tendenciákat tapasztalhatunk, különösen az ipari termelés és a GDP növekedése tekintetében” – mondta.
Ugyanakkor, elmondása szerint a minisztérium arra számít, hogy az infláció 2021-ben átlagosan 8,8%-kal nő 2020-hoz képest.
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható – áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
A nemzetközi hitelminősítő közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy az általa vizsgált 22 gazdaságban – köztük az egykori szovjet térség több országában – a hazai össztermék (GDP) idei egész éves visszaesésének mediánüteme 4,6 százalék lesz, de 2021 egészében – ugyancsak mediánértéken számolva – az országcsoport gazdaságai 5 százalékkal növekedhetnek.
A Fitch Ratings a magyar gazdaságban 2020-ra 5,9 százalékos GDP-csökkenést, 2021-re 5,4 százalékos növekedést valószínűsít.
A cég közölte: a Magyarországra általa érvényben tartott stabil kilátású „BBB” államadós-osztályzat tényezői között vannak az erőteljes szerkezeti jelzőszámok, és az is, hogy Magyarország makrogazdasági teljesítménye stabilabb és erősebb a térségi társgazdaságokénál.
A besorolás figyelembe veszi ugyanakkor a magas államadósság-rátát, a szakpolitika pro-ciklikus jellegét és a kiszámíthatósági kockázatokat is – hangsúlyozza pénteki elemzésében a Fitch Ratings.
A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság valószínűleg áprilisban jutott túl a mélyponton, és már kezdődik a kilábalás: a járműgyártás emelkedik és a bizalmi jelzőszámok is felfelé indultak.
A Fitch Ratings közölte: modellszámításai szerint a hazai össztermékhez mért magyar államháztartási hiány – mindenekelőtt a GDP-érték 12 százalékának megfelelő költségvetési támogatási csomag hatására – az idén 4 százalékra emelkedik.
A hitelminősítő azonban 2021-ben 2,1 százalékra csökkenő deficittel számol.
A cég várakozása az, hogy a GDP-arányos magyar államadósság-ráta az idén 72,1 százalékra emelkedik a tavalyi 65,8 százalékról, jövőre azonban ismét 70 százalék alá, 68,5 százalékra csökken.
Csaknem azonos előrejelzést állított össze a minap a magyar gazdaság várható növekedési pályájáról egy másik globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service.
A Moody’s e hét elején Londonban ismertetett éves országjelentésében közölte: várakozása szerint a magyar GDP 2020 egészében 4,8 százalékkal csökken, de 2021-ben 4 százalékkal növekszik reálértéken.
A Moody’s szerint az általa „Baa3” befektetési ajánlású minősítéssel ellátott magyar szuverén adósprofilt a sok lábon álló, az európai beszállítói hálózatokba szorosan integrált magyar gazdaság támasztja alá, valamint a magyar költségvetési politika, amely az elmúlt években folyamatosan a maastrichti 3 százalékos küszöb alatt tartotta a GDP-arányos államháztartási hiányt.
A hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány okozta idei GDP-visszaesés következtében a magyar államadósság-ráta 2020-ban a hazai össztermék 73,6 százalékára emelkedik.
A cég előrejelzése szerint ugyanakkor az adósságállomány emelkedése átmeneti lesz, és a GDP-értékhez mért adósságráta már 2021-ben 71,2 százalékra csökken.
A Moody’s Investors Service jelenlegi „Baa3” magyar államdós-besorolása a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s módszertanában „BBB mínusz”-nak felel meg.
A Fitch és az S&P azonban tavaly egyaránt „BBB”-re javította a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, így a Moody’s a másik két hitelminősítőnél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tart érvényben Magyarországra.
Ukrajna gazdasága a koronavírus-válság
miatt 3,5%-kal csökken 2020-ban, míg a világgazdaság egésze 5,2%-ot veszít. Ezt
a frissített makro-előrejelzést kedden tette közzé a Világbank, írja az
Interfax-Ukrajina. „A csökkenés mélysége és mértéke az egészségügyi válság
időtartamától, a reformok végrehajtásának előrehaladásától és a finanszírozási
igények kielégítéséhez szükséges megfelelő források mobilizálásának
képességétől függ” – áll a dokumentumban. A következő évben az ukrán gazdaság
3%-os növekedése várható, ami alacsonyabb, mint a Világbank által várt 4,2%-os világgazdasági
mutató. A bank kijelentette, hogy az előző, januári előrejelzéshez képest 7,2
százalékponttal rontotta Ukrajna GDP-dinamikájára vonatkozó várakozásait, a
következőben pedig 1,2 százalékponttal.
